Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-23 / 164. szám
Ik  Bürokrácia és szociális közigazgatás Irta VITA SÁNDOR 'Alig van nap, hogy megbeszéléseken, társaságokban ne hallana az ember panaszt a bürokrácia ellen. Nemcsak egyszerű állampolgároknak van meg a saját többé-kevésbé szomorú történetük a bürokrácia kinövéseiről, de velük sokszor versenyre kelnek tekintélyes politikusok és magasrangu közigazgatási tisztviselők is bürokráciánk bírálatában. Szinte azt kellene hinnünk ezeknek a néha túlzott., de néha igazságos kifakadásoknak a nyomán, hogy közigazgatásunk valami különös örömet talál az istenadta közönség megbosszantásában, hogy szántszándékkal komplikálja az eljárásokat és alkot. annyi és olyan nehezen érthető' jogszabályt, hogy azok között nemcsak a jogkereső közönség, de maga a tisztviselői kar sem egykönnyen tud kiigazodni. Bizonyos, hogy a közönség ítélete sokszor igazságtalan, de ha elismerjük, hogy a közigazgatás az emberekért van, akkor nem tagadhatjuk azt sem, hogy döntő fontosságú, hogy meg vannak-e elégedve az emberek vele, a maguk ügyének érzik-©? Tagadhatatlan, hogy ma nem' kielégítő a viszony a közigazgatás és az általa igazgatott társadalom között, ez pedig nem lehet közömbös, hiszen ez a nemzet, egész sorsára, fejlődésének irányára is kihat. Bürokrácia mindenütt vsn Tévedünk azonban, ha azt hisszük, hogy csak nálunk és csak újabban vannak panaszok a bürokrácia ellen. Nemrég olvashattuk Mussolini kemény szavait. a bürokráciáról, de hasonló bírálatokat Európa minden államában ismerünk. Látják ezt nálunk a legilietéke- sebbek is. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter szavait, idézzük: „A minisztériumi. bürokráciák öncéllá nőtték ki •magukat. Minisztertársaimnak a legnagyobb nehézségeik vannak azzal, hogy saját miniszteriális bürokráciájukkal kell megvivniok a küzdelmet“. És nem is újkeletű ez a panasz. Stein, a hires államférfi 1821-ben ezt irta: „Azt látom, hogy a jövőben fizetéses, pedáns, érdek- és vagyonnélküli hivatalnokok fognak kormányozni. Ez jellemzi kormányzó gépezetünk szellemét. Fizetést, munkabért húznak a hivatalnokok. Ebből folyik a törekvés a munkabérek és a hivatalnokok szaporítására. Pedánsuk, ami azt jelenti, hogy a betűk világában élnék, amelyek ölnek. Nem. élnek a. való élet világában.'Érdekeik nincsenek, mert a polgári osztályokkal, melyek az államot alkotják, egyáltalán nincsenek kapcsolatban. Külön sui generis kasztot alkotnak, az íróasztalok kasztját“. Nem valami különleges magyar jelenségről van tehát szó, hanem egv, a világ minden táján fellelhető szellemről, s nemcsak nálunk, hanem talán mindenütt Európában törekvések és kísérletek folynak ennek a szellemnek a kiirtására és a közigazgatás reformjának keresztülvitelére. Természetes, hogy egykönnyen ezt nem lehet megvalósítani, esztendők kísérletei kellenek hozzá. De ezek nálunk is folynak, elsősorban a Magyar Köz- igazgatástydományi Intézet végez évek óta úttörő munkát ezen a téren. Az állam feladataival nő a bürokrácia is A modern közigazgatást a mult század második fele alakította ki. A régi Magyarország államigazgatása patriarchális volt, s ha ennek meg is voltak a maga előítéletei és gyengeségei, szellemét mégis a melegség és igazságra való törekvés jellemezte. Ujfalvy Sándor emlékiratainak néhány fejezete szép emléket állított ennek a magyar patriarcha- lizmusnak. Természetes azonban, hogy ez a patriarchalizmus nem volt alkalmas a modern állam igazgatására és a közigazgatás is olyan megjelenési tonnát vett fel, mint amilyen az akkori idők gondolkodása, eszmeiránya volt. Az az idő, a liberalizmus korszaka, az ideális jogeszmét igyekezett érvényesíteni. A jog egykor a fejedelmi önkény elleni védekezést jelentette, idővel azonban szinte egyetlen rendező elvvé vált, a közigazgatás feladata pedig csak a jogszabályok végrehajtása volt. Az állam az élet egész területén igyekezett semleges maradni, az emberek dolgaiba nem avatkozott bele, s a jogi formák tulhajtása természetesen eltávolította a közigazgatást az élettől s ezzel eredeti hivatásától. Mivel azonban a liberalizmus szabadjára engedve a gazdasági és politikai életben az egyéni törekvéseket, képtelen volt a társadalom széles rétegeinek érdekeit megvédeni, ki- kényszeritette az állam egyre növekvő beavatkozását is a gyengébbek, a szegényebb osztályok védelmében. S amint nőnek az állam feladatai a társadalommal szemben, amint több és több hatáskör száll rá, úgy nő és válik egyre hatalmasabbá a bürokráciája is. Ahogy kiterjed az igazgatás hatásköre, úgy nő a jelentősége és fontossága is s minél több hatalom van a kezében, annál jobba» akar élni ezzel a hatalmával. Ma már szinte úgy látszik, mintha a bürokrácia tartaná a kezében a hatalmat, de nem tud azzal eredményesen élni. Az állam tirsadalomlrtnvltó szerepe A bürokratikus baj megrontja a közszellemet és igy egyike a magyar élet legnagyobb bajainak. Ma már az az elv uralkodik gondolkodásunkban, hogy a közösség érdeke az egyén érdeke felett áll. A közösség érdekét azonban az állam képviseli ma. Régen az emberek tetszésére bízta az állam, hogy a törvény keretei között mit csinálnak. Ma az állam beavatkozik az élet alakulásába, irányítja a társadalmat. Ez az irányítás azonban elsősorban a közigazgatáson keresztül történhetik, hiszen más eszköz, amellyel az állam a maga akaratát ke- resztülvihetné, alig van. Az állam feladata tehát a közigazgatásán keresztül megkeresni a nemzetet éltető erényeket és ezeket az erényeket gondozni, táplálni és uralkodóvá tenni. De várható-e ez a társadalomirányító szerep olyan helyről, ahol a lényeg helyett a rideg, forlR mákat nézik, ahol a saját kezdeményezésre alig nyílik lehetőség s ahol a jogszabályok bonyolult útvesztőiben még a szakember is könnyen eltéved? Nem kétséges, hogy az állam a maga társada- lomirányitó szerepét csak akkor tudja helyesen megoldani, ha közigazgatása a társadalom igényeihez tud alkalmazkodni, ha működésében az alkotó, kezdeményező szellem és a szociális törekvések érvényesülnek, ha meglátja és orvosolni tudja a társadalom bajait, ha ügyvitelében egyszerűvé és gyorssá válik, s ha a társadalomban a szellemileg és erkölcsileg kiválóak érvényesülését segiti elő. Hiába működik a legtökéletesebb technikával a közigazgatás, hiába érvényesülnek benné* a jogszabályok utolsó betűi is, ha elszakad a társadalom életétől és igényeitől. Szociális közigazgatás A közigazgatásnak mindenkinél jobban kell érezni a világ szellemi és erkölcsi változásait és azokat az igényeket, amelyek a gazdasági és szociális élet átalakítása terén jelentkeznek. A legkorszerűbb erkölcsi és szociális igazságot kell képviselnie, de gondosan ügyelve arra, hogy a szociális átalakulásban ne az indulatok, vagy tetszetős jelszavak mondják ki a döntő szót. Feladatának csak egyik részét teszi ki az adminisztrálás, .másik felét a társadalom erősítése jelenti. Az anyagi megerősítés, a népbetegségek elleni küzdelem, a lakásviszonyok megoldása, a mezőgazdaság állapotának megjavítása, a népnevelés kérdésének szolgálata, a népesedési kérdések figye- lemmelkisérése, a társadalmi zavarok kiküszöbölése ina már mind közigazgatási feladatok. S ha leküzdjük a bürokrácia elleni gyakran nagyon is indokolt bosszú,- Ságunkat, lehetetlen el nem ismerni, hogy ezen a téren, éppen a szociális közigazgatás megvalósítása terén, nagy lépéseket tettünk előre az utolsó években. Elég, ha itt városunk, vagy vármegyénk köz- igazgatására gondolunk, amelyek már elindultak az uj utón és munkájukban a szociális problémák igen nagy helyet foglalnak el, s nagy erővel munkálkodnak azon, hogy területükön fnéfltányo- sabb, szociálisabb életet valósítsanak meg. Különösen a vármegyét fenyegette az a veszedelem, hogy mesterséges szerkezetté válik, ahelyett, hogy a falvakon élő emberek közös szervezete legyen, amoly- lyel együttesen kísérlik meg közös feladataik megoldását. Egységként kell látnia u gondozására bízott társadalmat, annak összes megoldandó problémájával s programja kell legyen ezeknek a problémáknak rhegol- dására. Ma talán még hiányzik ez az egységes szemlélet, az egyik szerv csak iskolakérdést lát, a másik utkérdést, a harmadik az egészségügyi helyzetet. De mégsem tagadható, hogy a vármegye magáévá tette a szociális gondolatot s igyekszik azt a legcélravezetőbb eszkö■ zökkel munkálni. Egyre jobban érvénye' sül városnak, megyének munkájában az ■ az egyszerű gondolat, hogy a közigazgaI tás az emberekért van. A szociális állam feladatai kezdenek a közigazgatás munkájában is érvényesülni, a közigazgatás közelebb jut az emberhez és a társadalomhoz. Igaz, nagyon távol vagyunk még a bürokrácia leküzdésétől, s korántsem tekinthetjük közigazgatásunk kérdését megoldottnak. De ha bírálunk, tudnunk kell azt is, hogy a hibák egy hosszú fej- iődéjs szükségszerű következményei, s nemcsak a .mi hibáink. S látnunk kell azt is, hogy ha •az- állam feladatainak megnövekedése egyik oldalon a bürokrácia hatalmát is megnövelte, másik, oldalon viszont utat nyitott a szociális köz- igazgatás megvalósítása felé is. Ezt az utat szélesíteni, s a bürokrácia hatalma- val megküzdeni egyik legfontosabb feladatunk a háború után. Kínzó fájdalmainak? okosan eleiét veszi 1-2 Pyramidon tablettával A kormány az Ipartestületeket kívánja Igénybe venni a feketepiac letörésére BUDAPEST, julius 23. A kormány tagjainak legutóbbi megnyilatkozásai, ’ különösen pedig a miniszterelnök beszé- I de szigorú intézkedéseket helyezett kilá- j tásba a feketepiac ellen, j A terménybeszolgáltatási rendelet . életbeléptetése után a kormány most az j ipar területén kíván erőteljes lépéseket tenni a helyzet tisztázása érdekében és pedig az ipari autonómiák igénybevételével. A közellátásügyi miniszter az ipar- testületi székekre akarja bízni az árdrá- j gitó iparosok és tiltott iparüzők elleni I küzdelemben a főszerepet. Minden ipartestületnek kötelessége a lehető legerélyesebben fellépni az árdrágitók és a feketepiac ellen és kötelessége az ipartestületnek az, hogy megküzdjön a tisztességes iparosok jóhirnevét veszélyeztető kontárokkal. Az ipartestületek először felhívják tagjaik figyelmét eljárásuk helytelen voltára és megfeddik őket. A kormány várakozó álláspontra helyezkedik, mert reméli, hogy a jó magyar iparosoknak elegendő lesz az ipartestületek megintése is. Ha valaki vét a rend ellen akár árdrágítással, akár más módon, arra a kormány a töi'vény teljes szigorával sújt le. Julius 30-án tul is kiadhatók az Ideiglenes fparigazolvángok BUDAPEST, Julius 23. (MTI.) A Budapesti Közlöny pénteki számában jelenik meg .a minisztériumnak a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen az ipar (kereskedés) gyakorlásának, valamint az ipartestületi szervezet kiépítésének átmeneti szabályozásáról szóló reiidelete. A rendelet értelmében a keleti és erdélyi országrészen ! ideiglenes iparigazolványt az előfeltételek fenntartása esetén az eddigi rendeletekben megszabott határidőn, 1943 julius 30-án túl is lehet kiadni. Az ideiglenes iparigazolvány hatálya egy évi időtartamra szól, ebbe az időbe azonban a háborús, vagy a háborús veszély idején teljesített katonai szolgálat tartama nem számítható be. Az ideiglenes ipar* igazolványt ki lehet állítani annak részére is, aki a jelen rendelet hatálybalépése előtt már kapott ideiglenes iparjogositványt. Ha annak hatálya már lejárt, vagy annakJ hatálya később járna le, meghosszabbítás adható. Abban az esetben, ha az iparos, kereskedő letelepülése a fogyasztóközönség szükségleteinek kiegészítésére szükségesnek mutatkozik, akkor az ideiglenes hatályú iparjogositvány helyett szabályszerű ipar jogosítványt lehet kiadni, ha a kérelmező iparos, vagy kereskedő igazolja, hogy a jogosítvány megszerzéséhez szükséges okmányait belátható időn belül megszerezni nem tudja. Megállapították a kolozsvári tUzifaárakat (Folytatás.) Az egyéb keményfa (tölgy, cser, akác, szil, kőris, juhar, gyümölcsfák, stb). hasábban 10.000 kgr.-onkint a termelőnél 527 (dorong és tuskó 507), a nagykereskedőnél 567 (547), a szállítási igazolvány dija 25 P., egy öl a telepen 128 (125), házhoz szállitva 146 (143), mázsánkint ap- ritatlanul a telepen 7.12 (6.92), házhoz szállitva 8.12 (7.92), aprítva a telepen 8.02— 8.22 (7.82—8.02), házhoz szállitva 9.02— 9.22 (8.82—9.03), fűrészelve, aprítás nélkül a telepen 7.82 (7.62), házhoz szállitva 8.82 (8.62), a kiskereskedőnél 200 kgr.-on felül az üzletben 9.82 (9.62), házhoz szállitva 10.22 (10.02), 21—200 kgr.- ig az üzletben 10.02 (9.82), 20 kgr.-on alul az üzletben 10.42 (10.22), házhoz szállitva 10.42 (10.22), a környékbeli termelőtől szekéren behozva, házhoz szállitva egy öl apritatlanul 108 (105), mázsánkint 6.02 (5.82), aprítva 6.52 (6.32). A fenyőfa 10.000 kgr.-kint hasábban a termelőnél 520 (492). dorong és tuskó a nagykereskedőnél 552 (532), a szállítási igazolvány dija 25 pengő. Egy öl a telepen 98 (95), házhoz szállitva 112 (109), aprítás nélkül a telepen mázsánkint 6.97 (6.77), házhoz szállitva 7.97 (7.77), aprítva a telepen 7.87—8.07 (7.67—7.87), házhoz szállitva 8.87—9.07, (8.63—8.87), fiirészelt tűzifa aprítás nélkül telepen 7.67 (7.47), házhoz szállítva 8.67 (8.47), kiskereskedőnél 200 kgr.-on felül üzletben 9.67 (9.47), házhoz szállitva 10.07 (9.87), 21—200-ig üzletben 9.87 (9.67), házhoz szállitva 10.27 (10.07), 20 kgr.-on alul üzletben 10.27 (10.07), házhoz szállítva 10.27 (10.07), a környékbeli termelőktől szekéren behozva, házhoz szállitva egy öl ap- ritatlan 82 (79), mázsánkint 5.87 (5.67), aprítva mázsánkint 6.27 (6.16). A lágy lombfa: (nyár, fűz, éger. nyir, hárs, vadgesztenye, stb.) 10.000 kgr.-onkint hasábban a termelőtől 502 (dorong és tuskó 482), nagykereskedőnél 542 (522), szállítási igazolvány dija 25 P., egy öl a telepen 104 (101), házhoz szállitva 120 (117), mázsánkint apritatlanul a telepen 6.87 (6.67), házhoz szállitva 7.87 (7.67), aprilva a telepen 7,77—7.97 (7.57—7.77), házhoz szállitva 8.77—8.97 (8.57—8.77), fűrészelve, apritatlanul a telepen 7.57 (7.37), házhoz szállitva 8.57 (8.37). Kiskereskedőnél 200 kgr.-on felül aprítva az üzletben 9.57 (9.37), házhoz szállitva 9.97 (9.77), 21-— 200-ig üzletben 9.77 (9.57), házhoz szállitva 10.17 (9.97), 20 kgr.-on alul üzletben 10.17 (9.97), házhoz szállitva 10.17 (9.97). A környékbeli termelőktől szekéren behozva, házhoz szállitva egy öl apritatlanul 88 (85). mázsánkint 5.77 (5.57), aprítva 6.27 (6.07). TÖLTŐTOLLAKAT, tintaknlikat az „Ellenzék“ könyvesboltban vásároljon, Kolozsvár, Mátyás király-tér
