Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-19 / 187. szám
19ÍV angusztiMr tf. ELLENZÉK Az erdélyi gazda útja Irta vitéz Szász István BMGE ttv. alelnök ^JtoTTörténelmünk utolsó ezer esztendejében ta- •ßHoe m soha sem ék az európai ember nagyobb • ^^pmségek közöt, mint éppen1 napjainkban. Köz- nov is ^elveri kifejve: sorsdöntő időket élünk. Ma E2 -— iMr — sajnos — nemcsak mondjuk, de hova- ■T1 dd^wább mindinkább érezzük a szavak mögött őljjlő igazságot. Európának egyetlen népe sem okulhatott losalynányiszor a saját kárán, mint éppen a ma- fŞl .Tß'ar. így tehát tudnia kell, hogy mit szöksz zsjges az ilyen vészterhes napokban cselekedik! .ae. Nemcsak nemzeti becsületünk vagy élet* dniitrünk sorsa forog kockán — mely utóbbi ■^b^i'mterjedését minden magyar ember számára az ezeréves haza fogalma határozza meg —, de a közelgő veszedelem mindannyiunk előtt egész létünk vagy nemlétünk kérdését veti fel. Mit kell tennie ilyenkor a magyar embernek? Erdély évszázadokon át példát jutatott, hogy miként lehet a legnehezebb körülmények között — minden veszedelemmel dacolva — fennmaradnunk és közben maradandót alkotnunk. A jó példa és annak követése mégsem elegendő. Egy pillanatig se feledjük, hogy az uj évezred' küszöbén a mi nemzedékünknek kell egész Erdélynek és ezen keresztül a magyar jövendőnek a példát szolgáltatnia nagy gondolatokban, áldozatokban és tettekben Történelmünk tanulságai 1 ißO Csak. ha okosak és bátrak vagyunk, tud- .^k. azt a hivatást betölteni, melyet a világosa dák ezen a veszedelmes sarkán, — kelet és Xßgmyugat határán — az Isten számunkra kije- .3i#t. sA Az eseményeket azonban nem szabad ölbe- ^sad zjrtt kézzel bevárnunk, hanem megfigyelve iád oda ebe kell mennünk. Nagyon fontos, hogy ezen taswv veszedelmes utón' ki vezet bennünket. tüdoVí Nekünk, Erdélyi gazdáknak van egy évszá- 'Sz^eobjados szervezetünk — az EMGE —, melynek doíocs^zetők a-Gondviselés csodálatos módon iniin- §<g megáldott azzal a bölcsességgel, melyre a ’Sarlon^:gnehezebb pillanatokban támaszkodhatunk, nöíüái Különösen fontos ilyenkor, hogy ne csak a rn jijjiját munkaterületünkön teremtsünk rendet, de tüjloYgigyeljünk minden irányban, mert hiszen a dogloolgok szorosan összefüggenek. Tudnunk kell1, >3iöj ioi történik országunkban, de annak határain •£xi íul ás. Foglalkoznunk kell az ipar, kereske- f rrtohjelem helyzetének vizsgálatával, az árkérdés- .dae (fşl, stb. A lehetőségeink erre mind megvannak; uöjosvezetomk a szükséges kapcsolatokkal rendel- •don.so.ez.nek. Nyugodtan követhetjük tehát őket, sí JÜdkik feltétlenül képesek lesznek arra, hogy a tifovşaegyelmezett magyar tömegeket a kedvező torra fanaénedrm kibontakozás boldogabb útjaira vezessék. Ehhez a gazdák részéről elsősorban a vezetők iránt érzett feltétlen bizalom szükséges. Mindannyian tapasztalhattuk, hogy az utóbbi időben hányán és hányán kísérleteznek a gazdatömegeket hangzatos és látszólag kitűnő jelszavak bedobásával magukhoz vonni. A szavak mögött rendszerint nincsen semmi, vagy ha van, úgy hamarosan kilátszik a lóláb, hogy azokat nem az önzetlenség, hanem a jól kiszámított egyéni érdek sugalmazza. Az EMGE tökéletesen kiépített kereteinek a megbontásától ugyan nincs mit tartanunk. Nem árt mégsem, ha a mostani időkben az egész tevékenységünk alapját képező közösségi gondolatról, az erdélyit magyar gazda fegyelmezettségéről, hivatásába és jövőjébe vetett hitéről beszélünk. Az elmondottakban meghatároztuk a vezető és a vezetett számára is azt az erkölcsi magatartást, melyet ezekben a sorsdöntő napokban mindannyiunknak tanusitaniunk kell. De ezen tulmenőleg foglalkozzunk azokkal a gyakorlati kérdésekkel is, melyek az Egyeseiét legközelebbi célkitűzéseit határozzák meg Termelésünk előkészítése ßH Ha a békeidők biztonságérzete töltene el nünrtatennünket, akkor nagyon egyszerű volna ez a Jsbfk'óladat. Néhány kiváló szakember összeülne jí £ zis a külső, valamint belső körülményekkel iomixizámolva, aránylag rövid idő alatt elkészítői 'ié'stné Magyarország mezó gazdaságpolitikai k&Hs\K<xunkdtervét. Ma ez természetesen sokkal bo- duícYnyoiultabb. Hiszen ki tudni esik egyetlen iöírröHöntőfontosságu kérdésre felelni, mint például írav ra várható amerikai, vagy tegyük fel ukrajnai modjsgaboeiaexportnak az európai piacokra gyako- td jlorolt hatása stb. Ez azonban még mindig csak «i Y3®Şy ismeretlen. De hol van a többi előre nem tfjüiíidátható gazdasági, ipari vagy éppen politikai íoynsaényező? És nekünk mégis fel kell készülnünk egy Miygöúgynevezett azonnali tervvel. Az első fel- Sfaísfeadat a rendelkezésre álló anyagi erő és esz- kós'ö&.közök számbavétele. Már egy évvel ezelőtt »Injadbejelentettük, hogy az „üzemi lapok“ alosz- tsyíáítályát, mely közvetlenül hivatott megállapítani 13 sszz erdélyi törpe-, kis- és közepgazdaságok ere- jJ3f jót; tehát a szántóföld megoszlását, a kézi rfnummunkaerőt, igás és haszonállatállományt, a ;hxK§ gazdaságban alkalmazott gépek és eszközök mEva számát, készletek és épületek nagyságát, stb. m------megalakítottuk. Egyelőre három vármegyénk ben tevékenykedünk; de működésűnket újabb u ó és újabb területekre szándékozunk kiterjesz .i«3J teni. Ehhez a munkához csatlakozik a szám- éjibj tartás és az üzemstatisztikai felvétel. Ezek a Wíal felvételek teszik számunkra lehetővé a gazda- knsl tanácsadás intézményes megvalósitását. A Az összegyűjtőt adatok rendezése után le- rrü.tz szünk abban a helyzetben, hogy Erdély gaz- Eaeb dasági tájainak jellegét a kül- és belterjesség, clifiv valamint a tőkemegoszlás és több más döntömői fontosságú kérdés szempontjából megállapítsuk. A tudományos feldolgozás fogja kimutatni, hogy mikor, hol és mit kell tennünk a termelés fokozása, valamint a mezőgazdasági kultúra emelése érdekében. Ma még nem tudjuk minden egyes elhatározásunkat számszerű adatokkal megokolni. Ez látszólag szinte nem is fontos, mert annyi a hiányosság, hogy bőséges alkalom nyílik mindenfelé az elmúlt évtizedek okozta nyomorúság kiegyensúlyozására, anélkül, hogy ak cicink nyomán bárhol is a „telítettség“ állapota következne be. Ez a helyzet — reméljük — néhány éven belül megszűnik és addig olyan adatokat kell összegyűjtenünk, melyek a biztos vezetést teszik lehetővé számunkra. Ezt az újabb munkát a most szervezés alatt álló mezőgazdaságpolitikai osztályunk fogja végezni, melynek egyben a legsürgősebb feladatát képezi, hogy az EMGE jelenlegi szervezetét alkotó osztályok és intézmények munkáját alapos vizsgálat tárgyává téve, tevéknységü- ket összehangolja és igy számukra az eredményes együttműködést biztosítsa. De ez az osztály fog a mezőgazdasági munkás, szociális, valamint bér- és az ezzel összefüggő egyéb kérdésekkel is foglalkozni. Pénzügyi helyzetünk miatt a falukutató munkát csak szűk keretek között indíthattuk meg. A birtokpolitika statisztikai osztályunk munkája, az imént említett osztályéval a legszorosabban’ összefügg. Ez a szervünk már részleteiben is feldolgozta és kimutatta azokat az igazságtalanságokat, melyeket az erdélyi magyarságnak a román agrárreform során el kellett szenvedni. 'Ha q. mérlegre tesszük, hogy mit vesztettünk és ugyanakkor arányosan mit „nyertünk“, a kép egészen elképesztő és a román agrárreform célzatossága rögtön nyilvánvalóvá válik Az EMGE célkitűzései lóm év2 rlijí lón tun obi góz • o&o se Általánosan ismert dolog, hogy Erdély természeti viszonyai sok tekintetben hasonlítanak Svájcéhoz és igy állattenyésztési adottságaink kitűnőnek mondhatók. A lehetőségek kihasználásánál nagy körültekintést kell tanúsítanunk. Az bizonyos, hogy a háborút követő időszakot a leglázasabb újjáépítési tevékenység fogja jellemezni. A Balkán és Kelet ala csony álLattenyésrtési színvonalának emelésére az érdekelt államok mindent el fognak követni. Földrajzi helyzetünkből is következik, hogy a tenyészanyaggal való ellátás szempontjából elsősorban Magyarország és különösen szükebb hazank «— Erdély *— jön figyelembe. A jelentkező igényeket a leggondosabban kell tanulmányoznunk és termelési politikánkat már most arra a vágányra kell beállítanunk, amely alkalmasnak fog bizonyulni az említett igények kilégitésére. A háromszéki és nyárádmenti pirostarka, a máramarosi borzderes szarvasmarha anyag, stb. mhd biztató elójakk arra, hogj_ a szaktudás és állattenyésztési érzék növelésével az említett feladatnak eleget tudunk majd tenni. A még meglevő erdélyi magyarfajta szarvasmarha- anyag átmentése és felerősítése — az 50-es gulyák alakításával — egyesületünk szívügyét képezi. Sajnos, c téren nehézségekkel kell meg- küzdenünk. A szarvasmarhán kiviil természetesen a juh és sertéstenyésztés kérdéseinek a tanulmányozása sem hanyagolható el. Az utóbbira az olajosnövények termesztéséről szóló résznél kii- iön kitérünk. Juhtenyésztésünk, melyet a nagykiterjedésü hegyi Jegelőink különösen fontossá tesznek, sajnos, ma még nagyon távol áll attól a színvonalról, hogy bármelyik hasznosítási ágazatot figyelve, azt kielégítőnek mondhatnánk. A, gyapjú minőségének és mennyiségének emelése nemcsak a háziiparunknak adhatna újabb lendületet, de ez a kérdés belföldi posztóiparunk nyersanyagszükségletének kielégítése szempontjából is beható tanulmányozást érdemel. A gyapjuszinvonal emelkedésével párhuzamosan kell haladnia a juhtejhozam feljavításának is. A fentiekben említettek sikeres megvalósítására a kedvező előfeltételek mind meşvannak. nagy jövedelmet biztositó termelési ágazatok közé. Magasabb szempontok mégis arra késztetnek, hogy az erdélyi ló kitenyésztésének kérdésével állandóan foglalkozzunk. A lótenyésztés emelése ugyanis nemcsak gazdasági, de elsősorban katonai szempontból rendkívül fontos, mint ezt a mostani háború is bizonyítja. Dacára a hadseregek teljes gépesítésének, meg a jelenlegi anyagcsatákban is fontos szerephez jut a ló. Az igénytelen, kemény és nagy teljesítőképességű erdélyi ló ideálja álljon előttünk. Eredményes állattenyésztés az észszerű ta-. karmány és általános növénytermesztési munkaterv kidolgozása nélkül el sem képzelhető. Zöldmezőmozgalmunk, melynek célja a rétek és legelők megfelelő karbahozatalán kivül az okszerű takarmánytermesztés és kezelés nép- szerüsitése, máris sokat tett e téren. Ezzel párhuzamosan halad a nyomásos gazdálkodás felszámolása, hogy ezáltal is mind több és több teret nyerjen a takarmány, illetve a talajjavító pillangós virgágu növények termesztése. A takarmányok csekély tápértékveszteséggel járó konzerválását célzó silómozgalmunk ma már országszerte ismeretes. Dacára az anyag- gazdálkodással kapcsolatos nehézségeknek, a silók százait sikerült felépittetnünk kisgazdáinkkal és igy több, mint egy negyedszázad mulasztásait hoztuk be. Ezt a munkát mind nagyobb és nagyobb lendülettel folytatjuk, mert a siló — számtalan más előnye mellett — éppen a legmostohább takarmányozási viszonyok között képes a gazdát nagy mértékben függetleníteni a természeti körülményektől. A növénytermesztési mozgalmunk legfontosabb célkitűzése a megszállás éveiben Romániából behozott, de a mi éghajlati viszonyaink alatt bizonytalan termést adó műveleti növények kiküszöbölése és kisgazdáinknak a megfelelő vetőmaggal való ellátása. Különösen sok a tennivaló a tengeritermesztés vonalán. Nemcsak a vetőmag hibás, de a művelési módja is helytelen igen sok vidéken ennek a fontos növénynek Ezeknek a kiküszöbölése céljából rendezzük a termelési versenyeket, kiállításainkat és gazdanapjainkat. Az ipari növények elterjesztése nemcsak a hadigazdálkodás, de a népfelcslegünknek az ipar és főként a mezőgazdasávi ipar ágazataiban való elhelyezkedése céljából is főgondonkat kell hogy képezze. Az olajosnövényekkel való foglalkozás az egész zsír, sőt ezen tulmenőleg fehérje gazdálkodásunkat is forradalmosithatia. Itt kapcsolódik a növénytermesztés a zsirsertés tenyésztésének kérdéséhez, amely nemzeti- gazdasági szempontból — ha az eddig végzett számításokat vesszük alapul —, azt eredményezi, hogy a hússertés tenyésztése, miként azt a nyugati államokban is látjuk, sokkal kifizetődőbb. A hiányzó sertészsír pedig növényi olajjal és vajjal pótolható. A kedvezményes áru nagy- és kisgépbeszerzés lehetőségeinek a megteremtésével a földművelésügyi kormányzat a talajmüvelés, növény- termesztés és magtisztitás tökéletesitését kívánja egyesületünkön keresztül megoldani. Az ilyen és ehhez hasonló elgondolásnak, mint a kedvezményes áru mag- és tenyészállat stb. akciók, ma még1 megvan a létjogosultsága, mert Erdély magyar gazdái annyira tönkrementek a megszállás évei alatt, hogy az egyéni támogatást, misit részleges jóvátételt valóban megérdemlik. Idővel ez csaknem minden vonatkozásban meg fog szűnni. Később a súlyt a köz megsegítésére kell helyeznünk. A trágyatelepmozgalmunk kifejlesztése a korszerű építés fogalmainak terjesztésével párhuzamosan halad. Ezen a téren még nagyon sok a tennivalónk, hogy t. i. az országosan sokmillió pengőre rugó veszteséget — melyet a trágya helytelen kezelése idéz elő —, legalább némileg csökkentsük. A helyes talajmüveléssel, a termőtalaj pusztulásának a megakadályozásával külön osztály foglalkozik. Erdélyszerte minden arra ráutalt vidéknek a rendelkezésére áll nemcsak tanáccsal, de jelentős gépparkjának a munká- baállitásával is. A Marosvásárhelyen felállított alosztályunk ennek az igen fontos tevékenységnek a Mezőség és a Székelyföld felé fog megfelelő lendületet adni. A román agrárreform során szerencsétlenül parcellázott és különösen a vázgazdálkodás szempontjából elrontott területek állapotán igyekezünk elsősorban segíteni. Erdély gyümölcstermesztési adottságai sok tekintetben világviszonylatban is elsőranguak. Mégis — talán — egyik termelési ág sincs annyira elhanyagolva, mint éppen ez. Eltekintve egyes vidékeinktől, a növényvédelem és gyümölcsfakezelés elemi fogalmai teljes« ismeretlenek. Az elhanyagolt falusi kertekben szomorkodó néhány szilva, vagy almafa nem válik dicsőségünkre. Az egyes fajtákat terv- szerütlenül. össze-vi za termesztik és helytelenül választják meg. így tehát nem ti rópai piacokon úgy megjelenni, r az elvárható volna. A gyümölcs sédig mint mellek ágazat ás, nagy ;itséget jelent a gazdának. Gyümölcstermés yunk a szükséges kapcsolatokká ódottsággal rendelkezve, már ho óta igyekszik a GyOE-val karölt\ m javítani. Máris számos gyümölcst xagolói és feldolgozót építettünk ; nemcsak a szállítás és tárolás 1 nivatottak megjavítani. hanem e ztül a gyümölcséi tékesités lebon ítik elő. A szellemi és lelki feli iltség fontossága Az előbbiekben ismertetett tervek, előmunkálatok és anyagi természetű intézkedések mind erőtlennek bizonyulnának, ha minden ténykedésünket nem előzné meg a gazda szellemi előkészítése. Ez a kitűnőén bevált háromhetes tanfolyamainkon fog a jövőben is végbementi. Az itt szerzett tudásnak a gyakorlatba való átültetését gondosan ellenőrizzük és igyekezünk azokat gazdanapjainkon, a gazdaköri megbeszéléseken', de elsősorban a hatalmas példányszáinban megjelenő és minden szempontból nagy körültekintéssel szerkesztett ,,Erdélyi Gazda“ szaklapunkon kersztül elmélyíteni. Az említett eszközök különösen alkalmasak aj'ra, hogy a legelhagyottabb magyar is erezze a közösségi szellem éltető sugárzását és erejét, mely nemzeti öntudatot kölcsönöz. Tudományos folyóiratunk rövdesen megindul. Népies és tudományos jellegű kiadványaink számát a jövőben növelni akarjuk. Minden alkalmat megragadunk a szövetkezeti eszme terjesztésére és a gyakorlatba való átültetésére. Ezt. bizonyítják az általunk eddig létrehozott szövetkezetek is, melyek jövendőbeli szerepe az értékesítés megszervezése szempontjából fontos. A biztosítási eszme népszeErtfekes eisiié fcekei Válásiak a híéfi ásatásaknál KOLOZSVÁR, augusztus 10. (Az Ellen- | zék munkatársától.) A Főtéren folyó ása- \ tások során az elmúlt napokban feltár- ! ták a római réteget, is. Előkerült egy Ca- racalla idejéből való pénzérme, sok cserépanyag, egy nagy oszlop, a római-kori Nanoca kövezete, amely szintén macska- kövekből állott, eg^ falrészlet, azonkívül , egy színesre festett fal. Közvetlenül a | római réteg oldalában, kissé eltolódva, újabb csontváz-leletre bukkantak a tu- t dóeok. A leletnek még csak a koponya- j teteje látszik, az egész csontvázat még | nem bontották ki a csontréteg alól. Az elmúlt napokban különben megtaláltak I egy árpádkorabeli hajkarikát is, hasonlói ahhoz, amelyet évekkel ezelőtt Herepei János, a Székely Nemzeti Muzeum tudós igazgatója talált a főtéri közillemhely ásatási munkálatainál. A bronzból, vágyj silány minőségű ezüstből készült hajkarika' kétségtelen bizonyítéka annak, hogyj az eddk feltárt tizenegy csontváz valóban az Árpádok korából való. Az ásatásokat tovább folytatják PAPÍRBAN, írószerben, irodai íeL szerelési tárgyakban teíjes raktári talál az „Ellenzék“ kfinywsboUbafli tüskésére kül : szándékozunk fordítani. íme, ez az ;ban felvázolva, amit az EMGE sze :s anyagiakban vállaL Egész teveke; falu életében gyökerezik. Alapja 1 gondolaton nyugvó munka, mel) . jellemzőbb, hogy nemcsak az anyagi boldogulás eszközeit kutatja, de elsősorban aria törekszik, hogy a falu szociális átalakulását és művelődését minél hathatósabban szolgálja. A faluban és gazdakörökben a társadalmi válaszfalak mír leomlottak. Közösségi munkaszervezetünk írass levegőt visz az erdélyi cs ezen keresztül az egész magyar életbe. Falvaínk lelkületében már csirázik a boldogabb magyar jövendő. Száz esztendővel a hátunk megett, nyugodt öntudattal tekintünk az események elé. Bármiként is forduljon a történelem kereke, mi tudjuk, hogy bizton számíthatunk arra a gazdatömegre, amely sohasem csalódott bennünk. Ez a gazdatömeg állította egyesületünket az élre és várja hivatott vezérének irányítását azon az egyetlen utón, melyen az erdélyi gazdának történelme második évezredében haladnia kell.
