Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-05 / 201. szám

5.

gzerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókal-u. 16., Lem. Telek: 11—09. Nyomda: Egyetemit. 8. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72056

ÜLflPITQTlá:

BBRTHA MIKLÓS

wihm«hím—in—nmir—m mii iiwiii m i

Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓV ÁLL AIAT* Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.70 P„ negyedévre 8 P., lélóvre 16 P., egész évre 32 IV

Bombatámadás ért© Budapestet és Észak-Magyarorszfigot

„Te vagy mi cl öltünk az igaz nagyságnál; ideálja s a mi hitünk minket meg nem csal" Kazinczy Fe- rencnek Wesselényi Miklósról írott leveléből. (1816.)

Megneméjrtettebb, eltemis tettebb* eltorzító t- íabb óriása kevcs volt a magyar életnek. Wesselényi Miklós alakja hércszi legendák ködébe fulladt és szellemére rácsapták a disz- kötéses albumok kriptafedeléL Cselekedeteit sallangos pohárköszöntőkt'e hígították és a szobor mély értelmét, amelyet Zilah főterén állított számára az utókor, kevesen értették meg. 20 év után most újra felállítják a páratlan szépségű szobrot jel- és eszmeképen és bizonyságtételéül annak, hogy változatlanul követjük az általa kijelölt és oly hosszú időn át eltévesztett utat. Kell, hogy megsiketült szaval Ismét harangzúgásként töltsék be a magyar lelkeket, és dörömböljenek idegen telkeken. A szobor újbóli felállítása alkalmából agy érezzük, kötelességünk lehullatni azt a leplet is, amelyet egy meg nem értő és rideg kor borított alakjára.

A szellemi és testi erők egyaránt tobzódtak Wesselényiben. De az utókor inkább csak az utóbbiakra emlékezik sziv»asen. Modern Toldit faragtak az illuzionista nacionalizmus habzó- szájú hirdetői Wesselényi Miklósból. Pedig mennyivel nagyobb volt nála a lélek és szellem ereje. Bravúros lovaglásait, szertelenségét a szerelemben, féktelenségét a harcban énekelték meg gyatra historikusok és igricek. Atyja, a „sibói bölény" kiteljesedett folytatásának rajzolták meg alakját. A közludatban Wesselényi hatesztendős korában karddal a kezében védi meg atyját a reátámadó Rendek és Karok ellen, ioporlyáníérget és medvét lő, tízéves korában hajmeresztő lovasttavurral veri le versenyben a náluk állomásozó sva j- zscrtiszteket, a hid korlátján át a mélybe ugratva lovával, tizenhaleszfendős korában ő vezeti ei a bandériumot a császár előtt és amikor Ferenc császár a bemutatásnál felhorkan a Wesselényi névre, mondván, hogy: „A báró ur elődei közül sokan tévedtek és annál fogva Szerencs étlenek lettek", az ifjú Wesselényi hozzá méltó Választ ad uralkodójának: „Felség, való, hogy elődeim sokat szenvedtek s közülük többen valának szerencsétlenek; de valamennyien ártatlanok valának, S vájjon melyik koronás fő lobbanthatja az elődök hibáját s kiállóit szenvedéseit az utódok szemére?". Ismerik, mint az erdélyi s pozsonyi diéták félelmetes szónokát, az ifjúság imádott vezérét, a hires párba jhőst, vadászt és lovast, ismerik, mint az „árvízi hajóst", aki a pesti árvíz alkalmával hetvenkét órán keresztül szakadatlanul folytatta ladikjával a mentési munkálatokat, ismerik, mint a megvakult titánt, aki visszavonulva a közélettől a világgal és önmagával csalódottan hal meg alig ötvennégy esztendős korában Kertársai az antik világ héroszaihoz hasonlitiák és az utókor számára alig maradt emlékezetéből egvél:’. Szécbvsnvi, Kossuth és Deák meFett Wesselényi a „néptrjbun", a féktelen ..keleti medve", a „gyengéd epigon" és akadtak olyanok, akik a doncjuiehotei Széchenyi fipuráta mellett Sancho Panc'na alakját szánták neki Igaz, az abszolutizmus idején és az azt követő „gutgesinnt" aranykorban bajos volt igaz magyarról igaz magyarul Írni.

Annál öröm tel jesebb, hogyha megkésve is, ,de most mégis akadnak ifjú magyarok, akik Wesselényi erősen leszögezett koporsófeöelé- ,rol letörlik a feledés porát és maoasra emelik fénylő szellemét a nemzet előtt. Gál István ta- ,Bnlmánva Wesselényi Miklósról az Erdélyi ,Csillagok sorozatában az »első, de annál jelentősebb cselekedet ennek a nagy nemzeti feladatnak megoldása érdekében.

*

Ám lássuk, hogy a rendelkezésünkre álló még m'ndég hiányos és szükreszabott források é.» adatok szerint igazától ki volt Wesselényi

WESSEL

ifi

Irta: ZÄTHUREC2KY GYULA

Miklós? A kép, amelyet megrajzolni igyekszünk, nem lesz, nem lehet teljes. Hiszen hiányos Széchenyi és Kossuth portréja is, akikről könyvtárakat Írtak, mig Wesselényi élete úgyszólván feldolgozatlanul hever parlagon és adathalmazokon kivül csupán néhány soványka essay az, amely több-kevesebb sikerrel a történelem kereteibe igyekszik iktatni alakját. Kétségtelen, hogy Wesselényi képének megrajzolásánál sohasem téveszthetjük szem elől fizikai adottságait. Hódító íérfiszép- ség, páratlan testi erő, szónoklat közben orkánként zugó hang, hihetetlen bátorság, vakmerőség, önbiztosság. A test ilyen teljessége megköveteli a szellemét. Ugyanaz az erő, bátorság, vakmerőség jellemzi Wesselényit a szellem küzdelmeiben, mint amellyel niegviv ellenfeleivel fegyveres kézzel, ahogyan megfékezi a tomboló lovat, vagy mint ahogy Byron a Jlellespontust, átussza a Balatont. És volt még egy sajátossága: egyike volt a leger- délyibb magyaroknak és a legmagyarabb erdélyieknek.

Wesselényit kérlelhetetlenül bátor fellépéséért, amely Erdély vezér! pálcáját adta kezeim, minden »eszközzel igyekeztek tönkretenni. 1835 márciusában notaperbe fogták és 20-án már meghozták ellene, kihallgatás nélkül, az Ítéletet, amelyben megcsufolva minden törvényt és megtaposva az alkotmányt,, testi fenyítésre is Ítélték. Az ország, mely eddig nemzeti hősként rajongta körül, most a szabadság mártírját ünropelte benne. Alábbvaló justitz- mordot keveset követett el a bécsi kamarilla.

J Egészségében megtámadva, lélekben megvisjelj ve. külföldön keres enyhülést. Ekkor Írja meg, ^lyen lesll- és lelkiállapotban 1831-ben irt alapvető müvére, a „Balitéletek"-re támaszkodva, nyolc évvel az ítélet után életének főművei- „Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyé• ben".

(

j Csodálatosképpen ez a mü szinte a feledés ; homályába merült. Pedig Wesselényi nemzeti- j ségi politikája világosabb, átfogóbb, határozot- ; tabb akár Széchenyiénél, akár Kossuthénáí. j Wesselényi látta meg elsőnek külföldi tapasztalatai során azt a nemzetiségi övezetet, amelynek gyújtópontjába Magyarország esik Széchenyi a monarchiára támaszkodva látta a ‘ magyar jövendő lehetőségeit, Kossuth — azt j mondhatnék post festam — dunai konföderá- j clóról álmodozott, de Wesselényi volt az i egyetlen, aki a magyarságra támaszkodva tu- j dóit és mert nagyvonalú politikai elképzelést j felállítani Délkeiet-Európában. a problémák j olyan világos látásával és a jövendő döbbenetes megjóslásával, ami párját ritkítja a legna- ! gyobb szellemek között is.

öt évvel a szabadságharc kitörése és hét- 1 venöt esztendővel a világháborús bukás ,slőft a Szózat bevezető soraiban ipv sikolt fel: „Veszély fenyeget óh hon! Veszély olyan, milyen még sohasem!..." Mint a liberalizmus bajnoka, korának vezető eszméit hirdeti e miivélon I is és a polgárjogok megadásában látja min- j den kérdés nyitját. Mélységes magyar öntii- j datfaí és bátor bizonyossággal nyúl a kérdé- I sekhez, A szláv nemzetiséggel és a görög hittel pánszláv propagandát űző orosz hirodalom- fcan látia Kelet-Európára nézve a főv»3szélyt és a megoldásra a következő lehetőséget látja: „Azon egyedüli mód, rnelv mint saját nemzetiségekkel biró több országokból összealakult birodalomban, mind ugyanazon polgári alkotmány alatti, de különböző ajkakat s nemzetiségeket magában foglaló országban a nemzeti egység hatalmas kötszerét sikerrel pótolhatja, azon nemzeteknek egyenlő s rokon polgár! érdekek alatt s általuk egyesítése". A pánszláv veszedelem ellenszereként a németségbe veti reményét, megjósolja és kívánja a németség teljes egyesülését s különösen — írja Gál István — a szászoknak a magyar érdekhez való simulását egybeesőnek látja a távolabbi német érdekekkel: „Szellemileg összeforrt német nemzet ... oly hatalom lenne, minek semmi más hatalomtól félni nem kellene s nem lehetne.

A német után a magyar nemzetiség az, mi mint különálló s az oroszhoz és szlávhoz epren nem szitó fontossággal t'ir; s még nagyobb

és hasznosabb fontosságúvá tehető. Már ezen j körülmény is őt Németországra, a civilizált ! egész Európára nézve érdeki rokonná s biztos és hiv frigyessé teszi. Mely fontosságot nem kissé emeli e nemzetnek földészeli helyzete; piihez járul — nemzeti önhittség nélkül ki lehet mondani — jelleme s lelkesedése s minden jóra fogékonysága. Magyarhon s a magyar nemzet védbásíyája lehet Némethonnak s Európának az orosz hatalom ellen... Ezért Magyarhon Német- s azzal egyérdekü minden országok teljes figyelmét ércteroli ... Mindazon országoknak s főként Németországnak szoros érdekében fekszik Magyaxhon fenntartása, erősödése s érdekében fekszik a magyar nemzetiségnek, mint ezen fennmaradás és erősödés mellőzhetetlen feltételének előmozdítása. Éppen ezért eszelős léhaság s fattyú nemzetiségi hév s buzgalom — a magyar nemzetiség — s következőleg a magyarnak használható erőrekapása elleni s annak lóvására célzott iparkodások, a német nyelv s nemzetiség ma- gyarhoufcani terjesztésére s öregbítésére... Éppen a németség s németek ügye kívánja i»sg a magyar nemzetiség erősödését; tehát azt, hogy ezt sem német, sem más elemek által ne zsibbasztassék s ne gyengittessék ... Bajosan lehet ember, ki belheiyzetünket s külviszonyainkat s mindazt mi sokról mondatott meggondolván, csak egy pillanatig is kételkedhetnék atban: hogy a magyarra nézve nincs remény, nincs kilátás másutt, mint a német elemben. Hogy* csak ehhez csatlakozva szilárdulhat a fenyegető veszélyeknek ellentál- lani kertessé; s hogy csak ezen szövetségben foglalhat az európai álladalmak közt a polgári jólétnek s becsületnek megfelelő helyet". Vá- teSzi erővel írja másutt meg az Európában most uralkodó tengely szükségét és alapjait: „Az olasz, német, s magyar nemzet az oroszokhoz, szlovákhoz teljességgel nem szit; s azok- j kai sem faj-, sem nyelv-, sem vallásbeli leg- I kisebb rokonságban vagy egybekötfetésbea nincs". Középeurepa rendezésére és megépítésére célszerűnek véli, hogy: „Ausztriának és Poroszországnak egvíilt kellene az alkotmányosság lobogóját kitűzni". „Csehországnalc és Morvának külön kellene alkotmányos, valódi szláv országot alkotnia. Galíciának hasonlóan saját alkotmánnyal kellene tirnia s tisztán lengve! tartományként léteznie". Megjósolja a délszláv államot, maid egv emberöltővel megalakulása előtt, így ir: „Oláhország, Moldva eovi'H Sem kiterjedésre, sem népességre nem felette kicsiny királyságnak".

*

>

Magyarország helyzetét a Kárpát- és Duna- j vidéki rendezés után Wesselényi a követke- j zőképpen látja: „Hadi szempontból rosszabb • állás nem lehet. Etekinietben honunk helyze- | te éppen olyan, mint völgybe épült váré, mely j felett a körülte lévő hegyek árkodnak (domi- J nálnak), melyeknek lőszerei azt bármikor semmivé lehetik. Külföldi tapasztalatai alapján egv félszázaddal előre megjósolja a trianoni katasztrófát: „Magyarországot szláv országgá s abban a szláv nemzetiséget célozzák uralkodóvá tenni. Mások közöttük kegyelmesebbek irántuk. Horvát- s Tótországct az egyik, az úgynevezett tót vármegyéket pedig egv más alkotandó szláv álladalom kiegészítő részévé szánják, minket magyarokat bonunk közepén azon részre szoritva, melyet tisztán magyarok laknak, egy kis tartomány ócskává zsugorodva — megengednének létezni, vagyis tengődni".

*

A tragikus magábaomlottság, a reménytelenség esztendeiben Wesselényi minden erejét megfeszítve küzd a nemzeti újjászületésért és a nemzetiségi kérdés megoldásáért. Eszméinek megfelelően a liberalizmus polgári jogainak megadásában „egy uj arisztokrácia megteremtésében" látja minden bajok orvoslását. 1847 április 17-én a magyar parasztság történetének kidolgozására és helyzetének kedvező megoldási lehetőségére szeretne pályázatot kiírni. 1848 június 6-áij az erdélyi országgyűlésem az urbériség, vagyis a robot és dézsma megszüntetése kcrdésénekíeldobásakor mond hatalmas beszédet, amelyben sikraszáll a jobbágy- felszabadításért. Augusztus 25-én a íelsőház ülésén az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldására terjeszt be fontos iratot. Megérdemli, hogy szószeriut itíézük:

„Törvényjavaslat. A hon romáaajku polgá-. rainak nyilvánult aggodalmai s óhajtásai tekintetéből renAsltetik: 1 §. A görög egyesült s nem egyesült polgárok a többi keresztény vallásokkal, vallás feliekkel, az, egész honban egyenlő jogokkal bírván az eddigi Erdélyben is egyesült, úgy mint nem egyesült vállásúak, egyházi dolgaik felett, a felelős minisztérium alkotmányos felügyelete alatt szabadon rendelkezhessenek, 2. §. Ezen egyházi ügyek folytatásáról szóló jegyzőkönyvet szerkesszék magyar és román nyelvem 3. §. Elemi iskolámban is a tanítás nyelve román lehet, a magyar nyelv amellett taníttatván. 4. §. A romáaajku községekben a falusi jegyzők által vinni kellető jegyzőkönyvek román és magyar nyelven szerkesztendők. 5. §. A román nyelven irt kér-, köt-, más magánoklevelek mindenhol el- fogadandók, hogyha latin betűkkel, orihogra- phiával irvák — mi a második és negyedik 5-ban érdeklet' jegyzőkönyveket ill előleg is értendő. Báró Wesselényi Miklós".

*

Romája javaslata miatt az ifjúság éles tüntetésbe fogott ellene. Csalódások és keserűségek sorozata éri Kossuth, a népvezérró magasodott tanítvány és pártfogolt 1848 augusztus végén tizenegy izbeni előszobázás után fogadja Wesselényit, akihez valaha igy irt: „Miként a hü kutya nem távozik gazdája lábaitól, ez ölet hogyha elrugdossa bár, aként nem távozók én Kegyedtől sohasem".

Kossuth a magával tehetetlen vak óriásnak brutálisan adja tudtára, hogy még tanácsaira sincsen szüksége. Lamb'erg meggyilkolása után Wesselényi külföldre száműzte önmagát, de utolsó erejét összeszedve Freywaidaubóí újból sikraszáll hazájáért.. „Die Uhrsache und der Zweck des Kampfes in Ungarn" című eddig teljesen Ismeretlen müvében cáfolni Igy ekszik a bécsi propaganda hazug állításait és? maró gúnnyal irja: „Ausztria népei, tekintsetek korbácsra és ismerjétek föl benne a varázsvesszőt mellyel a bürokrácia tileket sz Ígéret földjére, az alkotmányosság és az egyenjogúság mezejére vezetni készül". Utolsó nyomtatásban megjelent elmemüve 1849 április 12-én a „Deutsche Reform" cimii nemet napilapban jelent meg s az mintegy szellemi végrendeletének tekinthető: „Föderatív dunai köztársaságot akarok, mindazzal a ruganyossággal. amire egy különböző országokból álló köztársaság képes, mely teret enged minden nemzetiségnek. Keleten a dáko-romá- nokkal, Délen a dél-szlávokkal, Nyugaton Németország egyesült tartományaival további államszövetségbe szövetkeznénk. Magyarország a központi államot alkotja és Budapest Középeurópa fővárosa lehetne". A sors kóniája, hogy 184R-ban Wesselényi zsibói kastélyát, a román törvényjavaslat szerzőjének birtokát dúlták fel elsőnek a románok, prédálták fel és tették tönkre. Nvolcvan esztendővel később Zilah főteréről ők távolították el szobrát.

1850 április 21-én délután 6 órakor egy* tii- dőgyul!adásból kifolyó szepszis következtében hunyta le örök álomra szemét Pesten Wesselényi. Pompa nélkül kísérték utolsó útjára, hogy később örök nyugalomra helyezzék a zsibói sírboltban.

*

Az ország ünnepelni készül Zilahon és újra felállítják a Wesselényi-szobvát a főtéren. Ezzel a szerény Írással szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Wesselényi alakja az általa meg vetett sallang és pompa „Uetyáros magyarság" nélkül álljon őrt Erdély kapujában Magyarország és az általa megálmodott uj Európa felelt, amelyben a magyarságra méltóbb helyet sz aki sem hitt hivebben betölthetni nála.