Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-24 / 19. szám
2 .?*€&& £S££££$*%&&■$& áifnCUÍ 3&fyt%m< fyáfobtoál KOLOZSVÁR-, január 24. (As EUenzek munkatársitól.) Kissé gyűrőt: ndr jegyet tartok a kezemben. 4 fehér kai iw«;j töréseinél fc.-pcttogsott u fekeie festék. BOGiSAR GABOR jwagómiivész~ő&teheSség őstehetség,.. Különös értelme van e szónak. Az elmúlt évek iáján, felbukkanásuk idején folyóiratok és nufőlapok nagy zajt csap- :ak körülöttük. Vitatták értemét és értékét jobbról balról, ítélkeztek felettük a különbözői izmusok tétel dzsungeléi szerint. Minden csoda azonban három napig tan és ss .világ szája“ is elhallgatott. A fel szénre került Síteket- ségek népes sorából csakhamar számosán 6eoi~ «.adtak a szürke robotemberek óriási tömegé" be. Nyerni'liánul, mi-, sem hagyva hátra mint emléküket... Az őstehetség kérdése mellett azonban még sem mehetünk el egykét, megjegyzés nélkül. Forrongó korszak szülöttjei voltak. Meglazult társadalmi rendek örökös törvényei hatottak az. 5 esetükben is. A parasztság — társadalmi öntudatosiihisâiViţ — kivetette soraikéi a népművészeket!i és q polgári társadalom ..művészeivé'“ értékelte át. A valóséiban ez a folyamat nem egyszer zsákutcába torkoll, f ét emberekké váltak. Míg otthon hasznúati tárgyakat készítetlek (népművészet}, most kifejezetten ..miivehtc“ alkottok. A népmüi észei és a műalkotás közi bolyongtak és nem találták meg helyüket sem a mű i igazi értékér ben. sem a leien igénylésében, bizonytalant' ■né váltak onönmaguk é§ környezetük előtt. Kuriózumokká váltak .. mutogatták őket. Egyiküknek-mási-kuknak siket ült. . .Mért ékelődni“. Kinőttek osztályukból és egyéni elképzelésük megvalósításéra használhatták ,.6st.e° kétségükét.“ 'Ki milyen sikerrel. ebben ez esetben lényegtelen. Azonban csak néhányuk- nah sikerül? átk’deJni a népművészet és ti var lódi művésze? közötti űrt. A többi? .., A zajló eseményekkel telt mindennapi élei“ bői oz Orthopétl-kórhás hatalmas csapódj! a- fán kereszt a’ jutottam abba á különös irtáéba. mely felvetette az előbb elmondógondolat-töredékeket. ]ti fekszik egyelőre betegen,. gyógyulást várva Bognár Gábor faragó- mii vész-ős tehetség. A fehér falu fo.yvsók h ősz- ásón elterülő zöld szőnyegek felfogták az idegen okozta zajt. Szokatlan az ift, a fehér főtök közön A végtelen nyuga'mn csendben sorra nyitnak az ajtók és feltárják a szemlélő előtt a tehetetlen testekben nyugtalankodó lelkek örvényléséi. Az emberi fikarat azonban fokozottan él, hatvány a zott an követeli az élettel szembeni jogait. A testi gyengeség háttérbe szorul, elveszti jelentőségét s ez élet a lélek forrongásában keres menedéket. DcL gozni 'vágyik, hogy teljesedjék... Kutatva nézegetem a fehér-fekete zománcozott táblákat, /. eriieieţ 22. számú szoba Ke-' postátok. Udvarias férfikarig tessékel be. Közismert és mégis különös : át vány. Kór [írem. bekér, tiszta ágyak felett fekete táblák térgörbék és titokzatos jelzések. Á nevek mögött ismeretlen sorsok és egészségért szomjuhezó lelkek. — Bognár Gábor urat keresem. Kár volt érdeklődnöm. Egyik ehlakme'letti ágvon fekszik és szorgalmason dolgozik. Mun- há 'ól an zavartam meg látogatásommal. Kis asztalkáján ott állanak miniatűrjei, melyeket végtelen (rcm.ddal dolgoz ki egv-eey cseresznye vagy barack magra, vékony dióhéjra, csont vagy kődarabra. Be kell ra innom: Bognár Gáborhoz, a mi ni a* örökét faragó őstehetstghez jöttem, az érdekességhez s mégis először az emberrel, tsr láHsoztam. Az emberrel, okít tár sadul mi erők és át amidtől? kizökkentették ősi életformájából és osztályt alánná tettek Ma már nem-paraszt és nem no«nár, norm alkotó népművész és nem müalkotő. A so-mogyvarmegyei ÉrsekszőTíős községben születtem — foglal}# össze par mondat ban életét — paraszti szülőktől, paraszti 3sökt.ö F nőink tnnol raff minden központ tói, huh ni helytől. Gyermekkorom úgy telt el e&e* ménvtplenü'. mint ezernyi más. társamé Később sommnsmnnkós roit am és réssesaralé, béres és napszámos egyaránt. Mesél az életéről munkáidról, tervéből, fééhn her»*} « frffelezési formákat én küzd gondolataivá:. Kom elégszik meg egyszerű esc- járásival, fennebb akar emelkedni, és meg- bo>ük. ha tőM idegen területre téved. Kis ..portáját'’ i'0"róvá tes?.{ es & sek könyv, ami ásván és mztalká'án szeriemét hever. Büszkén mutatta Adv Endre, Szabó Dezső, deres Péter - "Mt. Tájékozott a néni iroda om kirakósáé'-' “ölt és nag\hnn igyekezik figyelemmel kísérni a világ folyáséi. —- Mikor kezdett far ásni? ■— Nem tudom. Gyermekkoromban mar ■ -Kifkonyuzá bicskei' -pakii ztstpssushen ha í-v‘ hettem, fúrtam-faragtam, mint teltük annyian zsenge éveinkben. Később ... később már megláttam alakjaimat csöppnyi, anyagaimban •s a:thatatlan vágyat éreztem kidolgozásukra. Kezembe adja őket Elvesznek o tenyeremben. Akkorák, mini egy cseresznytmag. Me.lL tűkről és egyéb csecsebecsékről Krisztus főjek és csodaszarvasak néznek le. Egyik diőm’-niar iürjén gazdag ornamentika közolt Toldi meséje bontakozik ki. Az egyes jelenetek fe:ett egyszerű szalag hirdeti — Toldi és a farkasok — Toldi és Bence. Finomak, jellegzetesek. Toldi „hatalmas“ alakja, testének izomzatú, mintha as életre vágyó ember álma volna. Éles szeme és hihetetlen kézügyessége egy fél cseresznyemagra Ili Makót varázsol. Végtelen gonddal és (dkgézeihételien türelemmel. Legszebb do gait a soproni múzeum őrzi Erdélyi bevonulását egy négyzet centi méret nyi nagyságú síkra metszette 13, szerinte nagyméretű figurában. Csontra rései! kálváriája melyen a krisztusi szenvedés tükröződik. Mária és Magdolna fá'daima sir, ugyanebben a méretben áll e'őttünh. — Eltér-e megszokott d’sseitol. alak iáitól? — Ha megengedik. Örök vógvfím, hogy minden ezres munkámra látomásaimat Heszt- hessem. De a közönség megakadályoz ebben. Megkötnek és megakadályoznak a toiábhi fejődésben. Ha megtetszik egy formám, egy alakom, azt kérik, azt vesz:k. Szeretném elérni résre, hogy ne rögzítsék kívánságukat a meglevő dolgaimhoz. Aztán néha felgyülemlik bennem, az erő és az érzés s kirobban i;j formában, uj elemekben. Ilyenkor jó időre megint megkötik kezemet, 'Csuk **-•£ i-zc-rtl * néni, adják meg « gondolatkör, ős hagyjanak szabadon dolgozni... Munkáinak kelendősége van. Háború előtt nagyon sok munkáin ke t el Angi iába??, és Franciaországban. Belföldi kiállítások alkui mával is igen szép sikerei voltak. Fgy-vay miniatűrje különös utakat járt mag — Mint mondtam — folytatta -— fel gyű bemüh bennem néha az érzés. így született meg első rózsafüzérem. Egy ismeretlen angol hölgy kezébe került, aki hogyhogy nem XI- Pius pápéshoz juttatta A Széni Álcának megtetszhetett a munkám., mer: a püspökség, utján, érdeklődött elmem Után. Furcsa sorsam példázza az esel: megírlak elmemet és mielőtt választ kaptam volna, a Szent Atya elhunyt. Számit; miasm előfordult, hogy hasonló esetben közbe jött valami és elvágott ti nagyobb méretű éri'énvesi'tfés elöl. Később u mákéi rendház főnökének utján XII. Pivr. pápához juttattam el egy másik rássafüzéremet, melyért atyai áldását koptam szú enternd együtt es evv emlék plakettel. Nagyon meghatott ez ffl pillanat ... Csendes beszél vetésünké g kezelő or vasának bejövetele szakította lébe, Pár íied’zes érdeklődő sző és megnyugtató mondat hangzik el a kórterem nyugalmas csendjében. — Valóságos faragóláz tört ki t, öelegozn- ken — mondd mosolyogva a doktor <i? -- amióta művészünk itt van És az ördög ott jut\ ahol cinlegelik. Szőke” fürtűi fiával gyermek lép be a. terembe ''"TP l erika, deszkái aput szorongatva vén'télen ke ?-é>ben. Bognár (Tiborhoz />íf, hopy rujzcljou elő neki vo ntai képráma féléi, meri nine- „munkája“. Pár pillanatot a szék“, kisfiúvá' és a doktor bácsivá! a ttro&ba nézők át. — Az „epigonal“ műtermi - jegyzi c, Héjason az orvos, — Az epigonoL túzu: munkában rannak, (jörbg Ferenc matter, aki: rnáv számtalanszor álitotio ki dohait, mo-H »-vţy UiOtt darabból álló ,t* est er he nedűn ,költözik, •ima!vet I.. leghözc ebbi Nemzetközi. \'a -a'?c. küld fel. Kis Károly most lépett hr a far evét., köze s Bognár mester ■ kü iani'<iányé.tiaf: nuz (átkozik. Az ember nem is képzeli, mb yen rákul mukkor ős. körülmények közt uginnek ki tehetségek - jegyéi ineg uz őrt os, S talán nem ez gondolt arra„ mennyire tgazet t an... Bognár szobájába térek vistxa. Lankadatlanul dolgozik $ a rsodoszurvas- miniatü* jének pi’íunatróé~pillanatra bontakozik ki a körvonalú. A izom széd ágyon felolvasó diákja“' c-s Magyar Életből olvas fel, Lénkben rokonok: velük. A népiekkel,., Hogyan érzi mayát measiz zülóhaza fától, falujától? —r agyon megbecsülnek. Gondoskodó &ze~ retetlel nes?, körül Kole&ár professzor és tiv fényi doktor ar. Soha nem ereztem az emberi ti*?*eletnek és szeretetnek ihen megnriliá- mdását. Jósás sugárzik mindenefeía, reáin’. kezeli és távoli ismerősök részéről egyaránt. Jer ián .ez gyógyít meg, a szeretet. „, Búcsúzom Gs őst cheta égek müvészlcoionié.^ iától. Tárol a napi események zűrzavarától - - csendben — leijes emberek akarnak lenr.L Teljes emberek és művészek, tatán cnr.lt is több, müalkotóh, Ma még ősi ehet sé sok ,,, SZABÓ ENDRE, A Magyar Statisztíliaí S?emíc uj számában Schneider Aroád clr,. a liazatéit déli részek statisztikai adatait á’litp egybe, sait>os, íul- avoraó nasevrészt még éz eiső viiághúbora eiőttrő származókat, n^ert a jugoszláv s'ca* ttsz’ika gondosan v gyázntt arra. hogy ne szói gáltasson adatokat bármilyen regi statisztikai, vagy közigazgatási egységnek megfelelően. A •Tög^sziáv adatok «zerinr most hezatért báróin iöíddarahon — Bácska, Baranyai háromszög és Muraköz, va’amint a vendvidék — 1.031 000 élek lakott; ez°k k^zíü 78S.0r»0 fo f> Bácskának most v'sszatén részén 53.010 a baranyai háromszögben és 104 000 fő n kínra- közben, valamint a vend vidéken Mostan e területek kiferipdé<5« 11.475 km3, a r.énsüriiseg átlagosan % lélek. Ä lesrsürnhben lakott rész esek közül a \ e^megvéhez éí Zateinegvéhca hazatéri rész. ezeken ugyani. 19>1 ben át ac 114 lakos esett eg-V Síéffvze kilőrnéteenyi íer-ü” íp(re. A Bácskában az ätiae 02 le'ek t-"fcat kö.ríilt.eliil ugyanaz, mint a trianoni terű etea Ä vissxstoalait dáfv'd^kt feroieiré'ie*: mi. vetési ágak szerint i ísrü!@t !íl8gili¥f?lsg Muraköz és Vendviíík — =— ----- — crr 70 Baranyai háromszög, -— — —- -% Duna-Tisza köze —■ p ■— — — if V Visszafoglalt terület mindössze: % A Bácska kéi főterménye a tenger? és búza, de sajnos a terme é?i adatok már mind bar* mine évelek, a egujabb termésekről ugyanis nincsenek megbízható adatok Akkor, as első világháború előli, illetve a tizes éytk első felében 420 000 kát. ho d veit évente átlag ban a learatott tenger lerület és ennél valamivel kevesebb; 412.000 Lat. hold a búzáé, A rozs ezen a területen alig számított kenyér* terménynek $ terii ete mindössze 13.009 hob dat tett. Jelentős volt ellenben a zab terület., j63.000 kát. hold, árpa már csak ennek a £e= füleinek alig az egynegyedét fogla ta le. Miután a termésátlagok a többi magyar területekéit léavegesftn meghaladták, ezen av aránylag kis részen, amely meg má-’fé m- lh;ó hóidat sem ér el, a hazai kenyérmagvaknak és sok más növénynek a jelentősen aagv ha" nyadát. aratták. így tengeriből 6 m ííió méter mázsa termett öt év átlagában, huzábú 3.3 millió q, a learatott zab mennyisége 1 4 millió íj"ir3 rugóit,, az árnáé megközelítette. a négy* százezer mázsát. Bmgonva ennek a kétszerese volt. A termésátlagok kü önösen a tengerinél és a zabnál haladták meg magasan 3z akkori országos átlagot. A tengerinél as ei térés ’óval meghaladta a 40áí-oi a zabnál a negyedrészéit A búzából itt ekkor 8.0 mázsát »rmeltek al országos 7.1 q*va! szemben, de nem szabad fe ledni a bácskai buza m nőségét az országossal szerűben. —• a« árpánál ia egv q volt a í)ác>- kai gazda előnye az ország út agos gazd Üval össaehasonlitva. A roas én -s burgonya esceke» 3.s oly termékeny földeken semmivel sem he* zott többet, mint másutt soványabb talajokon és kedvezőtlenebb égalji viszonyok között Ezek a talajok főként a tengerinek és a búzának valók. Azonban mindezek régi számok, a maiikat sejteni is alig lehet Ea*v szerb íré azt állítja, hogy a Bánságban az 1936—í938 években hoidankint számítva a bu/.a termés áiaga 9.3 q volt, a tengerié pedig 14.5 q. Ei t-sak a buzánát jelentene ényeges emelkedést, a tengerinél nem. De álta ános érvényű megállapításra három őv átlaga nem fogadható el döntőnek. A szemestermények rae’ie‘1 mindig különös jelentősége volt » Bácskában az inarí növények termelésének, különösen o cukorrépának. éj komlónak és e keni.irn.ek Á* 1910 -—1911. eazdasági évben 3 226 kát. h*»M vol* cukorrépával bevetve, mely terű et 573 559 ■» lermóst hozott. A kenderrel bevetett terület r< pvcincsak az 1910—11. gazdasági évben 13.203 kát. holdat tett és 37.768 tr mag, v-5" iám nt 75 957 q rost-t<-rmést eret*ményezeth A kenácv terme'és főként a Duna*Tmi közének legdélibb részein je eure», igv a hódsági, titeli újvidéki é- ana’ini iarásA han. ahol a természeti viszonyok Hrlönibíi» megfelelnek ennek a kiiburánuk V^ówitiíj hn<?v az mari n^vónvek íerrae'ése & jelentei? háborút meg* Î előző időszak n^béz «rebonaertekesj^csi viszonya? köve'körtében, de más okokból ts. ni ép* jelentősen kvtervdf az első ví’asrh-d.nrHí me" (dőcő korszakhoz képest. .Tugoxiáv forrásból származó adatok SKC-rmi s Baesks «ivc-ckintî keaderiermelése S 500 vagonra tehető, ami' lő évente átlag 16*00—1706 vagon Eleit ken der re! lehet számítani. Ugyané forrás szerint a Bácska a világ ke-ndertermek'sén^k min leg? iÖ-—15 százalékát szolgáltatja Aou!ó event:? Stlag 20—25.000 q terem, ennek a menny» regnek 75 száza ékét Petrőc község termes:. A már említett termények mellett jelentő* 9 Bácska legdélibb részein a kei é-?aetí terms’ lés is. Jugoszláv forrás szerint Ujv’dék környékén mintegy 5000 kai hob! terű eted 80<1 kertész foglalkozik Szántóföldi kertészettel. \ kertészeti termelés eredményét"!, amelv évente 2000 vagonra tehető, B—900 vagont vittek ki, A Bácska 24.428 kát. hold kiter'edéfi ező- őterii’ete főkén? a Duna balnar'*áu Bajitól délre terül el. Zombor és Szabadka irány?* ban. Ezek n^vobbré^ükben mcs a fiÍo.téra* vész előtti időben többnyVe immúnis talajon eszközölt felepitéiek és aieslebetosen gveuqe borokfeí szogáB-ittak. \ Bicska leg* dé’ibb részén szintén sok a szőlő, amely szőlőterület áthúzódik a vis-iá nec? csatolt teme«- torontáli szőlőterületek fe’é. Hivlegyelc npmási! (100 drh.'ct aaar 2 50 pengőtől Uezdődceuf 24 órán belül válla juk. Ellenzék könyves hol js. Koloaivár, Máivá* kuáív 'ét % 0 hímtéit dili reszeli Ss'ernielésl irtifet 1 úgy amakkor. 1930-ban volt, A déli baranyai részen pedig, aho sok a terméketlen, mocsaras teris’et, nein voit több az ál ago* népsűrűség 53 léi éknél ami a trianoni viszonyok szerint nagyon kedvezőtlen értékű betelepül ség. Gazdasági szempontból a hazatért bácskai résznek nagy a je erdősége, mégpedig főként azért, ín*n a maga fé’óldaiii mezőgazdasági kultúrájában és termékenységében igen fontos kiegészítő része a magyar gazdasági egység' nek. A Iránom területen a szántóföldek ara* aya mintegy 60%-os volt az egész Serül éthez mérten, a hazatér! északi és keleti részek e - íenbén szántókban jóval szegényebbek, any° nyír», hosv az ezekkel a területekkel megna gyobbodott csonkaországbaa s szántók aránya valamivel a felerész a á eseti, A Bácskában a szántók az egész területnek 77,6A-át alkot* * ják és e? íren n«;?v*elentőségU a szegény ! északi és keleti részek eÖ cost/vonása szem" j pon»’ából.  baranvai háromszögben és a Mu* * raközhen a viszonyok egészen ma-îok.  bezaI tért Baranyában a szántók aránya aegyveíj százalékot sem er el egészen, a Muraközben pedig valamivel 45% alatt marad. A de rőí inost hazrtért területek kiterjedése egyébként 1,994.600 kát. bold, vagy s hazánk mai terű íete mintegy 29,843.000 kaí, hold es e* a rég. Magyar-anyaország 49.0 rr i'Uo kát. ho ánvi területének nem egészen 60%-s A ^ ív-, c: j tehető se u eşy ■ oldalú, amit már .3 ssáatófe tiílny.-?mó volta nemcsak um a., oe >-ésD>en meg i? okó . Miután ugyanis a szántók aránya ilyen maga?, minden más mivelési ág aranyának el ke?’ "mögött foaradn'a. így a kertek aránya' iU- csak 0.9%. fa trianoni területen l.T-é); k réteké 5.0 (6.9), a szőlőkre ití a lerüietnefe vsak 1.6%-a ősik a trianoni terület 2.2%-áva» Si-eaaben. Még a ícgelőteruletek eráaya is c-Sak 8.3% itt, holott a trianoni terület« n ssegb?,‘íd 10%-ol is.- Erdőkre g. Báeskábau essfc 7.6% esik 3 még % írianoai Seriileten >-« m —7. _
