Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-15 / 157. szám

X I I 1 8iS jülUs 1 5. ELLENZÉK Hűn ÍYD sdviai iőlHb smozo tsq <3 , :'hl yis.b\ ş»quO Miixs 3VŞ E ,3ilört ;mb;j ‘E^ol ntd tlEV k st >i \-jjI O y\ú n in }2Í'")1 )sod 13S* r 23 eH i v o’yf 7 /’/ IßJ msí rO bj ia 'm gy 3tt Csikmegye lakossága testvéri együttérzéssel segít a háromszéki jégkárosultakon Pártnapot rendeztek Gyergyóban az Erdélyi Párt törvényhozód. GYERGYÓSZENTMIKLÓS, juLius íj. Az Erdélyi Párt csíki tagozata továbbfolytatja tervbevett beszámolóit. Legutóbb óriási ér­deklődés mellett Gyergyóy ji alu és Gyergyó­csomafalva községekben tartottak beszámolót e' panasznapot a part képviselő: és felsőházi tagja. A nagyarányú értekezleteken megjelen­tek: Kovács Károly dr. főispán, Kolumbán József dr. felsőházi tag, országos aki nők. Csipák Lafos dr. és Gaál Alajos dr. ország- gyűlési képviselők, Csató Árpád bankigazgató, a gyergyószentmiklósi tagozat ügyvezető el­nöke, Ferenczy Balázs dr. jarásbirósági elnök, Fc?ei z János fóerdotanacsos és a párt várme­gyei titkára. A községek közművelődés:! házai előtt ha­talmas tömeg szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta a kiküldötteket, majd Gyergyóujfalu- ban zsuiolr terem előtt. inig Gyergyócsomafal- van a közbirtokosság! székház tágas udvarán a Magyar Hiszekeggyel kezdődött az érte­kezlet. Gyergyóujfaluban Rácz Vince, míg Csorna­iul van Sólyom Béla plébános üdvözölték szűn­ni nepa akaró lelkesedés közepette a vármegye főispánját, a párt országos alelnökét, törvény­hozóit és vezetőit. Á magyar egység jegyében... Mindkét helyen megállapították, hogy a székelyek teljes és zárt egységben sorakoznak cs vonulnak fel az Erdélyi Párt zászlaja alá. Ha valamikor, úgy ezekben az időkben sziklaszilárd egységre van szüksége a harc­ban álló magyarságnak. Most, amikor a magyarság élet-halálharcát vvia, egy sziyve’l, egy lélekkel és egy akarat­tal kell mindenkinek az egységes és oszthatat­lan magyar célok felé menetelni. Éppen ezért Gvergyóujfaki és Gyergyócsomafalva népe teljes egészében é& minden «gyedében azonos­nak tekinti önmagát az Erdélyi Párttal. Nyo­matékosan hangsúlyozza, hogy nem engedi házai, falai közé az egyenetlenség szellemét s éppen ezért semmiféle inas pártszervezkedés- r.ek helye nincs.  leíjfuütcsabb feladaf a far= rablás Általános éljenzés és helyeslés közepette Kolumbán József dr. felsőházi tag, országos alelnök leszegezi: nem politizálni jöttek. Az értekezletek célja: felvilágosító, figyelmez­tető munka. Óriási küzdelembe került a nem­zet. Harcolnunk kell fennmaradásunk, füg­getlenségünk, szabadságunk és gazdasági lehe­tőségeinkért. Pillanatig sem szabad szem elől teveszteni, hogv ezekben az időkben egyik legnagyobb és legfontosabb faladat becsülete­den. termelni. Meg kell szüntetni a îekefs* piacot Továbbiak során nyomatékosan figyelmez­tette hallgatóságát Kolumbán dr., hogy a fekete piacot meg kell szüntetni. A nemzethez sehogysem illő rendszerrel nem szabad gyen­gítem az ojszág és a nép helyzetét. Viselje es hordozza mindenki becsülettel, öntudatos magvarhoz illően a sorsát. Bejelenti: a marps- vásárhelyi pártnapokon részletesen és alaposan megtárgyalták a székelység összes kérdéseit, aztán emlékiratba foglalták, amit a párt or­szágos elnöke illerékes helyre juttatott. Beszéde végén — óriási helyeslés közepette — egységre, céltudatra, magyarokhoz illő ma­gatartásra hívta fel hallgatóságát Kolumbán József dr. Dr, Kovács Károly főispán beszéde Percekig tartó éljenzéssel köszöntötte a haji garóság Kovács Károly ár.-t, aki többek kozott megállapítja: régebben a főispánok nem igen jöttek el a székely nép politikai értekez­leteire. Nem, mert a székely pojitikai hitval­lássá) éles ellentétben állottak. A székely nép azokért az elvekért és eszmékért harcolt, me­lyekért sok vélt áldozott a magyarság. A vi­lágháború s az azt követő felmérhetetlen szen­vedések nyomán találkozott népünk és az ál­lamhatalom. így az államhatalom képviselője, a kormány bizalmi ember, mint a párt egy­szerű, de soha félre nem álló harcos katonája vehet részt ezeken a bámulatos egyseget su- g‘ör7Ó értekezleteken. S mmt a kormgny kép­viselője, örömmel állapítja meg, hogy a székelység' olyan erőtartalék, melyre a ma­gyarság barmikor, bármilyen körülmények kö.zött számíthat. Beszéde további sóján Csik vármegye főis­pánja mély együttérzéssel jelentette be, ho,gy F. oiiomszck varmegyét nagy elemi csapás érte. Falvak egész sorában teljesen elpusztította a jég a nagyszerűnek ígérkező termést. Nehéz időben jött ez ^ a csapás, melyben együttér­zőnk és segitőkézzel nyúlunk háromszéki test­véreink felé. Csüggedés azonban ne legv.en közöttünk. mert máshol a terméskilátások igen-igen jók, Végül kijelentette, Csik vármegye főispánja, hogy hivatalának, ajtaja mindenki előtt nyitva van. Mindenkit szeretettel vár, mert igaz testvért szeretettel akarja testvérei sprsát intézni. Lelkes éljenzés mán Csipák Lajos dr. ka r.onok, országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Többek között megállapítja: az Er­dély! Párt minden erdélyi magyar ügyét egy­formán, a lehető legnagyobb gonddal és sze­retettel képviselt. Mindenkinek tisztában kell jönnie azzal, hogy minden olyan szó, és meg­mozdulás. ami különállást hirdet ma ■— hely­rehozhatatlan bihr a nemzet ellen. A dolgokat mindig nagy és általános magyar síkon kell nézniij, mert a mi sorsunk is az egyetemes ma­gyar gondolatok kiteljesülésétől függ. Beszéde további során bebizonyította Gsipak dr., hogy az uţolso három esztendőben összehasonlít­hatatlanul több történt a Székelyföld fej­lesztése terén, mint az elmúlt évtizedekben együttesen. Nem szabad elfelejteni, hogy ezt az óriási munkát a világháború kellős közepén folytat­ták. Ez a föld még igen nagy és gondos ma­gyar munkát vár. Éppen ezért példamutató egységben és fegyelemben kell jelentkeznie az éler minden vonalán az erdélyi magyarságnak s pillanatig sem szabad szent elöl tévesztenie, hogy ellenségeink bámulatos egységben élnek, várnak és cselekednek. Mi történik, ha m> szétforgácsoltán élünk? Látni, érezni és tudni kell ezt! Beszéde végén Csipák dr. képviselő általá­nos helyeslés közepette jelenti be, hogy az Erdélyi Párt szervei megkezdték a máso­dik székely kongresszus előkészítését. melyen ennek a földnek és népének minden kérdése alapos megbeszélésre kerül. „Nincs helye a zúgolódásnak!“ Cyejgyó népszerű képviselője és tagozati elnöke. Gaái Alajos dr. a következő szónok. A közelmúlt megpróbáltatásait vázolta. Újból nehéz helyzetben yan a magyarság. (óriási és nehéz feladatokat kell megoldani, feladatokat, melyeket senki sem yállal át tőié. Ezért újból teljes erővel, messzemenő fegyelmezettséggel, határozott öntudattal és önfeláldozással kell zászló alá állant, mert ezt követeli a magyar jövendő, léhát: nincs helye a zúgolódásnak, a kákán göcskeresés - nek, az elégedetlenségnek. A feladat adva van, parancskiad'áshoz sorako­zott az egész nemzet s az elhangzó szavakat szószerinti kell értelmezni és végrehjtani. Erre kötelez mmden székelyt az ősök örökké sze­münk előtt lebegő példája. A nagy tetszéssel fogadott beszéd urán Gyergyóujfalu nevében Rácz Vince plébános, Gyergyócsomafalva nevében pedig Sólyom Béla plébános köszönte még a beszámolókat, az értékes felvilágosításokat és gondolatokat. 1 öbbek között hangsúlyozták: senki ne té­vessze szem elől, hogy erről a földről a szé­kelynek kell a káros és kárbozatos idegent el- távolitania tettekkel, jobb, erőteljesebb, ma- gyarabb munkával. Ember helyett embert kell állítania. Ennek a földnek a termése a jövő­ben csak magyaré lehet. Többé árulókat nem lehet, de nerp is szabad megtűrni. Hogy a feladatot meg lehessen oldani, vissza kel! menni az ősi magyar múlthoz. Onnan kell erőt és szellemet meríteni. Ez a szellem aztan kitaszít erről a földről minden méltatlant. A gvcrgyói pártnapot este Gyergvószent- miklóson intézőbizottsági ülés zárta be, me­lyen Gaál Alajos napirenden szereplő kisebb ügyeket terjesztet elő. A kérdésekhez hozzá­szólott Kovács Károly dr. főispán, Kolumbán József dr. felsőházi tag, Csipák Lajos dr. or­szággyűlési képviselő. Tóth Mátyás polgármes­ter és mások is. F. Gy. 3 Tossoi Keleiázsia egrmilliárd emberének minden ereje Anglia én Amerika megsemmisít énére összpon ion u t Vedd ób ól jelenti a® MTI: A Némot Táv­irati Iroda jelenti: A császári trón 'támoga­tására alakult mozgalom központi tanácsi­ban Tűzso japán miniszterelnök kijelentette, hogy Keletázsía köze' egvmilüárd emberének mindeu ereje arra összpontosul, hogy Angliát és Amerikát megsemmisítse. A japán 'hazai arcvohal ma egyetlen nagy hadigépezet. Eu­rópában — mondotta Tozsó miniszterelnök — Németország és Olaszország szpros fegyver- barátságban folytatlak a küzdelmet s velük együtt semmisítjük meg Angliái és Ame­rikát. A tá tói keleti front eseményei Tokióból jelenti a DNB: Japán katonai kö­rök véleménye szerint a Salamoii-szigetek és mindenekelőtt ai Rendova és Uj-Georgia-szi- geteknél folyó hadműveletek az ottani heves harcok ellenére még nem érték e' tetşpont- jukaű Hangsúlyozzák, hogy a japánok itt új­ból bebizonyították a jelenlegi támadások­ban való fölényüket. A j apa n rombolóknak és torpedónaszádoknak ugyanis sikerült me­rész támadással 3 északamerikai cirkálót el­süllyeszteni ée még 4 másikat súlyosan meg­rongálni. A főerők közti összecsap«*, külö­nösen a nehéz egységek között még nem tör-' tént meg, mert az amerikaiak a junius 30_án a Salamon-szigetek ellen intézett partraszál­lási hadműveletek során az erős légierőn ki­vitt csak kis hajóegysiégeket vetettek harebg A nehéz tengeri egységek közötti összecsapás ideje azonban köze'edik. A jelenlegi ellen séges hadműveletek főcéljának a Munda ja­pán támaszpont meghódítását tartják, amely mindenekelőtt mint légi támaszpont igen fontos szerepet játfezik. Az ellenség dél jatt és terveit a Csendes-óceánon lyriühelül igy fog'alhatjuk össze. 1. véglegesen el kell há­rítani minden Ausztráliát fenyegető veszélyt; 2. az Egyesült Államok egy biztositól léanadó vonalat akar létrehozni1, amely a Salamon- szigetektől Uj_Guinea keleti részén át Ausz- trá’ia északi részéig vezet. így ezzel egyide­jűleg megzavarják a Kelet-Indián, Timor,>n és Uj-Guineán át a Bismarck-szigeteskig ter­jedő japán vonalat; 3. atz ellenség ezután ki akarja építeni az elfoglalt támaszpontokat • és mindenekelőtt ezeket akarja felhasználni uj támadásra. A dé’csendesóceáni japán állások és különösen a fontos támaszpontöt-«— mint tokjój katonai körökben hangulyozzák — megfelelően ki vannak építve és erősek. Az ellenségnek nem sikerült Rabault elfoglalnia. Va'amennyi1 támadását eb heu . a térségben többször visszavertük.. Három nap alatt 160.000 tonnányi angolszász hajót eret semmisilettek meg a német repülök Szieilia körül Berlinből jelenti az MTI: Mint a Nemzetközi Tájékoztató Iroda, jelen­ti, az angolszászok szicíliai partra­szállása során egyedül a német légi­erők, gyakran igen súlyos légi har­cok során és erős légi és vaidiászel- h árit ássál szentben, július 13-án estig 34 szálliíóhaját, illetve tehergő- zöst, összesen 160.000 tonna hajna­lommal süllyesztett el. illetve súlyo­san megrongált, úgyhogy elveszté­sükkel számolni lehet- Az inváziós csapatok végül elvesztettek több, csapatokkal és hadianyaggal megra­kott partraszállási csónakot. A hadi­hajók közül egy rombolót olyan sú­lyos találat árt, hogy elvesztése biz­tos. Sajtónyilatkozatban köszönte mega finn lotta-szervezet vezetője a magyar nők adományát HELSINKI, juliue 15. (MTI.) Fanná Luuk- konen, a finn Lotta.szervezeţ vezetője magyar- országi látogatásáról hazatérve fogadta a ma­gyar Távirati Iroda helsinki tudósitójâ — Több ízben jprtam Magyarországon — mondotta. Utazásom ezúttal magánjellegű volt, azonban több okból elmondhatótja, hogy ezt a hereiét messze tuLlépte, mindenek előtt azért, mért a már régi ismerős baráti kör is­mét elhalmazott a magyar vendégszeretet mjinden jelével. Különösen értékessé tette lá­togatásomat az az örönateljes meglepetés amelyben Keresztes-Fischer Ferencné része­sített midőn átnyújtotta a magyar nők te­kintélyes adományát a finn hadiárvák támo­gatására, Ezt a jelentős segítséget ezúttal is hálásain köszönöm és biztosítom a mozgalom megszervezőjét, hogy a nagy pénzösszegben a támogatás tényén kivü’ a bensőséges finn­magyar barátság ujpbb megható jelét is la­tom. Száz évvel ezelőtt született Cassone, Petőfi verseinek első olasz fordítója ROMA, július hó. (Az Ellenzék inunki* arsdioj.j Az uj vilayiidboru tü/uomoiyat;a egyre közelebbről gyűrűzi körül az olasz fél- 'iţ>e ( ... s ^/frühen a tö'fltfcneJmí napokban eruemes megei,ttekeznpnk arról, hogy száz evvej *veipu szüretelj a szicíliai Noto.haa ..dSnoue, j Kiváló k öl to, Petőfi verseinek el so okij/ lolmacsoíója. A nriagyai bősök kö/ül idiau Hetoii Sándor nevel ismeri legjobban az “ , . koZ£nsL‘8- A huszas évek legvégén „Am lolGgid Betoiiana" címmel Franco Vellafli Dionrsj, d jeles poéta és publicista kitűnő es művészi fordításába^ jelent meg egy több mim száz Fel oft-verset tartalmazó gyűjtemény az. olasz könyvpiacon. A nagy magyar lírikus em eket' őriző Petőfi Itirsa^cig e/^ert csillése jeléül kültagjává választotta meg Franco Vellani Dionisi-t, aki — milyen küló'_ nos, de egyLan jelképes érlehnü véletlenje a sorsnak! — a keleti szovjetorosz arcvuna- lon. magyar honvédek győzelmes johamat ve­hetve, hall hősi halált... Vérével is szolgálíá igy mt, amil életében hirdetett: az olasz- magyar barátságot és bajtársi szellemet. Cassone, az első olasz Petőíi-íorditó pálya, janak az első fele is csodálatosan emlékez­tet Petőfiére, akinek a költészetét olyan hű­séggel és «eleven erővel tudta érzékeltetni a dallamos olasz nyelven. Hiszen közös volt az a kor is, amely ten mindketten éltek: a Risor­gimento, amikor a magyar és az olasz nenn zet egymás oldalán harcolt a szabadságért, állami függetlenségért és területi egysogérí — „Unttá Italia", „Uniót Erdéllyel!" — az elnyomó közös ellenség ellen Az osztrák csá­szári hadseregbe kénvtelenségből beállt Petőfi arról ábrándozik kemény katonaágyán, hogy köz-el helyezik ezredét az olasz határhoz és akkor átszökik majd Itáliába, amelvet költő- lelke mindig vágyott megismerni. Később, az 1848Väs izzó márciusi napokban versben kö­szönti az ,ixju Olaszországot", arr»ely végre lerázta magáról idegen bilincseit s a magyar­ral egyetemben küzd szabadságának végleges diadaláért. * * Casscne 1843yban született a szicíliai No- tólban. Gyönyörű ez a tájék; költőt inspiráló. Szőlőskertek, olajfák, narancsok, közt visz fel íelé az ut a kis vasúti állomástól a Monte d'Oro lábánál. Észak felől ide kéklik az Etna hpíödte iüstölgő krátere, visszafelé tekintve pedig a Jóni-tangerirek végtelenbe vesző tükre izzik a vakító délolasz napfényben . Az ifjú Cassone korán hódolójává szegődik a múzsáknak, leikét azonban ugyanakkor el­kapja az olasz szabadság és hazafiasság lángja. Akárcsak a genovai” származású Goííreda Mamei it is, aki 22 éves korában, 1849-ben •esett et Kóma védelmében és csontjai otl pi henek ma méltón a Gianicoio_n levő ossa- rhim kriptájában a többi bajtársaival. Cas- sonét is tizenhétéves korában, 18(i0-bau olt találjuk Garibaldi marsalai táborában. Ott találkozott először magyarokkal, magyar sz-a badsághősökkel, közlük a későbbi, Tiirr Ist­ván tábornokkal s ekkor ébred fel benne elő. szőr a magyar nemzet, amelynek a hősiessé gét gyakorta hallotta magasztalni iránti ér­érdeklődése. Végigviaskodja a harcot, amely Szicíliának az. idegen uralom alóli ielsz/aba- öitásával végződött. I Miut Edmondo De Amicis_t, őt is vonzotta kezdetben a katonai pálya és a fiatal kadél éppen olyan rajongással szerette a hazáját mint De Amicvs hires könyvének, a ,,Cuore". nek a fiatal hősei. A katonatiszti egvenru háról és a hadipálváról azonban le kell mon­dania A lombardiai hadgyakorlatokon nap- szurást kap. Megsiiketül, látása meggyöngül majd «egészen megvakul és beszéde is akado_ zóvá válik. Lelke azonban eppen ilyen testi megpróbáltatások idején válik szárny alov a Klasszikus és modern nyelveken tanul meg tökéletesen és igen jelentős pont az életében amikor egyik baráftja megküldi neki Petotl verseinek németnyelvű fordítását. Ca-'soue a magyarokat eddig is kedvelte éa becsülte, most pedig Petőfi szelleme bűvöli el teljesen. Valósággal elfeledleti nehéz fi?i_ kai szenvedéseit. Megtanul magvarul és el­határozza, hogy teljes Petöfi-forditással ajáu dékozza ineg az olasz nemzetet, antelv báró Monti vezetésével küldött olasz légiót a sza­badságért harcoló magyar honvédek segítsé­gére. Cassone Petőíi-forditásai nagy hatás­sal voltak olasz kortásaira. Carducci szerint Cassone visszaadta a költeménynek lelk t szárnyalását, szivét, szenvedélyét. ßniaga ugyan nem tuti magyarul, amikor azontan Cassone Petőfi-fordilásait olvassa, azt érzi mintha maga is a magyar Alföld végi el eg rónái» száguldoznék, öreg parasztemberek re­géit hallgatná és rohamra robogna a magyai honvédekkel az ellenséges szuronverdok el len“... Cassone születése centenáriumának az éve- ben a vdes olasz költő és Petőíi-íorditó szü- •otoldie körül a háború viharmadarai vijjog, nak s a magvar és olasz újra egvmás oldalán harcol mmt a Risorgimento korában a ma í!lLfe8YÍ!-W:,1,ban' d mos,a,li nvegnro-' ballatasos lorteneintt időkben sem feledi e- zik meg arról, aki nagy költőjét a baráti nemzei nyelvéit először megszólaltatta és ha berkoszqrul helyez hálából a notei sírra _________________ MIHÁLY LÁSZLÓ rJ.’Alv.^E4LEi el VANNAK DUGULVA ÉS C O.MRA ROSSZ, úgy folyamodjék lehető leg azonnal a természetes „Ferenc József" ke­Hrnrí he?' merr CZ ™r cseké,T alig egv po- •In.v mennvKsegben is gvorsan, biztosan és nucdig kellemesen tisztim ki az emésztés ur­lau s )0 et vág var és friss közérzetet teremt. Kérdezze meg orvosát! a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom