Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-17 / 38. szám

1 1 § i 3 február 17. ELLENZÉK A magoar gyáripar I€fl0d€se ai nfoisO ewfizcdchbcn V A magyar ipar fejlődéséről a má- sold'ik világháború folyamán beszé­des és világos képet ad a Magyar Statisztikai Szemlében közziéitett 1941. évi gyáripari statisztika,, amely az utolsó évek fejlődését is magá­ban foglalja. Az első világháború előtt a gyár­telepek száma a trianoni területen alig haladta meg a 2000-et. Ezzel szemből' 1038-ban, tehát a magyar területi revízió megindulása előtt, már közel 4000 gyártelepet találunk a trianoni területen, azaz a két vi­lágháború között eltelt 20 év alatt a magyar gyártelepek száma közel megkettőződött. A gyáripar által ter­melt áruk értéke 1.9 milliárd pen- gőről3 milliárdra emelkedett 1913 és 1938 között. A gyárakban foglalkoz­tatott munkások száma 220-000 fő­ről 288.000 főre emelkedett. Ugyan­ilyen arányokat mutat a magyar gyáripar gépi berendezésének fejlő­dése is. Míg az első világháború előtt 350.000 gépi lóerő állt a magyar gép­ipar szolgálatában, a második vi­lágháború megkezdése előtt az erő­gépek és villamosmotorok teljesítő­képessége meghaladta a másfél mil­lió lóerőt. Ez a néhány számadat nemcsak a magyar gyáripar lendü­letes fejlődését bizonyítja, hanem megmutatja azt is, h.ogy az első vi­lágháború előtt iparosodó agrárár- szág a második világháború előtt már legalább is olyan mértékben volt ipari országnak tekinthető, mint ag­rárországnak. A fejlődés, amint említettük, a má­sodik világháború folyamán sem állt meg. A fokozott nehézségek el­lenére növekedett a gyárak száma az 1938. évi 3990-ről 5379-re 1941-ben. A befektetett álló tőke értéke ugyan­ezen idő alatt 2 milliárd pengőről 2.64 milliárd pengőre, az alkalmazott munkások száma 288.000-ről 417.000- re, a gépek és villamosmotorok tel­jesítőképessége 1.5 millióról 2 millió lóerőre emelkedett ugyenezn idő alatt. A termelt áruk értéke 3 mil- liárdról 5.6 milliárd pengőre ugrott fel. Ez az utóbbi összeg neim tükrözi pontosan a gyáripar fejlődését, mert időközben, amint ismeretes, a nyers­anyagok és üzemköltségek jelenté­kenyen megdrágultak, tehát az utób­bi összeg a ténylegesnél nagyobb fejlődést mutat. De még ha az ár­emelkedéseket számításba vesszük, a fejlődés akkor is igen jelentős. Az említett idő alatt 1938 és 1941 közönt Magyarország területe 4 Íz­ben is gyarapodott, a trianoni béke- szerződés áltál elszakított területek egy részének visszacsatolása révén. Az g’ondiolható tehát, hogy a magyar gyáripar fejlődése a második világ­háború alatt e területmegnagyobbo- dásotk erefdlménye csupán. Mi sem volna tévesebb, mint ez a beállítás. Az említett 4 esztendő all at t a fejlő­dés túlnyom órésze a trianoni terü­leten játszódott le. A visszacsatolt területek ipara igen csekély, majd­nem jelentéktelen volt. Az 1038. évben visszakapott felső- magyarországi területsávon összesen 268 gyári jellegű ipartelep működött. 58-000 lóerő teljesítőképességű erő­géppel és 44.000 lóerő telj esi tő képes­ségű motorokkal. Ezekben a gyárak­ban foglalkoztatott 11.550 munkás és az általuk termelt 131 millió pengő termelési érték igen jelentékeny há­nyadosa az akkori magyar iparnak. Ugyané területen 1913-ban 181 gyár működött, nem egészen 18.000 mun­kással, a termelt áruk értéke 159 millió P volt. A 20 éves cseh ma­lom alatt tehát ezen a vidéken el­sorvadt s csak akkor indult újból lendületnek, amikor a Felvidék új­ból visszakerült Magarországihoz. Ugyanis 1941 végén a termelt áruk értéke már 236 millió P. A Kárpátalja területen települt gyáriparban szintén hasonló fejlő­dés állapítható meg. Az 1913. évi 6 ezer 400 főnyi munkáslétszámból a visszacsatoláskor csak 2500 fő ma­radt. meg. A termelt áruk értéke 16.7 millió pengőről 12,5 millió pengőre csökkent a cseh uralom alatt. Nem találunk más képet akkor sem, ha. az 1940. évi második bécsi döntés alapján Magyarországhoz visszakerült északerdélyi területek gyáripari adatait vizsgáljuk. Az ipar az idegen uralom alatt itt is vissza­fejlődött. E területen 1913-ban szám- bavett 377 gyártelep 25.000 munkás­sal dolgozott, míg a visszacsatolás­kor csak 20.000 gyári munkást talált a statisztika, összefoglal óag tehát megállapít­hatjuk, hogy mig a trianoni Magyar- országon a gyáripar rohamosan fej­lődött, addig az anyaországtól elsza­kított területeken elsorvadt. Érvé­nyes résziben ez a megállapít ás a legutoljára visszacsatolt délvidéki területekre is. 1913-ban a Délvidé­ken 27 700 főnyi munkás dolgozott, 1941-re azonban számuk 13-400-ra csökkent. Ezzel szemben a termelt áruk értéke 108 millió pengőről 171 millió pengőre emelkedett. A trianoni Magyarország és a visz- szacsatolt vidékek ipari telítettségé­nek nagv különbségét leginkább né­11 án y arán yszá m ma 1 vi I á g i t h a t j 11 k meg. Az 1941. évi gyári])ári statisz­tika szerint a gyárak átlagos száma 100 km2 számítva, a trianoni terüle­ten 4.4, a. Felvidéken 2.4, Kárpátal­ján 0-7, Erdélyben 13, a Délvidéken 2.8. Ha a munkás! él számot vizsgál­juk, megállapítjuk, hogy 100.000 la­kos közül a trianoni területen 3.800 dolgozott gyárakban, a Felvidéken csak 1459, Kárpátalján 654, Erdély­ben 1151, a Délvidéken 1331. Hason­ló képet találunk, ha azt vizsgáljuk, hogy egv-egy gyárban átlagosan hány munkás dolgoztot t, különböző területeken. Az arányszámok itt az előbbi sorrendben, 89, 58, 66, 54 és 42. Ami a gyárak termelési képességét illeti, egy gyárban, átlagot számítva a trianoni területen 1-3 millió P ér­téket termeltek, a Felvidéken 0.9, a Kárpátalján 0.5, Erdélyben 0.5, a Délvidéken 0.5 millió pengőt. Mindezek az adatok azt bizonyít­ják, hogy a mai Magyarországon a trianoni terület gyáriparának fejlett­sége messze felette áll a visszacsa­tolt területek gyáripara felett, de ezek az adatok mutatják azt is, hogy a magyar ipar- fejlődése előtt még tág lehetőségek vannak s akár hábo­rúban, akár békében, meglesz rá a mód, hogy a magyar ipar nagy gaz­dásági és szociális feladatait, a né­pesség életszínvonalának emelkedé­sét elvégezze. (M. Gy.) Ax angol katonákéi éhezik India lakossága GENF, február 17. (DNB—MTI.) A Manchester Guardian jelentése szerint India fokozódó élelmezési nehézségei éhínséggé fajuhiak. A katasztrofális helyzetet az idézte fel, hogy Anglia 100-000 tonna számra szállított különböző háborús arc vo­nalakra olyan élelmiszereket, amelyeket az indiai lakosságnak szántak. Kiszámítot­ták, hogy az angolok á háború kezdetétől 1942 júliusáig 830.000 tonna rizst, 430 ezer tonna búzát és kereken 280.000 tonna egyéb gabonát vontak el a: indiai nép­től brit és birodalmi csapatok élelmezésére. H keresztény magyar kereskedelem kérdéseivel foglalkozott az Erdélyi Párt nagykánya! tagozata NAGYBÁNYA, február 17. Az Erdélyi Párt nagybányai tagozata az elmnU na­pokban intézőbizottsági ülést tartott. Oláh, Sándor református esperes, járási elnök ismertette gróf Teleki Bélának, a párt or­szágos elnökének Szatmárnémetiben tar­tott beszédét és az Erdélyi Párt jövendő célkitűzéseit. A párt körzetvezetőinek ér­tekezletén Oláh Sándor járási elnök a kör- zetivezetők munkájának fontosságára hívta feJ a figyelmet. Szeritpétery Antal tagozati titkár arra kérte a megjelenteket, hogy segítsék a hatóságokat a fekete-piac elleni küzdelemben. Az értekezlet végül a gaz­dasági átállítás, illetőleg- a keresztény ma* gyár kereskedelem kérdésével foglalkozott. Kimondották, hogy küídöttségileg felle­sik dr. Szabó Miklós polgármestert és kér­ni fogják, hogy juttasson üzlethelyiséget a keresztény kereskedőknek. Végül a kör­zetvezetők a munka fokozására tisztikart választottak. Elnök lett Dávid János ko* vácsmester. Alelnök Frölich Ernő főak­nász, jegyző Schultz György városi tiszt­viselő. Éríek’zlefeí farfo*í Szamos« faMn az Erdélyi Párí E hét keddjén Szamosfalván tar­tott értekezletet az Erdélyi Párt. A központ részéről Gidófalvy István felsőházi tag, a kolozsmegyei tagozat alelnöke, Vita Sándor országgyűlési képviselő és Lázár Ferenc köz­ponti előadó vettek részt az értekezleten. A nagyszámú hallgatóság részéről Szilágyi László református lelkész üdvözölte a ven­dégeket, majd Gidófalvy István tartott beszé­det, amelyben a belső front egységének meg­őrzésére hívta fel a párttagokat. Ezután Vita Sándor országgyűlési képviselő mondotta el beszámolóját. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet a maga erejéből emelkedett fel a tria­noni elesettségből, amit elsősorban a nemzeti öntudatnak köszönhetünk. Egy nemzetet csak fiainak aka-ata és hite tartott meg és ma en­nek a hitnek megőrzése a legnagyobb feladat. Vita Sándor beszámolója után a szamosfalvai magyarság ■ időszerű kérdéseire került sor. Ba­logh, Gábor községi jegyző, Lénárt Mihály volt községi biró és László Márton gazda elő­adták a falu lakosságának panaszait és kéré­seit. A legfontosabb kívánságuk a villanyvilá­gítás bevezetésének ügye volt. A villany úgy­szólván az egész falut megkerüli, de a hon­védségi épületeken kivül csak egy-két házba vezették be. Kérték, hogy az Erdélyi Párt járjon közbe az iparügyi minisztériumban a villamosítás kieszközlése érdekében. A felszó­lalásokra Vita Sándor képviselő válaszolt és megígérte, hogy az Erdélyi Párt a jogos kí­vánságok ügyében eljár az illetékes kormány- tényezőknél. PÁKTÉIlTEKjEZLET DÉS-CÍCKÉN. Az Erdélyi Párt Dés-Cickén értekezletet tartott, amelyen dr. Vékás József felsőházi tag, a szolnokdobokamegyei tagozat elnöke, Szilá­gyi Ferenc országgyűlési képviselő és Bányay Sándor titkár is megjelentek. Az összejövetelt Farkas Albert dési református lelkész nyitot­ta meg, majd dr. Vékás József az eddigi pél­dás magyar egység további megtartására buzdította az egybegyűlteket. Szilágyi Fe­renc országgyűlési képviselő az állampolgári kötelességek fokozottabb teljesítésének fon­tosságára figyelmeztette a megjelenteket, mert a magyarság a most folyó háborús küzdelem­ben csak akkor állhatja meg a helyét, ha minden igaz és becsületes magyar ember át- érzi a belső front szilárdságának fontosságát. A képviselő beszéde után Székely Mihály, Nagy Dániel és Martonos János párttagok előterjesztették a tagozat kéréseit. SZABÓ JÁNOS ORSZÁGGYŰLÉSI KÉP­VISELŐ ELŐADÁSA SZOLNOKON. Sza­bó János, az Erdélyi Párt munkás képviselő je vasárnap a szolnoki szabadegyetemen elő­adást tartott. Az előadáson megjelent Bpdács Gyula munkakamarai vezető, valamim a vá­ros számos vezetője, élén dr. Szabó Lajos pol­gármesterrel. Szabó János a magyar munkás múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott igen nagyhatású előadást. NAGY SIKERE VAN A FINN ÁL­LAMKÖLCSÖN JEGYZÉSNEK. Helsinki­két egymilliárdos és két hárommilliár- két egymilliárdos és két 300.000 milliár­dos államköícsönt bocsátott ki.' A kölcsön kibocsátások óta eltelt másfél hónap alatt 500 milliót jegyeztek le, tehát a kiránt, összegnek mintegy egyötödre szét. Ötezep pongös tanUmányl alapit 7i nyt létesített Biharvármeuye NAGYVÁRAD, február 17. Bihar vár­megye törvényhalósági kisgvii'ése tegnap délelőtt tartotta február hava ülései. A kisgyüiés elhatározta, hogy ötezerpengős alapítványt létesít arra a célra, hogy a Győrffy Islván-féje kollégiumot támogas­sák. A Győrffy István kollégium, atné'y a kiváló néphagyomány kutatóról vette ne­vét és annak elgondolásait képviseli, száz­ágyas intézetet tart fenn Budapesten, amelyre eddig háromszázezer pengői for­dítottak és a felszereléshez még kb. fél­millió pengő szükséges, amit gyűjtés utján akarnak összehozni. Erre a cé'ra szavazott meg most Bihar vármegye ötezer pengőt. A kollégium ren­deltetése az, hogy paraszti sorsból szárma­zó és faluvezetőknek kiképzendő egyetemi és felsőiskoiai hallgatóknak otthont nyújt­son egyetemi és főiskolai tanulmányaik alatt. Nem üzlet az árdrágítás KOLOZSVÁR, február 17. (Az Ellen­zék munkatárá'tól.) A kolozsvári törvény­szék egyes uzsorabirája tegnapi ülésén ár- drágitási ügyekben a következő ítéleteket hozta: Szalma Ferencné Borháncs-uti asszony műit év szeptemberében 60 fiül-ér helyett 1 pengőt kért az uborkáért. 50 pengő pénzbüntetést kapott. Benedek Józsejné kolozsvári tejtermék- kereskedő mult év júniusában fél1 kilogram tehéntúróért 46 fillér helvett 80 fillért kért Móric Ignácnétól. 150 pengőre bün­tették. Pop Gergely báréi földműves mult év február havában két fa.ujabeli embertől 23 fillér helyett 29 fillért kért a tengeri kilogramjáért. 800 pengő pénzbüntetést kapott. Santionean Lászlóné ombustelki asszony múlt év nyarán engedély nélkül kicsépelt 26 kilogram árpát, hogv az igénybevétel elől elvonja. 300 pengő büntetést kapott. Pop János hosszumacskási földműves mult év nyarán egy liter bivalytejet 48 fil­lér helyett 80 fillérért adott el. 300 pengő­re büntették. Izrael Abrahám kolozsvári kereskedőt áruelvonásért egyhónapi elzárásra Ítélték. Az Ítélet ellen Nagy Lajos dr. kir. ügyész súlyosbításért semmiségi panaszt jelentett be­Meszesán Gergely borsaujfalusi föld- müves't, aki kurociát adott el engedély nél­kül és uzsoraáron, 21 napi fogházra és 500 pengő pénzbüntetésre Ítélték. Demeter Katalin kardosfalvi asszony hagymadrágitásért 60 pengő, Kalló István­ná kolozsvári lakos buzadrágitásért 50 pengő, Kimpián Simon poklostelki föld­műves vaj drágításért 300 pengő, Marosán Sándor magvarköblösi földműves tojás- drágításért 200 pengő. MuTesáin Gáborné dobokai asszony vajdrágitásért 50 pen-gő pénzbüntetést kapott. Kepékpápgázolás a Tóköpnyéki utcában KOLOZSVÁR, február 17. (Az Ellen­zék munkatársától.) Kedden délután sú­lyos kér ék p á rgá zo’.! á s történt a Tókörnyé- ke-utcában. Varga Gergelyné, 38 éves do­bozgyári munkásnő a szürkületben haza­felé tartott Tóköruyéke-utca 17. szám alatti lakása felé s közben, amint az utón át akart menni, egy árra haladó kerékpá­ros elgázolta. A szerencsétlenül járt mun- kásnő a gázolás következtében súlyos se­besüléseket szenvedett karján, kezén és arcán. A helyszínre kihívott menlőorvogok elsősegélyben részesilet ték, majd beszállí­tották a klinikára. A gondatlan gázoló ke­rékpáros ellen megindult az eljárás. Újabb 600 személyt visznek kényszer m un káraTorök- országban ISZTANBUL, február 17. (TP.) Most inditották el kelet felé a késlekedő adófi­zetők második csoportját kényszermunká­ra. Az isztanbidi adóügyi hatóságok máris elkészítették a kényszermunkára kisze­melt ujy.bb 74 személy névjegyzékét, ösz- szesen még 600 személyt deportálnak ke­letre, az askallai munkatáborba. Isztanbul- bau eddig 114 millió török font folyt be a vagyonadóból,

Next

/
Oldalképek
Tartalom