Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-10 / 56. szám

X ltifwntrmia* í%' fft z w W Z WKt mm nyomán bizonnyal előálló megvaló­sulások mögött? Hiszen az elmélet annyira egyszerű. Az erdélyi, a kő- lozsvári tájkulíurába ágyazott szín- ház még nőm jelent msrev elzárkó­zást és nem is szabad, hogy azt je­lentsen Ami időszerűen és időtálló" an magyar, az mind beleiéi' ebbe a körbe. Példa erre a Villámiénynél művészi sikerével egyenlő közönség* silk ere. Ez például pontosan azt a pluszt adta men, amelyet Szentimrei hiányol. Megadta azt a fellélegzést, amire „ezekben a nehéz időkben szük­sége volna a lelkiekben elsanyarga- totí közönségnek“. Felkavart, hogy művészi Izgalommal gyógyíts©». Pontosan úgy, ahogy a ©íkkiró na­gyon helyesen óhajtotta. Azt pedig harsányan tagadjuk, mert legalább is itten, Kolozsváron minden vitán felül áll, hogy egy a magyar Erdély és magyar Kolozs­vár tájszeíleméből sarjadt színház­zal sem öt, sem több mozi (gondol­junk csak a „magyar“ filmekre!) és semmiféle rádió nem vehetné fel a versenyt. A közönség ízlése csak összehan­golódik. A gyökér a legnemesebb anyagból való. M1! most már csak a lombot féltjük, s nem kis aggoda­lommal, de ugyanakkor jókora sze­retettel várjuk zöldbe borulását . . . (ón) ián?; rfeitj fisai 3íU?i ,ft ©i ém IOP' syi; m; >Ojfj íegi mfj íny* 0 m itt j íéi’j évj a»| :é|j t&l éti s&i ím ét bfj Kh íjf' JM a ifi ríj b\ ij ití 1 îi fi sí % ri Dietrich von lagow nagyváradi látogatása NAGYVÁRAI), március 10. (MTI.) Dietrich von Jagow budapesti né- met követ, felesége társaságában hétfőn délelőtt Kolozsvárról jövet Nagyváradra érkezett. Eduard Lurtz nagyváradi német konzul ebédet adott a birodalmi követ tiszteletére a Pannonia-szálló éttermében. Az ebéden Lurtz konzulon és feleségén kívül résztvettek dr. Cziiffra Kál­mán Bihar vármegye főispánja és felesége, dr. Hlatky Endre Nagyvárad város főispánja és felesége, cír. vitéz Nadányi János alispán, dr. Soós István polgármester és félesége, valamint Ludwig Schuster nyugalma­zott német konzul és felesége. Délután Dietrich von Jagow birodalmi német követ és felesége meg­tekintették a város nevezetességeit Este dr. Soós István polgármester adott vacsorát az előkelő német vendégek tiszteletére, Dietrich von Ja® gow budapesti német követ kedden utazott el Nagy váradról, március 15.«én gyönyörű ünnepséget tort a kolozsvári magforssg Elfeészölí az flnnspségelt végleges műsora Téten állított tel színházunkról iSzentimrei Jenő, az egyik fővárosi napilap hasábjain, mondván, hogy «íjflyökereit keresi egy színház1’... XNos, ez a téíel úgy igaz, ha a feje* ^tetejéről a lábára állítjuk: dehogyis ia gyökereit, ellenkezőleg: a lomboza- ítát keresi a kolozsvári Nemzeti Szín­ház! A lombját szeretné élettel, ned­vekkel tele, dúsan kizöldülve láini! Színház és közönség egyaránt. Mert aki benne él, Erdély, s főként Kolozs­vár társadalmában, jól tudja, mert folytonosan tapasztalhatja, mindun­talan érzékelheti hogy a gyökerei Igenis megvannak ennek a színház­nak. Még az egyre távolibb múltba vesző, Farkas-utcai hagyományok, a nagy fellobbanások, gyönyörű péi- dák, szóval: a legrégibb gyökerek is elevenen élnek a kihagyás nélkül, magyara! és a színházért dobogó szivekben, s a beszédes ajkakon! ^Mindez puszta tapasztalati tény, te- [hát elhiheti akárki, hogy a színház jgyökerei körül nincsen semmi, d© rsemmi baj . , . j Igaz viszont, hogy a Nemzeti Szin- ífcáz megújhodása óta a kolozsvári- jaknak túlságosan sok alkalmuk j nyílt a szinház-kérdésnek — amint |Szent“mreí n&ondja — „áivitatásá- ; ra*. Nem egy részletproblémával !kapcsolatosan, a részlet arányához mérten, kitértünk ezekre a kérdé­sekre. Ezúttal csak az említett. cikk helyes meglátásait szeret nők Idegé* sziioleg megerősiíeai és tévedéseit ! kiigazítana. ■ Tehát: a kolozsváriak „másutt tap­sinak“, mondja Szentimrei. Nem jött, ahol a nem idevaló színész, a fanás lelki összetételit színházi ember (gondolná Ez igaz. Képzeljük cl, mi- ilyen kár lenne, ha nem így volna. [Hebegjünk érte hálát az egeknek,, hogy így van. Aki képes a jelensé­gek emberileg megközelíthető pontos értelmezésére, ezen az egyetlen ?£ii!cslyuknyi résen át megláthatja, micsoda gazdag lehetőségek vannak »Kolozsváron a minden más vidéktől független, 'önálló tájkuiturában fo­gant magyar szellemű színházterem* Tésre és vezetésre! Mert ez az észre­vétel arra tanít, hogy Kolozsváron csakis az erdélyi, a kolozsvári szín­játszás szellemében, csak a Farkas- j-iatca és az összeomlás előtti Hunyadi (tér időtlen sugallata szerint lehet és [Szabad színházat játszani és vezetni. Nem árról van szó, hogy Kolozsvár társadalma a felszabadulás óta sok idegen tájszellemü elemmel megsza- iporodva még nem rázódoti egyetlen közös nevezőre s a színházvezetés még nem tud tájékozódni az általa* fsiosan és egyöntetűen megnyüvánu- >ló közönség-igény felől. Szentimrei túlságosan nagy jelentőséget tulaj- I donit a össze nem hangolódott jközönség-rétegeknek a „gyermekbe* jtegségeknek“, s a háború ©kozta 1ci- |ki és kedályüsli „hullámverésnek“. JLz a fontos Kolozsváron, hogy itt feltéilenüi és ezentúl is mâsrttţ 1 tapsoljanak! Ha ennek nagy jelentő- (stégét teljes egészében felismérifc az arra hivatottak, akkor nem válik a Ikolozsváali Nemzeti Színház Sem a (budapesti első állami színpad, sem sami még sokkal rosszabb lenne, más fpesti színházakat másoló intézetté. ;iMem is kell vitatkozni a felett, hogy írni érteim«? volna egy kolozsvári ta­lajba ültetett „pesti“ színháznak? A művi utón átültetett pesti ízlésnek jós „poentirozásnak“? Merénylet vol- na ez a kultuszkormánytóí is támo­gatott művelődési decentralizáció el­lve és itten valóban rendkívül széles és értékes lehetőségei ellen! ; A h'ífea tehát nem ott van, hogy ez a színház gyökértelen és tálajta- lan. Inkább abban rejlik, hogy eddig ölég nem találta meg a gyökerekhez vezető csatornákat, amelyeken ke­resztül felszívhatná a koronát élet rehozó nedveket. Ebben a tekintetben feltétlenül az idézett Esztegár Lajos pécsi polgár­mesternek van igaza. Mily kár vol­na, de miért is maradna le Kolozs­vár például a pécsi felismerések Gyártja: • BRDÉLVBÉai-HAKCYA’ ve.cvcvr.aT« c<áea- MAaoîvaîiAWii»’ tén fekszik. Az ünnepség résztvevői az után felkeresik a mintegy félkilométernyi távolságban lévő emlékhelyet is, ahoi kisebb emlékmű áll az 1849 október 18-án történt kivégzés színhelyén. Húrban fe1 kelő vezér ugyanis itt végeztette ki a két nemzetőr tisztet. A szamosfalvi ünnep é geken az ünnepi beszédeket Balogh Ga bor főjegyző és Lövi Béla igazgató-tanito és Deák Károly tanító tartják, ezenkiviö a leventék, több iskolai növendék éfe • énekkar-szereplíö® egészíti ki a műsort. . A kolozsvári ünnepségeken a Tüzhar cos Szövetség, a Bajtársi Szövetségek,'» Székely Hadosztály Egyesület, a Nem zetí Munka központba tömörült s.zervez<~ fcek, fi főldészek, a különböző intézmé nvek és testületek, *s eddigi jeíentkez> sek szerint, ériási számban vesznek részt, úgyhogy legalább 10—15 ezer résztvevőre lehet számítani. Á tankerti Seti főigazgatóság rendelkezése alapját a kolozsvári középiskolák V—-VIII. ősz tályos növendékei ugyancsak résztves? nek ezeken az ünnepségeken. Á 48-as bizottság a bét folyamin méjj. egy zárőértekezletet tart, amelyen a* ünnepségek rendezésének végső simit»- l sait elvégzi. A rendfenntartást egyéb kém erre az alkalomra diszőrségek állj tásával a frontharcos testületek vállaltak Wést faríofí a dési márefas IS-i&S felsöftoág DÉS, március 10. Vékás József Erdélyi Párti elnök vezetésével megalakult é* ülést tartott Dés város égisz-e alatt a márcittg 15-i ©lőkészilo bizottság. Az ülést dr. Vékás József elnök nyitotta meg ? azon dr. Weither Károly tiszti főügyész Páka Endre tanár, Bányai ref. lelkész Kovács re?, esperes. Sztojka László hír lapiró. Diószeghy Lajos ig.-tanitó hozzá szólásai után a következő programm-tér vezet alakult ki: Március 15-én reggel 10 órakor isteu tisztelet a ref. és r k. templomokban fél 12-kor ünnepség a főtéren., ahol a MÁV-zenekar a Hiszekegyet adja elő, dr. felőri Veress Jenő kir. közjegyző tin népi beszédet tart, a Polgári Dalkör a Székely Himnuszt énekli, következik ; Talpra magyar, majd a Himnusz. Ezután zenekarral felvonulás a Kakashegyi Hou védemlékmühöz, ahol dalárda szám, s;-:a valat következik, az ünnepi beszédet Árt tál Dániel Emge-felíigyelo tartja. Dé' után 4 órakor ifjúsági ünnepség a vár megyei Nemzeti Színházban, este 6 óra kor felnőtteknek hazafias est, az ünnepi szónok itt dr. Vékás József E. P. elnök a Talpra magyart Molnár Bálint szavalja ének-, szavalat-, táncszámok váltakoznak a műkedvelők (Somogyvári) Gyula diák Utolsó szárnycsapás c. dranioOeíjét ad ják elő. Edison Mox§© Mégkéí napra prolongálva S^«!*»!!9flSáflCÍ!0S Csütörtöktől az évad legjobb magyar víg játéka : IfM v«fty a@R* íAuráty, Jávor, Szörényi és Páger. i hliWl Will 111 "TT Gyök ér i mm ? KOLOZSVÁR, március 10. A kolozs- j vári március 15 i ünnepségek műsora már véglegesén kialakult. Az előkészítés munkáját a város minden hivatalos testű" létének, intézményének és társadalmi ré­tegének bevonásával ujjáaJ; kitolt 1848— .49-es március 15-i állandó bizottság 48 tagja végezte. H Kolozsvári fi&aepségsfe inasom A kolozsvári ünnepségek reggel 8 óra­kor zenés ébresztővel Icezdődnek, majd utána az összes keresztény egyházak templomaiban ünnepi istentisztelet lesz. Délelőtt fél 11 órakor a Tűzharcos Szö­vetség zenekara ad térzenét a városháza előtt, majd megkezdődik a hatóságok, testületek és intézmények csoportos zászlók alatti gyülekezése & Máityás^-szo- bor előtt. Itt az ünnepi beszédet Bálint József országgyűlési képviselő tartja, a ma­gyar diákság nevében DáJiyi Károly Î jogsztgorló, a magyar munkásság ré­széről Páiffy Tibor tUkár fognak be­szélni. Kamarás Gyula, a Nemzeti Szánház mű­vésze Petőfi Nemzeti dadát adja elő, Cseh Edömér levente pedig szavai. Ez­után Inczédy-Joksnuin Ödön dr. főis­pán és Keledy Tibor dr. polgármester le­teszi a vármegye, illetve város koszorú- jáí. A műsort az egyesitett kolozsvári da­lárdák Himnusz éneklése vezeti, illetve Szózat éneklése rekeszti be. Végül az egyesített cigányzenekarok Kossuíh-nótá- Lat játszanak. Ezután a menet a Deák Ferenc-utcrt elején lévő. Bem-endéktáblához vonul, ! amelyet dr. Szász Ferenc vármegyei fő­jegyző, a kolozsvári Tűzharcos Főcsoport elnöke koszoruz meg. A volt Biasini- szállloda épületén lévő Petőfi-emléktáh- lánáí dr. Abrudhányui Fikker János unit. teof. dékán teszi le a koszorút rövid be­széd kiséretében. Majd a menet ia Petőfi, Majális- és Arany János-utcákon végigha­ladva bekanyarodik a városi vigadó elé, ahol az Unió emléktábláját Albrecht Dezső országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt ügyvezető alelnöke koszoruzza meg. í üz Erefeíys múzsám me*ţn$!Msa Ezt követi az 1848—49-es Ereklye Mu­seum megnyitása a városi vigadóban. A megnyitó beszédet IrtczédyJoksnum Ödön dr. főispán tartja, dr. Szathmáry Lajos, a 48-as bizottság ügyvezető elnöke üd­vözli ;a megjelenteket, majd Orosz Endrs> múzeumi igazgató végigvezeti & kozönsé- j get a kiáliiitásou. A kiáiliíá« rendkívül érdekes anyagot tár a közönség elé, amely a 22 évi megszállás alatt többszöri I kényszerű kitelepítés után padlásokon, pincékben, raktárakban volt felhalmozva. Többek között eredeti B«r«6ás-festmény, Kossuth Lajos kéziratai, a komáromi vár­ban parancsnokló Klapka tábornok ere­deti hiadparancsai, a 13 aradi vértanú gipsz mellszobra, rengeteg szabadságharc“ ból származó történeti emlék és ereklye, stb. kerül itt gondos elrendezésben a kö­zönség elé. A kiállítás megnyitását a vá­ros és az EMKE együttes buzgólkodása teszi lehel övé. A megnyitón $ földének dalárdája énekel. fiaaspl eI5sáisol£ j Délután 4 óraikor a Mátyás Király Dl- i ákbázban lesz hatalmas műsora ünnepség, j A Tűzharcos Szövetség és a MÁV össz- I hang zenekarai zene«zámokkal, 8 kolozs­vári dalárda, köztük a nyilvánosság elé most első izben; liépő rendőr ánekkar énekszámai, a Bornemisza Anna leány leventecsoport táncszáma, a leventék, a Magyar Díákszövetség, ta Székely Alkal­mazottak Egyesülete egy-egy kiküldött­jének szavalata, a Menekült Alkalmazot­tak Egyesülete egy-egy kiküldöttjének szavalata, a Menekült Györgyfalviak Egyesületének szavalókórusa, stb. szere­pelnek a műsoron, amelynek keretében az ünnepi beszédet dr. Kovrig Béla egye" temi tanár mondja. Este kivételesen 7 órai kezdettel a Magyar Színházban díszelőadás. Rövid bevezetőt mond dr. Szathmáry Lajos, majd Kamarás Gyula színművész a Talp­ra magyart szavalja •d', ezután . ünnepi előadásul Remsey „György barát“ című történeti színmüve kerül színre. Serlsg-racsora Este 9 órakor zenés takarodó, este 10 órakor pedig a Katolikus Körben a ható­ságok, intézmények, testületek 2—2 kijelölt képviselőjének jelenlétében ser­legvacsora, amikor a Kossutb-serleggel dr, Baráih Béla kanonok, plébános, a Petőfi-serlegge! pedig László Dezső or­szággyűlési képviselő mondanak beszé­des, Szamoslaíra ünnepe A 48-as bizottság, illetve az EMKE kezdeményezésére a Kolozsvár melletti Szamosfalva község is nagyszabású már­cius 15-i ünnepségeket rendez az or* szágzászflónál, Tamás András 48—49 es nemzetőr alezredes és Sándor László nemzetőr őrnagy emlékművénél, amely & koloz*vár~--«zam<>s.failvflü országút anera-

Next

/
Oldalképek
Tartalom