Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-03 / 75. szám
ELL'CtVZCK 1943 áprlfli 3« 6 KITEKINTÉS A VILÁGBA Irta: HES2KB BÉLA ugyanis Sclpló llamiibúll. Akkor hódltotU Jii«-g Karthágót. Mámé! óvM/.Wd(hl,*l ,i runiitl győzelem után I tinin/ terült-lén Hunit sorsdöntő ütközet volt. Akkor /napiak iins/t- Cézár hadai Thapvu?.- nál, a mai Mehdlanál, a kö/t.irs.«jságiakkj|. Az öfts/ecHapán Cézár győ/elmével vesződött. A világtörténelem hrnmácük. sorvdöntő tu. nk*/i csatája most lolylk . . , HÖLDERLIN Ezekben a komor, ön limbii lőtt meghnzud- ío!o horntoi <r i na poklom illő m*gcmlc- k 'zm Höblerünröl, a nőmet irodalom eme fontom jóról is, halálának szá/cvhl, evfin alt: á j.i alkuiméiból. Élő halotton, elhárult elun t el yU több j rrrliit ha'mim érig egy tiibingeni jószirii asztalosai; I tér hát oboa rt'giö elmúlásáig. Ertizeth khel élle önmayéit llll. Csendes érőiként élt t csodálatos Icépze tierejet e: a görög r<lag szelíd istenségeit el. IJcLtisz minden szőpsegtmek t-tss/.(icaruzsidcís(ii a. népesítette be es termékenyítette meg a német birodalmat. Beethoven kortársa volt s ifjú koréiban Sehilbr-töl tanult verselni, Hegeltől gondolkodni. ha egţj ál tahin józanul gondol kódolt ez a panteista költő, aki zengő verseiben vallotta, hogy „virágtól,' közölt tanulta meg, hogy mi u ,v t retet s az istenek’ karjai között nőtt naggyá ■ . •*' A ern azért időszerű róla megemlékezni, men annyiszor kifejezte tőgyéé' a eljö vendé európai Iránykor után. amiért egye_ híre a történelem legvéresebb játéka f>>- yik. I kiűző valóságok elöl nienelciilö mai j európai ember romantikus Hnr/ \ éuhKamd: volt a legmiii'észibb kifejezője s ez mauyu- t tíz zu meg időszerűségét. I mai ember több zenét hallgat s több verset ohas. Elvágyódik, mert a valóságok' j démonai nagy on körű -táncoljuk- I műi em. , hévhez hasonló „elvágyódó"* költő volt j Hölderlin is. Határtalan és romantikas el- I vágyódásaiból születtek a \/\. zéi'ad né- j m 't irodaiméinak legszebb misztikus verset. J Benne jutott kifejezésre a legmiivészihh lóiméiban az Istennel való elteli séf/ érzése, i Megértettem az Eter csendjét, de az erűben k szava érthetetlen maradt mindig szá- j momra'*. ralija egyik versében. Arról álmodott, hogy hazája „a népei; megszentelt szive lesz" 5 az Iránykor ludx/, 1k>:;\ .1 tekintélyes s/.ünu iapán ncpfölüs- j Jepet munkához, nívgélheléshe/ jutias-n. A ! munkáin»/ jut utóit japán falusi lakosságnak j elsősorban nem gyapotot, cukornádat, lent 1 kell termelnie, hanem az úgynevezett „kule<- I tér n>. keket": kinint és nyersgumit. Másodsor- j ban a japánoktól „fontos anyagoknak“ ne- I vezetr termékeket várják cl Napy-Ázsia munkábas/ervezett lakosságától (vas, réz, bőr, bauxit, szén, nyersolaj). Az ipari szervezést a következőkben foglalja össze a japán nyilatkozat: t. A fémipart elsősorban lA/ak-Kinában és Mnndzsukuóban akarják kifejleszteni. z. Szén- és .wtlu\uitb.ini ászát hasonlóképpen az. előbb említett vidékeken történik, v A j ipáitoktól meghódított dclkinai területeken a nversolajfeldolgozás log nagyobb jelentőség- ! be/ jutni, 4. Az alumíniumipar központja I Korea és Mandzsúria les/. 5. A szervezés é. 1 termelés első éveiben a növényi rostok fel- j dolgozását is Japán sajátítja ki. ú. Hasonlóképpen egyelőre japán „monopóliumnak“ J nvilvánitják a szerszám- és műszergyártást is Nagv- \z sióban. 7. A légyv érkezési ipar trr- melöhelveit az. északi japán szigeteKcn jelölik meg, lgv készül Japán n háború végére. Kommentár helyett egy érdekes emlék ielelcveivi- tcsévtl szolgálunk, ty-,6-ban. a berlini olim- piai játékok utolsó napjaiban már megjelentek Berlin utcáin a szebbnél-szebb Japánban nyomott plakátok, amely ek az. ínyo-es öli n- | piai játékokat hirdették, japán a jövőben é! .. TUNISZ — A SORSDÖNTŐ CSATATÉR i tiűekes cikkben emlékezett .1 „Grlngoire" ka limai szakértője ária <1 szerepre, amelyet TunLz a törte indem folyamán a népiek köziüti fegyveres összetűzésben Játszott. Kr. e. 202-ben dőlt el etsöizben Tuiii.s/ban j kit nép hatalmi szerepe. Akkor győzte le BORÚS HELLASZ Megrendítő képet fest a nn gy/allut: fio- r ugor szagról a Lausanneban megjelenő ,,/.'//• lastre" cimii hetilap második mániást száma. Éhségről, piszokról, járványokról ez ól a lehűtés abból ,1/. országhói, amely valamikor ,1 nászutasok álnmvilága volt, hogy nr is be- ' 'éljünk bővebben Athén ragyogásáról <?> a görög szigetvilág megfoghatatlan szépségeiről, bájáról, amelyet Kemény János éppen egy 1 ni él y ben megjelent szép novtllakotetken űrt. Hol van azonban a tavalyi hőt A politikai maffia áldozatává lett Görögország jelenleg történelme legsúlyosabb hónapjait éh. A nagy gorög nyomorban csak egyetlen vigasztaló ■ tünetet lát a svájci krónikás; szociálisabb lett a nyomorúságában olyan fekete élet, mert Görögországban csak az. kap ennivalót, „lei dolgozik. \z elmaradhatatlan „feketepiac“ nt< is létezik, bár a megszállott Göröghonban 1 sak négy közszükségleti cikket adnak jegyre: a sót, a kenyeret, a cigarettát és a gyula'. Más minden ..szakad", de nincs, csak . feketén". Ezen a már világszerte ismert és ,,helység- gél1' nem rendelkező „piacon" a következő arakat jegyezte fel a svájci krónikaa drágulás több mint .000 százalékos! Egy ,,okaH • kb. 1 kg. és ico gr.) cukorért tyjy-beu .?» drachmát fizetlek. Ma zj.cco drachma az ár., nmek a mennyiségnek. A rizs és makaróni | kilója jyysy-bcn 40 drachma volt. Ma S04J i rachmát fizetnek érte. z\ k.ké kilója 700:0 dravhma. Tehát /yc.coc drachmáért adnak. Egy pár cipő ára íjo ezer drachma. Ezzel 1 szemben egy „jobb állásit“ ember havi keresete „csak" 70—9c ezer drachma A nyomorba látott országot a megszálló c sapatok i ■ a l örödbererz/ élelmezi. Hellasz, jeleit nagyon beborult az ég... Az országgyűlési képviselőválasztók számának érdekes alakulása dog-ágúnál; szelíd bája fog dömleni a uiir_ t' mhergi halmok s mezöl; feledt. Csuk nagy l-ö'tö álmodhat ilyen merészet és széjH0. (.sah a misztika mélységeibe temetkező höl. tő hihet ilyen merész álmot■ Hölderlin lsedig hitt abban, dinit mcgéncl,, It. h Hhüb sokkul szegényebb lenne a német irodalom. Vele pedig sokkal gazdagabb az a csodálatos irodalmi korszak-, amit ^regényesen ronmnticizmusmik hiv a világ. Halálának századik éj-fordulóján a tiH hm géni szegényes házikóban minden keze- nijyébe eső papird arabi; ára verset Író és réikig szótlanul merengő örült költőre landolunk- A látomásai őrjítették meg. Bedig azok szépek voltak, i ajjon hogyan reagálna a jelenkor szörnyűségeire? A MODERN BÁBEL Kétségtelenül ezt a nevet erdeiül] meg a ■ jcrmuiia-szigetek székhelye, mert jelenleg ott ■ .o eozkoetnak a világ legtöbb nyelvét beszélő emberek a legnagyobb számban.' A Bermudazigéteken van ugyanis Anglia kontinentális ■ 'ízarainvatala. Az. Atlanti-óceán eme seine- lén rendezték be az angolok azt a sajtcőrsé- -et,. amely az Amerikából, Ausztráliából, ázsióból és Afrikából a Szigetország felé i’á- nvitott levelezést és sajtótermékeket cenzuráz- 'u. Az adatokat közlő svájci lap szerint több mmt 2400 ember végzi ezt a hatalmas munkát. A „sajtóorök“ között akad olyan, Ál 30 hindu tájszólást ismer. Külön osztáivon ■’■olgoznak azok, akik a különböző „tolvaj- n\ elveket és „argót ’ beszélik és írásban is •írják. Ök hivatottak a „madárnyelven“ és ■ virágnyelven'’ írott titkos levelek, kibetüzé- ere. A svájci cikkíró szerint akad olyan cenzor, aki háromféle eszkimó-tájszólást is raeg- rt SM Iffdekes, hogy az „exotikus“ nyelveket »eszélő cenzorok között felsorolja a magyart is. A bermudai „Babel“ hivatalnokai naponta oobezer levelet olvasnak el a világ minden vélvén. A cenzúrahivatalnak több osztálya , ^n' a levelek tartalma, milyensége szerint, van kereskedelmi, tengerészeti, családi, ph.z- ig'i, „szerelmi“, stb. „osztály”. A cenzor rak Dizonyára nem írnak levelet, hiszen ők nar olyanok, hogy csak olvasnak... NAGY-ÁZSIA JÖVENDŐJE A ,,Journal de Geneve“ röviden ismertet' a ápánok terveit Nagy-Ázsia gazdasági megtervezését illetőleg. Beidig csak Kósza Inrţ'k terjengtek ezzel tervvel kapcsolatban. Aohi, a Nagy-.\zsia azdasági megszervezésén munkálkodó bi • ortság elnöke nyilatkozott és kifejtene • Tanán terveit. Ezeknek a terveknek egyik alapvető elze (M l I).i ' beliig\ mini.,/tor rniJ üe értclmrb ii a kép\ isi lővála'Ztúi né'jegyzéket 1913- és re 1-> kuea/itá-s ulján k< H el- kéfczitoui. V rundolk' Z'ó azonban nem a «>- iiatko/ik a visszacsatolt keleti rs erdélyi, valamint a délvidéki országrészekre- A kép- vjseiöváats/tásra jogOMiltak szama (>onka- Magv aror-zág területén az cleső, 1922- *-\i névjegyzékhez képest, igen < rősen megnö- veketlctt. Annakidején az ország -alig több, mint 8 millió lakosából 29-ö százalék hirt szavazati jogosultsággal, szám szerűit 2 millió 381 .>98 fő- \ képv ise ők száma akkor és tovább i-. egészen az 1938. évi uj képSzó sinc6 róla, hogy Wittstok Miska .nolor- fürcszéhez olvan sok ember kellett volna, ami kor a/ utcákon az egyik helyre! a nui-siXia húzta a fűrész!. De Miakanck jó szive volt. Mikor még az u! porát rúgta le szakacü, lyukas cipőjéről, mije volt akkor? Két darab száraz kenyérhéj a nadrágzsebében Kezét melyen a zsebébe süllyesztette, más sem vo't a rongyos, kopott zsebben a kezén és a kenyéren kivü!. .. De a karja erős volt. Sokat nem tétovázott. Nekilátott a munkának. Tudnotok keli, hogy történetünk ferde:y- országban játszódik, eihol az emberek a markukba köpnek ugyan, amikor munkához látnak, de sokan a keresetvetcst sem feledik cl, vagy sóhajtanak egyet-kettő!, beleszagolnak a szél édes illatába, megbámulják a gyönyörű napsütést. Mondom, sokan így tesznek, de ez a Miska, aki faluról jött be a városba, mert otthon már a búzának sem volt ára, a napszám meg siralmasan kevés volt, ami miatt a ezolgák sorra hagyták ott gazdáikat; elhatározta, hogy a napsütés szépségével sokat nem örődik, ámbár a túlsók munkát ő som be csiilt-e sokra . . . Hosszú ideig csavargóit egyik faluból a másikba, üres tarisznyával a vállán. Beállt az útépítőkhöz is, marosak, hogy valamit keressen. Ez még tavasszal történt. A fold meleg volt-, a levegő párás. Egy rövid hónap alatt takarékkönyvet szerzett magának. Kis számocska állt a könyvben, amelyik azonban állandóan növekedett, ■ hétről-hétre, lassan ugyan, sietség nélkül, de elszánt komolysággal. A számok vá!‘o,;?ak, izmosodtak, de növekedett az önbizalma .is. Esténként, amikor munka után hazafelé bal. Ingott, bo-br.-tért egy pohárkára, az.t is csak azért, mert a honvágy kínozta. Ő-sz veit. A? emberek az érdéiből hatalmas szderekkel ho- z.at'a!: a. tűzifát A széles, száraz hasábokat fel kelhrt vágni, Idap.-itani. berakni a kamrákba. Miss a o.hoDrozta, favágónak á:i p is. Fűrészt magának, még állványt ist í-.rago-tf. hozzá. Fűrész! áéványt, mindent a vállára emelt. vi.schA á asztósi türvéaj úlclbeléptéig, 21» \ olt. Ksţy-Cfv képviselőre, belyesehben inamlálmura tehát 1922-l*Cn 9 721 szavazat eseti. 1926-bait 26.6 "-ra esett az arány, de J933-han. niaj<l 1930-ben az egy- harniadrészt is meghaladva. 1932 és 193-3 között hazánk lakosságának «-zárna majdnem 900.000 fővel szaporodott, ami 10 százalék os ernclkedé-t jelent. Szavazati jogosultsága azonban c'ak 1-3 százalékkal volt több lakosnak- mint 13 évvel előbb, vágyig a gyarapodás ift csak harmadnyi volt- Mivel a képi í-i lük s/ámi változatlanul 2-1Ő 1 volt, cgy-egy mandátumra átlagosan már I a fejsze' a kezében tartotta, igy állt meg az uriházak előtt, ajánlkozott, udvariasan. Jók ed. vüen fütyörétezett az eleő megbízás után, nekilátott a munkánaki A srámok növekedtek a ie. karékkönyvben. Sokat dolgozott, kora reggeltől kéeő estig, szórakozás nélkül. Egy magyar ember! látott a városban, aki nem ölte magái annyi munkával, s az itókát is szerette. Gépfürésze volt, kis benzinmotorral működő. Négykerekű taligára volt a fűrész, felszerelve. Kocsirejdda 1 kellett húzni. Miska megfigyelje jól, milyen ügyesen működik a gép. A motor zug, a tüjcoz nagy rikácsolással vágja ketté a fahasábokat. Egyetlen mozdulat az egész, a fát egv szempillantás alatt kettévágja. A magyar csak huzza egyik utcából a másikba motorját, pénzt kap mindenütt, gyorsan dolgozik. Egv szép napon Miska odaállít hozzá: „Miért nem dolgozhatnánk felibe?" "— mondja neki. Az nevet egyet jóízűen. Miska nem hagyja magát. Ott. van másnap reggel ismét, nekiáll a taligának, segít behúzni a városba, odaáll ő is a favágók közé. Fűrészét otthon hagyja, az lassan megy, bajlódás az egész, gondolja. Augusztus van, az urak már a télre gondolnak é6 mindegyik tűzifát) vágat magának. Miska rájön arra, hogy mi haszna van abból, ha takarékkönyve foltozott, össze-vissza varrt kabátjának zsebében kopik, foszlik Megveszi a magyartól;.a favágó motort. Ki is fizeti, kis összeggel marad csak adós. A kemény munka idői következnek. A fűrész mögött alini nem könnyű, annál kevésbé a motorra is ügyelni, a fahasábokat adogatni. Fel kc-U emelni a fát, a fűrész rikácsoló fogaihoz vinni. Alig kezdték el a munkát", rnár uj ember is akadt, munkaidőben, fizetségben, mindenben becsületesen megáll; podott vele. A szeptember már hűvösebb volt. Nem is izzadták már u pép mellett. Estére megsült örültek az acél fiirósz ordító, éles zörejétől. Do mennél löl-.b zajt kellet4: babánk annál boldogabbak voltak: sok volt a munka. Fütyörész- Hk, pedig a saját hangjukat i* alig hallották. KÜLFÖLDI ELBESZÉLŐK Irta: hejxrich ulucii. 12-261 -zavu/.if jutóit. A/ ujahb n«v jcgv/.i-h niţy év mu va lé H/ijll «1 \ aiibuu u ./ava/a ru j(>^o»ultí»l ztm-i lycn erő 11!'r.1 . /mi növik,J .1 rím lat. A felvidéki terület lity im'n kivii lm yyiLSaval nz 19.38. rv\é/t.i Ui-zémijtotr né pCrsu-fc valamivel több, mint 9 roiUié» t*» mit. Az 1939 r 1 é i j jty/' k u upjau í-hhö1 • 626.8.1.3 fő, vagyi ■■/ ö ,/i". lakó nk ’öl>l, mmt .1 li le vű lO/tj-ra jojro-ult- Az 1938. évi uj választ;«,! törvény az aktív é- a passzív vál.e,/tójo<r f, ltétdeinek újból való mcgállapitásáva.' naj»y mért' ki,in hozzája-, mit mink a változások előidézéséhez. Az 11 j reiiiLz.crlien a ktápy i---ök szarna I ■•-tel ini'K.izaporodott é.- i-yy-c-yy maiid ttlinru már 17.793 szavazat esett. A va lasztókerülct' k között nagy eltérés tapasztalható, aszerint, liopy azok lajstrornosuk, \aöy egyéniek. A siiriin lakott városok a !aj«lroruoa kerületekhez tarfoznak, így érthető, fiugy a s'ayazásra jogosultaknak töhh m-ifit Ich rzekhen szava/. .Mivel a/onhan a képviselőknek töhh mmt a felét yi'zorit a/ cpy'iii keriiletekhen választják, követk-e/é - k<■ j> a/ ejjy mandátumra c-ö választók -zárna ;i7 Cpyém keriiletekhen alip 14.000. 1 1 ijMromoíokhan viszont 22.000-im-1 is töhh- Az egyéni kerületekInV kikerülő töhh képviselőt, tehát a keyeschbszánni s/avazé, \á- his/tja- A vá'aóZtfura jogosultak, számának négy év alatt hekijvetkez*'H ey a 17 százalékú- emelkedést lepkevé'hé sincs aránv- lian a népc^Sj jf e/iilő alatti alig töhh, mmt 2 százaléka* szaporodásával. A jelen epi e«ryiitt!évő orszápjryiilé.-, melynek k jiviselőit 19.39-hen vála-ztották, a teriiletv'i.-sZaC-'atolások folytán számhan erősen meggy arapodott. l939-br*n törvén» alapján 26 felvidéki, majd 10 kárpátaljai képviselőt hívtak he. 1940-ben 31 erdélyit és k< letmngy arors'/ágif. \ égii 1941-ben 23 délvidéki képviselő foglalt helyet az or- ' 'Zággyiilés képv is.eléíházáhan. Ezzel a 113 vó'asztús nélkül hehivott kéj,viselővel a kcpvLelöhá/ létszáma töhh mint 30 százalékkal niPgnöv ek ellett. Hogy 1943-han mennyi lehet a képv i-elö\álasztá-ra jogo- ; sültük száma, arra legfeljebb következtetni lehet, tekintve, hogy különösen Kárpátalja és Erdédy népessége a választói jogosultság feltételeinek, különösen az iskolai végzettség szempontjáhól, kisebb száza khau telel meg. Hazánk lakossága a visszacsatolások eredményeképpen 1939 óta 38 -z;í- z.alekkal több lett. de ez a körülmény a \ á- 'asztok számának aiakulá ára csak távolabbi hatá.-sal lehet. Olyan ugrásszerű Cmt-lkedé , mint 193.»—1939 között, nyilván az uj törvény hatása alatt történt, szintén néni varható. Ha változatlanul a népesség felét számítjuk szavazatra jogosultnak és mandátumonként átlagosan 20-000 szavazót számítunk, akkor Magyarországon 1943-ban a képviselőválasztásra jogo-ultak száma 7-3 millió körül van. (K- B.) Munka közben jelek által beszéltek. Jól értették egymást a fürészporban, a benzinemben, min! az egykocsiba fogott, egymácmeilé szokott lovak. Kömény kézzel markolták meg a koeflirudat az utcákon felfelé, lefelé és ebben az időben fizette ki Miska a fennmaradó összeget a magyarnak, de még egy kupica pálinkát is azonfelül, ha már olyan nagyon szerette . . . „Nincsen mit sajnálni", — veregette a ma- gyárnak yi vállát Miska —„megfizettem a fűrészednek, az árát, s még hozzá jól" „Mi hasznom volt beíőle. A fűrész most a tiéd."' „Ha a kolléga elmegy', majd gyere akkor te dolgozni" mondta Miska, de meg is bánta mindjárt, nem kellet!) volna igy beszéljen András előtt, aki jó munkás volt, csak éppen hétfőn nem jött sose rolgozni, merthogy a vasárnap este mindig jó hangulatban telt és hajnalig húzódott ... A hétfői elmaradásból nehéz lett volna Andrást kigyógyitaui, se jó szó, ee pörölés nem használt. „Gyere hétfőn, együtt dolgozunk", ismételte Miska mégegvszer a magyarnak. De hétfőn András is ott voH pontosan a munkánál. Alig virradt, 5 már Miskára várt az udvaron, nyugodtan pipázgatva. Várt vagy kot percet, csak látja, hogy még va'aki jön, még meg is markolja,, odébb huzza a fűrészt. „Hát te ugyan mit akarsz itt?" „Wittstok Miska, valaki a fűrészedet akarja ellopni!" —- kiáltja be ablakon. Mißka kijön a szobájából az udvarra, hát látja, bogy azok ketten a földön henteregnek, egymást püfölik. András vo’t fölül, úgy ütötte ö másikat. Mtekónak jó szive volt, a szenvedést, az igazságtalanságot nőm szerette- látni sem, széjjeiválaszíotta a verekedőket, megállt köztük, de szót sem tudott szólni. „Nem hétfőre hívtál engem ide?" — kiáltotta a magyar. „Úgy van!" — felelte Miska, hogy aiig tért ki a 'orkán. „Es én hol maradok,?" — ordította- András. „Hát nézd csak" védekezett Miska — „nem azért volt ez igy men meg akartam szabadulni tőled, de te hétfőn sosem jüssr dolgozni.' „Hát alckor. . ." — bátorította önmagát Miídví, de arra gondolt, hogy valamit rosszul flsin-ál. De mi* «egfthet most ki ke&, bog"
