Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-13 / 82. szám
î *♦** «.**:-*£*« li SLUSIl2£X Jóleső érzéssel írjuk le: befejezés előtt áll a Szeretfalva—Deda közötti vasútvonal építése. Az uj vonal pitcgteremti a közvetlen összeköttetést a Székelyföld és az ország többi részéi között. Ezzel nemcsak Erdély legfontosabb közlekedési kérdését sikerült megoldani, hanem az annyira nélkülözött közvetlen vasútvonal az ország egész életébe úgy gazdasági, mini kulturális téren uj vérkeringést visz. A székelyföldi vasutösz- $zeköttctés kérdése felszabadulásunk óta Erdély legégetőbb problémája. A felszabadulás utáni első napokban néhai gróf Teleki Pál mini szí er cin ókünk az erdélyi közélet vezetőinek bevonásával Marosvásárhelyen tartott kormányértekezleten részletesen kifejtette, hogy kormányzatunk első teendői közé sorolja a Székelyfölddel való közvetlen vasúti összeköttetés megoldásának ügyét. Az uj határmegvonás ugyanis elvágta az egyetlen vasútvonalat, amely az országból a Székelyföldre vezetett. A Székelyföldnek a fővonalba való közvetlen bekapcsolása érdekében elhatározták, hogy Szeretfalva és Déda között 4o kilométeres vasútvonalat építenek, amely újra megteremti a közvetlen közlekedési kapcsolatot a Székelyföld és a fővonal között. Az Erdélyi Párt képviselői is legfontosabb köt élességüknek tartották, hogy a székelyföldi vasútvonal építéséi úgy parlamenti, mint parlamenten kívüli munkásságuk során szorgalmazzák. Aggódó figyelemmel kisérték a székelyföldi vasútépítés minden mozzanatát. Tanáescdkai. megjegyzéseiket. előterjesztéseiket haladéktalanul közölték az illetékes kormánytényezőkkel, akik mindenkor figyelembe vették az Erdélyi Párt törvényhozóinak meglátásait és készséggel szolgáltak felviJágosht ásókkal a tv kútépítési munkálatokról. Gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke 1941 december 3-ikán a kereskedelem és közlekedésügyi miniszterhez intézeti interpellációjában ismertette a képviselőházzal, hogy a Szeretfalva—Déda közötti vasútvonal milyen fontos szerepet fog betölteni a Székelyföld életében. Kérte, hogy fokozzák a munka tempóját és felhívta a közlekedésügyi minister figyelmét a munkások szociális viszonyaira. A közlekedésügyi miniszter a - maga részéről is szívügyének tekintette, hogy az uj vasútvonalat minél hamarabb át lehessen adni a forgalomnak. Számtalanszor (idolt személyesen utasításokat a vasútépítés ügyében. A minisztériumnak és az építkezést idézető MÁV mérnököknek lelkes fáradozását teljes siker jutalmazta.: a munka nehezebbik felén már tuti vagyunk és minden emberi számítás szerint még ebben az évben megteremtődik a közvetlen összeköttetés a Székelyföld és az ország többi része közölt. A közlekedésügyi miniszter az előrehaladott munkálatok megtekintésére meghívta az erdélyi törvényhozókat, gazdvtsági életünk számos vezetőjét és a sajtó képviselőit. A meghívottak szombaton látogatták meg a vasútépítési munkálatok színhelyét. Csak a helyszínen lehet igazán meggyőződni arról: milyen természeti és anyagi nehézségekbe ütközött ennek a vasútvonalnak építése. Mennyi akarat, tervezökészség, fáradság, munkaerő és lelkesedés kellett ahhoz, hogy ezeket a nehézségeket legyőzzek! Az utóbbi évtizedek legnagyobb munkája a székelyföldi vasútépítés, amely méltán megérdemli az egész ország közvéleményének érdeklődését. Mindig jólesik, ha magyar eredményekről számolhatunk be. Különösen jelentőségteljes a beszámoló akkor, amikor az eredmény az egész magyar életben fordulópontot jelent. A Déda—Székelyföld közötti vasútvonal a magyar tudás és (dia- rni diadalát jelenti, nem csoda, hogy mindazoknak szivét az öröm és büszkeség felemelő érzése töltötte be, akik a vasútépítési munkálatokat megtekintették. A szombati látogatás részleteiről az alábbiakban azánuJ- lünk be: gatawas munkáskezek végzik dl a földmunka“ kát, a gyakorított vezetők utasításai alapján. Hin de is akadályon ét * . * Dédáról A!soréivá vállalati telepre utaztak o. meghívottak. Útközben Alsó répa álló- í mással szemben a közúton megállották és megszemlélték az állomási szivárgóknak, valamint a bevágásnak döntő állványról való építését. <> Itt a tel folyamán is szakadatlanul folyt a munka. A többemelet magasságú döntöáll- tányt beburkolták és ugyanakkor, maikor kint dermesztő hideg volt, olyan, hőfokot teremtettek, hogy a munkások nyugodtan dal gozhassanak, Az egész vasútvonal építését LiheCeiilen természeti nehézségekké való szembeszállá.; jellemezte. Agyagos és csapadékos ugyanis az egész vidék. Mindehhez hozzá kel] venni, hogy évtizedek áfa nem■ volt annyi esőzés a vidéken, mint az elmúlt évben. Jellemző a. helyzetre, hogy mindössze nyolcvan olyan teljem munkanap állott rédelkezésre, amikor az összes munkások munkaerejét igénybe lehetett venni» Srékdyíöldi raflrénycfcihföl Vrsz'Ü m Erdäyrtwi. Haugya ?r~r. és íikflrgyár, Marosvás &~ hrr 'te A vasútvonal építésének előkészítő munka latai már 1940 őszén megindultak. Már az előkészületek is rengeteg tenmvaOót követeltek. Ajz építéshez szükséges anyagok és. felszerelések szállítására egyedül feáhasz- nálivató utak teljesen elhanyagolt állapotbai< voltak. Ezeket mintegy 52 kilométer hosszú eágban rendbe kellett hozni, 60 darab ki sebb-nagyobb hidat pótolni kellett és 15 kilométer hosszúságban teljesen uj közutat építettek. Külön gondot okozott a vas«tép!>- lésekhez szükséges kő és betonkavics beszór • zése. A betonkavics legnagyobb részét ti Ma ros, kisebb részét a környékbeli kisebb pa lakok medre szolgáltatta. Az itteni kavicsol, azonban homoktartalrmrak és ezért kőzúzók létesítésére volt szükség. Munkáshiánnyal is kellett küzdeni a vas- útépítés vezetőinek, Á székelyföldi vasú tépi léshez hasonló arányú vasúti építkezés ha zánkbön nem volt a háború előtti évek óta Gépi erő hiányában az Alföldről kellőt’ kubikos munkásokat hozni. A vasútvonal mentén végig szivárgókat építenek, hogy a talajvíz és csapadék ellen megvédhessél a vasúti töltést. Az utbacsó hágók oloi’ két alagutat kellett építeni: az egyik 496 méter, a másik 930 méter hosszúságú. A 930 méteres alagút olyan munka vök, amely még békeidőben is rendkívüli gondot .'doîî volna. A vasútépítők minden ?.ka dályt Tegvőzöek ás az aÜatru-t már készen áll. Lái@fjalás m nagy ■mím^míhmm kitt Erdélyi löfrényhoiák és életi kezelők ianulmányaifa mm épit^zéselcnél A közlekedésügyi miniszter a közelmúlt- j ban megtekintette a Szeretfalva—Déda kö- '/ ötli vasútvonal munkál atari. Ekkor merült j fel az a gondolat, hogy helyszíni látogatásra j hívjak meg az Erdélyi Párt törvényhozóit- i akik a vasútépítéssel kapcsolatban annyi hasznos tanáccsal és felvilágosítással szolgáltak, valamint az erdélyi gazdasági élet számos vezetőit. A tanulmányút megszervezését gróf Bethlen Béla szolnokdobokai főispán vállalta. A meghívottak külön vonata szombaton reggel fél hét órakor indult el Kolozsvárról. A törvényhozók közül a következők vetitek részt a tanulmányi utón: gr. Teleki Béla országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt országos elnöke, vitéz Biró István és gróf Teleki Arctur felsőházi tagok, Fehérváry Károly, úr. Tusa Gábor, Szabó János dr., Szilágyi Olivér, dr. Bariba Ignác. Bálint József, Behe Ödön, 'dr. gr. Bethlen László (feleségével), dr. Gaál Alajos Kiss Kálmán, dr. Biró István, dr Tóth Balázs és Szilágyi Ferenc országgyűlési képvi9e;ők. Megjelent továbbá a nagyjelentőségű tanulmányúton gróf Bethlen Béla Szolnok-Dohoka vármegye főispánja családjával! (a főispán szervezte meg ä tanulmányi kirándulást), dr. Balogh Vilmos miniszteri tanácsos, a földművelésügyi minisztérium erdélyrészi kirendeltségének vezetője, dr. Szathmáry Lajos, az E-MKE ügyvezető alelnöke. dr. Schilling János Szolnok-Dobcka megye a ispán ja, dr. Szmoienszky László Bésztére8-Naszódmegye alispánja, dr. Vékás József, az Erdélyi Párt szolnokdobokai tagozatának elnöke, dr. Böszörményi Sándor GyOSz igazgató, dr, Venc~e\ József intézeti tanár. EMKE előadó és Jankovich Béla biztosi tóá ársasági igazgató (feleségével). Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács részéről a következek vettek részt a tanulmányúton: gr. Béldi Kálmán felsőházi tag, elnök, dr. jelen Gyük*, dr. Korda Ferenc, Szakács Miklós t dr. Szakáts Lajos, Fogarasj Gésa és S». Jakab Géza. A kolozsvári és a székelyföldi meghívottak csoport],-í Szásarégenhen találkozott, ahonnan együttesen folytatták útjukat Dédiig. a munkálatok színhelyén a, közlekedésügyi miniszter nevében Kováts Alajos miniszteri tanácsos köszöntette a megjedenteket ismertette a vfcsutépótéfi rövid tervezetét és rámutatott azokra az óriási nehézségekre, amelyekkel a vasútépítés során s»eg kellett kü*= denL Az ni vasixivosiai A Székelyföld és az ország többi réseed közötti közvetlen összeköttetést megteremtő vonal a dós—besztercei vasútvonal Szereit* falna állomásán indul ki és egyideig a Sajó völgyében, annak jobbpartján délkelet felé haladva, majd a Sajó kötetre kanyarodása után egyes kisebb vízfolyások által kivájt szakadékos, mély völgyeket harámtirányban metszve, Sajó nagy falu—Nagysajó—Monorfai- A’a és Alsórépa községekbeB épi/tendő ááto- ■másokon átíorkoük Déda m<?gálló’hölynéí a a székely körvasúiban. Ez az összeköttetés olyképpen történik, hogy közvetlen csatlakozást tesz lehetővé egyrészről dél felé, Marosvásárhely irányában. másrészről keleti irányban is Sepri- szentgyörgy felé. Az uj vsmai hossza kersr ken 48 kilométer, amelyből 18 kilométer már üzemképes áiil'a» pótban van. A meghívottakat Kováts Akijos dr. miniiss- Tteri tenácss», koncányhatósigi bbstos, Piery Cézár müszakí főtanáesos, építkezés vezetője. Érti Róbert dr, tervező főmérnök, Bánhidy Zoltán dr. műszaki főtanácsos és Monostory Autói műszaka tiaácío» káka* uzoMák, Dédán minden a hatalmas és lelkes munka külső képét mutatja. A magygr államvas- uíali alkotóereje már eddig is valóságos kis városrészt hívott itt éleire, Az állomás épülete méltó lesz ahhoz a nagy« jelentőségű vasúti gócponthoz, ameáy a székelyföldi közvetlen össaekötteiés s-e-ytexem- tésévefi itt létesül. Száz és száz nutnltős dolgozik e pályán,  földmunkához és betágíteokhos szükséges földet a oamtvcmailai és át tornáz- épülettel szemben levő hegyoldalból hesr- zéh a munkások. Ide iparvágány vezet, a hegyoldalon pe<áig lázasan folyik a munka. Újra és njra aagyobb i ói deákom áayokaü boa az iporvasut és ez őrÄ tanulmányút résztvevői gyalog mentek végig a nagy alagút on, amely a csúszó é.$ víztől duzzadó agyaghegy éhben nemcsak jelűiről, hanem alulról is boltozottal van ellátva. Az alagút építéséhez a hegy két oldalán egyszerre fogtak hozzá és a műszaki ■tervek olyan kitűnően voltak elkészítve, hogy a közepén hajszálnyi pontosságra találkoztak a munkások. Az alagút teljesen zárt csövet alkot és külső felületén s szivárgó vizek behatolása ellen aszfaltréteggel szigetelték. Székely munkások hosszú sora fogadott az (úagutban. amelynek építése már hetekkel ezelőtt befejeződön és jelenleg külső burkolatát készítik. Az erdélyi törvényhozók hosszasan és szívélyesen beszélgettek a munkásokkal, akik keresetükbe] nagyon meg vannak elégedve. A napszámosok is legkevesebb hat-nyolc pengőt keresnek naponta, a szakmunkások bére napi 12—15 pengőre ss felmegy. .42 élelmezésről és 8» orvosi ellátásról is kedvezően nyilatkoznak. Az OTI-szoigáltaiárS is megjavult, amióta ezţ ű kérdési gróf Teleki Béla a képvise- iőkázbm szóvétette. A sogéiivek kiutalása azonban nem toriénak minden esetben a szükséghez és időhöz kellő gyorsasággal, így például! az ajagulböa dolgozó egyik munkás ethnr.udalta kérdésünkre, hogy feleségének decemberben születeti gyermeke, de a szülési segélyt, valamint a családi pótlékot még mindig nem kapta meg, holott már aprókban vagyunk, Szabó János országgyűlési képviselő feljegyezte a munkás adatait, hogy az Erdélyi Pért illetékes helyen eljárjon majd ebben az ügyben. A vasútépítő mérnökök küíöaas g©udosságí>S fordítottak arra. hogy a munkálatok minden mozzanatát ellenőrizzék. Ilyen nagyszabású alagulépitéseknél csak akkor biztosítható az építkezés foly toaoKsága és & munkások iesii cpáego, ha s vezető gondja aiináencó kite :• jed, Jellemző, hogy minden nap nyolc mérnök, nyolc különböző műszerrel mérte az alagutban a talaj- csuszamlások miatt előálló változásokat- Az agyagos és vizes talajon mindennap szá molni kellett ugyanis azzal, hogy változások következnek be, A hßjszilpontos műszerekkel leméri vauitokat összehmonlilották és ennek megfelelően adtál: ki utasításaikat. Az eredményről személyeién győződhettünk meg; az alagút készen áll. Munkások hosszú sora bányászisbnpákka] világította meg előttünk az utat, ahol az emberi eró ismét legyőzte a természet akadályait. Vak valami szimbolika# jelentősége annak, ahogy a fény áthatolt a sötétségen és alkalmunk volt megszemlélni a. modern tudomány ered menyei ősapján végzett munkálatokat. Iga*; elégtétellel áll ap ií hittük sieg, hogy az alagút építés vezetői megelőztél; a huh eseteket. Hasonló arányú épükezesekuéi. csaknem elkerülhetetlenek a balesetek, A székelyföldi nagy alagút építése során mindössze két halálos szerencsétlenség történi. Ezeket ás a véletlen okozta. Az első úgy következett he hogy munka közben az egyik munkás csákányának hegye lepattant és pontosan a fölé hajóit fiatali székely szivébe fúródott. V munkások a szerencsétlenség színhelyén ear, lék táblái emeltek tragikus sorsú társuk emlékére. Levett kalappal állunk meg az emléktábla előtt és egy pilianaira a munka halottjára gondolunk. A másik szerencsétlenséget egy kis!elem bekövetkezett földcsuszamlás okozta, amely maga ali temette, a műn kast és mire kiizaiadi tolták. min halott volt. Ezeket a szerencsétlenségeket azonban a kiszámíthatatlan kegyedenségü sora okozta. Ami* emberi ésszel naég ütheSetS gátolni: azzal a vasútépítő mérnökök mind száiaor- vetettek. így tehát ebből a szempontból is Örömmel Sehet megaiHapitani, hogy a drága magyar életekre a nemzeti öntudat minden erejével vigyáztak, 99 Hég ebben mm évben befejeződnek m ^iiükálaioL^"' Az ai&gut oiegtckirité<?>3 után a monorfuilvai építési telepre látogattak el az erdélyi törvényhozók és s meghívott vendégek. Itt a MÁV ünnepi ebédet adott tiszftelietiikre. amelynek »érán vitéz Biró István felsőházi tag lelkes hangú feáköszöntőben méltatta azt ax ©naettea ba'uaimaa munkát, amelyet a karmássy és » MÁV végossít * köswitie» eaékaiyföldi ösaaek. öttetős megvalóiítása érdekében. A feÜíöszöatőre Monostory Antal főaaéraök válaszolt, &ki kijelentette, hogy- „a vkútépítési munJiálatok még ebben <& évben befejeződnek és őszire már robogni fognék a vonatok az uj vonalon*6. Rendkivisili élmény volt a raonorfalvad vasúti áilomó® moat épülő víztornyának tetejéről letekinteni a vidékre. lepek építésének, A szivárgók sok helyen tiz-fizennégy méteres mélységbe vezetnek- Óriási fa- és kőmennyiséget kellett a szivar gók építésére befektetni. A szivárgók építése egymagában egész, vagyonba került, y vasútépítésre nem nagyon alkalmas vidéken azonban csak így tehet biztosítani a töltéseket a t«iejviz és áradások ellen, Ezután a Monoríalváa épült muakásíaku- hasakaä é® a közölöm.than létesített OTT korhá&it t ekiutették meg a tanúim anyu rés^tt-evői. Az OTÍ-kórház 12 beteg befogadására alkalmas. Itt csak átmeneti keze lósben részesülnek * betegek, s feítőzőbete geket és súlyosabb eseteket » közeli váró sokba utalják. Gróf Teleki Béla, a?. Erdei' Párt országos elnöke, emlékezetes interpelTanui Uhettümk a hatthnm szivárgó te- •-> Jációjában az OTI ellátás kérdését rés&lete Wégli |éi»el riport!* s Befejezés elüli állanak ük székelyföldi yasulépilés munkálalaft Erdély ISrfésyl»o*ői é* gezdasártgi sexeiül megfekíplellék & Péda^Sser eltolva k ▼ssuiépiiésl — Afiáq ebben az évben megindul a lor ?afem »kSsvelten yaswli osszebüitótósl biztosító székelyföldi xona^ORi
