Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-31 / 196. szám
ellenzék 19 4 3 augusztus 31. Külpolitikai figyelő. fA ‘M fk • cl lé ki le te a íi< le lé zi Dr: üt DÁNIA A dániai rciuikivüli állapotok kihii detése után, mivel Dánia es a külvilág között megszűnt minden távbeszélő es távírói orgalom, ritkán érkeznek hírek. A legérdekesebb lnr- nek mégus a Budapesti 1 udontó Stockholmból keltezett jelentését mondhatjuk, amely szerint Keresztéiy dón király és a dán kormány tartózkodási helye pillanatnyilag nem ismeretes. Hz a megfogalmazás azt jelenti, hogy Dánia közjogi helyzetében is változást okozott a német véderőfőparancsnokság vasárnapi elhatározása s a német katonai hatóságok a dán közigazgatást is kivonják a dán alkotmányos tényezők kezéből. Ismeretes, hogy eddig Dánia volt az az állam, amely- ivei német részről a legkíméletesebben bántak és lehetővé tették számára, hogy ... . ' önmaga intézze belső problémáit. Fia most ezt a fél autonómjogot a háború törvényei megtagadják a jo- ravaló dán néptől, minden bizonnyal nem történt másért, mint azért, hogy a Jütland félsziget is abba a zónába került, amelyet a stratégák tekintetbe vesznek a háború eldöntésére irányuló hadműveleteknél. Berlini táviratok hangsúlyozzák, hogy a változás általában zavartalanul ment végbe és az elszigetelt elemek nehány megmozdulása irrem fejezi ki a dán nép széles tömegeinek igazi ■véleményét. Megalapítjuk a német főváros illetékes köreiben azt is, hogy a foganatosított intézkedéseket legalább olyan mértékben tették indokolttá az általános háboríts követelmények, mint az .,ellenséges ügynökök baj--, tegató munkájának a dán nép soraiban oko zott szórványosan kedvező fogadtatása", SVÉDORSZÁG A Deutsche Diplomatisch Politische Korrespondenz igen élesen bírálja a svéd sajtó magatartását és ezt az alkalmat a tekintélyes német diplomáciai lap felhasználja, hogy kritikát gyakoroljon Svédország semlegességi politikájára is. — A svéd sajtó hangja alig tekinthető már semlegesnek — kezdi cikkét a D. D. P. K. —, mihelyt német üggyel foglalkozik. Már pedig a svéd sajtó tárgyilagos viselkedése annál helyénvalóbb lett volna, mert Németország, mint Svédország déli szomszédja, a háborús események folytán Svédország szomszédjává lett nyugaton is, északon is, Dániában, illetve Norvégiában. Svédország keleten Finnországgal határos, amely viszont Németország fegyvertársa, Skandinávia Európa egyik része, ahol ma különleges törvény érvényes. Ez a különleges tői vény a harc, amelyet az európai népek többsége a szabadságért folytat — állapítja meg a német lap. Az a tény, hogy Svédország ebben a harcban nem vesz részt, ellentétes földrajzi elhelyezkedésével — írja tovább a D D. P. K. Majd felsorolja azokat az okokat, amelyek a németeket elégedetlenségre késztetik Svédország politikájával szemben, így többi között megemlíti, hogy a svéd sajtó azt gondolja, hogy nemcsak kivonja magát a földrajzi elhelyezkedéséből eredő feladat teljesítése alól, hanem Svédország geopolitika: helyzetét még takarónak használja fel olyan magatartás számára, amely Németországgal szemben elbizakodottnak és kihívónak tekinthető. Svédország hijjával van Németország és szövetséges társai iránt a megértésnek. Ennek igazolására a tudósító hivatkozik azokra a svéd sajtóhangokra, amelyek a norvég, vagy a dán eseményekhez kapcsolódnak, vagy a német futárrepülőgép svédországi kényszerleszállására, egy svéd tengeralattjárónak svéd vizen való elsüllyedésére, egy német gőzhajónak a svéd felségvizeken kívül gyakorolt önvédelmére, a német átmenőforgalom egyezményének felmondására, stb. Mindezekhez a sajtó olyan megjegyzéseket fűz — állapítja meg a Deutsche Diplomatisch Politische Korrespondenz —, amelyek bajosan egyeztethetők össze a svéd semlegességgel. Majd arról ir a cikkíró, hogy a hadieseményekről szóló svéd tudósításokat Németország irányában a jóakarat hiánya hatja át. A svéd sajtó mentegeti az angolszászok légi bombázásait a német lakosság előtt. A lap kifogásolja a svéd sajtó hangját a skageraki halászhajók ügyében is. Itt a jogi helyzet — hangoztatja a D. E). P. K, — teljesen Németország mellett szól s a svéd halászhajóknak a német tilakni területeken való tartózkodását csakis ellenséges magatartásnak kelley: tekinteni. tehát így kellett rá válaszolni is. A svéd sajtó gyűlölete Németország ellen irányul és a német nép becsületét sem kíméli — állapítja meg teljes őszinteséggel és minden kertelés nélkül a legtekintélyesebb német diplomáé’ai lap. Ideje tehát, hogy élesen figyelmeztessek a svéd sajtót — ajánlja illetékesek figyelmébe a német cikkíró. — A svéd sajtó nagyrészének politikai érzületé semmiben sem különbözik a német nép ellenségeinek érzületétől . Alig azonban a Németországgal hadat viselő országok sajtójának erre joga van, addig a svéd sajtónak ez a joga nem ismerhető el, amíg a német—svéd viszonyt a semlegesség jellemzi — fejezi be érdekes cikkét a D. D. P. K. A német külügyminisztérium félhivatalos lapjának éles bírálata a svéd sajtó magatar- ţâsâval szemben kétségtelenül összefügg a ilam.n és a norvégiai eseményekkel. Kérdéses, hogv a jelen esetben német részről meg*tc- S7jk.c azt í lépést, amely a Háborús évek alatt a D. D. P. K. hasonló cikkei nyomán mindig megtörténitek. szövetségesek A Basler Nachrichten londoni tudósitója sy érint az USA, Nagy Britannia és a Szovjetunió közötti hármas értekezlet megtartása most már biztos és Churchill keddi beszédében be fogja jelenteni az értekezlet helyét is. A legnagyobb valószínűség szerint Londonban tartják meg a tanácskozásokat s azt mszik, hogy a Szovjetuniót Molotov külügyi népbiztos, az Egyesült .Államokat Cordell Hull, Nagybritanniát pedig Eden fogja képviselni. Arra számítanak — harrgoztatji a svájci lap _, hogy a háromhatalmi értekezletet körülbelül három héten, bedül megtartják Cs azon politikai és határkérdések fognak ’Zerepelni. Roosevelt egyébként hétfőn reggel vissza étkezett Washingtonba és azonnal megkezdte Tanácskozásait a hadügyminisztérium fótitzt- vmdőivel Early, az elnök titkává ezeket a tanácskozásokat „Quebec utáni crtekezlétnek“ nevezi?. Roosevelt fogadta Sv ng kínai kül- i'ci n r isztért, azután tanácskozott Ikes belügyminiszterrel, Hull Külügyminiszterrel, Maishall \ezerkari főnökkel és Arnold tábornokkal, az amerikai legier ük főnökével Valószínűleg a készülő hároinhatalmi egye/ meny előkészítését célo/Zj Majszki volt londoni szovjetnagykövetnek az angol fővárosba való érkezése. Majszki Eden brit külügyminiszterre! egyidőben érkeze\t meg Li-n- donba. A Budapesti Tudósító Londonból azt jelenti, hogy az értekezlet időpontját Washingtonban még a hét föl várnán közölni lógják. úgyhogy most már két forrásból is megerősítik a haromhatalmi értekezlet megtartását. Az értekezleten, a Budapesti Tudósitó jelentébe szerint, a második hadszíntérre! üssz.el'in’i’ő katonai kérdéseken kívül megvitatják azokat a problémákat, amelyek az Egyesült Nemzetek között luggóben vannak és megoldásra várnak. Ezek elsősorban a következők; 1 Oroszország részvétele az Amgot rendszerben (Az Amgot az. a brit amerikai köz- igazgatási szervezet, amely a csapatok nyomában megszervezi a megszállt területek aj közigazgatását.) , . 2 Különböző háború utam proldemuk. • Talán Finnország problémája. Ezenfelül az értekezletnek az lesz a feladata, hogy előkészítse a Churchill, Roosevelt és Sztálin régóta tervezett összejövetelét. Majszki londoni utazásával kapcsolatban a Times hosszú cikkben foglalkozik az angol— orosz, kapcsolatokkal. A cikkíró fejtegetéseinek az a lényege, hogy Nagybritanniának és Oroszországnak össze kell fogni, nemcsak a háború megnyerésére, hanem a béke megszervezésére is. A tekintélyes angol lap kiemeli a Szovjetunió szerepet a távolkeleti rend újjászervezésénél is. A cikk.ró kifejti azt a véleményét, hogy a háromhatalmi értekezleten Oroszország kcpivselőit meg kell győzni arról, hogy az angolszász—szovjet együttműködés esetleges kiterjedése a távolkeleti hadszíntérre, lényegesen megrövidítené a küzdelmet a harctereken. FINNORSZÁG A Vassa című finn lap azzal az angol sajtóhadjárattal kapcsolatban, amely cl akarja hitetni, hogy Finnország hajlandó különbekét kötni a Szovjettel, igy ir: „Az angol és az amerikai lapok azt állítják, hogy békénk elsősorban Oroszországtól függ. Ha ebből indulnak ki, akkor ügyünk elveszett, mert nagyon jól tudjuk, miféle beké lenne, amely elsősorban Oroszországtól függene. Az angol és az amerikai lapok azt írják, hogy jogunk van az életre, sót különleges helyzetet kell el foglalnunk, mégis azt akarják, hogy hr á-r éljük meg a leül Ön békét Orosz országgal. Mi jól tudjuk, hogy c/ a kísérlet irire vezetne, men szakértők jgyünk hinne. Ila Amerikában elmünk, bog, jogunk ii szabiid nemzeti életet élei, figyelembe kell vénülök a m megjegyzi u.ikcl, amely így hangzik: Oroszország tervei velünk szemben teljesen világosuk. Hiábavaló lenne számítani Oroszország jóindulatára". A finn lap nemcsak a finn nép véleményét fejezi ki, hinein hangot ad az. Oroszország szomszédságában lévő kisállamok népei jogos aggodalmának is, amelyek sohasem mulasztják cl fennen hangoztatni, hogy a Szovjetunió könyorülelére Számítani hiábavaló dolog lenne és amelyek éppen azért szálltak harcba a bolsevizmussal, hogy ne forduljon elő az a helyzet, amikor a Szovjetunió irgalmát kérni kellene. HÁBORÚ Knox, az Egyesült Államok haditengerészeti minisztere Hamiltor.ban beszédet mondott és hangoztatta, hogy a szövetségesek eddig csak előretolt állásokért harcoltak. Csupán Szovjuoroszországban voltak kemény csaták. Hatra van meg az európai partraszállás. El kell ismerni — mondotta Knox —, hogy a nagy áldozatadás kezdetén vagyunk és a legkeményebb próbák még előttünk vannak. Esztelen az, aki a németek harci készségét és a japánok haláír aszún tságál nem veszi számításba. RÓMA Lord Simon lordkancellár edmbourghi beszédében kitért Róma nyikvárosi jellegére és ezeket mondta: Rómát nem lehet immunizálni a légitámadások elől azzal, hogy egyszerűen nyílt városnak nyilvánítják. Csaknem lehetetlen, hogy ezt a hatalmas kiterjedésű fővárost. amely a kormány és a hadvezetés székhelye, amely hadiipari és közigazgatási központ, a katonai szállítások összekötő hehe, nemhadviselő övezette átváltoztassák. NAGY JÓZSEF. Róma, augusztus hó. (Az Ellenzék munkatársától.) A római utcán, ahol naptól elperzselt platánleveleket sodor a szél. szicíliai menekültek. A szicíliaiak újságja, a „Giornale di Sicdia“, • addig, amig el nem következik a „visszatérés*' napja, itt Rómában jelenik meg. A napi két Jepedő- oldalra soványodott olasz lapokban tekintélyes rovat a szicíliai menekülteknek adakozók névsora. S Badoglio marsall katonás szavai után a 83 éves Orlando, az elmúlt világháború: megnyerő 1918-as olasz kormány volt miniszterelnöke fiatalokat megszégyenitő hevességgel fordul szülőföldjének polgáraihoz, a „legolaszabb“ szigetnek lakosaihoz és kitartásra, eszményeihez és az olasz hazához való hűségre buzdítja őket. Az angolszászok ugyanis — akárcsak a franciák annakidején az általuk megszállt német földön — szepe- ratista mozgalommal kísérleteznek Szicíliában, azzal a számítással, hogy gyengejellemü, megvehető ember mindenütt akad. Szicília a régi római birodalom Földközitengeri előőrse, az olasz szabadság szigete. Népe. a „Vespri''-k népe, amely —- amint a „szicíliai vecsernye“ komor történeti dátuma bizonyítja — annakidején, századokkal ezelőtt véres bosszúval vett elégtételt a raita zsarnokoskodó francia lovagokon. S Szicília földjén szállt partra, Marsalában Garibaldi vezetésével, a hires „marsalai ezer' és a sziget szabadságszerető felkelő népével felszaporodva elűzte a nápolvi Bourbon-uralkodó- kat és diadalra vitte a Risorgimento eszméjét, az „Itajia Unita“-t. Palermói, a sziget fővárosát, a szabadság- harc leveretése után egy Itáliába menekült honvédtiszt, Tüköry ezredes loglalta el az olasz felkelők élén. Ott esett el a város bevételénél. A róla elnevezett via Tüköry-n most angolszász harckocsik dübörögnek véeig es a Eüköry-kaszárnya épületén angol, vagy amerikai hadiiobogóc lenget a Földközi-tengeri szél. Szicília elvesztése az olaszok legfájóbb, legérzékenyebb idegét érintette, s megvonag- lottak belé. Aligha csalódnék, ha kimondanám, hogy a fascista rendszer bukása, a sok összetevő után erre a végső okra vezethető vissza. Ez volt az az utolsó csöpp, amelynél betelt a pohár és az olasz nemzet cselekedett! A Szicíliában tért hódító angolok és amerikaiak első dolga volt mindenütt feloszlatniuk a fascista pártszervezeteket, Szicília megmaradt részén azonban már olasz kéz végezte el ezt a munkát, mielőtt meg uralmuk teljessé lehetett volna a szigeten. Szicilia szigetet az uj olasz birodalom annak tekintette, aminek a régi Imperium Ro- manurn: a birodalom szivének, központjának. Akié oziulia szigete, azé a Földközi-tengeri uralom. A^ hadászati, gazdasági — Itália cit- r o m term estnek kilencven százaléka például Szicíliából kerül ki — okok mellett azonban főként érzelmeik sajogtatják az olasz lelket. Szicília angol es amerikai megszállásával ugyanis ötmillió olasz került — ha ideiglenesen is idegen hatalom alá. Körülbelül anynyi, mint amennyi a Magyarországtól Trianonban eltépett Erdély lakossága volt. Idézik Goethe mondását, amely szerint Szicília nélkül az 1 táliáról szólő elképzelés csupán csonka. S fájón emlegetik: milyen tragikus, hogy Szicília népe akkor kerül rabságba — egyikből a másikba —r, amikor az olasz félsziget a „visszanyert szabadságnak“ örül! Igen, a szicíliaiak azonban máris tapasztalhatják azt a?, igazságot, amelyre a máról-holnapra átalakult sajtó szabadságmámorában» az egyik olasz lap józan hűvösséggel figyelmezteti olvasóit; még mindig jobb egy saját vérünkből valónak kemény diktatúrája, mint idegeneknek aránylag szelidebb felettünk való uralkodása... Ez a hűvös mondat talán elvész az olasz lapoknak hangjukban a szabadságeszmék virágkorát felidéző entusiasmusá- ban, magam azonban feljegyzem a későbbi időknek. S még eszembe jut valami: évekkel ezelőtt a budapesti Nemzeti Színházban adták Forzano olasz írónak Napóleonról szóló drámáját, amely a nagy korzikainak Elbájol Waterloo-ig terjedő szakaszát tárgyalta. Nyilt titok volt, hogy a darabnak a háttérben maradó társszerzője, sugalmazója nem más, mint Mussolini. A darabban Napoleon — többek között — keserűen kérdezi; Vájjon, mit ér a francia népnek az a szabadság, amelyet egy kozák lándzsája hoz . . .? Mértéktartó vagyok és ezt a mondást nem helyettesítem be a mai viszonyokra, hanem az olvasóra bizom a folj’tatást. Annakidején a brit politika azt mondta, hogy nem a francia nép ellen harcol, hanem csak Napokon ellen. Most az angolszász propaganda azt hangoztatta a Róma utcáira ledobált röpcéduláin iş, hogy nem az olasz nép. hanem csak „a bűnös fascista kormányzat4' és Mussolini ellen visel háborút. (Azóta már Badoglio is „fascista“ lett a szemükben, mert nem akarja kényre-hegyre kiszolgáltatni Itáliát.) Hangsúlyozom: az, ami most Olaszországban történt, az szigorúan olasz belügy és abba nem illik egy idegennek — még egy baráti idegennek se — beleszólni. Most azonban nem egy megbukott politikai rendszerről, hanem egy gondolatról van szó, amelynek bizonyos normáihoz gyakorlatilag még azok is alkalmazkodtak, akik ádázul szeretnék „kiküszöbölni“. Az olasz nemzet ma a háromszinü lobogó és az uralkodóház köré tömörül, amely minden olaszt egyesit. A haza több mint a párt! A vér szava megszólal és meg is szólalt azokban a már amerikai állampolgárrá vált, vagy a „második nemzedékhez“ tartozó olaszokban, akik hevesen tiltakoztak máris az itáliai városok pusztító barbár bombázása ellen. A mult századbeli Risorgimento hagyományai ma is felpezsdítik a,vért, s Itália amelynek a földjét újabb ellenséges invázió fenyegeti, az első szerelemmel tud meg.námorosodni a szabadság eszméjétől. Mehetünk vissza azonban ennél régebbre is a kétezeréves olasz kultúrában, egészen Dan- téig, akinek a lelke felsírt, hogy: „O, szolga Itália, fájdalom tanyája, kormánytalan hajó a nagy viharban, világnak nem úrnője, de rimája . . .“ Dante szemtanúja — és áldozata — volt a emellek és ghibfilinek. a „fehérek" és „feketék“, az olasz város-államok háborúskodásának amely szétszaggatta és az idegen szomszédoknak prédájául vetette oda Italia testet. Egyetlen erős kéz után sóvárog és a Julius Caesart megölő össeesküvöket: Brutust és társait helyezi, mint az emberiség legnagyobb bűnöseit. Ugyanígy vélekedik cinikusnak ható keserű realizmussal Macchiavelli is; Itália a népek itjáróháza, ellenséges hatalmak seregei itt olasz földön adnak egymásnak találkozót és csapnak össze. Ennek az oka: a belső egyenetlenség és elpuhultság. Ajánlja az ifjúság katonai nevelését és (a XV. század végen) a kötelező hadiszolgálatot. íme, a má- v sik nagy firenzeinek is közös tőből ered a „zsarnok-imádata“. Ma, amikor a külső ellenség nyíltan be vallja; szándékában van Itáliában — saját hadicéljai érdekében — a belviszály szitása és az, hogy Itália földjét — amint az volt a mult századokban — csatatérré, a német es az angolszász erők döntő harcának színterévé tegye, hogy elpusztuljanak a több mint kétezeréves latin kultúrának azok a műkincsei is, amelyeket a „Liberator“-ok még meghagytak: kísértetiesen lelrémhk a századokból Dante és Macchiavélli arcéle. eleven fájdalommal való megvonaglisával. „Itália Európáért harcol!“ — mondptta Carlo Galii, az uj olasz népmüvelésügyi miniszter, nekünk külföldi újságíróknak a minapi sajtókonferencián. Vájjon Európa megérzi-e, hogy mi forog kockán itt ezekben az órákban?! MIHÁLY LÁSZLÓ. A csodával határos módon menekültek m?g a haláltól a dernai autóbusz utasai Nagyváradról jelentik: A vasárnapra virradó éjszaka különös szerencsétlenség történt a Derna felé vezető országúton. A kanyargó szerpentin ut legmagasabb pontján eltört a személyszállító autóbusz fékje. A meredek lejtőn fék nélkül, nagy sebességgel száguldott lefelé a kocsi., akikor váratlanul a hátsó fengely is eltört. A benneülök rémülten akartak kiugrani az ablakokon, ami természetesen halálos szerencsétlenséget okozott volna. Szerencsére Oláry Gyula dernai ipari biztos lélekjelenléte megmentette a biztos haláltól a nagy pánikban az utasokat és sikerült lecsillapítani őket, amikor váratlanul az autóbusz az országutat szegélyező sürü fasornak szaladt és felborult. Szerencsés véletlen következtében az első tengely megakadt egy fatörzsben és igy nem zuhant le az ut mellett tátongó 20 méter mély szakadékba. így is három utas súlyosan megsérült az összetört ablaküvegek és az ütődések következtében. A többi utasok csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. PAPÍRBAN, irészsrben. irodai szerelési tárgyakba» feszes raktárt talál az „EÚeasék** kdsjrvesboUbaa«
