Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-12 / 230. szám

1942 október 12. ELLENZÉK Lélekben ott vagyunk most ct ravatalé" mii, hogy rí baráti szeretet és kortársi em­lékezés részvétével utolsó Istenhozzádot mondjunk Hunyady Sándornak', oki hosz- szu hetek élet-halál küzdelme után, szom­baton egyik búd pesti szanatóriumban örök álomra hunyta le szemét. Búcsúz­tatni nagyon nehéz. Olyan fájdalmas az elválás azoktól, akik a szivünkhöz nőt­tek, akiket: szerettünk. Hunyady Sándor- j ra mindig úgy gondoltunk, hogy hozzá- j tartozik a kolozsvári újságírói karhoz, J szükébb értelemben az Ellenzék szer kész- ; tőségéhez, amelynek több mint tiz eszten­dőn keresztül dolgozó társa volt. Azután sem. szakadt, el tőlünk, hogy elkerült in­nen. Szerelmese volt ennek a városnak, szülővárosának, és, ha csak tehette, ide­jött pihenni. Ha az Ellenzék szerkesztő­ségére emlékezett, mindig úgy gondolt rá, mint meghitt lvedvcs családjára, amely­hez állandóan visszavágyótt. Pedig a ki­sebbségi sors legnehezebb esztendeiben osztozott velünk az erdélyi magyar újság­írás sovány kenyerén. Anyagi előnyöket nem jelentett ez a pálya, csak veszedel­mekkel, megpróbáltatásokkal teli és még­is csodálatosan szép élethivatást. Talán azért mondottá mindig Hunyady Sándor, hogy éleiének legszebb korszaka volt az az idő, amelyet velünk együtt, töltött. Beszélhetnénk most az íróról, a szín­padi szerzőről. Méltathatnánk pálya futá­sát és adatokat sorolhatnánk fel, hogy az Erdélyi kastély sikere után, hogyan lett a Fekete szárú nyeresznyé-vel befutott zinpadi író. Úgy érezzük azonban, hogy az Ellenzék szerkesztőségé akkor búcsú- s zik a legméltóbban tőle, ha a jóbarátra, az ujságirótársra, a kolozsvári rajongóra emlékezik. Ebben a városban mindenki szerette. Éppen úgy, mint, ahogy meleg­szívű egyénisége mindig tele volt a szü­lőváros imádatával. Abban az időben, amikor Hunyady Sándor nálunk dolgo­zott. az Ellenzéket Kunez Aladár szer­kesztette, óz a Kunez Aladár, akinek nemcsak elválhat atlan jóbarátja volt. ha­nem jóban, rosszban hűségesen■ kitartó munkatársa. Mennyi kedély, mennyi szel­lem volt a tréfálkozásaikban! Kifogyha­tatlanok voltak az ötletekben* Lelket ön­töttek belénk olyankor, amikor kifárad­tunk az élctkiizdelmckben és a megpró­báltatások miatt sokszor panasz tóiult az ofalainkra. Színes és szép emlékeket idé­zünk fél. Jó lenne elmélyülni az emléke­zés világába, ha nem szorulna össze szi­vünk a fájdalomtól a döbbenetes valóság előtt, hogy az. akinek szellemét idézzük, férfikora dalén, 50 esztendős koréiban örökre elszakadt tőlünk. Most már a lel­kek birodalmában ismét összetalálkozhat a rég elköltözött jóbaráttal, az annyiszor megsiratott Kunez Aladárral. Most már mindketten a múlté lettek, de az emlé­kezés a mi kicsiny világunkban mindig j megőrzi munkájuknak és egyórás egüknek fi kincseit. Az embereket igazán csak akkor j lehet megismerni, ha u sors hosszabb- | vetfm rövtdebh időre összekapcsolja az életüket. Ilyenkor lehet felfedezni az iga­zi emberi és baráti értékekei, amelyek el- j választ hat at lan kapoccsal a síron ml is j élnék bennünk. Hunyady Sándor soha- j sem volt. a külsőségek- embere. Elsősor- ' hon közvetlenségének köszönhette, hogy | mindenki szeret ötébe fogadta. Újságíró ! munkájából fs kiérződ elit, hogy szer ete­tőt és megértést hirdet. Annak, ideién ő irta azt a cikket, amelyben felhívta a mdr gyar Iarsadalcm figyelmet a kisebbségi sorsban tanuló főiskolás diákok hihetet­lenül szomorú anyagi helyzetére. Ennek az újságéi Írnek főrésze volt abban, hogy a magyar társadalom. áldozatkészsége. megvaJósitcta ez Ellenzék diákmenzáját, amely sokszáz magyar diákot megmentett n kenyérgondoktól. He mindig szivén vi­selte a lusemherek bajait is. Akárki Jött kérni a szcrke&sztöségbe, Hunyady Sán­dornál mindig megértésre talált'. • Sohasem fogom elfelejteni azt a téli éj­szakát, amikor karácsony másodnapján vitéz Szász István baráti házából Kunez 'Aladárral és Hunyady Sándorral haza­fele indultunk. Szembetalál koptunk egy koldusasszonnyal, aki kisgyermekéjt szo­rongatta a karján. Asszonyt é§ ggerme­kel majdnem megvette a dermesztő hi­deg. ,.Ezeken segíteni kellene“ mondotta fíunyady Sándor és Kuncz Aladár erre a pénztárcája egész tartalmát odanyomta ci koldusasszony kezébe, fíunyady készsége­sen követte a példát és a koldusasszony megélhetését hetekig biztosította az az összeg, amelyet ezen a téli éjszakán ki­számíthatatlan véletlen folytán nehéz anyagi körülmények között élő újság­íróktól kapott. Ez a történet egyformán jellemzi Kuncz Aladárt, és fíunyady Sán­dort, mint ahogy az Ellenzék szerkesztő­ségében nem is tudjuk elválasztani keltő­jük emlékéi. Osztozik, az Ellenzék, gyászában az egész erdélyi magyar újságíró testület. Út­ra tales képviseletünk, a Magyar Újság­írók Egyesülete Erdélyrészi Tagoznia va­sárnap délután tartott közgyűlésén kegyer letesen megemlékezett, fíunyady Sándor­ról. Részvéttáviratot Iái Iliink az Esti Ma­gyarország szerkesztőségének és közöttük, hogy felejthetetlen kartársunk ravatalára koszorút helyezünk. A közgyűlés részt­vevői egyperces felállással néma csend­ben adóztak —fíunyady Sándor emléké­nek. Őszinte és mély volt a részvét es a fájdalom, mint amilyen igaz szereli!tel gondoltunk mindig fíunyady Sándorra. Megemlékezésünk virágra, az erdélyi vi­rágok, hirdessél:, ravatalánál Kolozsvár utolsó üdvözletét és tiszteletadását. VÉGfí JÓZSEF. MIM Panasznapot tartottak képviselőink a környező falvakban KOLOZSVÁR, október 12. Az Erdélyi Párt országgyűlési képviselőinek rendsze­res falulátogatása során szombaton Alb­recht Dezső te ti: beszámoló körutat Kalo­taszeg néhány községében, vasárnap per dig Vita Sándor és László Dezső látoga­tott meg néhány községei. Albrecht Dezső, a párt ügyvezető alól - nöke, Lázár Ferenc központi előadóval folytatta a múlt hónapban megkezdett be­számoló körútját. Szucságou Benedek Márton református lelkész, tagozati elnök fogadta a képviselőt és. kísérőjét. Alb­recht Dezső a magyar bel* és külpolitika időszerű kérdéseinek ismertetése után be­számolt oroszországi tapasztalatairól:, is­mertetve a minden képzeletét felülmúló emberi nyomorúságot, amelyben a vörös uralom részeltette alattvalóit. Benedek Márton református esperes válaszában a lakosság szeretetéről biztosította az Erdé­lyi Párt képviselőjét. Ez alkalommal meg vitatták a község sérelmeit és kívánságait. Inak tel k'e községben Gergely Márton és j Varga Gáspár tago z a li alelnökök mintegy ; 150 párttag jelenlétében üdvözölték a j képviselőt. Á beszámoló után ia község ! lakossága előadta terveit és kívánságait, i Nádasdaróc és Bogártelke községekben í Czira Bálint református lelkész fogadta i az érkezőket. 1 Mákófalván Székely Miklós református lelkész, tagozati elnök, a községi Közmű* velődési Házban kétszáz főnyi hallgatóság előtt fogadta a képviselőt. Az élénk he­lyeslő közbeszólásokkal kísért beszámoló után a község előadta kéréseit- Kéri Inak* telke és Mákó közötti útszakasz rendbeho­zatalát és a villany világítás bevezetését- Ez a két újítás feltétlenül szükséges a falu háziipa r ának fejlesztésére. Jegenye községben Palkó Antal ács* mester, tagozati elnök a római katolikus plébános kíséretében nagy számban össze­gyülekezett közönség elölt fogadta a láto­gatókat. A beszámoló beszéd és a felszóla­lások elhangzása után az értekezlet meg­állapította, hogy a fürdőnek ismét községi tulajdonba juttatása a lakosság létérdeke. Á falu túlnyomó része napszámosmunká- ból él. Vasárnap délelőtt Vistă községben tar­tott panasznapon az ötholdon felüli gaz­dák helyzetéről volt «zó. akik a termés ezévi eredményei miatt ellátási zavarok­nak vannak kitéve. Móra községben Szabó Géze reformá­tus esperes, tagozati elnök gyűjtötte ösz* sze értekezletre a falut. Szabó Géza espe­resnek a képviselői beszámolót követő be­széde után Simon András tolmácsolta a mérai gazdák kérését képviselőikhez. H fala nápmftvelődésf kérdéseit is a népfőiskolát tenfoifam lefdüfMsdnak szöfeségességáí vitat- Mii meg a koío^svirmeggeí faaozafi értekezleten ~ KOLOZSVÁR, október 12. Az Erdélyi Párt koiozsmegyei tagozata GdluS Viktor tagozati elnök elnöklésével szombaton dél­előtt értekezletet tartott. A vármegyei ta­gozat és a vidéki szervezetek vezetőin kí­vül Albrecht Dezső. Bálint József, László Dezső, Vértezel Anted és VB a Sándor or* száiggyülési képviselők, az országos párt­központ részéről pedig dr. Pált György főtitkár is résztvett. Az értekezlet célja, amint már megírtuk, a központi vezetők és a vidéki szervezetek élén álló kölcsönös tájékozódása volt. i Gallus Viktor elnök megnyitójában tol­mácsolta gróf Teleki Béla országos elnök üdvözletét, majd felkérte Albrecht Dezső országgyűlési képviselőt, hogy tájékoz!ás­sa az egybegyűlteket. Albrecht Dezső ál­talános politikai tájékoztatással kezdte be­számolóját, rámutatva arra a körülmény­re. hogy ti mostani háború hosszú időre í eldönti Európa egyes nemzeteinek sorsát. I Ebben a háborúban a magyarságnak nem j gyengülnie, hanem erősödnie kel?. Külön kihangsúlyozta, hogy az Erdélyi Párt vál* J to z a liánul veszedelmes tünetnek tartja I Erdélyben a politikai pártharcokat. Á párt országgyűlési képviselői úgy az or­szágházi) an, mint: azon kívül. mindig a magyarság legmagasabb érdekeit szolgál­ja. A továbbiakban néhány általános érde­kű kérdésről szólott. Ismertette a kuko- ricarendelettel kapcsolatban felvetődő kérdések megoldási lehetőségeit, a közsé­gek villamosításának ügyét és a hadigon­dozás feladatait. Ezután vitéz Sz<ísz István tagozati ál­eínök, EMGE igazgató, időszerű gazdasá­gi és közellátási kérdésekről beszélt. Je­len pillanatban pontosan azt kell termel­nünk, — mondotta — amire a háborús gazdálkodásnak szüksége van. Végül a kukorica- és burgonyatermeléssel és a mezőgazdasági gépek terjesztésével fog­lalkozott. Vitéz Szász István beszédéhez többen hozzászóltak. Vita Sándor országgyűlési képviselő magyar művelődéspolitika! tennivalóink­ról beszelt- Nemzeti erőinket minél na­gyobb mértékben fokoznunk kell. Szólott a város és fahi művelődési kapcsolatairól és arról a felelősségről, mélyet ebben a falusi vezetőknek liordczniok kell. A to­vábbiak során az elemi népoktatásról, le- ven lek ép zésről és az iskolán kívüli nép­művelésről beszélt. j László Dezső országgyűlési képviselő az EMKE jövendő, feladatairól beszélt. A beszédekhez többek között Palkó Antal, Beszteri János. Hegyi. Péter. Sigmond Ákos, Gidófalvy István, Papp Árpád. szóltak hozzá s az Amkezlet tagjai rész­letesen megvitatták a falu művelődési kérdéseit, népfőiskolái tanfolyam felállí­tásának szükségességét, a párt műkedvelő csoportjának vidéki szereplési lehetősé­geit, a falusi énekkarok ügyét s több más időszerű kérdést. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűitől a legválasztékosabb kivitelig, legal* csobban az „ELLENZÉK* könyve»* boltjában, Kolozsvár, KIS HŐSEIRE Egy népnek addig van joga a lóihoz, ating vannak szénijei a vezetésre és hősei a vé­delemre. A. magyarság is egész történelme folyamán szentjeivel és hőseivel váltolla meg magát, minden áldozatra kész íiai ál­tal szerzett újra meg újra jogot saját életé neh szabad berendezésére. Ha visszaJapoz- nánk kevéssé történelmünkben, a magyar szeneik és hősök egész sorát állíthatnák most ide, példaképül. Akármennyi szentünk sínylődött időnként osztrák börtönökben, akármennyi hősünk esett el önvédelmünk­ben a becsület mezején, mindig újak és mindig többen álltak az elődök nyomába. Hősi volt az ifjúságunk, amely utána követ­kezett; hősök szellemével nézett körül a vi­lágban, hősök vére csörgedezett ereiben Elég emlékeznünk az 1348-as magyar szabad­ságharc vörössapkás önkéntes hőseire, a gyermekarca vitézekre, vagy a nagy világ­háború tizennyoiccveseire, akik alig gyűrték zsebre érettségi bizonyítványukat, csatame­zőkre siettek. Eddig a r*emzeli hagyomány élő ereje ne­velte az ifjú hősöket. Két évtized óta sok­kal nagyobb szerencséje van a magyar ifjú­ságnak ezen a téren, mert egy jói megszer­vezett, szükségesekkel ellátott országos in­tézmény gondoskodik a magyar' ifjúság szeltem!, erkölcsi és testi neveléséről. A le- ' vente-intézmény honvédségünk mellett a nemzetnevelés leghathatósabb eszköze — ez vitán felüt áll. Minden magyar ifjú számára kinyitja a nevelés és önnevelés lehetőségeit. Nem csupán nevel, de oklat és képez, isme­reteket nyújt. Nevelőeszközeivel és beren­dezéseivel készen áll az igyekvő magyar fiuk segítésén* a tökéletesedés utján. A magyar 1 evente-iíjak. valóban példáját adták és adják napról-napra a hősiségnek, férfias magyar magatartásnak, emberi és ma­gyar erénynek. A beremendK leventék ía- puskával orgyilkosokat üldöznek. Másutt el­lenséges léggömböket fognak el és tesznek ártalmatlanná. Megvédik a termést aljas és elvetemült kártevőktől. Kém gyanús egyéne­ket igazoltatnak, kémeket és árulókat de­rítenek fel. Gy ui tó palackok a t szednek össze a határról és falvakból, lizletkezett tüzeket oltanak el villámgyorsan, Hadbavonullak helyeit mezei1 munkát vállalnak és végez­nek. Nemzetközi versenyeken újólag becsü­lete! szereznek a magyar névriík. És araikor honvédsorba cseperednek, szemmel látható tanujelét adják különleges gonddal Lefeje- zett nevelésüknek. A magyar levente-ifjúság mintaszerű helytállása arra indította a levente-intéz­mény legfőbb vezetőségét, hogy a mozgalom keretein belül állandó példamutatás céljá­ból nyomát hagyta a. leventék rendkívüli cselekedeteinek. Ebből a célból ezentúl a lev«2**«-egyesüietek, csapatok, táborok és tanfolyamok megnevezésükben egy velük szorosabb’ kapcsolatban volt leventebaj társ hősihaloit nevét viselik, aki arany vitézség! érmet szerzett. Egyetlen egy magyar hős ne­ve sem mehet feledésbe. Éz a nemzet na­gyon megbecsüli hőseit, örök mintaképül te­kinti őket. Különleges levente-alakulataink, például a gyorsleventék, állandó összekötte­tést tartanak a honvédség megfejelő fegyver­nemeivel. így készülnek a magyar jövendő alakításának szerepére. Már testedzésüket is úgy végzik, hogy annak a harcban is hasz­nát vegyék. A levenienevelés azonban korántsem me­rül ki ebben. Kiférjed a szülőföld ismeretére ts megszerettetésére is. Amikor arcképben, szoborban, Írásban, szóban és zenében meg­örökítik apró hőseink emlékezetét, egyúttal a szülőföld iránt végzett becsületes munkának, az áldozatos kötelesség teljesítésnek emelnek ’ örök mintakéoet. Nem csak a hőit, die a családot is megkülönböztetett tisztelettel ve­szik körül, mert az a kis egység, a család adta a kötelességtudó embert a magyar nemzetnek, a szélesebb közösségnek. A levenienevelés a minőségi magyar em- beiíajta megsokasodásáról gondoskodik. Ez pedig a magyar nevelés megújhodásihoz vezet. KÉMEKET ÍTÉLTEK EL SVÁJCBAN. Bernből hivatalosan közük: A 7/A hadosztály törvény­széke julius 14—17-ig tartó tárgyaláson és október 9-én öt személyt hazaárulás miatt el­itéit. Halálra Ítélte az 1919-ben született Schrämü Jenőt és életfogytiglani fegyházra az 1905-bea született Schmidt August külföldi állampolgárt, prig a többi vádlottat kisebb- nagvobb fegyházbüntetéssel sújtotta FÉRFISZÖVETSÉGI HÍR. A belvárosi ref. Férfiszövetség legközelebbi összejövetelét uj helyiségében, Király-utca 22. szám alatt tart­ja. Az összejövetelen dr. Nagy Géza teológiai tanár bibliamagyarázata után dr. Nagy Lajos orvos, a Féríiszövetség alclnöke tart előadást: Időszerű magyar társadalomszervezés címen. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az összejövetel időpontja: október 13., kedden este 7 óra. Minden iparosnak, kereskedőnek nélkülözhetetlen! v Minden tudnivaló az iparengedélyre)5 és a vele kapcsolatos ügyekről, tájékoztatások és tanácsadások. 1942 augusztus havi kiadás. Ara í pengő 50, Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás királv-tér 9. Vidékre í.6t) Rengő beküldése mellett (azonnal száll ittuk­Hunyady Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom