Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-17 / 38. szám
1 1 § i 3 február 17. ELLENZÉK A magoar gyáripar I€fl0d€se ai nfoisO ewfizcdchbcn V A magyar ipar fejlődéséről a má- sold'ik világháború folyamán beszédes és világos képet ad a Magyar Statisztikai Szemlében közziéitett 1941. évi gyáripari statisztika,, amely az utolsó évek fejlődését is magában foglalja. Az első világháború előtt a gyártelepek száma a trianoni területen alig haladta meg a 2000-et. Ezzel szemből' 1038-ban, tehát a magyar területi revízió megindulása előtt, már közel 4000 gyártelepet találunk a trianoni területen, azaz a két világháború között eltelt 20 év alatt a magyar gyártelepek száma közel megkettőződött. A gyáripar által termelt áruk értéke 1.9 milliárd pen- gőről3 milliárdra emelkedett 1913 és 1938 között. A gyárakban foglalkoztatott munkások száma 220-000 főről 288.000 főre emelkedett. Ugyanilyen arányokat mutat a magyar gyáripar gépi berendezésének fejlődése is. Míg az első világháború előtt 350.000 gépi lóerő állt a magyar gépipar szolgálatában, a második világháború megkezdése előtt az erőgépek és villamosmotorok teljesítőképessége meghaladta a másfél millió lóerőt. Ez a néhány számadat nemcsak a magyar gyáripar lendületes fejlődését bizonyítja, hanem megmutatja azt is, h.ogy az első világháború előtt iparosodó agrárár- szág a második világháború előtt már legalább is olyan mértékben volt ipari országnak tekinthető, mint agrárországnak. A fejlődés, amint említettük, a második világháború folyamán sem állt meg. A fokozott nehézségek ellenére növekedett a gyárak száma az 1938. évi 3990-ről 5379-re 1941-ben. A befektetett álló tőke értéke ugyanezen idő alatt 2 milliárd pengőről 2.64 milliárd pengőre, az alkalmazott munkások száma 288.000-ről 417.000- re, a gépek és villamosmotorok teljesítőképessége 1.5 millióról 2 millió lóerőre emelkedett ugyenezn idő alatt. A termelt áruk értéke 3 mil- liárdról 5.6 milliárd pengőre ugrott fel. Ez az utóbbi összeg neim tükrözi pontosan a gyáripar fejlődését, mert időközben, amint ismeretes, a nyersanyagok és üzemköltségek jelentékenyen megdrágultak, tehát az utóbbi összeg a ténylegesnél nagyobb fejlődést mutat. De még ha az áremelkedéseket számításba vesszük, a fejlődés akkor is igen jelentős. Az említett idő alatt 1938 és 1941 közönt Magyarország területe 4 Ízben is gyarapodott, a trianoni béke- szerződés áltál elszakított területek egy részének visszacsatolása révén. Az g’ondiolható tehát, hogy a magyar gyáripar fejlődése a második világháború alatt e területmegnagyobbo- dásotk erefdlménye csupán. Mi sem volna tévesebb, mint ez a beállítás. Az említett 4 esztendő all at t a fejlődés túlnyom órésze a trianoni területen játszódott le. A visszacsatolt területek ipara igen csekély, majdnem jelentéktelen volt. Az 1038. évben visszakapott felső- magyarországi területsávon összesen 268 gyári jellegű ipartelep működött. 58-000 lóerő teljesítőképességű erőgéppel és 44.000 lóerő telj esi tő képességű motorokkal. Ezekben a gyárakban foglalkoztatott 11.550 munkás és az általuk termelt 131 millió pengő termelési érték igen jelentékeny hányadosa az akkori magyar iparnak. Ugyané területen 1913-ban 181 gyár működött, nem egészen 18.000 munkással, a termelt áruk értéke 159 millió P volt. A 20 éves cseh malom alatt tehát ezen a vidéken elsorvadt s csak akkor indult újból lendületnek, amikor a Felvidék újból visszakerült Magarországihoz. Ugyanis 1941 végén a termelt áruk értéke már 236 millió P. A Kárpátalja területen települt gyáriparban szintén hasonló fejlődés állapítható meg. Az 1913. évi 6 ezer 400 főnyi munkáslétszámból a visszacsatoláskor csak 2500 fő maradt. meg. A termelt áruk értéke 16.7 millió pengőről 12,5 millió pengőre csökkent a cseh uralom alatt. Nem találunk más képet akkor sem, ha. az 1940. évi második bécsi döntés alapján Magyarországhoz visszakerült északerdélyi területek gyáripari adatait vizsgáljuk. Az ipar az idegen uralom alatt itt is visszafejlődött. E területen 1913-ban szám- bavett 377 gyártelep 25.000 munkással dolgozott, míg a visszacsatoláskor csak 20.000 gyári munkást talált a statisztika, összefoglal óag tehát megállapíthatjuk, hogy mig a trianoni Magyar- országon a gyáripar rohamosan fejlődött, addig az anyaországtól elszakított területeken elsorvadt. Érvényes résziben ez a megállapít ás a legutoljára visszacsatolt délvidéki területekre is. 1913-ban a Délvidéken 27 700 főnyi munkás dolgozott, 1941-re azonban számuk 13-400-ra csökkent. Ezzel szemben a termelt áruk értéke 108 millió pengőről 171 millió pengőre emelkedett. A trianoni Magyarország és a visz- szacsatolt vidékek ipari telítettségének nagv különbségét leginkább né11 án y arán yszá m ma 1 vi I á g i t h a t j 11 k meg. Az 1941. évi gyári])ári statisztika szerint a gyárak átlagos száma 100 km2 számítva, a trianoni területen 4.4, a. Felvidéken 2.4, Kárpátalján 0-7, Erdélyben 13, a Délvidéken 2.8. Ha a munkás! él számot vizsgáljuk, megállapítjuk, hogy 100.000 lakos közül a trianoni területen 3.800 dolgozott gyárakban, a Felvidéken csak 1459, Kárpátalján 654, Erdélyben 1151, a Délvidéken 1331. Hasonló képet találunk, ha azt vizsgáljuk, hogy egv-egy gyárban átlagosan hány munkás dolgoztot t, különböző területeken. Az arányszámok itt az előbbi sorrendben, 89, 58, 66, 54 és 42. Ami a gyárak termelési képességét illeti, egy gyárban, átlagot számítva a trianoni területen 1-3 millió P értéket termeltek, a Felvidéken 0.9, a Kárpátalján 0.5, Erdélyben 0.5, a Délvidéken 0.5 millió pengőt. Mindezek az adatok azt bizonyítják, hogy a mai Magyarországon a trianoni terület gyáriparának fejlettsége messze felette áll a visszacsatolt területek gyáripara felett, de ezek az adatok mutatják azt is, hogy a magyar ipar- fejlődése előtt még tág lehetőségek vannak s akár háborúban, akár békében, meglesz rá a mód, hogy a magyar ipar nagy gazdásági és szociális feladatait, a népesség életszínvonalának emelkedését elvégezze. (M. Gy.) Ax angol katonákéi éhezik India lakossága GENF, február 17. (DNB—MTI.) A Manchester Guardian jelentése szerint India fokozódó élelmezési nehézségei éhínséggé fajuhiak. A katasztrofális helyzetet az idézte fel, hogy Anglia 100-000 tonna számra szállított különböző háborús arc vonalakra olyan élelmiszereket, amelyeket az indiai lakosságnak szántak. Kiszámították, hogy az angolok á háború kezdetétől 1942 júliusáig 830.000 tonna rizst, 430 ezer tonna búzát és kereken 280.000 tonna egyéb gabonát vontak el a: indiai néptől brit és birodalmi csapatok élelmezésére. H keresztény magyar kereskedelem kérdéseivel foglalkozott az Erdélyi Párt nagykánya! tagozata NAGYBÁNYA, február 17. Az Erdélyi Párt nagybányai tagozata az elmnU napokban intézőbizottsági ülést tartott. Oláh, Sándor református esperes, járási elnök ismertette gróf Teleki Bélának, a párt országos elnökének Szatmárnémetiben tartott beszédét és az Erdélyi Párt jövendő célkitűzéseit. A párt körzetvezetőinek értekezletén Oláh Sándor járási elnök a kör- zetivezetők munkájának fontosságára hívta feJ a figyelmet. Szeritpétery Antal tagozati titkár arra kérte a megjelenteket, hogy segítsék a hatóságokat a fekete-piac elleni küzdelemben. Az értekezlet végül a gazdasági átállítás, illetőleg- a keresztény ma* gyár kereskedelem kérdésével foglalkozott. Kimondották, hogy küídöttségileg fellesik dr. Szabó Miklós polgármestert és kérni fogják, hogy juttasson üzlethelyiséget a keresztény kereskedőknek. Végül a körzetvezetők a munka fokozására tisztikart választottak. Elnök lett Dávid János ko* vácsmester. Alelnök Frölich Ernő főaknász, jegyző Schultz György városi tisztviselő. Éríek’zlefeí farfo*í Szamos« faMn az Erdélyi Párí E hét keddjén Szamosfalván tartott értekezletet az Erdélyi Párt. A központ részéről Gidófalvy István felsőházi tag, a kolozsmegyei tagozat alelnöke, Vita Sándor országgyűlési képviselő és Lázár Ferenc központi előadó vettek részt az értekezleten. A nagyszámú hallgatóság részéről Szilágyi László református lelkész üdvözölte a vendégeket, majd Gidófalvy István tartott beszédet, amelyben a belső front egységének megőrzésére hívta fel a párttagokat. Ezután Vita Sándor országgyűlési képviselő mondotta el beszámolóját. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet a maga erejéből emelkedett fel a trianoni elesettségből, amit elsősorban a nemzeti öntudatnak köszönhetünk. Egy nemzetet csak fiainak aka-ata és hite tartott meg és ma ennek a hitnek megőrzése a legnagyobb feladat. Vita Sándor beszámolója után a szamosfalvai magyarság ■ időszerű kérdéseire került sor. Balogh, Gábor községi jegyző, Lénárt Mihály volt községi biró és László Márton gazda előadták a falu lakosságának panaszait és kéréseit. A legfontosabb kívánságuk a villanyvilágítás bevezetésének ügye volt. A villany úgyszólván az egész falut megkerüli, de a honvédségi épületeken kivül csak egy-két házba vezették be. Kérték, hogy az Erdélyi Párt járjon közbe az iparügyi minisztériumban a villamosítás kieszközlése érdekében. A felszólalásokra Vita Sándor képviselő válaszolt és megígérte, hogy az Erdélyi Párt a jogos kívánságok ügyében eljár az illetékes kormány- tényezőknél. PÁKTÉIlTEKjEZLET DÉS-CÍCKÉN. Az Erdélyi Párt Dés-Cickén értekezletet tartott, amelyen dr. Vékás József felsőházi tag, a szolnokdobokamegyei tagozat elnöke, Szilágyi Ferenc országgyűlési képviselő és Bányay Sándor titkár is megjelentek. Az összejövetelt Farkas Albert dési református lelkész nyitotta meg, majd dr. Vékás József az eddigi példás magyar egység további megtartására buzdította az egybegyűlteket. Szilágyi Ferenc országgyűlési képviselő az állampolgári kötelességek fokozottabb teljesítésének fontosságára figyelmeztette a megjelenteket, mert a magyarság a most folyó háborús küzdelemben csak akkor állhatja meg a helyét, ha minden igaz és becsületes magyar ember át- érzi a belső front szilárdságának fontosságát. A képviselő beszéde után Székely Mihály, Nagy Dániel és Martonos János párttagok előterjesztették a tagozat kéréseit. SZABÓ JÁNOS ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ ELŐADÁSA SZOLNOKON. Szabó János, az Erdélyi Párt munkás képviselő je vasárnap a szolnoki szabadegyetemen előadást tartott. Az előadáson megjelent Bpdács Gyula munkakamarai vezető, valamim a város számos vezetője, élén dr. Szabó Lajos polgármesterrel. Szabó János a magyar munkás múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott igen nagyhatású előadást. NAGY SIKERE VAN A FINN ÁLLAMKÖLCSÖN JEGYZÉSNEK. Helsinkikét egymilliárdos és két hárommilliár- két egymilliárdos és két 300.000 milliárdos államköícsönt bocsátott ki.' A kölcsön kibocsátások óta eltelt másfél hónap alatt 500 milliót jegyeztek le, tehát a kiránt, összegnek mintegy egyötödre szét. Ötezep pongös tanUmányl alapit 7i nyt létesített Biharvármeuye NAGYVÁRAD, február 17. Bihar vármegye törvényhalósági kisgvii'ése tegnap délelőtt tartotta február hava ülései. A kisgyüiés elhatározta, hogy ötezerpengős alapítványt létesít arra a célra, hogy a Győrffy Islván-féje kollégiumot támogassák. A Győrffy István kollégium, atné'y a kiváló néphagyomány kutatóról vette nevét és annak elgondolásait képviseli, százágyas intézetet tart fenn Budapesten, amelyre eddig háromszázezer pengői fordítottak és a felszereléshez még kb. félmillió pengő szükséges, amit gyűjtés utján akarnak összehozni. Erre a cé'ra szavazott meg most Bihar vármegye ötezer pengőt. A kollégium rendeltetése az, hogy paraszti sorsból származó és faluvezetőknek kiképzendő egyetemi és felsőiskoiai hallgatóknak otthont nyújtson egyetemi és főiskolai tanulmányaik alatt. Nem üzlet az árdrágítás KOLOZSVÁR, február 17. (Az Ellenzék munkatárá'tól.) A kolozsvári törvényszék egyes uzsorabirája tegnapi ülésén ár- drágitási ügyekben a következő ítéleteket hozta: Szalma Ferencné Borháncs-uti asszony műit év szeptemberében 60 fiül-ér helyett 1 pengőt kért az uborkáért. 50 pengő pénzbüntetést kapott. Benedek Józsejné kolozsvári tejtermék- kereskedő mult év júniusában fél1 kilogram tehéntúróért 46 fillér helvett 80 fillért kért Móric Ignácnétól. 150 pengőre büntették. Pop Gergely báréi földműves mult év február havában két fa.ujabeli embertől 23 fillér helyett 29 fillért kért a tengeri kilogramjáért. 800 pengő pénzbüntetést kapott. Santionean Lászlóné ombustelki asszony múlt év nyarán engedély nélkül kicsépelt 26 kilogram árpát, hogv az igénybevétel elől elvonja. 300 pengő büntetést kapott. Pop János hosszumacskási földműves mult év nyarán egy liter bivalytejet 48 fillér helyett 80 fillérért adott el. 300 pengőre büntették. Izrael Abrahám kolozsvári kereskedőt áruelvonásért egyhónapi elzárásra Ítélték. Az Ítélet ellen Nagy Lajos dr. kir. ügyész súlyosbításért semmiségi panaszt jelentett beMeszesán Gergely borsaujfalusi föld- müves't, aki kurociát adott el engedély nélkül és uzsoraáron, 21 napi fogházra és 500 pengő pénzbüntetésre Ítélték. Demeter Katalin kardosfalvi asszony hagymadrágitásért 60 pengő, Kalló Istvánná kolozsvári lakos buzadrágitásért 50 pengő, Kimpián Simon poklostelki földműves vaj drágításért 300 pengő, Marosán Sándor magvarköblösi földműves tojás- drágításért 200 pengő. MuTesáin Gáborné dobokai asszony vajdrágitásért 50 pen-gő pénzbüntetést kapott. Kepékpápgázolás a Tóköpnyéki utcában KOLOZSVÁR, február 17. (Az Ellenzék munkatársától.) Kedden délután súlyos kér ék p á rgá zo’.! á s történt a Tókörnyé- ke-utcában. Varga Gergelyné, 38 éves dobozgyári munkásnő a szürkületben hazafelé tartott Tóköruyéke-utca 17. szám alatti lakása felé s közben, amint az utón át akart menni, egy árra haladó kerékpáros elgázolta. A szerencsétlenül járt mun- kásnő a gázolás következtében súlyos sebesüléseket szenvedett karján, kezén és arcán. A helyszínre kihívott menlőorvogok elsősegélyben részesilet ték, majd beszállították a klinikára. A gondatlan gázoló kerékpáros ellen megindult az eljárás. Újabb 600 személyt visznek kényszer m un káraTorök- országban ISZTANBUL, február 17. (TP.) Most inditották el kelet felé a késlekedő adófizetők második csoportját kényszermunkára. Az isztanbidi adóügyi hatóságok máris elkészítették a kényszermunkára kiszemelt ujy.bb 74 személy névjegyzékét, ösz- szesen még 600 személyt deportálnak keletre, az askallai munkatáborba. Isztanbul- bau eddig 114 millió török font folyt be a vagyonadóból,
