Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-30 / 24. szám

1943 január 3 0. ELLENZÉK »ARAJDI INCZC LAJOS: AZ ÜZENETEK HlDJÁN AKÓ 943 ánuár Szegedet elhagyva, eső stür- hiih'tben, gyenge szél hút&n go moly gó nyirkos hődben út átmentem egy hídon. Nem hosszú hid, mindössze lili­om futnmodásnyi. de mialatt átértem ‘ojta, annyira megváltoztam■ mint más, iidandó ember, hn a hétssinü szivárvány vei alatt bújik keresztül. Életemben elö- ziir bániam meg, hogy nem költő mellett 'tegeztem el az irásmii vésze> inasiskoláját. iln költő voinék, most érzelemben fuldo­kolva, 'nyakig mártanám! tintába a tollat h ó-görög rettsmériékbén szárnyaló dalt rnék a lód három ive alatt kényelmesen ?lnyújtózkodott magyar folyóvízről, amint vastag jég Léte g alatt lédre behunyó szem­mel tapogatózd; tova. A folyók és hegyek■ is olyanok, mini az embertársak: minél inkább ismerj ült, unnál mélyebben a lelkűnkbe ágy ad óz­nak. Ezt a folyót, amely most hangtala­nul és békésen kanyarog u jég alatt, mond­hatom: kiskorától' ismerem. Láltam a 'Gréces-telő hajlatában, ahol frissen ás a fe1 szabadulás örömével kibuggyan a föld­ből; itt még csal: akkora csene vész. hogy ha egy szomjas szarvas kortyolni kezdi, vagy egy lenné szét járó meg akarná merí­teni a kulacsát, akkor rövid ideig egy fo­lyóval kevesebb lesz a földön. A folyó szerelmese itt még röstellkedve ' mondja ki, hogy: hne, a Maros! Ha nem kény sze­ntnél: rá, magún ki ód ritkám be szérűnk ar­ról, hogy élet eszményül, mintaképül vá­lasztott nagyiáinknak is volt fejlődési út­ja. A Maros, mielőtt beszaladna a gyer- gyói rölgykatlónbabizony csak üggyel- bajjal ragad magával egy papírba jót. De n B óh énnyel, Borzonddal, Szék patikával és ezernyi más érrel annyi erőt gyújt ma­génak. hogy Muroshéviz alatt bámulatos dűlnél ront neki a szikláknak. Haragja talán jogos is, mert jobboldalt a Kele­men-havasok, baloldalt a Görgtnyi-hărâ­set; könyökükkel akarják elzárni az utifít. Nézd csak weg Gödernesterházánád. I ca környékén. Ratosnyámál, de különösen Szaárd közlőében; hogyan marja a sziklá­kat, hogyun perel velük, hogyan követeli a szabad futást! De amint Dódánál kifut a szorosból, nyomban megcsend esül, Vécs tálján mátr egészen szedd és szinte moso­lyogva, jókedvűen csap be a márosszéki síkságra. Marosvásárhelynél már komoly nv-ítóságga!, nyugalmasán veti a kanya­rok vargabetűit, amint egy Jás országrész székhelyének folyóját ól el is várjuk■ Köz­ben meg az idősebb testvér védelmező biztonságával magához ö'eli ü Görgny vi­zet. mard a Nyárádot, aztán gyorsom még nsszatekint, búcsúzóul még egy mély lé~ lekzetel vesz s mint parkos fiirdőzo gyer­mekek az alacsony pedló alatt, egy elszánt lökéssel átüti magát Nyárádtönel azon a vörös vona'on, amelyet feketeruhás, kö­mény urak hosszas 1 tanácskozás után Becsben húztak a térképen. A mi folyánl; itt teljesen megváltozik. Most bizonyára nehezen ismernek rá, ta­lán neki sem volna ideje a szóváltásra. Pedig valamikor jóbarátok voltunk: Rad- rnóton rakoncátlan. hátaslovakat úsztattam a vizében, Székclykocsárdnál a kolozsvári gyorsvonalra tárva, félnapokig mesélget- Urn neki arról, hogy hát mi is történik az országban. Nagyenyed alatt a két fűzfát kerestem és még számos helyen integet­tem neki s ö feleletül a napsugarakban rn eg-m eg esi! lan > otta h ab fait. Ezzel a folyóval találkoztam most is­mét a makói nagy hídnál. Nem tudom, megismert-e. IJgy gyanítom: igen. Mert kcrdezctlenüi is tüstént beszélni kezdett. Vágy mindenkihez szól. aki megérti? Le­hetséges. Ez igen szép jellemvonás. Nem vagyok önző, nem haragszom érte. Hi­szem. hegy mindenki megérti a szavát, nekem csapóm annyi az előnyöm, hogy — mmt régi ismerős — könnyebben kihá­mozom bszódéból a jelentési, halkan el­mondott üzeneteiből a fojtott jaj kiéi tűst. Mert ez a folyó a mi f oly ónk, földünk es népünk hü folyója. Amikor a vörös trónnal heitérnetszeltél; szabad futását s ug\ döntöttek, hogy középső szakasztól még idegen katona itathatja a lovát, a Maros egy hökkenéssel megtorpant Nyá- I t.dtonél, mintha keresne cs szétmilgatnű, miképpen futhatna fel az Egres,és ú Luc medren, által a Sajó Int, onnan a Szamos­ba, .megértő testvéréhez, mint ahogy ké­sőbb annyian megteltél; odaát rőt ezt az utat ideát. Csak egy pillanatig tartón áz egész. Ezalatt ráeszméli; mekkora szükség lesz ott túl még egy (lend; magyar folyó­ra, amely tőlünk megy odaát■ bátorítást vivőn test véreinknek s azután Icntn bb is­mét visszatér hozzánk elmondani, mit üzennek, nehéz keresztet hordozó mogyo­rói; onnan. Es az elrendelésnek engedel­meskedve, azóta is hűséggel teljesíti köte­lességét: összekötö szerepei váHúH: ő, a~ az ezüst szalagocska, amellyel milliónyi testvérünk hozzá van kötve sorsunkhoz. A vashid ivei alatt csendben is, szótla­nul is beszél a Maros. Töredezett szavak­kal, líissé kapkodva, sietve, hogy mindéül elmondhasson. Üzeneteket hoz odúéiról) ahová a szemünk már nem, csupán a sze­retetünk hatolhat be. A léknél, amit a fordulónál indulatosan tört. titokban S’i't könnyek gyöngyszemei villannak elő, a habfodrok loccsanásából elsuDogott vá­gyak és alig hallható sóhajok buborékol­nak fel. Ezeket mind onnan hozta, onnan- Beszél, beszéd, hogy minden üzenetet át­adjon, minden bánatot kibeszéljen, min­den kiál tást a fülünkbe harsogjon. min­den fájdalmat a Szivünkbe öntsön, amit odaát rábízta/;. Gondos és figyelmes, nem felejt c/ semmit. Mondja, hogy üzentek a fák és a füvek, az erdők és mezők, a he­gyei; és síkságok', a madarai; és állatok, a cUterek és nátdasok... s a falvak és a vá­rosok-. A kiş Komi ód és a Prédái patak' mezőségi szántóföldek között bujkál, mint ha nem akarná elhagyni. Kis falvak­ból, apró tanyákról, kalákáival épített ma­gyar templomok tövéből hozzá keblén a szót. Az Aranyos, a legkedvesebb kis fo­lyótul;, Aranyosszó kiöl, székelyeinktől sza­lad üzenetekkel a Maroshoz. Magáival hozza azt is, amit a tordaiak a Turi-patak t izére bíznál;. Mihálcfalvónál kézen fog­ja a két Kükiillőt. Mindketten székelyek üzenetét hozzál;. A KtskiiküHön Dicső-, szent mórion üzen. a N agy kvküllőn Seges­vár, M'edgyes, száz székely falu és egy hont, a költő sírja á fehéregyházi síkról. Hej. Maros, öreg barátunk, hü lmjtőrsünk, mégis bölcs vagy te, hogy ennyit el tudsz mondani! Elmondod, amit Torcckó üzen, ahol csupa költészet ctz élet, de nem Ura, hanem ballada: drámai. Elmondod, amit Marosajvár, Felvitte, Nagyenyed, Tövis, Gyűl a fehérvár^ Ahinc, Szászsebes súgott meg neked. Beszéled, hogy az ódon falak között, ahof vérttel ás bölcsességgel fel­fegyverkezett ősök történelmet, műveltsé­get és tudományt csináltak magyarul, ma is szent hagyományokon nyugszik az élet. Azt is tudod, amit az Ómpoly az érchegy- ségbőK a Cser na Vájd ahuny adr ól mesélt. Beszélsz Déváról, az erdélyi kulcsvárról, amely a Maros-szoros belső kapujában ál! és LippáróJ, amely a szoros külső résé­ben Őrködött biztonságunk fölött. Még Világosról is itidsz egyet s mást. pedig az már a Kőrösön küldi üzenetét. Annál többel beszélsz Aradról, az alföldi nagy magyar városról, a tiszamenti paraszt vá­rosok édestest véréről, ahol egykor tizen­hármán omlottak cl a szabadságért, a ma­gyar föld minden lakójának szabadsá­gáért. Mit tudsz még mondani, vén■ búvópatak, Olcsó zöldség- és gyümölcsvcsár! Elsőrangú vctíiuényck és fajalmák ni iát id óuu kapnátok •'Sz/n’b' tü éli jaktárunkban, a Vá-aárfclügyelőség mellett. Sárgarépa U)0 kg. 24 1* Petrezselyem 100 kg. 00 P Zeller 100 kg. 50 P Kajaknak 1 kg. 1.20 P-töl. Kenti árak ab raktár értendők. BIASINI SÁNDOR UTÓDA és FÜLÖP GÉZA nagykereskedés nagykereskedés Mátyás király-tér 26. Széchenyi-tér 19. amely egy helyütt bemész a mélybe, elka­nyarogsz odalent mindenüvé s egyszer csak másutt felbukkansz? Nem várja meg a vallatást. Ib-szél ő úgy is. Boldog, hogy beszélhet. 1 avás*tó< őszig merengő nézésű makói halászol; hallgat jóik a habok■ hangtalan beszédét. Most — úgy érzem — nekem beszel, csak nekem, most többel beszél, sokkal többet, mint szokott. Most részem észre: egy cseppet sem csodál kozom azon, hogy a Maros, amely Marosvásárhelynél meg bronzzá bat null fiírdözöh és vad evezősök kaján cinkosa és játékos pajtása s ha úgy adódik, szemérmesen szemei is huny, itt legalábbis a Nílus bölcsességével ítél meg időt és eseményt. Kissé rátarti, de talán joggal, hogy a nevét évezredei; óta válto­zatlanul megtartotta. Évezredek t apaszt a- lataival mondja most cl. hogy ott tu * amerre küldöncként járnia kell. testvé­rein]; megtaláltál; és őrzik a bölcsek kö­vét. Egy nagy jelkép emelkedett az éle­__________ I tűk fölé s most az ragyog a lelkűkbe lei- veikben és harcaikban egyaránt. Törté­nelmű ni, sok-sok ujjlenyomata között t< mű egy marosmenti t ár emelkedik ma gasba a székely népi balladákból. A-f mondja a Maros — márpedig u tudja. rri'l beszél —, hogy odaát most sok-sok Kőműves Kei einen akadt, aki nem csupán Igbensöbb vá­gyait, legszentebb gondolatait, legharco­sabb ifjúsága éveit építi belé ttj Déva várnáiba, de a könnyet < .v verejtékét >s belekeveri a habarcsba, a térét is szíve­sen odaadja ragasztóanyagnak', ha he-’; magát is befalazza, eltemeti, k> sem szabadulhat többé, örökre áll marad­csakhogy álljon a tár. csakhogy ód-iá­nál; falak, amelyek egy nép létéi vé­delmezik, egy egész né prud; nyújtanak biztos menedéket. szállási és őrhelye1 égzengésben és földrengésben, ember- halálban és islenkisértésben. mindig és mindenütt. Nagyfontosságu törvényjavaslatokat készít elő a földművelésügyi minisztérium BUDAPEST, január 30. Politikai kö- j rök arra számítanak- hogy az országgyű­lés munkája csak február közepe táján nulul meg. A közbeeső idői; a miuiszténu- mek arra használják fel, hogy erős ütem­ben folytassák a jogszabályalkotó ás íöt- vénvtlőkészitő munkál. A földművelés­ügyi minisztériumban több olyan törvény - javaslatot készítenek elő. amely összefügg a mezőgazdaság fejlesztéséről készüli tör* vé mivel. Értesülésül'I; szerint elkészült az állni- vád elemről. a nőt ényegészségügyről eS o vadászatról szóló nj javaslat is. — Ugyancsak készül a vizi társulat ok álla­mosításáról és u vízügyi beruházások­ról szóló tervezet. A mezőgazdasági tár­sad dóm biztosítás fejlesztéséről és a mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló törvénytervezetek már etnreh'■!'>- ti ott állapotban vaunak. Kéieser penf£opénzbüntetés hmímícmtmaí való visszaélésért MAROSVÁSÁRHELY, január 30. Kü­lönösen érdekes pert tárgyalt tegnap a xnarosvásárhelyi tábla. A vádlott Marton I.ászlá dr. csikszentmártcm főszolgabíró \ olt. aki ellen Pogány József dr. esde- szjentmárloni járásbiró feljelentése alap­ján indítottak eljárást hivatalos hatalom­mal való visszaélés miatt. A műit é\ folyamán Pogány József dr. járásid ró vadászfegyver tartásra kért. en­gedélyt a főszolgabírótól. A főszolgabíró az engedélyt ki is adta. A járá.sl>iró az en­gedély birt,.kában vadászfegyvert akart vásárolni és Arany László dr. szolgabiró tanácsára megvett 20 pengőért egy rossz állapotban lévő vadászfegyvert, a főszol- gabiróságon tartott elkobzott fegyverek közül." Mikor Marton László dr. erről tu­domást szerzett, elküldte q főszolgabíró- sági altiszté1! Pogány József dr. lakására és dkérelte a fegyvertartási engedélyt. A járásbiró az engedélyt oda is adta. A fő­szolgabíró ezután utasította a járási csendőrőrmestert, hogy tartson házkuta­tást a járásbiró lakásáu, meri az a gyanú merült fel ellene,, hogy több fegyvert rej­teget. A t sendőrőrmester előbb húzódott a parancs végrehajtásától, de a főszolgabí­ró határozott utasítására házkutatást tar­tott a járásbiró lakásán, de nem talált egyeÜen fegyvert sem. mert a járásbiró már odaadta javítás végett a vásárolt va­dászfegyvert. A Csíkszeredái törvényszék első fokon 600 pengő pénzbüntetésre ítélte Marton László dr. főszolgabírót. A marosvásárhe­lyi ítélőtábla megváltoztatta a törvényszék ítéletét és a főszolgabíró büntetését 2000 pengőre emelte. Az ítélet ellen úgy a fő­ügyész, mint a vádlott senmuségi panaszt jelentett be. 1 lókcsi-utca 17 j| Jókcti-utca 17 ä *\***&+% tmmmmmmmmmmmmmmmmumrn i —b—i r ww—bi—mk■ ■mwmwbwhmmbmbwmmi *»« .( # 0*90*9 1 íeieion */o/ ieieion 4/0/ 1 Hangulatos műsor 1 Keleti táncok! I Hangulat világítás 1 j ÄKRQBÄTIKA! 1 Tánc záróráig! I Ragyogó göriök! 1 ARADI JAZZ! Műsor estei órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom