Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-26 / 69. szám

X stk & it'«*.& & » ,i «£« £a?& 5g:< IÖÍ lir.i *Ja lav A bssdapesil Sts: wo; ^ ■ .tjţ&ţitU, j nagy. Atoig lebtet a rondki’kezésrP illő rStiá / j idő miatt az egéeset áttekinfóai. Nemcsak a/. j; í aradalnti, nil« & kisgazdaatensyéaaetek is sok j J *»tep áHa^Sal (RBöffejjWÍsieik.. Bátram <ftUtkv.traihf fi j &®gy seuyr&t&steíqik memc®xk egymraátgafMs <w i; • snyúgtéi Mlemokéiwél,, év &K>k tehmcvtk^n <&&?• |j § hat felül is múlják, fi Itt-ott ugyan meg lehet a túlságos istálló- { zss okozta hibákat állapítani, de ezen oem lesz nehéz segítenünk. A magyar bikák — sajnos — nem váltják be a hozzájuk fűzött várakozást, bár néhány szép példány ezek jj között is akad. Bennünket erdélyieket, kü'ter 1 jesebh viszonyaink közepette, különösen érr Í dekel, begy megfelelő tenyészsnyagot a 1©~ romlott magyar fajta állományunk feljavitá- I sara és megmentésére honnan szerezhetünk s be. A bikák árai 2500—7000 pengő között 1 vannak. j A juh oknál a magyar fésűs gyapjas és hús I Merinók iünnek fel Kiváló példányokat lát— i hatunk A többi juhfajlák (Cornwall. H de j France, cigája) távolról sincsenek oly nagy- I számban képviselve, bizonyságul, bogy as i Alföld és Dunántúl területein a merinót elő- ! szeretettel tenyésztik. Erdélyből is kerültek j fel rackák,, de ezek kondíciója nem a legkr ! fogástalánabb. Mégis feltűnnek, mert alattuk j néhánynapos bárányok vannak. A sertéseknél a man galic ac so port iráni ! nagy az érdeklődés. Még meg sem nyílt a ki* j állítás, máris úgy szólva mind elkeltek■ Öröm- \ rnel állapíthatjuk meg, hogy ugyanez a hely I set a többi állatnál is, A tény esz anyag iránta ; kereslet rendkívül nagy, dacára a magás áraknak, ami különben szintén természetes, A hússertéseknél (bergsbirei, yorksliiri) szintén gyönyörű példányok szerepelnek. Da" j cár» a szűkös hazai takarmányviszonyoknak, j amely itt-ott a kiállítóit anyagon, a többi cső- î portban Í3 meglátszik a 6—9 hónapos álla” j tok nagyság és fejlettség tekintetében teljesen kielégítő képet mutatnak. Egyébként a york- shiri dominál. Az apró háziállatok csarnokából ez alka­lommal a tyúkok hiányzanak. Nagy érdeklő­déssel szemlélik a hófehér, íiúoiÁszőrü angQ“ ranvnláfcat és a remek belga óriásokat. mi I — t/fftttw» Előzz® meg « nagyobb b'alt. tessz fogorvosi utasítás szerint a [f rgf&.yfioq-pép*^. âădxâ et fervftja cmndk vézieérp*­gézét Ä FY©RSCj&. tgpóp ® Me^ysa r»g®Ta'ţ>s©k.0rs,8«â;,fî©s Eg7«^81<t(t bős-awl. Gyárija* BE» BAYER SS TÁRSA Syőoyszervcgyészetígyár. hogy ar, idén hazánkban töbhezer katasztrá’i-í holdon fognak igen jó eredménnyel rizsét termeszteni. Idejében kell tehát gondoskod­nunk arról, hogy a várható s-izstermést jó’i el is lehessen csépelni. Bár már többféle használják, de még min ’ dig nem öléggé ismeretesek, a ,.Re7?‘"-remíszc . tű. nagy magmegtakaritással dolgozó szelet:', torok. Meg sok érdekes gépujdonság van, mf-, Ivekről azonban a hely és idő rövidsége miatí; lehetetlen ez alkalommal beszámo-lnuní.- Minthogy a bírálatok még a szerdai napon i=5 tartottak, as eredményekről csak később ír­hatunk., Örömmel kell megállapítanunk azt a soko irányú fejlődést, amelyet a kiállítás elénk tár. Szinte érzi az ember, hogy a látogatóközön­séget Is mennyire áthatja a kiállítás esMK > 'fflyének fontossága, Ma csaJengyan két dolog kell. hogy érdé- keljen bennünket: a hadseregünk és mező* gazdálkodásunk. Ezeken áll, vagy búkvi nemzeti létünk. Különösen nehéz feladat elé állít m&jd a a átmeneti gazdálkodás időszaka, mikor a há­borús gazdálkodásról áttérünk 3 békegazdái ■» kodásra, A térvekc?£ már főé-1 őre ke keil doigozramk nehogy agárárbeáHitottságu országunké ka»- tasstrófális meglepetések érjék. A kezdeti jelek kedvezőek. A főiraayzí í a takarmányícrmesztésael egybekötött s:!at“ tenyésztés Hess, ajely úgy s talajerőfenntartás, mint a kivitel szempontjából, stb. korlátlaa lehetőségeket fog számunkra biztositan: Hogy az idők szavát anegérteííiik, bisonysáíC erre a gyönyörű anyagot bemutató te»yéez~ állat kiá'Üitásuuk, BUÍ)ÁPE$1\ március 2ó. Hideg márciusi j őséi borzongatja az utca járókelőit, do azért ] tömtegcaen kapaszkodnak fel a vidékiek és * '.villamosokra. Bár hivstaäos megnyitó nincsen és a ©so- í káros bemutatókkal' egybekapcsolt láívámyo-5- j ságok is elmaradlak, mégis nagy sürgés-forgás 5 vau a vásártelep csarnokaiban és külső Se- j sületén.  telep előtt parkoló hatalmas autósor is I matatja, hogy az érdeklődés változat’anul j ■nagy gazdálkodásunknak e jelentős, évenként j csmédődő eseménye iránt. Az OMGE ötve­nedszer rendezte meg a® idén a kiállítással egybekötött tenyészá1 latvásárát. Mindjárt az első pillanatban meg kell állapítanunk, hogy a múlthoz képest, — legalább is a kiállítás terjedelme és anyagának gazdagsága szem» > pontjából — nagy fejlődés tapasztalható. En- ! nek magyarázatát a Délvidék visszatérésében 1 és az egyes mezőgazdasági intézményeknek a kiáttlitás iránti fokozott érdek1 ődésében talál" hatjuk saeg, ‘ <Á S2af$iwléSRsési^@lb { Ssfálíií!£s*l I Anogy a főkapun belépünk, egyik oldalon j a ,,Mezőgazdasági Kamarák“, a másik oldalon j a „.Mezőgazdaság Fejlesztési Kiállításának“1 Î csarnokát találjuk. A kamaráknál képek és feliratok igyekez- ; nek érzékeltetni az elérendő célt, míg a te- ) rüíeti elosztás a körben elbeíyezeitt és j megfelelően csoportosított vármegyecímerek | mutatják. A mezőgazdaság fejlesztésnél két i falu miniatűr mása előtt áll a legtöbb ér- j deklődő Az egyik ábrázó'ás a jelenlegi, nean 1 kívánatos helyzetet mutatja, mig a másik as í ideális állapotot igyekszik a> látogató elé tár- } ni, —■ sajnos, nem a legkifogástallanabb el- ; gondozásban. A falusi udvar elrendezését nem1 j ábrázolták tökéletesen. A művész a mutatós, t de nem a célirányos megoldást választotta. f Általában bárhova megyünk, a kiál’stáss jj csarnokok sokaságában, mindegyre észre kell jj vennünk, hogy az egyes intézmények nagyon ! sok esetben egymással azonos feladatokkal 1 foglalkoznak. Hasonló képekkel és elgondo- \ (ásókkal találkozunk, melyekből ugyan a leg- i nagyobb jóindulat és igyekezet tűnik ki- de- egyszersmint az is kiderü1. hogy a mezőgaz­daság fontos kérdései nincsenek oly egysé­gesen kézbentartvai, mint az kívánatos vei­ns. A termelés és annak közvetlen irányí­tása, valamint a földművelés-ügyi igazgatás és elenőrzés az & két fővonal, melyre egysé­gesem keltene építenünk. Sok hiábavaló mun­kát és felesleges pénzkiadást tudna úgy a köz, mint a gazda megtakarítani, ha végre tisztán látnánk a fenti kérdésekben és a feladatokat egymástól végérvényesen elhatá­rolnánk. Fiyenirányu 'tervet, elgondolást, saj­nos, a kiállításon sehol sem láttunk. A Külkereskedelmi Hivatal négy remekbe készült, Magyarország vidékeit bemutató dió- \ rámája előtt a zárt csarnokban, nagy néző- \ közönség á‘1. Különösn a Hortobángy fávla- j talt és bárányfelhős horizontját érzékeltető j kép vált ki nagy elismerést. A külső térkép. ; amely pedig a ’énveget tünteti fel, már cse* j ké!yebb érdeklődéssel találkozik, —• nem is ; annyira a közönség hibájából, mini inkább a 1 rajz kivitele következtében. Az EMGE mozgalmait és akcióit bemutató térkép-grafikonok előtt is sokan állanak és j különösen a nem erdélyi származású közön- I ség nagy érdeklődéssel állapítja meg azt. a j fejlődést, amely & magyarországi egyesületi jj életben ugyszo^va példa nélkül áll. , A m, kir. födmnvelésügyi minisztérium. kinVilósa keretében méltatják a magyar—né­met gazdasági megállapodás nagy horderejűi. A hatalmas térképek, grafikonok és fad-fest- i ményszerii képek kiválóan a!a!masak a kő- j zonseg tájékoztatására. A hasonló, ábrázoló- j megoldással elkésgiteít kiállítási anyagból ez j a terem tartalmával inagaean kiemelkedik. A J képekben gyönyörködve e’foguiatlanul meg | kellett állapíta-nom, hogy az egyes jelenetek beállítása alkalmával a művész tájékozat-Va volt és megfeledkezett a magyar népünk leg­egyszerűbb fiát is mindenkor ©Ív feltűnően jé’lemző méltóságáról. Az az érzésem, mint­ha nem magyar mester festményeivel állanék szembe®. és isü'já*F®á fíendikvlü szépek a növénynemesílés, vala­min t a dohány és sójövedék kiállításai js. Az előbbiné’ már ott látjuk Albrecht királyi herceg délvidéki, albertfalvai nenvesitő tele­pének munkáján kiviá s töbi neves hazai e<?- messtő'tei'ep anyását is. Az ipari növények rostnövények). olajos magvak, mint pl. a cir­mos napraforgó, stb. iránt nagy &z érdeklő­dés. A «»ép. nemesített tengerik előtt meg sóhajtozva állónk a gazdák, hogy de jő volna néhánv vagon bcíó'ük, — h« imég aesa ia voiaáffi«k BUDAPEST, március 26. (MTI.) A képváj seiőház közjogi bizoiisága kedden üést tar­tott, amelynek napirendjén a képvteeiőíiáí által általánosságban már elfogadott, az ia> raeliia völlásfeiekezet jogá’lásának szabályo­zásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgya- lása szerepelt, A törvényjavaslat részletes tárgyalása során Tömböly Dénes előadó két kiegészítő módosításnak, mint uj szakasznak felvételét javasolta. Az e’ső felhatalmazza a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az országos izraelita iskolai alap jogviszonyait, valamint az említett alap alkalmazottainak, továbbá a fizetéskiegészito' államsege'yben részegített izraelita vallásfelekezeti tani'lők- aiak és tanároknak szolgálatbe'i jogviszonyait rendelettel Szabályozza és rendelatben álla­pítsa meg azt is, hogy az izrae’its vallásiéi©“ kezet szervezetére fennálló jogszabályokat a jelen törvény haíályba'épése után mennyiben» lehet alkalmazni. Felhatalmazza továbbá se uj szakasz a vallás- és közoktatásügyi miniSE= tért, hogy az izraelita hiiközaégekeí az izra­elita vallásfelekezet céljaira szolgáló orszá­gos járulék fizetésére köíelezhesse és mind az országos járuléknak, rajiad a hitközségi adónak behajtási szabályait rendeletben álla­píthass» meg.  második kiegészítő uj sza­kasz értelmében, ha valamely izraelitái hit­község akár közjogi, »kár magánjogi köt®- í«aefcí*Bft8® alapkő taffíosást a.om tóiiesíí., « vallás- é9 közoktatásügyi miníszte; kötelez­heti a hitközséget, hogy a kóíelezeMaégének teljesítésére szükséges összeget költségvetésé­be felvegye és fedezéséről hitközségi adó ki­vetése uitján gondoskodjék. Ez a rendelkezés a hitközségnek jelen törvény hatálybalépése előtt kezdett kötelezettségei tekiwteíében sa irányadó. Balás Károly, a bizottság elnöke srialéü kiegészítő módosítást javasolt, amely a követ­kezőképpen rendelkezik: Beveti vagy elismert vallásfelekezetből izraelita val1 ásfeleke-';fóre áttérni, ugyszinlén bevett vagy elismert vallásfelekezeten kívül »'lónak m izraelita vallásfelekezetbe be’ép ni ennek a törvénynek a hatálybalépése után nem lehet. Ilyen áttérés vagy belépés végett a törvény hatálybalépése előtt folyamatba •telt eljárást a törvény hatá'yb®'epése után befejezni nem lehet. Ez a tí’alom nem ter­jed ki olyan személyekre, akik az 1941 XV. te. 9. szakasz» értelmében zsidók. Magyar ál­lampolgárnak az ebben a paragrafusban fog- la’t rendelkezés ellenére sz izraelita valláe- felekezétre áttérése, vagy abba belépés!» akkor ßem érvényes, ha az külföldön torién! Á bizottság a javasolt ui szakaszokat Hó- man Bálint vaFás- és közoktatásügyi minisz­ter hozzájárulása után egvhartgu helyeslés­sel elfogadta. A javaslat több» szakaszát vál­tozatlanul fogadt eL J Kedden a képviselőhöz több bizottsága ize* -•tort ü-’ésb A kü’iigyi bizottság, igazságügyi, közgazdasági és közlekedésügyi együttes bi­zottság a Berlinben 1949 Julius 20-án kell? magyar—német konzuli egyezmény beeikke- lyeséséről szóló törvényjava?l®tot elfogadta. A pénzügyi bizottság letárgyalta a pénz •• ügyminiszter jelentését a rendkívüli ideig* lenes házadómentesságrőL.  bizettság a je * lenté&t elfogadta. A képviselőhöz állandó összeférhetötieasésj bizottsága Jurcsik Béla országgyűlési képvi­selőnek önmaga dílen be jelenteit összeférhe­tetlenségi ügyében előadóul Meiszner Emiit választotta • meg és az első tárgyalási határ napot az ügyben ápriiiis lő-ra tűzte ki, A képviselőház igazoló bizottsága megviz&-A- gálta a legutóbb behívott orsaággyiüési kép’ viselők megbízó levelét. BftMelet a zsidé ©s’^osök képzésé« m. Á hivatalos lap szerdai szama közli a belügyminiszter rendeletét a zsidó orvosok gyakorló éa szakorvo­si képzéséről. A zsidónak tekintendő •orvos gyakorlati kiképzésre e sze­rint nem vehető fel. Szakorvosi kép­zésben csak akkor részesíthető, ha tagja valamely kerületi orvosi ka­marának. Nem vonatkozik a rende­let a zsidó jellegű egészségügyi in­tézményekhez gyakorló- illetve szakorvosi képzésre felvett orvosink­ra- A rendelet kihirdetése napján lep hatályba. A rendelet időpontja előtt gyakorló- és szakorvosi kép­zésre felvett zsidó orvosok kiképzési jogát nyolc nap alatt meg kell szün­tetni. Ratifikálták a román—svájci kereskedelmi egyezményt (TP). Az ÎS41 julius 30-án kötői! román—svájci kereskedelmi egyezményt 194?.. március 22-én Bukarestben ratifikálták, «te; mm#' Székelyföldi növényekből készíti az Erdélyrészi Hangya Rum- és Likörgyár, Marosvásárhely. MáássiteltáR a is’ii vaüisftlikeiel losillá- sáaak szabályazásárái szili foimyiivisiafst KASSA, március 26. Szerdán fényes ün- ; népségek közepette adta át Kassa városa a- > honvédségnek a város közönsége által ado- J ! mányozott honvéd zászlókat. Az ünnepségen í Î megjeleni vitéz Horthy István kormányzóké- j f lyettes is. A kormáayzóbelyetíes repülőgép- j pel érkezett Kassára. A repülőtéren a bad- \ \ tesípsrancanok jelentését fogadta, majd éllé- ■ \ péti a kivonult diszszázad előtt. Ezután a ' I Dómba hajtatott, ahol Madarász lsván. me- ; ; gyes püspök fogadta a papság élén. Á Dóm ­kriptájában hatalmas babrékoszöruí bel vezet í II. Erákóczi Ferenc fejedelem sírjára. A zágz’őavatási. ünnepség a hadtesiparanes- nokság előtti téren folyt le, abo! Póhl p&í- gármester adta át. a -csaivaisasalokat és díszes kürtöket. Ezután vitéz Horthy István a Kcr- mányzó Ür megbizásáúól szalagokkal díszí­tette fel a zászlókat. Délben résztvtítt a hely­őrség diszebédjén. A délután folyamán repü­lőgépes .visszatért Budapestre. (MTI.) Kassa zászlót ajóndélcozott a lioBwédségiielc A gépeket inkább a kü'ső terülteteken be- ‘ lyezték el. Újdonság a H. S. C- S. szívó gáz­üzemű traktor. Egyelőre még tömeggyártásról nincs szó- Ha a kísérletek a gyakorlatban is. tökéletesen beválnak, úgy nagy jövő ©lé tekint ez a géptípus, mert a gazdát a mai, nehézen beszerezhető benzin, stb. üzemanyagtól füg* g ellenit). A könnyebb tipusu ,.Rábaí: mindenes traktor célszerűsége közfeltiinést kelt. Mint időszerű gépet, szemléli a közönség az egyik vismentesitŐ készüléket, amelynek napi tet~ jesitményc 40—50 ezer köbmi: cr, A MA VÁG nagy turbinás ármenlesitő szivattyúja, miké? odaérek, éppen szerelés alatt áll. Újdonság a kiállításon a napraforgó és a ri.zs cséplőbe~ rendezés, Az idén hazánkban a törvényes rendelkezések értemében jelentős területeket veinek be napraforgóval, melynek csépiését az uj készülék nagy mértékben elő fogja se­gíteni, ami természetesen maga után vonja majd a termesztés -népszerűsítését is. Egyik fő rizstgrjneszio gazdaságunk egyébként ép» pen a Kormányzó Urunké. Kilátás van rá, ,4 gépkiálliijfSs A lisiJapesil lliszâgss ™ _____SS Ma mi il M ® azogazozisaigi ».üslliias I»ión 2 Í«^9riSsi IrMísi^­Halknl'lturáffik is évről-evre örvendotee emelkedést mutat.  tavi halgazdaságokon kívül a folyami és hegyi (pisztráng) hailá” szatunk jelemtős anyaggal mutatkozik be m kiál'litáson. A közönség mindjárt a gyakor­latban láthatja a közbii® eihelyezetí konyha" baa. hogy a szálkás ponty hogyan szálkád»" nitható. Értékes anyaggal! szerepel a közép' és fe’sőfoku szak oktatás. Keszthelyről a Geor- gikón gyűjtemények néhány értékes, ritka darabját is felhozták.. Hosszúra nyúlna ez erdészeti, szeszegyed' árusítási és népművészeti, stb. kiállítások beható ismertetése. E helyett tekintsünk be egy pár percre az istállókba, — hiszen ide­jövetelünk tulajdonképpeni főcélját éppen ez képezte. üs é f^láessyésjriős  lovak csoportjában az angol telivérek, és félvérek, valamint az arabok éo lipicaiak mel ett különösen nagyszámban szerepelnek a Ncuiusok. Bennünket erdélyieket és főként kolezsmegyei eket, ez arab és az arab keresz­tezések érdekelnek. Ez az a fajta, amely elsősorban' hivatott Itteni (Kalotaszeg) ló" álományunk feljavitásárai Erdélyi parlagi lo' vakat — sajnos — mindössze keitől láttunk,  nehéz lovak csoportjában (acdení, belga, muraköz! és keresztezéseik) a dunántúli te­nyészetek főként belga lovai szerepelnek. Az árak a lócsoportban darabonként 2500—4000 pengő között ingadoznak. A szarvasmarháknál a magyar pírosrtarka és a szimeníháhak vezetnek De ezek .mellett a borzderesek és a magyarfajta szarvasmarha is helyet foglalnak. A »n va.ot TftnrUrîvîlî

Next

/
Oldalképek
Tartalom