Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-09 / 105. szám

Zi:£ LIv'v )-:>Tv>v.<*rÜ vmI ( T«Sv ... < m -s.a>h «doi <> iiuvi';i.Ua.J»Í .., i uil.il! ;;l< lualj {»•!;».x; • Ind),.',(VICÍ. f ■ mét jnltMii eitc* i‘clc,uo.H(4n,ek. S'fcáiXMlától l’.ti ói'4in ihvoI vau. Az • !!'!»>.•. o'.vk i»tk;• I toljuk. (VajK> -és Haj- ratt*i»i neun invito1 uvk. A/, oivo.s/.ok kő­in mozog, livyid. .Minden lényefercs 'rut és inozthilatot azonnal J-cűTiteU «ötét. ll;m«n értékes jelentést kül- K»! mái’. Kz pedig jararonek három vmberrel v:Gő gyenirülóeé.t jelenteit e. IV nveg-maraüt embereivel a vörösök ie.x:u£\óbb tűzében, künVlfog'va is kitartott. Járőre u tulerós tűzben a a. jelent éufAÚ'Yok ki vét ehe el az oj\> szók fog sátrába került, ö maga is Iá bán, karján megsebesült. F»á torsa- jg-át és hitéi azért nem vcszterte el. Jól rejtett helyeken másfél kilómé* .ni kuszőtt, mászott, inig visszaér* késért századához. Parane.snokáimk sjsemélyesen jelentette most már, hogy az eresz zászlóalj k01114.1 -egií- séirével mái menekülni ket&doU; Az­után a kiixierüh'sml. seb- inét vér- veszteségét 61 eszmél étét vesztette. .Vs értékei jelentés alapján száza­da és a tüzérség a vörösöket tűzzel urasatokra el és monekülétjüket ól- ! a odó ! ám-artiWsa t megza varia. (jsajk/ sza.kaszvezetö tehat néhány viiibei’ével a több zásvJó&lj erejű el­lenség közepette megáilapitóttá az oroszok erejét, elhelyezését, vissza­vonulási útjukat. A túlerő tűsében nem hagyta el működési területét, hanem 3b órán át bekerítve, elküldi figyeléseit, felderítését századához. Amikor járőre folmorzsolódort és ő maga is súlyosan megsebesült, ak­kor sem adja meg magát; a parancs Teljesítését- befejezte, összeszeklke minden erejét és másfél kilométeren út kúszott, mászott, hogy utolsó megfigyeléseit is minél előbb jelent­hesse századának. A b&1 v fe lep ■ -. azi ós Id-tart&s és önfeláldozás mintaképe Cs*apó sza- kaszvezető viselkedése. Par?jdí Incze Lajos : 158. számú f^ftth'úny. Böhm l'erenctől • PesţszentBrZiehetj. ''ötét: Kd5. V**17, B:X». Bid. Ee4,. Fh8. He5: gy.: cT, co, 17 (10). 'é£v . ”pv-Sv «C.-» w.»a >*v // A#-éa w u Vf«-.&V« »stil* '-yw> * í r//A< •> <■-> •: Ä '/■r '* \ V/'; <■ ­«iu ^ íuáí »f? du % m is ® m • i h » mg g m *7 WJ&4 I í% ff V A . , í ** ■ SS wk a bedéig .1 Világos: Kk7, Vf3, Bd8, Bh5, FeT, Fg8, He2. Hgó: gy.: b3, b4, »3 (11). Mait 2 (kettd) lépésbí-a. í (Megfejtési határidő 3 hét.) A márciivs 28-án küzölr 153, s*. feladvány (Sprenger) megfejtése: 1. Hei—(12. JátíaoUák 1942 márciusban, Regensburg- vin, — a nésnet bapaok^ág s-elejtező verse­«y«*t. r_ ^ : Világom: Schic&mmenhQfer. Sötét: Kassel. 1. d4, d5, 2. c4, cé. 3. cud5, cXd5. 4, Hc3. tif6. 5. Hf3, Heb. 6. Ff4, e6. 7. e3, Fe7. 8. Bel, 0—0. 9. Fd3, Hh5. 10. F«3, HXg3. 11. hXg3, gb, 12. Ve2, Ffb. 13. 0—0, Bf—e8, 14. BÍ‘—fii, Fd7 (Hiba#: len­ne eiielyett 14.., e5, 15. dXé5, ÉXe5, 16. HXe5, FXe5, 17. Fd3 miatt, mert a ,,á5*’ rvséag eHyénz). 15, Fb5 (előké&ziti e3—e4-et.) 15... Re7. 16. e-Ü Ba—c8, 17. Vd2, Fe8. 18. éo, Fg7,19 gfi, hó. 20. g.3, Be—c7. 21. Kg2, HhS. (Tul-passzár; inkább helyén voft iii Haa és később He4 eilenjátékk®i.) 22, Fr23, ^6. 23. Bár—hl. (A döntő királyszárnyi tá­ra adás bevezetése.) 2-3. Hd7. (Ha söt-t ehe­lyett 23. gb—g5*öl játszotta volna a bástya* ajdoz-'U elhárítására, ugy Fbl é* utána Vc2 ,öd. in a. vezér K7~re benyomuá. Ugyancsak uem ió 23, 1Di7 sem. 24. BXbő-f- FXhó. 25. Bhl miatt.) 24. BXh6!, FXhő. 25. VX hó, HfS. 26. Bhl, f6, (Ha 26... f5, ugv 27. Hg5. 27. Vh8- Kf7. 28. FXg6Jr, KXg6. 29. TgS-f- fe &öíéi feladta, mert Bg7-ze 30. ISwírf-. Kb6. 31. Íf£Srjr döav Emlékművekben magyar történelem A kis amber heiyet kár *— tíz királyi adomány ! szobor — A magyar nr=p bEvonul — Magyar nagy politika Európáb&n Vili. \.damit ceru/:iv vastagon v.u kel­bu/nuuk. Egyid+'ig a rdbís cf~rnil ' t' vjy-íőmiii0':n- ,■ <-k'k»»r .(.• htens<“g. :in>u. j megvár «-’.enfek. iib'zen szentek, an* gytilck hozták, miiködésb** a iniivi :? kópv: tét. Kérőbb a királyolf, ii^rícr.erck nyomni tGk ti helyükből okkor .1 jo-ur * > l.arvl Ii<> ei t l<Űi hahóit fejet a \ iljp. A 'Zt llt in núgy jü-- fi')/ benyomulása hf~di nu g a hnrtnndik k>>r­»küi; Írók, k&itoL. .ihainfrrfiak, nőni/ t- nevfciők > or akoznak fel, iih-g ^zehzolve..- sor- i'Ondb u. tluul ... s inn A/ eiyhá/i von: ko/.vsu s/obrokról nem beszélve, >1 hatalom, lnnUhiuOmóny és y mólycbb rmbrn "ontlo'kodás birtokosai juthatta1; el l’dcti%. hogy a nemzet nutlhatotton emb'l.et álü.son neki!: s örök figyelmeztetőt nrfigána!:, Kií- zottiik c.vik űz ovikig iíteuregéiuck hol fen- bégcs. 1k>1 pajkos» aktkjui jelenhettek üki itt-ott. a/órvány« an. mai ba»onlo emleTÍia nem. bitkor jön u negyedik, nemesük miiié et-, de szeAcmiörténet szempontjából is fórra' di:'mi korszak: a kisember, hét bor kezdőt- ter 1 eso.’: névtelenül, de véglegesen benyomni a szabadtéri szobrászat megnviniazandó hö‘ i közé. Laí a k"r.s7akot a A .ír J>i >/ :< 1 én »évő Hoavcds/öbor, /ala György .ékotas- nyitja meg. A majfineai üt méter u/agu-ságu ércs/ohor helyének kü/e'iébeu törtek he a lionvédek. 1849 raájiM 21-én a várba. -1 név tejen honvédhősnek fnielţ szobor egyben a nemzet teljes érzHeme~abcd~ieuno!: is jel~ képe, az osztrákkal szemben érzeit háttér- bee zorii ott* ág megró johl.-a. A kép eiét .Uhu . pihen».• lér. s a Fk-lved rei Apoi/ó s ^Isigoiondj Vijmcrs szc>brában. az L rgeöntő gyermekek kút hibán, a vs ro»d - geţi N ilágitö kutakban, Ybl Műövé» é*pi1ö- miivé:/ szobrában, a Lukács-fürdő herknVü kes/obrában piheni ki magár. De ekkor már nagy tervek forrna!:. lf. \ éir.os császár Budap<Uten jurtában &/ mre- háuyóan mooilta v< ma lereuc Jo.ski nak Irigy le Jóska, miért nines annyi szobor itt Budapesten, mint ahány hő*c, tudósa, irójo, költője. ál]amjérfia és popja voh ennek a népnek' 1 ertne Jókká — a monda szerin. — nagyon rösteiiie a duigot. eivé«.»r 3 kieayc zé« után harminc eazteudővel volt már, » ezer: nyoraban Ígéretet tett fi: magyar s:c>' her költségeinek fedezékére. A főváros 1 íez »>• rendelte S~-ent (,(dléri r«anádi pii»pök, Pázmány Péter esztergomi ér#ek, B&cskay István é.s B-dtfiién (rátör erdélyi fejedelem. Hunyod; János és Ziinyi Miklós t a sí lg- tvéri hoc. Pálfjy János gróf, 1 őhadparam- ncL. Béla k!r.ii\ S év télén Jegyzője, (Ff rhöezi István i telei mester és Jinödi Lantos Sebes­tyén szobrait. Ez mar. amir«t majd elhelye­zésükből ia Xtózik, a legnagyobb tervszerű­séggel történt. Időközben, amíg a szobrok készaitek a neve* magyar művészek müternneiben, Be* reczky Máténak, a hires magyar gyümölcs- termedőnek szobra után Baross Gábornak, a mCgyctr vasútépítőnek, c Vaskapu rendező- jenek emelnek gzobe-rmüvet a Knle'.i-pááya' udvar eiört (1898). A 6zokaÜanni nagyaié' retii szabortaipagat oádt-Xnál a közlekedés és ipar jeképes aílalijsü támaszkodnak. EJóá a vasul géniuszának, hátul a Vaskapunak doraborrrwiv« sdl. S*écá A»taá aikoíása. Ez­zel a sok tervezgetés után Is gyorsan meg^'a* lósított alkotással a magyar Pantheon gon­dolatához tériünk ismét vissza. Könnyed ug* rássál kihagyjuk a királyi várkeri aiatti GyermeíÍKVC itacó aő diszkuéjst, hogy sz iménti a i' leu Szer r .a Ctiborrur!;, ,, jeic< magyar ny<I restnek a/ Akadémia előtti bronz. inr .ir.M.il iui'tathfr- uk a -''it. A \ áiKCrtlifD találjuk /cutai gyó/őnek. Sa voiai Jenő hercegink érc lovne-zobrát. Korra .Ío.-4-frick vutohjij <'t* n iul--Jiii-e*liuSt áll* ráro'n alkoio-ji IX. I hu^-aa-il. s~nzit,i c. • "ti ■ fth 'mondo. <••/- Lvjn-.s zobormürel körútit /«', if j. V aatOjib György vert vörösrézből készült Csihó< h/obráva| (1901). A Id ályi vár lovardája »•‘óit van fiTúlrtv a. A mugvar cakós éppen egy ágaskodó, szilaj uiéot vezet tio. Ezzel Q mélyből c-őtört szoborral a magyar nép je­lent meg (7 ■■c-t/r >/• ér; ái;~ilo szobrászában V hortobágyi r.->ikiis kiíognsudau előjel a -/á/.idíoiduló mag var miiv eszeiében. A rákövetkező érben vd. de. Bókay Jőna-» orvos, bálámon Ferenc, a magyar történet- írás. ni -stcie emlékművet 'kap egy-egy ui "v/oborVan. bzéchrnyi Ferenc Srójnalc, o .\emzcti Muzeum me go'api!ásónn/,- Századik évfordulója alkalmából 1 '.ók .láno-« -ló* szobrot, alkut. A trzc.bor Ov A ranygy a pjas* rcod diszöltönyéiien ábrázolja a nagy nui- zenm- es könyvtáralapitót. A Halászbástya két pillérén felállítjuk Mikula lenne két cikoiását, Almon és Előd kő-* zol) rút. A Királyi ad ómat: y tio. szobra kö­zül js elhelyeznek keltől: Róna József Zri- nyi Miklósát és ifj. \ a stach György Bethlen Gáborét, mindkettőt a Köröndön. az Alidra»* ^y-u1 db/hc’vén. \ harmadik, Holló Barna* bús Bocskai Istvánja csuk egy év múlva l'ó 1 k'-rii! a Köröndön k'jelölt helyére. V negyedik szobor, Pálffy J. no>> grófé még kér éret öcséit, mert a bírálóbizottság nem fogadul el az eredetileg megbízott, Páriában éJő ?zarm>v.'zky Ferenc terveit, -s végül Se* nyel Károlyt bízta rnîţr a minta éff szobor e készítésével. közben azonban Kisfaludy Sándor is em­lékűéivel kopott, cgv. föld gömb re szálló. • Literje »-/tett szárnyú bronz sast, az oszlopon í a költő Íéléltínagyaágu, domborművű ároké* pével. 7 ige;; Affi.vo.? Anonymus-szobrpi a V arc. * íi i '••zérhenyi-szigetéa, u Mezőgazda* I -sy múzeum udvarában helyezték el (1903). Tóth István Uuny-tli Jánru- zobra i- még - oz évben a helyére kerüli. Iránvi DánHek Kossuth Fajos 'gyík bi altr.a.sa( Kallós Ede révén jut emléúmititöi c- meJiş/oborho» ' ti904). Stróbl Alajo.v Trefort Ágostot, a tu- i dós minisztert mintázza meg, Ez az év újabb nagy emlékművei gazdagtija Buda í pestet: a Gellérí-hegy félköraiaku, nagy ! építményében Kiállítják Jani:oviin Cyuia : Szent GeUért-szobrát, a iáim inai megértéssel figyelő pogány magyar harcossal. Erezni i kell: mennyi tapintat vein abban, hogy az* igeíűrdetö püspököt s nem a véri emut. min­'s láztól: meg Gellértben. Azory Xko3, a kiváló állatorvos is mellszobrot kap Teles Edé tők Egy híres magyar ozobor i* hazatért ebben j az. esztendőben, igaz, hogy csak másolatban. \ag>* Lajos király nregbizioabúl* Kolozsvári Miklós fiai. Márton és György 1373-ban el" kéíziledlck sárkányöiő Szent György szobrát, az igazság diadalának jelképét. A szobrot Prága -városában állították fei> ma is ott hirdeti ü magyar szobrászat korai fejlettsé* gét. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium pont03 gipszmintáik után itthon is meg-önt- tette a középkori magyar művészet világhírű alkotásának mását. Ennek a szobornál: egy példánya áll a kolozsvári Egyetemi Könyvtár előtt is. Két 48’as honvédsir itm-ét- az egyszerű kisr­Uj szappan gyártási kézikönyv! Szappmn&h és m&sős ELméleti és gyakorlati közikönyv. Irta Köhler Exn5 okleveles vegyéssuneraSk. A főbb gyüjtőfejezetek címei: Elméleti alap fogalmak. A s/appangyárlás nyersanyagai. (Zsírok es olajok. Zsírsavak. Gyanta. Vegyi utón előállított zsírsavak és zsirpótló anyagok. Aikáliák. Szapnangyártás segédanyagai.) A szappan gyártás gépei és készülékei. (Szappan- íőzáék berendezési tárgyai. Készreíőzött szap­pan továbbfeldoígozását szolgáló gépek és be­rendezések. Hídeguti szappanok készítéséhez szükséges berendezési tárgyak. Pilirozott pipe­reszappanok készítéséhez szükséges gépeli és berendezések. Gőzellátás.,! A szappangyártá« gyrskoriala, (Kemény mosószappanok, léiül- szappauak. Oldószappauak. Káli kecuS szappa­nok, Pipereszappanok. Borotvaszappanok. Kü­lönleges szappankészitmények. Folyékony- szappanok.. Szappanforgács, szappanpeheiy, szappanpor és mosóporok.) A szappanok és mosószerek készítésével kapcsolatos általános tennivalók. (Laboratóriumi vizsgálatok. Számí­tások. Kalkulációk. Táblázatok.) Függelék. Be­tűrendes tárgymutató. Melléklet. A hatalmas kötet 12 táblázattal, 77 íb'Tval, lexikona?akban 13-50 peagö inbui életft4,i]ih'Zlisti/iul. ériéi.it In/d' Zi S'róbl Alajos bin M.lvi’c- iö • \ au, ll Mó Kárnál/.'" ii.ur v/.!| \lt.la<b<r >o 1 ja, a tülökből ívű '/•uri/.yar » »■//<•! 'in lián l.i-i't 1 ■ ! tinié-1. A I■ r*r< m-.ii-k •4< inf< I' 11 v ' I. la.'án rlb'-lve/i' V '■ <uy iu I (áh).; i- IJolló B:.rnulia I nme . \ m> 1 api ili mbormii fu/iiltköz.bi-n ébr.í / r.i * „árvízi h:ijó-t'‘. a nagy pe-íi árvíz b.i/.t tűi r<- mi.'ir' költ a-s/oir.:/Inak ••• -ryermekeine) bátor niv.grn« ntöjél, \\ > >- 'ényi M 'ók ki rőt (1900), lar/scbet Királyin* János bugyi uii er<]u bi n Ii-vő horgany inelb-.obrát nem ernlitv* . \ cr<’s Pálné ■■/ •bra, Ki * Gvörgv i|kotá-a. a ma gye I nemzeti nőneveié*, .uuuká iának di csőri tr. A IPd iszbárlyán e':h< Iverc-tl pornpó- Szent ístvjUn--..!-bur, S'.iól/! A ajm- mtiv* raiiidenki előtt ifin' i’eí' î (1900;. Jókai Mór brorz mellszobrot kap Svábhegyen. Beze rédi Gyula, n? ami i kai magyarok mCgbiz.'i •'■'.»hói elké-ziti Yva .i'ngton Györgynek. a/ államférfinak és hadTezérnek álló bronz* szobrát; a Ahiroş-ligetben V3n elhegyezvr Semmeln r is Itinóé m/rrvánv szoborcsftpoi l- jábOn trz . anyui; rnOgmcntöíércV\ n gy rmfd:- ügyi láz gyógyításának felfedezőjével a ma­gyar tudomány jutott első nyilvános clone’- réMtez. X indiai a \ Gyula gróf loea*zobr°, /•*' György nagyszerű uikftta -u, az eurojtQi mére­tű TiVipyc.r ói! lám fér final: állít emléket. .And- rácsy Gyula j berlini krngrefC57U?rin az volt ■ >7, európai nagyhalaim?!», között, különösen pedig a két veCélytárs, a porosz és osztrák között, mint Göoűjö- Gyula a német ♦ - óla*.*, között: egy poliii /M. Lángelme tisztán- látásával egymás mellé állította ukets meg- n! kotr a így az uj l.inópa politikai súlypont- jéity amely cl!en semmit, nélküle -s csak ke­veset lehetett cselekedni. Tinódi szobra. Bezerédi müve (1907) és v iirö.marty Mihály szoborcsoportja. Kallós Teles müve (1908), magy-ar dal értéke* iése. I igeti Miklós Rudolf trónörökösről, Ki-icbl Alajos Károlyi Sándor grófról, a magvar gaz ószövetség éj a ..Hangya* sz.ó vetkezeti Központ megalapítójáról kész szobrot. I Aki a Aluziuni-körút. Károly kiráiynt é» Rákóezi'ut ülközőpontjárói tekint be a Ka>-* suih Lajoe-ntcábn cs az Eskü*ntra, elragad* tatással nézi az Apponvi-'ér o’dalu te ókban éft épületekben i> kifejezeti tökélétes arányoe** -igat. Kétoldalt cttrrarc.i márványból f-arad eott két szobor remeket lát: ft erbőczi ítélő'] inestés Pázmány Péteréi. Az arány a&oo* ban nem csupán vonalakban és méretekben) ţ van meg. hanem a szobrok történeked jeleni lésében is.: egyik az ország rendi alapjainak, • értelmezőjét, másik az egyház legnagyobb harcoséit ábrázolja. A király is érezte, mitI jeleni ez o két mCgyar, a független magy^f) állam és a tiszta masyar l&tolidzmu? bafvt~> vő ja egymás mejllett, s ezért esz e-gyiJ&t. übuduii. a másikat a Ferencvárosban char* io elhelyezni. Kemény k tuL*^íiarcokése 'kr! rüit, amíg a Werbőc^í-szobrot követő©» (1908; a Pázmány szobor Is. aze»*n.fob? évÜ készülődéi iM-íin ti914*) megrlieio íieiiyáre ke*' riilt. Fodor József mellszobrába?! a ma-jvOf or­vos ín dámán v jutott emlékhez, Több kisebb mellszobor körött Arany János casrggíaKigS'tí I «uv ls*zobía érdemes említésre. íme, uj^bh . vilugszerencséilenség küszöbén, a íesjv k*f j ború vihcrelőíii csendjében vokunk. ómig a megelőző. Sikertelen nemzeti próbálkozások főhősének, Kossuth Lajosnak í>s jutott cg*' szoborhoz szükséges heir — a Zu ligetben (1913) . Markovits István, s magyar gyors írás rendszerének alkotója, Greiţus.? Ágo*t esztéiiku-s, Mechwaxt András, a magyac ipai1- fejl'es^tés munka** is egy-egy radiUzobrot) kapott ( Horvay Jánosnak u íaricssréti temető be járatánál lévő Jó Pásztora és Hűvös LásSzb; Sleiánia-uti Szent Kristófja után ismét <* magyar nemzeteszme harcainak színterén gyűrűt: Istók János megalkotja Hartha Mik-J lójsnak^ u nagy politikusnak a szobrát, (1914) . Ez az emdékmii már a felismert rnfr.f gyár utakról beszél. A háború ég kovö&eziA menyei azonban aem ©ugeiíték kinyKm a1 gondolatot. A Nemzeti Áldozatkészség Szobra már fí.l héborii halasát mutatja. Süli) Ferenc lYtbólj faragott lovasszobra, aruelryet a háborús cél*, ra adományozók bronál/emezeü óe szegjei bo nköttak he. A háború kéznyomát viseli a fícke kútja is; amikor honvédeink meglepő gyorsasággal elfogjoitálc Csen.sztochöv'át, tt híres csodatevő csensztochovai Mária-kép mintájárd, olasz feketemárvíinyból Ícifítrag- •ták a Szent Szűz szobrai. Ha még bizonyos régészek és földiául tu­dós-ok emlékére átóott dembormüveket (ide*; szúmi-tunk. egy korszak szoborölkotása után ismét pontot tehetünk. a 35 ­„MiiL1M2EM.** teöiiyvasboltjában Koi.ozsvár. Mátyás Sürálr-tér 9, Vidékre v.táavétte! is sxotw.3:. ssáJlitjuk. I xmfoită» és kerékpárok nagy választékban olcsón besre™ rezlietők: SCHOPLOCHER Kolozsvár, Széchenyi-tér 9. k&rékpötok kaphatók 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom