Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-09 / 153. szám

1942 ia Ii tis 9: «LLENZtl ■NWMNflHMWiflflfllMNfctl úrész Bellái már 1941-ben magfoszîotiâk állami élettárad ákátői Jókai Mór Bxvmgwé&mk isamxsSaiíafses magatartásit miau meaiesxik a szükség®* iniéxkedésakat — A kuSiusxminisxtar rés siet esen válaszolt Oláh úyőrgv interpellációiéra BUDAPEST, jvlius 9. A képvisel őltáz ülé­sét szerdán 10 óra után nyitotta meg Tas- nádi-Nagy András elnök. Folytatták a me­zőgazdaság fejlesztéséről széló törvényjarafi" lat tárgyalását. ‘ Meixtrtr Emil és Rapcsányi László fel­ező lai ás a után Szilvássy Pái (MÉP) szólalt feli. Megállapító ttá, arra kell törekedni, hogy leiiölőieg minden megyében legyen gazda­ság középiskola. Kérte a téli gazdasági is­kolák számának növelését. A gazdasági Szaktudás fejlesztésére helyesnek tartaná ai rádió fokozottabb igénybevételét. Kérte o földművelésügyi minisztert, tegye lehetővé Íloítsód vármegyében a Tisza-gát építésének lefejezését. A javasiotot elfogadja. ‘ Fi'rísy Kálmán és Csizmadia András fel­ező lakása után TaSnádi-Nagy András elnök félbeszakítva a vitát, napirendi indítványt tett. Javasolta, hogy a képviselőház csütör­tökön délelőtt 10 órakor tartsa legközelebbi ülését. Napirendjén a képviselőház egyik adei nők ének megválasztásával és a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat Etájának folytatásával, A Ház az elnök napirendi javasltát elfogadta. Ezután a jegyző régi Interpellációkra adott Írásbeli miniszteri válaszokat olvasott fel, amelye­ket a Ház tudomásul vett. Szinyei-Mefsc Jenő kultuszmimiszter emel­kedett ezután szólásra. Részletesen vála­szolt Oláh Györgynek Jókai Mór özvegyé­nek ügyének mult szerdán előterjesztett in­terpellációjára. Elmondotta, hogy a magyar állam Jókai Mór özvegye részére a- Jókai-hagyiatékhoz tartozó egyes ingóságok átengedése fejében annakidején élet járadékot biztositolt. Annak nagyságát 1925. évi miniszterianáesi hatá­rozat úgy állapította meg, hogy ezeket az illetményeket a mindenkori állami AI. fize­tési osztály első fokozata szerint folyósít­sák. Az állam a járadék titán fizetendő adó­kat magára vállalta. Jókai Mór özvegye, Grósz Bella ezt mindaddig élvezte, amíg fel nem merült annak szüksége, hogy' ezt o; járadékot beszüntessék. Özvegy Jókai Mórné ugyanis 1939-ben bejelentette Hóman Bá­lintnak, hogy a Jókai-miivek angolnyelvü újabb kiadásának előkészítésére Londonba utazik. Ez a bejelentés tehát jóval azelőtt történt, hegy Magyarország hadiállapotba keriiltí Angidéval. Jálcái Mór özvegye azóta nem tért vissza. Ezért Uóman Bálint 1941 áprilisában be­szüntette az életjáradék folyósítását. Az interpelláló képviselő kérte még, hogy a kultuszminiszter tegyen intézkedéseket Grósz Bellának a magyar állampolgárságtól való megf osztására. Szinyei-Merse Jenő közötte, hogy továbbítja ezt a kívánságot az érdekelt mi­nisztereknek, a minisztereinöltnek és a b e lügym i nisz temek. Oláh György azt is kérte még, hogy a nyo­morgó keresztény írók és Jókai Mór egyet­len, élő unokája osztozzék meg a Jókai- könyvek jövedelmén. A Jókai-müvekkel kapcsolatos filmek, Sziniélöadások és a töb­bi, ezekből sttárnuazó mindennemű jövedelem a szerzői joggal van összefüggésben és a szerzői jogigénylés megváltoztatásáról csak törvényhozás utján lehet szó. Hó mim Bálint már tett bizonyos intézkedéseiket abban az 'irányban, hogy ezt az igényjogosultságot, il­letve az erre vonatkozó jogszabályokait megváltoztassák. Elődjének ezt a szándékát a magáévá teszi és folytatja az ebben az irányban megtett lépéseket. Ebben a kér­désben máris előzetes tanácskozások folytak az érdekeltekkel. A miniszter válaszát a Ház tudomásul ve-itp. Lzután rátérlek a további interpellációik meghallgatására. S-ilágyi Ferenc (Erdélyi Párt) az iparügyi miniszterhez interpellált az ipari jogosítvá­nyok felülvizsgálás« ügyében. Meskó Zoltán a történelmi ősi nevek tisz- toletbentartása és ilyen nevekre magyarosi­éit nevek megváltoztatása ügyéhen inter­pellált. Szögi Géza (Nyikskeresztes Párt) a szap­pan regenerálási eljárás kötelezővé tételét kérte. Inczc Antal (Imrédy-párt) a sajtó politi­kai irányításáról interpellált a miniszterel­nökhöz. Csorba János az árvizsuj tóttá földek ha­szonbérlett kedvezményét kérte a kormány­tól. B értbőld István a bácskai kenderfermés biztosításáról interpellált. Cs-oór Ldjos (Népakarat Párt) két inter­pellációt intézett a földművelésügyi minisz- ilerhez. Az egyiket o kishaszónbéideiek ren­deleti utón való megllosszabbitúsáról. a má- »ikátt az OTÍ öregségi ellátottijainak járu­lékemeléséről. Mester Miklós (ímrédy-párt) a mezőgaz­dasági munkaadók és munkások évi buzia­f<‘jadagjá mik megöli api' .mat tel '.*■ «/óvá. Tandíj Antal az egyik ipari üzem »kord- béreiről interp-ellá'lt. Nagy Lász'ó, Inez* Antal és Ráfniss F*» rtme (Imrédy-páxtt) a polgári légiioigalum ügyeivel kapcsolatos kéréseket tette szóvá. Mat olt sy Mélyíts egyik interpellációjában a zsidó táborokban tapasztalt állapotokat, másik interpellációjában pedig ti/ üzem­anyag ellátás terén tapasztalható zavarokat említette meg. A többi interpelláló képviselő halasztási kért és kapott, az interpellációk elmondására. A képviselőház szerdai ülése 4 órakor ért véget. Kedden ül össze a Fefsőhái BUDAPEST. juRus 9. (MTI.) A fekőház ju'lihis 14-cti, kedden délelőtt ülést tart, amelynek napirendjére a képviselőhöz által az utóbbi napúikban letárgyalt és elfogadóit törvény javassStttokat tűzték ki. A folsoház 'igazságügyi bizottsága az Or­szágos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet fe­dezeti alapjának növelése tárgyában bemu­tatott igazságügyminisizteri törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. §< vasM<i szerencsédenség ii«|ye a kolozsvári törvényszék előtt KOLOZSVÁR, július 9. (Az Ellenzék munkatársától.) A kolozsvári törvényszék hármas büntetőtanácsa Szenc--er József ta­nácselnök eluöklésével tárgyalta tegnap Un­nak a vasúti szerencsétlenségnek az ügyét, amely mult év május 7-én történt a kolozs- vári vasúti állomáson. A fentemlitett napon a Beszterce felől befutó gyorsvonat mozdo­nya. hibás váltóállítás következtében, rossz vágányra futott és összeütközőit egy vesz­teglő szerelvény mozdonyával. Az összeütkö­zés következtében mindkét szerelvény megrongálódott, és et gyorsvonat utasai közűi körülbelül tizen­nyolcon kisebb-nagyobb sérüléseket, szen­vedtek. A vasúti szerencsétlenség okozásáért a hatóságok vádat emeltek FöUi&si Miklós felvigyázó. Szász István váltókezelő. Varga Ferenc mozdonyvezető és A agy József fütő ellen közveszélyes rongálás mißt'.', mert Föl­de«! Miklós' nem fordított kellő gondosságot a váltó elten őrzésére, Szász István nem győ­ződött meg a váltó helyes állásáról. Varga Ferenc, a befutás pillanatában nem figyelte a váltó állását és későn intézkedett a vonat megállításáról. Nagy József futó pedig- nem figyelmeztette idejében a vezetőt arra, hogy a vonatot meg kell állítaná. A törvényszéki tárgyaláson a két elsőren­dű vádlott beismerte, hogy gondatlanságot követett ei, míg a harmad- és negyedrendű vádlottak azt hangoztattak, hogy későre vet­ték észre a váltó hibás állását, amikor már a vonatot nem lehetett megállítani. A bizonyítási eljárás befejezése után IIandl Elemér dr. királyi ügyész valamennyi vádlott megbüntetéséi kérte. A törvényszék Földes Miklóst öthónapi fogházbüntetésre, Szász Is Iván váltókezelőt kéthónapi fogház­büntetésre ítélve, míg a. másik két vádlottat felmenttete a vád és következményei alól. Az Ítélet a két utóbbival szemben jogerőre emelkedett, míg a két elsőrendű vádlottal Szemben az ügyész súlyosbításért, a vádlot­tak enyhítésért feicbbeztek. Ugyancsak tegnap tárgyalta, a törvényszék annak a vasúit szerencsétlenségnek az ügyét, amely tavaly ősszel lörtént a körösiek ete­tői állomáson, ahol hibás váltókezelés következtében egy né­met kórházvonat mozdonya kisiklott, d? különösebb anyagi kár nem történt. A hatóságok Albert Lajos váltókezelő és A ódái Fái pályaőr ellen indítottak eljárást, mert Nádai nem ellenőrizte a kiinduló kórháv.vo- naij váltóját és nem adta ki a rendeletét a másodrendű vádlottnak a váltó rögzítésére, Albert Lajos pedig nem zárta te a váltót, amely a közeledő vonat erejétől visszacsapó- dptt és a mozdonyt kisiklat'a. A törvényszéki tárgyaláson Albert Lajos azzal mentegette magát, hogy későn kapta a parancsot Nádai tói a váltó rögzítésére, .ami­kor már netn tudta azt végrehajtani, Nádai beismerte, hogy gondatlanul járt el. A törvényszék Albert Lajosit és Nádai Pált közveszélyes rongálás miatt ítélte ej .s ezért elsőrendű vádlottat egyhónapi, másodrendű vádlottat kél hónapi fogházzal büntette. de bűntetten élőéle*.ükre való tekintettel' az ítélet végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen a királyi ügyész fetebbczetl. és csecsemSgpIkosságér* letartóztatták egg bibarmeggef zsidó föld­birtokos fiát Nagyvárad, július 9. (Az Ellenzék tudósítójától.) Rendkívül érdekes bűnügyben folytatott vizsgálatot a bodonosi csend őrs éggel együttesen a nagyváradi ügyészség. A bűnügy szereplői jelenleg előzetes letartózta­tásban vannak s e hónap elején mar törvényszéki tárgyalásra kerül az ügy, amelyben a vádirat csesemő- gyilkosságról és ennek kapcsán ki- <pattant fajgyal ázásról szól. A feltűnést keltő eset Botionos köz­ségben történt s az ügy középpont­jában Maiin Nándor kereskedő és földbirtokos Albert nevű fia áll, aki­nek családja néhány évvel ezelőtt Millailetz Juliska tót származású fia­tal leányt vette szolgálatába, mint háztartási alkalmazottat. A község­ben nemsokára -arról kezdtek beszél­ni, hogy a leány valakivel szerelmi viszonyt folytatott, aminek következ­ményei is mutatkoztak. Később azt is ’.megtudták a falubeliek, hogy a fiatal leány, Mihailétz Juliska átesett a szülésen. Az újszülött csecsemőt azonban senki sem 1 állas ezért csak­hamar a dolog a csendőrség tudomá­sára jutott s Mihailét z Juliskát val­lat óra fogták. Kihallgatásakor a leány azt vallotta, hogy a csecsemő holtan született s ezért még aznap el is temették a Szilvásban. Arra a kér- £ désre, hogy ki segédkezett az elteme- \ lés körül, a leány bevallotta, hogy a gazdája fia, Mann Albert. Később a A Tizes Szervezel és a címe)* A kolozsvári 7 ize» Sservtzct. *z v ki* tü.ruicn bevált é.x n tűzkeresztségen mép « kisebbségi időkben átment hőzn-gozgatüt- pótló és olykor-olykor helyrebillentő szerv újból ékes bizonyságát adta km szerű magyar feladűiválfoláséJriak és iei» j esi t és ének. Az elmúlt hónapok vaUrmc- lyikének [mimszmipján a tizedesek par- lamerdje arra kérte a város vezetőségé: hogy hivatalos, nyomdatvány.számlni menu levélboritéltfaira ne nyomassa rá a szok­ványos ranglétra-szöveget „Nagymé.l lósága, MélTóságos, Nagyságos, Tekinte­tes“' —, amely bizonyára, azért díszelgett eddig kiírói alas nyo/nlatvárnytértik címzési oldalún, hogy minden cimbett Idválogat- hass/r a keblének leginlepbh tetsző, vagy hízelgő címet. Na, meg azért, hogy J ram bocsá j nehogy sértődés essék! . . . Nos, a tizedeseit indítványa és kérelmi sikerrel járt. A tizedesek legutóbbi pa­nasznapján a polgármester bejelentette, hogy a kérelemnek eleget tesz, s igy o jö­vőben „egyszerű“ és ói különféle méltó­ságok megkülönböztetésére szolgáló cí­mek felsorolását nélkülöző hivatalos bo­rítékokat, illetve levelekéi, kézbesít posta. Nevezetes ügy ez nálunk, és csak lát­szatra kicsiség. Igazi nagy jelentőségre azonban csak akkor vergődhetne, ha a kolozsvári tizedesek dicséretes kezdemé­nyezését országszerte magáévá tenné min- den hivatal, hatóság. A háborús korlátír zások idején még a megtakarítható nyom- (btfesték-mcnnyiség sem leJzicsinyléndo A javaslatnak pedig a polgármester által történt elfogadásit meg éppen nagy elvi jele irt őséggel bír. Jóleső érzéssé# látjuk, hogy mégis csak mozdul vclami ezen a téren is . . , Ki ne csodálkozott volna el ugyanis azon, hogy n címzést lii'óitö hatóság, legalább is « közelmúltban, mór sohasem húzta ki a „r.em kívánt szövegrészt'', te­hát voltaképpeni önmoogn tssnusitotta en­ne!: felesleges voltát. A rím pontos ki­töltése, azaz u .nem megjelelő címzés ki­húzása vaiószdnűleg egy külön segédhi­vatal munkáját igényelte volna.. Hiszen sajnos, nehéz helyzetien, vegyünk ezek­kel a címzésekkel . . . Harag, sértődés, sőt nem egyszer elutasítás sudul a sze­gény szörü-börii magyar ember nyakéba . címzések nem ismerése, vagy a „remi- szerükben" vt#ó tajékozGÚumág mißt: Mert sorainkban, még manapság Is sókon rannal:. akik összelő vesztik a. méltóságot dmü embert az, egyetlen igazi „rdnggaF', cez emberi méltósággal. Szerény néze­tünk, szerint ugyanis méh óságot rna min­den magyar ember ebben az ors'sftgban. akárki is volt az apja és tekinteni nálkic a hivatali ranglétrán elért fokozatos- ■ aki magyar vökét és emberi méltó Só. gát úgy éli meg, hogy az életének mlrtée- percében és minden cselekedeti?mi meg felelöixéppen kifejezésre pun. Jogos büszkeséggel szemléljük, hogţ, Kolozsvár városa egyre többféle viszony tatban — s esek között nem utolsó a te zc.desaJ: javaslatának elfogadása — be tépett a korszerűen alkotó magyar váVo sok sorába. Hogy csak két szimbóliku- jclenlőségii á&igot említsünk: A Bethlen- bástya heíynehtrxaúeda és kÁtattsrocása e hivatalos mfomiatzAmy-szöireg eltörlés, ékesszólóan példázza a mindenkori, lehr tő legnemesebb váraspobtilcni irányt megtartani és gondosai a múlt núnde* időtálló értékét és eltakarítani minden fejlődésgátló lornJáf, kacstáz ., {ón. í■ •cselédleány bevallotta, hogy Mann Nándor zsidó vattást! kereskedő fia, 'Mann Albert volt a gyermek apja. aki mindjárt, ahogy az ő házukhoz került, állandóan szerelmével ostro­molta őt. ’Ugyanakkor azonban val­lomásában. végig kitartott amellett, hogy a gyermek holtan jött a vi­lágra. A leányanya vallomása alapján a csendőrségen előállították Maim Al­bertet is, majd Mihailétz Juliskával együtt átadták a nagyváradi ügyész­ségnek. Az ügyészségi vizsgálat so­rán bekapcsolódtak az orvosszakér­tők is, akiknek véleménye megegye­zett abban, hogy az újszülött csecse­mőt megölték. Az orvosszakórtői vé­lem (íny alapján a nagyváradi ügyész­ség csecsemő-gyilkosság elmén vád. alá helyezte Mihailetz Juliskát, akit egyben le is tartóztattak. Ugyanak­kor Mann Albert ellen az ügyészség fajgyaüázás címén emelt vádat s őt is előzetes letartóztatásba helyezték. A nagyváradi törvényszék ebben a rendkívül érdekes bűnügyben julius 17-én tartja meg a főtárgyalást. VATIKÁNVÁROS HATÁRVÁMMíZSGÁ- LATÁT MEGSZIGORÍTOTTAK. Rómából jelentik: \ aitikánváros és Róma közötti ha- tárvámvizsgátal-ot erősen megszigorították, minthogy nyomára jöttek annak, ho^y előb­biből Rómába ige® sok árut « vám fizetésé­nek megkerülésével »tcstempésztek, Rendőrbirósági iiéleiek fégoiialmi Iciltágáiéri KOLOZSVÁR, juiius 9. (Az Ellenzék munfaalfeirsától.) A koioiBviri readőrkap’ tánys'ig büntetőbírósága a lakóházaik. rs házcsoportok légoltslsai hstsxmdkdi tárgya* oak be néni szer/.ése. illetőleg késedelmes beszerzése miatt az, alábbi ítéleteket so/.ta Rudas Józsefet 200 pengő, dr. Hardt. VlH- tert és Kutsán Emihat (uem jogerősen) 100 —100 pengő. Bozge Anasztáziát. Papp Al­bertét, dr. Edelstein Józsefet, M-oIdm:án Já­nos; 5a—50 pengő, Sándor Jakabot, Säidor Bélát és tyoismar Olgád 40—40 pengő pénz­büntetésre. behajthatatlanság esetén pedig lueglűielő tartamú elzárásra Ítélte. A rendőri büntetőbii óság ezúton is fel hívja a*?: érdekeltek figyelmét az 1939. évi II. te. 189. paragrafusáoak első bekezdésé­ben foglalt rendelkezésre, mely szerint a leunitebb említett kihágások büntetése ha! hónapi elzárás, vagy nyolcezer pengő pénz büntetés. Miiutríu áReté»kies hfftő«ágok az ér dekeditek figyelmét megfelelő formában fel­hívták a vonatkozó rendelkezésekre, n jövő 1/cn n hasonló termé«zetü kihăgâsokat a rendőrkapitányság büntet őbiróaága a tör­vény teljes szigorává] torcvlja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom