Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-13 / 183. szám

«.LEENZÉK 3 1942 augusztus 13. Dsiililt a járásbíróság a kolozsvári „szabadkMves perbe»'* Gráf Qísenfelá Krisfófüé masíagadia a valIomástéSsSt — ör. János Gáspárt a blzenyltsftok harminc napon betlils tj&serleszfésére köteleztek KOLOZSVÁR, augusztus 13. (Az Ellenzék munkatársától.) Nagy érdeklődés mellett tar­totta meg a kolozsvári járásbíróság a „szabad- i kőmüves-per" főtárgyalását. Bíró Lajos dr- büntető járásbiró tárgyalta a nagyérdekességü pert. A tárgyaláson megjelent Szathmáry Já­nos dr. és János Gáspár dr. főmagánvádlók, ‘ Abrudbányai F.’János dr. teológiai dékán és gróf Dégenfeld Kristőfné vádlottak, Szegő Imre dr., Janovies Jenő dr. <$ Tóth Kálmán tanuk, valamint Jancsó Albert dr. ügyvéd, Dégenfekl- né védője. GRÓF DÉGENFELD ERIS- TÓFNÉ MEGTAGADJA A VALLOMÁSTÉTELT Miután az elnök a tárgyalást megnyitotta, Jancsó Albert dr, védő indítványozta, irogy a bíróság rendeljen el zárt tárgyalást, de ezt a főmagánvádlók a per közérdekű voltára hivat­kozva, ellenezték. A bíróság nem rendelt t i zárt tárgyalást. Miután a tanuk kivonultak a teremből, a bi­Szathmáry János dr. bejelentette, hogy az Abrudbányai dr. ellen emelt vádat visszavon­ja, de a gróf Dégenfeldné ellen tett vádat to­vább is fenntartja és további bizonyitáskiegé- szitést kért. A tanúkihallgatások foganatosítása előtt .Já­nos Gáspár dr. indítványozta, hogy a bíróság tanúként idézze meg a távolmaradt Tamási Áront és vitéz Imrédy Béla ny. miniszterelnököt és tanúként hallgassa ki arravonatkozólag, tudnak-e arról, hogy ő szabadkőműves lett volna. A megjelent Tóth Kálmán tanú kihall­gatását kérte arra vonatkozólag, tud-e a tanú arról, hogy a per tárgyát képező névsor hol készült és ki készítette. Dégenfeldné védője a tanukihallgaiásokat el­lenezte. Ezután Tóth Kálmán tanúkihallgatására ke­rült a sor. A tanú kijelentette, hogy egyetlen olyan névjegyzéket sem látott, vagy készí­tett, amely a kolozsvári szabadkőműves páholy állítólagos tagjainak névsorát tartalmazta vol­na. Vallomására esküt is tett. János Gáspár dr. ezután a jelenlevő Szegő Imre dr. és Janovicsi Jenő dr. kihallgatását kér­te arravonatkozólag, tudnak-e arról, hogy ő tagja lett volna a kolozsvári Unió-páholynak. Jancsó Albert dr. a tanuk kihallgatását elle­nezte, azon a címen, hogy itt csak azt kell tisztázni, vájjon a per tárgyát képező névsort ki készítette. A bíróság a tanuk kihallgatását mellőzte, de a tényállás tisztázása érdekében elrendelte az elsőrendű vádlott és a sértettek tanukénti ki­hallgatását. „A LISTÁT GRÓF Tfi&GEN* t FELDNÉTŐL KAPTAM“ Abrudbányai János dr. kihallgatása alkal­mával elmondotta, hogy 1940 októberében, amikor a kérdéses listát Szatmáry János dr.- nak odaadta, hangsúlyozta, hogy a névsort gróf Dégenfeldnétől kapta. Szathmáry János dr. a tanú vallomására meg­jegyezte, hogy Abrudbányai dr. a névsor át­adásakor említett ugyan valami nevet, de nem mondta o’yan határozottan, mint a bíróság előtt, hogy a névsort Dégenfeldnétől kapta. A továbbiakban János Gáspár dr. rámutatott arra, hogy gróf Dégenfeld Kristófnénak nem le­hetett semmiféle katonai megbízatása, mert zsidó származású. — Éppen ezért csodálkozom azon —. mon­dotta János Gáspár dr. —, hogy Jancsó Albert dr. védő ur közismert politikai meggyőződése ellenére is vállalta a vádlott védelmét. Kereskedők! Fontos Vállalati tisztviselők! könyvujdonság! Német-magyar ke­reskedelmi levelező Irta: Györy Péter János. (Német kereskedelmi levelek magyar fordítás­sal és magyar—német kereskedelmi szójegy­zékkel.) Ez a könyv nemcsak azért Íródott, hogy utba- igaziíást adjon azoknak, akiknek egy bizonyos tárgyú levelet kívánnak németül megírni, hanem tankönyvül is óhajt szolgálni azok szá­mára, akik magukat német levelezőkké akar­jak kiképezni. ' önnyli rendszer! Tiszta áttekintés! lira fűzve 6.80, vászonkötisbsn 8.40 P. Kapható az ellenzék könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre után­véttel is azonnal megküldjük. Kérie a leg* újabb könyveli, díjtalan jegyzékét róság megkezdte a másodrendű vádlott, gróf Dégenfeld Kristófné kihallgatását. Dégenfeld grófné tagadta, hogy azt a listát, amelyet az állítólagos szabadkőművesekről készítettek, 9 adta volna át Abrudbányai János dr.-nak. Ki­jelentette, hogy az ügyről nem hajlandó nyi- uatkozni, mert annakidején neki katonai meg­bízatása volt és katonai titoktartás köti. Állításának igazolására Jancsó Albert.dr. vé­dő két okmányt mutatott fel, amelyről a főma­gánvádlók megállapították, hogy az egyik fényképéé beutazási1 igazolvány, amelyet Er­dély felszabadulása utáni hetekben, minden anyaországi lakos kapott, a második pedig egy nyílt parancs, amelynek nem. lehet nagy jelen­tőséget tulajdonítani. Miután az elnök felhívta a vádlott figyelmet arra, hogy beismerő vallomása enyhítő körül­ménynek számitana, Dégenfeldné ismételten ki­jelentette, hogy az ügyről nem hajlandó nyilat­kozni. János Gáspár dr. kérdésére kijelentette, hogy vitéz Imrédy Béla ny. miniszterelnöknek nem adott át Marosvásárhelyen semmiféle sza­badkőműves- névsort. — Éppen ez volt az oka — mondotta Szath- nráry dr. —, hogy nem tehettem mindjárt Dé- geníeldué ellen is feljelentést, mert Abrudbá- nyai dr. csak az első járásbirói tárgya:áson említette először, hogy a névsort Dégenfeldné adta át. János Gáspár dr. tanúvallomásában elmon­dotta, hogy 1940 őszén székelyföldi köiutján szerzett tudomást a kolozsvári lapokból arról, hogy egyes magasállásu kolozsvári személyek nyilatkozatokat tettek közzé az Ellenzékben és a Keleti Újságban és tiltakoztak az ellen, hogy bármikor tagjai lettek volna bármilyen szabad­kőműves p/lholynak. Mikor haza jött, értesült róla, hogy egyik listán az ő neve is szerepel, ahöl mint az Unió páholy kiléné tették fel. Éppen ezért kérte vitéz Imrédy Béla kihallgatását, mert tudomása szerint a nyugal­mazott miniszterelnök, rendelkezik egy ilyen névsorral. Fazekas János dr. ügyvéd kihallga­tását azért kérte, mert tudomása szerint az a névsor Fazekas dr. irodájában készült. A bíró­ság a kért tanú kihallgatását mellőzte és a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította. „A LISTATERJESZTŐK SÚ­LYOS LELKIISMERETLEN - SÉGET KÖVETTEK EL“ Miután a bizonyítási eljárás befejezést ayer.t, Szathmáry János dr. főmagánvádló elmondta vádbeszédét és súlyos büntetést kért a Vádlott gróf Dégenfeldné ellen rágalmazás vétsége matt. Azután János Gáspár dr. főmagánvádló hosz- szas beszédben fejtegette, milyen súlyosan, bántó volt reá, de a többi megvádolt kolozsvári közéleti férfira is, amikor a felszabadulás utáni íretek örömmámorában egy szép napon a sza­badkőművesek névsorában olvasta nevét, aki­ket azelőtt egész életén át elitéit. Rámutatott arra a súlyos lelkismeretlenségre, amelyet a listaterjesztők követtek el, amikor alaptalanul megvádolták és megrágalmazták Kolozsvár sok közéleti tényezőjét és ténykedésükkel alkalmat adtak annak a cikknek megírására is, amelyet Palatínus József a Magyarság húsvéti számában közölt és amely miatt számos rágalmazási per is indult a budapesti járásbíróságon. Miután a védő ezek ellen a kijelentések ellen tiltakozott, János Gáspár dr. a következő le­származási táblázatot olvasta fel Dégenfeldné zsidó származásának bizonyítására: (Kempelen Béla: magyarországi zsidó és zsi­dó-eredetű családok című könyve I. kötet 49. — 53. oldalán közzétett adatok szerint.) Dégenfeld grófnő, született Gerliczy Margit bárónő első őse a Pozsonyban 1769-ben szüle­tett zsidó Biedermann Mihály Lázár, aki Becs­ben 1800-ban ékszereskereskedő volt, 1830-ban 300.000 aranyforint kamatmentes kölcsönt adott a császárnak, amiért ,,cs. és kir. udvari éksze­rész" címet kapott. 11 gyermekére 16 millió ío- rjnt vagyont hagyott örökül. Gyermekei közül Simon és Gusztáv telepedett le Magyarországon. Simon 5 gyermeke közül Biedermann Rudolf Károly Félix (szül. 1854.) 1902-ben magyar bárói rangot kapott. A másik fiú Gusztáv (1819—1880.) 1867-ben üszögi élőn évvel magyar nemességet kap s 1842-ben feleségül veszi Gumpel Erzsébetet, akinek származása nem ismeretes. E házasságból 4 leány születik, köztük az el­ső az 1844-ben született (meghalt 1922.) Bieder­mann Sarolta, aki báró Fejérváry Géza U833— 1914.) táborszernagy, magyar miniszterelnök és honvédelmi miniszter felesége lett. Br. Fejérváry és Biedermann Sarolta házassá­gából 1863-ban születik Fejérváry Gizella bá­rónő, aki Gerliczy Ferenc báróhoz ment fele­ségül. Br. Gerliczy Ferenc cs br. Fejérváry Gizella házasságából 1886-ban születik Gerliczy Margit bárónő, aki a század első évtizedében Dégen- feld-Schomburg Kristóf grófhoz ment nőül. Gróf Dégenfeld-Schomburg Kristófné, szül. Gerliczy Margit bárónő anyai nagyanyja tehát Biedermann-leány, aki vagy telivér, vagy félvér zsidó volt. Eszerint Dégenfeldné vagy negyed, vagy nyolcadrészben zsidóverü. A PERBESZÉDEK A vádbeszédek ulán Jancsó Albert dr. védő­ügyvéd védőbeszédeben azt fejtegette, hogy Szathmáry János dr. és János Gáspár dr. íő- rnaganvádlók feljelentése Dégenfeldné ellen el­évült, mert csak 1941 augusztusban terjesztet­ték ki vádjukat a másodrendű' vádlott ellen. Ezért a per elévülés cimén való megszünteté­sét kér|e. — Ha ez nem volna lehetséges, mondotta, a vádlott felmentését kérem, mert a főmagán­vádlók nem tudják bizonyítani Dégenfeldné bűnösségét. Kérte az illetékes katonai hatóságok megke­resését, hogy Dégenfeldnét oldják fel a hiva­talos titoktartás kötelezettsége alól, akkor esetleg nyilatkozhatik arravonatkozólag, hogy ki készítette a listát. A vádlott •— mondotta — akinek tíibb világháborús katonai kitünte­tése is van, bizalmas küldetésben járt el akkor, amikor az emlékezetes őszi vasárnapon Abrui- bányai János dr.-t felkereste. Bűncselekmény hiányában védence felmentését kérte. A védőbeszédre János Gáspár és Szathmáry János dr. válaszolt. Véleményük szerint a bűn­cselekmény még nem, évült el, mert a bűncse­lekmény folytatólagos volt, sőt még most is folyamatban van, mert a listák ma is közkézen forogpak. A vád és védőbeszédek után Dégenfeldné az utolsó szó jegén kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek és felmentést kért. A JÁRÁSBÍRÓSÁG DÖNTÉSE Ezután a bíróság a tárgyalást félbeszaki- teptta, majd délután 4 órakor újból megnyitotta. Biró Lajos dr. elnök felolvasta a járásbíróság döntését, amely a Szathmáry dr. és János Gás­pár dr. feljelentéseinek elkülönítését rendeli el. Miután a felek ezt tudomásul vették, a járás­bíróság ítéletet hirdetett a Szathmáry János dr. feljelentése ügyében. A járásbiróság Abrudbányai János dr. ellen az eljárást vádindilvány hiányában megszün­tette, mig gróf Dégenfeld KríAófnét a büntető perrendtartás 326. szakaszának 4. pontja alap­ján felmentette a rágalmazás vétsége alól. Az ítélet indokolásában kimondotta a járásbíróság, hogy azért alkalmazta a fentjelzett szakasz 4, KOLOZSVÁR, augusztus 13. A debre­ceni Nyári Egyetemen résztvevő olasz diákcsoport — mint arról lapunk tegnapi számában részletesen beszámoltunk — több magyar városba rendezett kirándulá­sa során két níippal ezelőtt érkezett Ko­lozsvárra. A kolozsvári- Ferenc József Tudományegyetem és a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége tegnap reggel tiz óra­kor ünnepélyes fogadást rendezett az egyetem aulájában az olasz diákok tisz­teletére. >• Az olasz ifjakat Martonyi János egye­temi tanár üdvözölte meleg szavakkal. Beszédében vázolta előttük a hetvenéves kolozsvári egyetem alapítása előtti erdélyi egyetemi törekvéseket, majd az egyetem létrejöttének körülményeit és történetét. Hangoztatta beszédében Martonyi pro­fesszor, hogy a felszabadulás után újjá­szervezett kolozsvári egyetem különös megtiszteltetésnek tartotta, hogy első disz- doktoráivá olasz férfiút avathatott Bottai nemzetnevelésügyi' miniszter személyé­ben. Az olasz diákokhoz intézett üdvözlő beszédét Martonyi professzor az olasz ki- rálv és császár, a Duce és az olasz nép éltetésével fejezte be. A Kolozsvári Magyar Diákok Szövet­sége nevében Kolosy Márton elnök kö­szöntötte meleg szavakkal a baráti olasz nemzet ifjúságának képviselőit, hangsú­lyozva a két nemzet ifjúsága közli baráti egvüttmiiködes elmélyítésének szükségét az uj1 európai rend felépítésének érdeké­ben. Elmondotta még Kolosy Márton, hogy a kolozsvári magyar egyetemi ifjú­ság sem nagyobb tömegben, sem nagyobb ünnepélyességgel nem fogadhatta az olasz diákokat, miután a magyar diákságnak nagydob része a háborús ország életébe bekapcsolódva, az önkéntes munkaszolgá­lat keretében hazafias munkát fejt ki. Az olasz diákcsoport nevében Sandro Ángalli dr. válaszolt az üdvözlésekre. Örömét fejezte ki afelett, bogv megismer­hetik Ma «va r or s z ág o t és különös örömük­re szolgál, hogy Erdély fővárosába is el­jöhettek. Mag varországon nem érezzük magunkat • külföldieknek, — mondotta Sandro Angalli. Majd kifejtette, hogy az olasz diákság tudatában van annak, hogy Maprvarország milyen nagy és hatékony mértékben volt építő részese az Olaszor­szágból kiinduló nagy szellemi áramlatok­Értesítés! NÄKSÄY ALADÁR villany és vízvezeték szerelő szak- üzletét a Hbrihy-ut 30. szám alól áthelyezte ttOINÍHJ-üí ö. szám alá. pontját, amely alapján felmentő Ítélet hozan­dó, ha a magánvádinditvány hiányzik, mert Szathmáry János dr.-nak az 1940 november 11-én a katonai ügyészséghez címezve postán tett feljelentése csupán Abrudbányai dr. ellen irányult és a íőjuagünvádló Dégenfeldné ellen csak az 1941 augusztus 14-i tárgyaláson terjesz­tette ki a vádat. Már pedig Abrudbányai dr. a mai tárgyaláson azt vallotta, hogy amikor a kérdéses listát átadta Szathmáry dr.-nak, meg­mondta, hogy kitől kapta azt. Később. 1940 no­vember 14-én az Ellenzék-ben cikk jelent meg, amelyben az van, hogy Abrudbányai dr. Dé­genfeldnétől kapta a névsort. Ebből a bíróság azt állapította meg, hogy Szathmáry dr. tudo­mást szerezhetett volna ezekből Dégenfeldné szerepéről, tehát az 1941. augusztusában tett vádinditványt a iőmagánvádló a törvény álfái előirt három hónap letelte után ad‘a be. Nem. vette figyelembe a biróság Szathmáry dr.-nak azt az érvelését, hogy újságcikkek és bizony­talan nyilatkozat alapján nem akart feljelen­tést tenni Dégenfeldné ellen, mert attól tartott hogy esetleg hatóság előtti rágalmazást követ el. Nem fogadta el a biróság a főmagánvádló- nak azt az álláspontját sem, hogy a rágalmazás folytatólagosan elkövetett vétség volt. Az ítéletet a védelem tudomásul vette. Szath­máry dr. a törvény szakaszainak téves alkal­mazása. címen felebbezést jelentett be. János Gáspár dr. feljelentésével kapcsolat­ban a biróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az még nem évült el, mert János Gáspár ismeretlen tettes ellen tette meg feljelentését. Ezért 8 napi határidőt engedélyezett a biróság János Gáspárnak, hogy az alatt nevezze meg a .tanúit és terjessze be bizonyítékait Dégenfeld Kristófné bűnösségére vonatkozólag. Miután Ja­nos Gáspár dr. vitéz Imrédy Béla ny. minisz­terelnök kihallgatását is szükségesnek *artja, akinek jelenlegi lakcímét n^m tudja, mert Im­rédy katonai szolgálatot teljesít, a biróság 30 napos határidőt adott a bizonyitékok beter­jesztésére. nak. Hangsúlyozta, hogy a két nép ba­rátsága is ezen a sokszázadra visszanyúló szellemi kapcsolaton s szellemi együttér­zésen alapul. Beszédét Magyarország él­tetésével fejezte be. A kolozsvári egyetemi ifjúság nevében Kolosy Márton diákelnök estére közös baráti vacsorán való részvételre hívta meg az olasz diákokat. Az olasz diákok ezután megtekintették az egyetem épületét és a különféle egye­temi intézményeket. Többek közt a Má­tyás Király Diákházat, a Kolozsvári Ma­gyar Diákok Szövetsége otthonát. Az olasz diákok hattagú küldöttsége pedig tisztel­gő látogatást tett Szentpéterv Zsigmond Rector Magnificusnál, aki barátságosan elbeszélgetett velük Magyarországon szer­zett élményeikről. Az olasz diákok a dél­után folyamán megtekintették a Felleg­várat, a Botanikus Kertet, a Nemzeti Színházat és az egyetemi klinikákat. Ma reggel Bánffyhunyadra és Kalotaszeg löbb községébe utaztak, hogy az erdélyi magyar faluval is megismerkedjenek. Lsíeplezíék nagyváradon a kormányzó bevonulásai megörökítő festményt NAGYVÁRAD, augusztus 13. Tudósi­tónk jelenti: A Szent Lászió-lie'i ünnep­ségek során leplezték le a városháza köz­gyűlési termében a kormányzó nagyvá­rad1 bevonulását megörökítő k“pef. Kon- tuU Béla festőművész alkotását. A képet I Fihari Sándor td.téncUni értékű képével szemben helyezték t-1, amelv Zsigmond királynak Ulászló lengyel királlyal való nagyváradi találkozását örökítette meg A város közönsége és a ni tier tök már az ehö pillanatokban vegyes benyomásokká! fo fradták Kontuli képét s főleg azt kifogá­solták, hogy egyált;tkin nem jutott rajta kifejezésre az az őriá; ielkesedés és örötn, mély a bevonulás nagyszerű pilla­nataiban Szétáradt az egész városon. A Kontulinál szereplő alakok figurális ha tása túlságosan me-ev. Ezek a körűimé nyék arra késztették dr. Soós István pót gármestert, hogy érintkezésbe lépjen a művésszel', aki' hajlandónak is mutatko­zott a szükséges javítások elvégzésére. Erre novemberben kerül sor. amikor Km tuli egy hetet Nagyváradon tölt és elvégzi a kívánt módosításokat. Ki készítette a szabadkőmiBes listát? Gróf Dágenteld Kristófné zsidó származású? A Kolozsvári eüpcfcnt es a Máhszeiefséa iüncpclueseii íogadta az olasz diáhohal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom