Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-08 / 78. szám

6L£££ Magyar társadalmunk megiiató részcélé kisérie utolsó alfára Telegdy Lászlói KOLOZSVÁR, április 8. Erdély magyarságá­nak őszinte részvéte mellett kisélték utolsó útjára kedden délután Telegdy Lászlót, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület tragikus hirtelenséggel elhunyt ügyvezető alelnükét. Magyar társadalmunk minden rétege beszéde­sen 'bebizonyította, hogy az egész magyarság mennyire értékelte azt a nemes és önfeláldozó munkát, amelyet Telegdy László nemzetünk jobb jövendője érdekében végzett. Telegdy László ravatalát hétfőn délután állították fel uz EMGE Majális-utca 24. szám alatti székhá­zának tanácstermében. Hétfőn a délutáni órákban és kedden egész délelőtt a részvétlátogatók egész sora rótta le kegyeletes megemlékezését s fejezte ki rész­vétét az elhunyt családjának és az EMGE vezetőinek. Falusi kisgazdák, birtokosok, közéleti veze­tők adták egymásnak a kilincset, hogy’ utolsó búcsút vegyenek attól a kiváló fér­fiútól, aki f>via megpvőződéssel, erős bittel, fáradhatatlan munkával, de mindig csak sze­rényen szolgálta az erdélyi magyar gazda­érdekeket. Telegdy Lászlónak a háború kitörése óta egyetlen vágya, volt ismét kimenni a frontra, ahol 1914—18. között kereken négy esztendőt töltött. Most a sors különös véletlene foly­tán kedden déli 12 órakor meg is kapta ka­tonai behívóját, hogy azonnal ielentkezzék csapattesténél. De ezt már nem érhette meg. Világi ©rJa el Koporsóját hatalmas virág és koszoruerdő borította,'többek között koszorút helyeztetett ravatalára dr. Szász Pál, a délerdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke: ,,Igaz barátom­nak és volt hűséges munkatársamnak", továbbá a földművelésügyi minisztérium erdélyi ki- rendeltsége, gróf Teleki Béla, az EMGE vezető alelnöke, az Erdélyi Magvar Gazdasági Egye­sülethez Erdélyrészi Gazdasági Tanács, .a ko­lozsvári Közjóléti Szövetkezet, az Országos Földhitelintézet, az EMGE tisztviselői kara, az Erdélyi Párt, a Futura igazgatósága, a Ma­gyar Mezőgazdák Szövetkezete, Szolnok- Doboka vármegye gazdaközönsége és a bará­tok s munkatársak végeláthatatlan sora. A temetési szertartás pontosan délután 5 órakor kezdődött. Végtisztességén a közélet s •' a társadalom vezető tényezői mellett ott lát- ' írattuk az erdélyi magvar gazdatársadalom' képvisel óin ele hatalmas táborát, közéleti veze­tőink közül megjelentek többek között dr. ínczédy-Joksman Ödön főispán, dr. Baloeh Vil­mos miniszteri tanácsos, a földmüvelésügvi minisztérium erdélvi kirendeltségének vezető­je, dr. vitéz Biró Gyula gazd. akadémiai igaz­gató vezetésével az akadémia egész tanári kara, dr. Jeten Gyula, az Erdélyrészi Gazda­sági Tanács képviseletében, Gmcza Lipót vá­rosi tanácsnok, a város az EMGE kirendelt­ségek vezetői a visszatért területek gazda­körei részéről, dr. Illés Gyufa tankerületi fő­igazgató. dr. Bona Alajos pápa! prelátus, ka­nonok, státus! előadó, dr. Fe^oncz József ki­rályi köziegyző, dr. Páll Györnv, az Erdélvi Párt főt’tkára és gróf Teleki Béla vezetésével az EMGE egész vezérkara és tisztviselő cso­port-*. Lés??© gyfsrLer?sédé Az egyházi szertartást László Dezső belvá­rosig lelkipásztor végezte, aki a 126. zsoltár 5., 6. verse: Akik könnyhuilatással vetnek, vi- gadozássaJ aratnak majd; aki vetőmagját sirva emelve megy tova, vigadozással jő elő ké­véit emelve, alapján tartotta gyászbeszédét. Beszédében rámutatott arra, hogy mennyire igaz volt Tetegdy László életében az ige igaz­sága; kcnnyhullatással vatett 9 vetőmagját sírva emelve ment tova. Ebben a szomorú sorsban részese vote minden magyar gazda sorsának. De megvolt életének külön szomo- j rusága is. Amikor átvehette volna birtokának vezetését, harcba szólította a haza. A harcból hazatérő daliás huszárkapitányt idegen rabság j várta. Birtokát kisajátították s ezért előbb bérelt birtokon gazdálkodott, majd egv román ! bojárnak gazdaságát vezette. Szenvedései rá- , vezették arra, hogy segítsége lehessen azoknak ] a magyar gazdáknak, akik hozzá hasonlóan sirva vetettek. Az 19^0 augusztusában bekö­vetkezett vidám aratásban, bőséges cséplésben és boldog szüretben is megmaradt annak, aki volt, Ta’án csak a gondolatai mélvedtek el, talán többet tépelődött azon, hogy miért fon­tosabb sok ember előtt a mult, mint a jelen, a vér. mint a szellem, a beszéd, mint a tett. étének azonban nemcsak a szomorú veté­se, hanem a vidám aratása is megvolt. Mint ka­tona, elérte a legmagasabb tartalékos! rangfoko zatot s a legszebb kitüntetéseket. Az Erdélyi Gazdasági Egyletben végzett munkája által sok magyar gazdát segített arra, hogy többet és jobbat tudjon termelni, hogy vidámabb le­gyen az aratása. Egyéni jelleme gazdag ké­vecsomó, belső finomsága, férfias gerinces­sége, ünneDe1 tetőstől irtózó előkelősége, szak­tudása, szolgálatkészsége, családja, gazdatársai iránti szeretete mindmegannyi gazdag kéve, «melyet élete során összegyűjtött Az igaz, hogy magának nem aratott cs nem gyűjtött semmit, de azért volt keresztyén ember, hogy életében valósággá váljék a krisztusi törvény: keresztyennek lenni annyit jelent, mint szó- > inoruan vetni és semmit sem aratni a ma- j gunk számára, de rásegíteni a másik embert, , a testvért a gazdagabb aratásra. Ebben a világban gazda volt, aki szomorúan vetett, néha vidáman aratott. Isten előtt szántóföld volt, akibe gazdagon hullott Isten országának magva s annak termését hűséges élete gazdagon meghozta. — Vetőmag­ját sirva emelve megy tova földi alakja, az ‘örökkévalóságból azonban úgy néz vissza, mint aki' már vigadozással emeli gazdag kévéit. Látjuk, hogy tovament Telegdy László. Hisszük, hogy a feltámadáskor ismét előjő, — fejezte be beszédét az igehirdető, CisrőS Teheti B Ka í»ncrtíjss hsSséoes iwuraffaiátirsáÉ?©! Ima következik s ezzel végetér az egyházi szolgálat. Teleki Béla gróf, az EMGE vezető alelnöke lépett utána a ravatalhoz s vett meg­indult hangon búcsút első munkatársától és jó barátjától, aki hatesztendős EMGE pálya­futása alatt maradandó érdemeket szerzett és maradandó értékkel gazdagította Erdély ma­gyar gazdanépének életét. Az újjáépített EMGE-nek kezdettől fogva egyik tartóoszlopa volt, akit minden csele­kedetében a nagy felkészültség, az elhiva­tottság tudata, az önteltség és az alkotó- készség jellemzett — Lehet, hogy mi talán nem viszonoztuk, vagy nem tudtuk úgy viszonozni ezt a lelki nemességet és ezt az igaz barátságot, mint ahogy azt megérdemelte — mondotta többek között. — Most azzal hálál juk meg neked, hogy példás munkásságod minden tanulságát ennek a népi szervezetnek és társadalomnak a szol­gálatába állítjuk. Gróf Teleki Béla búcsúszavai után megin­dult a gyászmenet, melynek élén 3iró Péter, a somkereki gazdakör elnöke vitte az EMGE volt ügyvezető álelnökének kitüntetéseit. A menet 6 órakor érkezett a házsongárdi teme­tőbe, ahol László Dezső imája után Telegdy László koporsóját családi sírjában hántol­ták el. #C»í©zs!?ár®s?3 ebb az évben 75 százalékos lesz a pőtadó KOLOZVÁR, április 8. A múlt hát folya­mán -— amint megírtuk —• míniszterközi bi­zottság tartózkodott Kolozsváron a számvevő­ség által elkészített költségvetés felülvizsgá­lására. A bizottság két napon át tanaimé- ! nyozta a költségvetést, utána megtekintette az egyes városi üzemeket, majd lényegteleu mó­dosításokkal jóváhagyta a költségvetést, ami azt jelenti, hogy a szükségletek növekedése és a bevételek csökkenése ellenére is ebben az évben is 75 százalékos lesz Kolozsváron a pótadó. Szövetkezeti alapén kérhetik a vHamositási a kalotaszegi ! özségek Pölúnvl István, az EfveresI Viítemismivek haznaua nylíalkrik a liánfí j tiyis/sdi vülaisyriiégiiás bevezetésért! és a pho Ishe Jséoeifü KOLOZSVÁR, április 8. A mondat való­ban rövid, jmindössze pár szóból áll, de ami mögötte meghúzódik, az egy 6-7 ezer lakosú város huszesztendős vergődése a sötétség­ben, a rasiszagu és drága petróleumvilágiltás melleit, árnyékos, dohos szobákban a vilá­gosság, a XX. század nagy vívmánya, a vil­lany felé. A mondat igy hangzik: Bánfjyhunyadon K igy ült ah a lámpák. Huszonkilenc esztendő­nek kellett eltelnie ahhoz, hogy 'ee érkez­zék az ünnpélye8 pillanat, amelyen Polonyi István okleveles gépészmérnök, az Egeresi VilLamosmüvek Rt. igazgatója oda állhatott a nagy váilamoscentrálé kapcsolótáblája mel­lé és egyetlen gombnyomással bekapcsolhat­ta & vihanyt Bánffyhunyadot. yegvaléstilE élem Régi vágya, régi kívánsága Bánffyhunyad- nak, hogy végre Villányhoz jusson. Az eüső tárgyalásokat Kompanek János, a kolozsvári villamosmü vzér,igazgatója folytatta, Bánfíy- htmyad város vezetőségével, még a háború előtt, 1913-bau, mint a budapgsM Ganz-müvek képviselője. Akkor anyagi okok miatt ké­sett a villany bevezetése Bánffyhunyadra, az- íán közbejött a háború, az ímpéríumválllto- zás, a háború uiánit anyaghiány, a város állandó zilált anyagi helyzete, az egymást váltogató „interimár bizottságok“, mind, mind hozzájárul!!, ahhoz, hogy a villany be­vezetése halasztásit szenved jen. Amikor 1930-ban, 1931 ben megnyitották és üzembe- helyezték a 66 ezer volt feszültségre épí­tett nagy egeres! villamos cente álét, árcmét felvetődött a gondolat, hogy Bánffyhunyadot és a Kalotaszeg többi szmmagyar községet szintén bekpesolják az egeresi villamosháló­zatba. Nem tudni mi okból, a terv ismét csak terv maradt A bécsi döntés után két lelkes magyar vezető vette kezébe a dolgot: Albrecht De- zső. az Erdélyi Párt ügyvezető alelnöke, or- szággyiLéisii képviselő és dr. Székely József Bánffyhunyad polgármestere, Szünet nélkül, fáradságot nem ismerve kilincselitek minisz­tériumtól minisztériumig, járlak egyik hi­vatallá szobából a másikba és munkájukat siker is koronázta: Bánffyhunyad utcáiról eltűnt a sötétség és az emberek olyan bol­dogan nézik az utéai vlliLanylámpákat, mint­ha Bánffyhunyad volna az első város, mély­nek utcáit viliamoskörték világítják meg. Polonyi Istvánnal, az egeresi villamos- müvek igazgatójával, a bánffyhunyadi vil­lanyról beszélünk: — A fogyasztás egyelőre természetesen csekély, mindössze kétszáz helyre vezették be ezidőszerint az áramol, de biztosra vesz- szük, hogy a közeljövőben az előfizetők száma rohamosan nőni fog. Mi Egeresről csak áramot adunk, a mintegy 22 kilométer hosszú külső vezetéket! és a város bebe rüleíén húzódó villamos hálózatot Bánffy­hunyad városa készített eil. A külső vezetek alumíniumból készült. Éppen olyan jó, mint a vörösrézhuzal, csak ugyanarra a terhelésre vastagabb vezetéket kell bsználná. Ez a ve zeték 150 ezer pengőbe kerüllt, a városi bel­ső hálózat pedig körülbelül 30 ezer pengőt emészteií fel. Az egeresi! áramot kétezer voltra letranszformáljuk. A szétosztást maga a város végzi, 380—220 volton. — Amikor Albrecht Dezső országgyűlési képviselő és dr. Székely József polgármes­ter a minisztériumban előadták Bánffyhu­nyad villamosításának tervét, dr. SoSs Ele­mér miniszteri tanácsos, a beílügymini'Sztíé- rium városa osztályának főnöke és Cserzi István dr. minisztériumi osztálytanácsos fel­ajánlotta, hogy a befektetésekhez szükséges Összeget kölcsönképpen megszerzik a város­nak. ,.Karácsonyra égni kell a villanynak!“ — adták ki a jelszót, dehát sajnos, karácso­nyig nem tudtunk elkészülni a szerelési munkálatokkal. Némi anyaghiány is vote, vas­traverzek, ez az. ami hiányzott, még elő kellett teremteni őket, igy hát 3—4 hónap­pal kitolódott a -vóllanygyujtási ideje. AZ Eísi ISaif av Általános Biztosító Társaság erdélyrészi aligazgatósága ezúton is tudat ja érdekelt t. feleivel, hogy az Első Fr> délyi Általános Biztosító Részvénvtársas ágtól átvett sorsolással kapcsolatos élet- biztosit ásóknak 1942 április 2~án közjegyző jelenlétében megtartott nyilvános sors­húzásán a következő betűcsoporton kötve nyék sorsoltattak ki: P. G. H. B. A .O. L. J. N. Y. W. M, O. V. ÜL ** £&DÉLY8ESZI-MA,NQY& V£GV£S2 £ Ti QYÁÖA ^ A íí O » Mm$m villamosítása mm leien* nehéz fsiaMal — El tudja-© látni az egeresi villamos erőmű-telep Bánffyhunyadot és Kalotasze get viLlamoaárammal, Kolozsvár meglehető seu nagy fogyasztása mellett? —• Uh — legyint a kezével —, még ige« távol vagyunk átlóit hogy az egerest villa mosközpont egész energiáját kihaszaálhas suk. Kolozsvár ítéli estéken, mikor az ösar Bzes villanyok égnek, vagyis, ha „csúcs fo­gyasztást“ jeleznek az egeresi központ áram mérő órái, mindössze 3500 kilo wattot fo gyászt. Bánffyhunyad város jelenlegi fo gyasztasa egy kilowatt. Természetesen még a kezdet kezdetén vagyunk é- reméljük, hogy 50 kilowattra felvisszük a fogyasztásit. Az egeresi üzem teljesítőké- pessége 8500 kilowaţii, amióta a hidegszamo «i viiianyerőmütélepet a bécsi döntési Ro­mániának Ítélte. Torda már nem kap tő lünk áramot, a cementgyár látja el Torda va rosát villamosárammal. A 8500 kilowatto- teljesítőképesség bőven elegendő arra, hogy Kalotaszeg összes községét bekapcsolhassuk a vili amosháiózaiíba. — Mitőd függ Kalotaszeg villamosítása? — Tisztán csak az érdekeit községektől illetve azok elöljáróságaitól és Bánffyhu nyad városától. A távvezeték ugyanis Bánffy hunyad varos tulajdona. Mi köteleztük ma gunkat vezetékkel való áramszolgáltatásra és csakis Bánffyhunyad városa elöljáróságának kérésére kapcsolhatjuk ki a villanyt. A veze-, ták viszont sok pénzbe került a városnak és igy Bánffyhunyad csakis bizonyos ellenszol­gáltatások fejében engedheti át Kalotaszeg többi községének a vezeték használatát. Más­szóval, ha Kalotaszeg községei be akarják vezetni a villanyt, csupán Bánffyhunyadi^ kell vezetékei építtetniük. Mely községek kerülhetnek számításba "' — Sztána). Nádas, Jegenye, Sárvásár, Nyár szó, Kőrösfő, Kalotaszenftkiráiy és az Alma-» völgyének jónéhány más községe. Szó van arról is. hogy az egeresi gipszbányák ipari áramot kérnek Ez esetben ők is űiegépiiüet- r>ék a maguk vezetékét. Ha igy oldódnék meg a helyzet, az volna a IteghetLyesebb, ha a kalotaszegi községek szövetkezeibe tömörül uének és úgy kapnák az áramot Bánffyhu- nyadtől, Bánffyhunyad városa viszont kon cessziót kapna a szétosztásra. Természetesen az anyagiak némi akadályt okoznk most is de nem áthidalhatatlan akadályokat, hiszen a távvezeték, amely a legtöbb pénzt eroés? telte volna fel, már készen van. — Az egeresi Villamosmiinek sokat keilet befektetnie és nagy átalakításokat kellett-' eszközölnie a bánffyhunyadi villanyért? — Nagy átalakításokat éppen nem kellett végeznünk, de fel kellett állítanunk egy u: transzformátort, amely a gépfeszültségrö megfelelő feszültségre taranszformálja le a/> áramot. Már ez a transzformátor 3500 pen gőbe került, vagyis olyan összegbe, a mélye évekig nem tudunk behozni a bánffyhunvad, viíÜ’ia-nyfogyasztáson. Nem is üzleti érdekbő" testtük, amit telítünk, hanem azért, meri ugv éreztük, hogy a szinmagyar Kalotaszeg fal vainak villanyhoz juttatása nemzete érdek es magyar kötelessége * Eddig az egeresi villám osmüvek igaz gát­jának nyilatkozata. A tények maguk hélyeti beszélnek: Bánffyhunyadon megváltozott .a/ élet, egy napról a másikra, egyetlen gomb nyomásra. Városiasabb lett,, több lett «lő­szerre a város És mindezt a vtlhiiv Jette Ezzel pedig megtörtént az elsó döntően na<o lépés, régi terv megvalósulása: Kalotaszeg vo lamo&itása felé, Óvári-ó&s József, Fekete mellé jó cigarettát és egy pohárka Kőpus-likőpt I

Next

/
Oldalképek
Tartalom