Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-27 / 295. szám

>1941 é & c a» b $ r 2 i»

I TittÁiűmi.

&

Ü

l

bouj /„

‘HxöiiiáBtj

* 4sJöxÖfyi vjköJ

ißasdtaifs/

Mal jini-v 4 ^HqsliiîAî ^ Mojty Y î t ß :îâjijK •vioi ipore

>i MflOV'«-,-ásóin od

!ÍÍíÍESS§9R.;

[«rfgsÜy I.

8 8Í IFBÍJf

ns dr o* îfOY Övíof ot módid Oífei-SOÍ j; ísn osdoq şor! iüssb >y0iî egűi 1 fc îK^em

raí ddr/h: «.m^Ioboji

ÍOií JÓlO <''"'- >83 pairiin '5Ba€SOfioj I deV!} sT?'- sfeaáso-íSií >fiim man ir-iallüi? i: fftd'Bbao-f rrö;4 a%öii TSYSftM 1 if.-. lütno«

bíiiiii îis!

8 Q£9i st: '<Î3fS93Ît3y ad tsgfitn Í jm.c L i b^aifjalaî lom don?

B3fU<|

Anfi/i i\\$\

.nod ii’â4oviK>d rc»Mi sc-be, :iiŞE’0 ofî

oeiq ?.om OL >[T3Ji>j ■dovrröm .-"CO î*ud >> \ ifjîs»1 j ívogrív vu> ş oiovcj i/sJ/sohti.rf gozloyi bnOî xog :23'i »lijul kîn r-isîJc

li ÍS.1

JovaAci

i UT3G 3" .

bcöd O

.\KîYH

ÎRStŞuXP.

,A ii *2î /_ Jiol tJskod >151 os ÖA A *ah Ü7şa

;

uia r.r

»csiß

Az U/ Vi^ág című hözguzd <- sági lap karácsonyi számából vei tűk az alábbi nagy érdekű cikket.

A modem hadviselés uiaiiü|»rfág nem nélkülözheti fegyvertárából azokat az esz- közöket, amelyekkel i’em csak az ellenfél haderejének megseimaisiíésére -tör, ha mrm közvetlenül, vágj közvetett utón a Nfcembenáiió fél országának gazdasági éleséit kívánja felborítani azáJtak hogy iétaiapjatan ingatja meg a kiegyensúlyozott gazdasági élet két fontos ténye* zajéi: a termelést és a fogyasztást. A moot folyó küzdelemben ez a hadviselés egyenes folytatása annak a gazdasági h í borúnak, amely többé-kevésbé rejtve, de snegszakitás nélkül folytatódott 1914*tőí a világháborút lezáró békeszerződések: után 's s amely lappangó harc nem utol3* ósorban előidézője volt a napjainkban folyó véres küzdelem!.. k Ez a gazdasági háború természetesen igyekszik ellenfelét a legsebezhetőbb ponton sújtani. Eu.ro • pában nagyon kevés ország dicsekedhet azzal, hogy földrajz’ és gazdasági adottsága következtében függetleníteni tudja magát a szomszédáílamokka! való imen zivfibb külkereskedelemtől. A kaikeres« kedelera, amely az országok közötti áru •■’serét Lonyoíitja le, egy fegyveres konfliktus eseten első helyen érzi a háborús nehézségeket. A háborús 'események erősen éreztetik hatásukat nemcsak a kük* kereskedelmi volumen alakulásában, hanem mindazon változásokban is, amelyek a külkeréskedeiem lebonyolításának útvonala bau a harci cselekmények kiterjedése következtében előállnak.

Magyarországnak mint teijc-«en komi* ueuiá/’s fekvésű, országnak, számolni kőikéit mindazon körülményeikkel., amelyek .\7. 1939 szeptember éta folyó háború kövei kézi éhen külkereskedelmének lehuny a- Iltását befolyásolták. Felesleges rámutat"’ ni arra. hogy a szárazfüídön és tengeren mindinkább kiterjedő barei eselekiiié- livek mennyire. megv áltoztál iák a magyar k ilkereskcdelein beszerzési és értékesíteni piacai!. Tud

iok azt, hogy a tengeren" tuli büiki■ retkedéi mi forgalom már a. turbón: első évében îş erős korlát ozás ok kírl bonyolódót f le, míg öiarzorsság hadhoJe- pése titán gyakorlatilag teljesen megszűnt. De magán az europei konlijaensea is s/i- mos piac1 lehetőség sziki meg a bábom kitérje lése következtében., ilyen körül" menyek között fokozottabb jelentőséggel birt er. hogy tíz ország iparénak »w (myageUdiásáJtGz feltétlenül szüksége'' anyagokai megszerezzük - ugyanakkor a jövőre gondolva, kivitelünk számára is biztosítsunk piacoko t.

Kétségtelen, hogy ezek & megköiöttsó- geic rendkívül nehéz helyzet elé állilotiák kiilkí reskedturavinker. fia tehál rövid áttekintést adunk az elmúlt esztendő külkereskedelmi vonjál vezetéséről, úgy nagyjából hüirorn időszakot különböztethetünk meg. A három időszak közül az első az. amely a magyar—orosz kereskedelmi szerződés naraiáráiásától a tavaszi bei--» káni hadjárat befejezéséig tarlón, s má - soolik időszak, a balkáni, újjáépítés so fán kialakuló uj helyzet alapján nj kereskedelemi szerződésekkel lvztositosUa Magyarország és Délkeletenrópa intenzív gazdasági Icape-olatait, a harmadik idő-* Szak pedig a neme: --orosz búhoru kitörése után előállott változásokkal számol• vff, alapjait r-jkta le \\% uj európai gazdaság; rend- szellemében való országok kou zott* együttműködésnek.

Eml-'rettük már. hogy a háborús cselek- íaenyc’K kiterjedése következtében a kö~ zéperuOpai államok figyelme mindjobban j <’ kezek es távolkeleti piacok falé. Ívd- nyirh. Ebben az időszakban Magyarcr- sz.aguak a dunai elgvi központi helvzete rgen kedvező Irauz dióhéj ősegeket biztos:« loîî. Magyarország a vasúti és közúti közlekedő- . zempoet jóból, éppen kedve- zó iöldrüj2Í helyzete folytán az Északról és Középeurópúból a Balkán A- Közel kelet irányai lebonyolódott forgalom egeik legfontcuhb kapuja. Mindaddig, amíg a Szovjet Oroszországgal való •ám* csere lehetősége fennállóit, meg volt adva annak a lehetősége, hogy a skandináv államoknak é • a Némgébirodalom keleti felének a Balkánnal való szárazföldi forna!: a jelentőségét, hogy az uj európai gazdasági rendben milyen fontos szerep jut OSkeleiurána iu-lenzir külkeraske- ! (felnit kapa.jlalui'iakts i.g) a hadjárat le! zárá-a után nj gazdasági szerződésekkel

I 1* Vu:"-holta cg, iittnoó.ödés-'’ >’ tőrön, j A i, érnie l szevje lerósz, háború ki töre- ' vével kezdődőit eí » ínagyar kőikére ...ke *

I dek-in elmúlt es-zlendejéiv"k harmadik j időszaka, amikor is a l ét nagy baráti ál- \ f Útimnál: \ ém.étorsságg<d én Obi szór szög- \ I gal folytatott tárgy, ásol: sorún félreér.' i ; he teilen ill leszögeztük u nwgyor gazdasár ] I gi élei szerepét az i-j európai rendben, i I KoAiékezeies, hogy a magyar ét. a néniét j I gazdasági élei illetékes tényezői milyen ş I fczoros eyyüttmüfc üdéiben intézték és bo- ] ! uyoidották !<* a két országot érdeklő idő- I hâtrii gazdasági kérdéseket. Az elmúlt I nyáron löszül miit . tu.k r í német helyről ! arra a fontos feladatra, amelyet a magyar r iparnak a jövőben be kell töltenie. Ez a I kijelentés egyszerre végetvetett annak a

• suttogó aknamunkának, amellyel felei]ót*

I len elemek az államok között lévő jőve* i szonyt meg akarták zavarni. Amikor a

magyar ipar megkezdheti céltudatos épi I tőmunkáját az uj Európáért, úgymakkor /téldús mezőgazdasági mtéskedésefekél

i biztosítjuk évszázados agrár kultúránk és j minőségi termelésünk jövőjét. Az érdé- I kelt országok mezőgazdasági kérdéseinek \ intru,óv tanuimányozása, az egyes ipa*

j rok (?) gyakori megbeszélései biztosítják'

■ az uj Európa tervszerű felépítésé!.

A magyar kü‘ k e resk edel era a háború«

• viszontagságok közeliette sem felekezeti ; meg arról, hogy mii ven foutosl hivatás i vár reá a jövőben. Tudjuk jói, hogy n*ó*

I zőgazdasági kultúránk jól béréi. Imrén* l előzéseit meg leli ismertetnünk a szóm- I szédos tfél kelt európai államok!, al, ugyan*

I ekkor iparunk az ugyanonnan származó

• nyersanyagok feldolgozásával ellátja «

\ piacokat azokkal a közszükségleti cikkel:" i kel. amelyek hivatva vonnak a népek élőt- \ nívóját növelni. E kellős cél indlett <>r- j > zárunk közvet.itpként áll Nyugat és i Kelet nagy vKiútja ioellct.!. hogy etőse- ! giíse a népek barátságán alapuló gázán*

• sági együttműködést.

között: Mennybői a- nagyol leiölt Sorz- z/rtok . . .

A város vezetősége azonban nemcsak aiTÓl gondoskodott, hogy a karácson;* gyönyörű szimbólumát, a karácsonyfái kapják meg a város szegényei. hanem ajándékot, kenyeret is akart ex alkalom"' hói juttatui nekik, tigv a város, mint a különböző társadalmi közületi', redrac- nye>:-, mozgalom utján c]érték azt. hog- minden arra rászoruló c-talád rz.í«iára ■ Indiák valami kévései juttatni ezen a 5 második magyar kruáesonyon. f.átxv ke1 ; lett volna, hogy ezt-Aben a karácáii/nyesl •• j ürömi el jes órákban niüLyou hohiogan re!- { lék át a rzercíetadomáiiyolcat Kolozsvár \ szegényei. Lehetetten, volt nem. érezni ki \ ebből a szocuílis s> gUmák urasból a szil ‘

I

nel: és léleknek ..magyar u mcgyaréri' szélűméit. És ez volt talán a legszebb ^ ezen a mai, szegény, háboru-s karác-soi DYÜll.

Î Egyébként Koîoatv.ir egész magyar tár j âadalom csöndes, családias h*augtilalba)i I ünnepelt az idea s kiv'ánl égy máinak j mindenki boldog ünnepet s xuég bKde I gabb magyar jövőt s békesség,ut. (--t

ÉíbféwIiiFWiéÉÉAtotiiiÉ ^ műt*

gf.linn Ma^yofországoa át bonyolódjék ie. Ennek a Iranzitlelietííségaek azonban nemcsak a száva,áob.ii. tehát vasuli e- közúti forgalomban voll jelentősége, ha-* nem fokozottabb rnértélJnro jelentkezni a dunai íörgalomb-an. Ismeretes, hogv lhf’ypv-'t a Dunavoigyébcn elfoglalt szer tencsés földrajzi helyzeténél fogra köti; nyen Koíépeurópa belső kontinendidis r- szenek tengeri kikötőiévé Lehető. A gondos előrelátással fejlesztett csépeli sza- badkik'jíő ás az állandóan fejlődő duna tengerjé’á hajópark elősegítették az okai az elképzeléseket, amelyek ha jójáratOKOt kívánjak fenntart' ni nemcsak a Ije-van* lébe, Itanem távolabbi kikötőkbe Ls.

Az 1941. évi magyar ihilkeţeskedelem első időszaka végétért akkor, amikor a ten gel v ha ta lm * k balkáni hadjárata rövid idő leforgása alatt uj helyzetet terem'•■'It Dé-lkejeteurópábaa. A háború kitöréséig a dálkeíeteurópas államok níigyrésze arra íöreiedetl, hogy exportfölöslegéit távoli és szabad devizával fiz-ejő piacon helyezze eb Amikor a háborús cvs- ajények ki* terjedése következtében a Fö'b-.közi-ten* gvr is hadszíntérré vált, a hajózás meg- sziinéséveí az országok ktiikereskédeliai gon diai egvre nőttek. A mindinkább növekvő SzáUitiísi nehézségek arra ígésztet* ték a délkeletenrópai államokat, hogy egyre jobban fejlesszék ki egymásközöttí kereskedelmi k..pcsolataikăK Lőnek kő vérképiében igen élénk kere.sk.etielcmpoli 1 kai tevékenység indult meg. Eleinte úgy látszott, hogy ezek a kapcsolatok csupán deiglenes jAíegik-k. Amikor azoulwm ez év májusában, a baákáni hadjárat hefeje* zése után itt is a rend és a nyugalom lett úrrá, az érdekeit yliánok elhatároz* ták, hogy gazdasági kapcsolataikat szilárd alapokra helyezik s kiiíkereskcdelmülíel: az adott iahe í ős égek határai közöl!, min den eszközzel kifeiíeszkk. A hadjárat egészen nj bdyze.lc' teremtett. L'j or.vzág keletkezett s a fontos piacokról végérvényesen eltűnt - az az idegen befolyás, amelynek nem utolsósorban, egyik fanJo< célja volt az v.Uonwh egyméshözöUi gazdasági hapc lelátóinak m egakadélyozámt,

Magyar ország elsők között, ismerte fel < n*

Az igazi szetetei jegyében ünnepelte Kaíozsvér iámmdmmua

mmgymt karácsonyt

j KOLOZSVÁR, december 27. (Az El I lenzék tudósítójától.) A íelszahadnlás 1 utáni második karácsony Erdély főváro- I sóban, Kolozsváron az igazi magyar egyik I ve tartozás jegyében telt él. A másodflk j magyar karácsony voll ez az elmúlt kér j szomorú évtized utáu s már a természet .

\ megadta gyönyörű külsőségével ennek a j gyönyörű ünnepnek ír om, szép jdÜegzeo 1 tességét. Több, mint kétheti esőzés é- ! ?árteng©r után enyhe kis fagy jött, fel í rikkant ;t föl»I és karácsony szombatin előbb csak szálingózni kezdett, majd ünnep első napján hullt, egyre hullt a bo. A fehér hóíakaró belepte a várost, de a lágy csuk a földréteget érintette. A szívekben a hidegség, a fagy helyért a szeretet lénye gyűlt ki s a karácsonyi ürmei

Karácsonyi ünnepi műsor. —•

Dec. 23-{ó2 29-ig.

Mulatságos katonavigjáíék. Fősz. Laíabár KálmáiK Siuior Erzsi, Csor- tos, Bilicsi, stb. Legújabb híradók.

................... -T—...I, . I. .................. , ---------------------------------- -----------—--------...y

Karácsonyi matiné:.déd 25 és 26-án. d. e. Î1 órakor: BöfIi : T»is5Tsi^a és Ufcoîst» Mohikán cow-boy filmek.

2B-án d. e. il órakor: és le a lap.

Általános matiné helyár 60 fillér.

HÚR IRÉfYáS ¥M

1864-ben alapitett

késmiim ás ssakláiszfrész üztete

Kolozsvár. Kossuji l-ájos-uica 1. sz.

Hz iizist féöi jó bimm ifiziesiUh »?ra, hsp liasYrójiscsölí ’< e v ás meSíiéssíssH íelkiis- meretss kisiolpálással g2»tán is kié nie ír! i.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a !e^- \ álaszíékosabh kJviteli-g;. Ie c;-o’v<■->hl>sn m, KLLHNZilK köfty» osztályában. K o - I ár. Mát vas királv iér 9.

Küikeieskeileliiiíínilk tiäborus mérlege

ifí»i s ^*él feleli * AuIm, a m.hit. leiesl e^elmi Hivat-st el ««be

Kik alapüblták az ÜSS 48 államát 7

A spanyolok födeztek fel Aír«c.rüKá1 éá az LSA-ban töű-.öriilt áilarunk k<»«öl $ sa ő gyarmatosaik alapiiottál: idór«nt)kB az fclsoked. A legtóbő {’»trópai IdUiMÜós, a llufidei, 1559"*lrí‘« má? a spaayol A ?fcf; birod«Ío«í gyarmata veit, Á pir «érrsd fiatalabb arízóiuú #jwway«sl gyanasíá©! 1560'baa alapították, s naw-aaíeEÍkóa pedig 16054w-n keictkepreit. A tetKÜi usir íéuyegasefi később, 1683*Kas alapi4«féfe &; >HÍén »pauyolok, a kaUforÄi®! peÄg es- *in it físüaiabb 80 évvel. l?K9*iw4 kelet® késett.

Az alapitáé idői kdjében helyen a hollandok állnak, akik Uf Hoilaro* dia néven 1614*Kcb (más forrás $*ersr>1 1624-l)en) alapították meg e!s3> 4» efyet« len és3»ks«Lerikai grsrmatnksí. Uj-Hol“ landját a brédsi kikötőbe© cserélték el az angolokkal á mai Ho!laud Gosvumáért. CjMlollantlisf az angolok aitói épp a i\ew-York »evet kapta* fővárosa.

Niemv AtBSterdâffi I».

A svédek három gyarmatot alapítottak: 1617-heu New-Jerseyt, Íő254»ea Físta sylvániát és 1627-ben Delawarei,

Az angolok ehő gyarmata -— az álba« luk alapítóit. 11 kőiül — Virónia volt. ahol az első augol gya/SK«**wk 1007-beR szálltak partra. Ma^sachiüfötts l§20*baa került az aagol gyaroaatek sofábi. köwítti; New-Hampshire Î623 *baix. M.iry laud 1631-beíi, CoaitecticHt Rhode Island 1636*baa, North Carolin» 1650-ben, South-Carob-oa 16TÖ*bep Ver«* mont 1724'ben, Tennessee 1757*bea. Göorgl* 1733-hau és North-Dakota 1.780“ hin.

.Eraudák alapították a legtöbb gyurma-< toi, — 15-öt ;— noha ők csak 16?T-ben jelentek meg az uj földrésze», ahol ah kor alapították Atniuet. Ezt követte 1650 • hen Michigan, ruujd 1670-ben Wisconsin. A század folyamán még négy uj fraueia gyarmat keletkezett: 1685-ben Arkansa-. 1699-ben pedig Illinois, Lou-'siuua é« Mbrtsşîp’. VULniuát 17ö2*<bcn. Kansast 1727-ben, ludianat 1733-hau, Mimiesolat 1731-ljeu, Alissouxit 1735-ben, Kt-otucyL I7ő5-ben, lowat és Ohioí 1788-ban ala 1 jébtoüák a franciák.

Ír sv armato sok abipilása esl^ ir^r nia (1727).

•V gyarniatesítás tevén az 1 S.‘\ állams> jelentkeztek utolsóknak. minfhog' füe- gelienségüket csak 1776-ban kjállottáK ki. Az első amerikai alapítású gyarmat South Dakota volt. amelyben 179bbcn telepedtek tueg az aim i'kai telepesei. Ezt követie \e Uras ka 1805 ben <■ Moir tan:! 1807d>en. inil hen kél uj »merik.ü gyarmat keletkezeti: Oregon és N't ashjüstön. W\o»ning i831-beu .0 kuli. Idaho 181,2-ben. IMsfc 18!7"*M'n. Aey.ió* 1859- böp. Colorado í8.>8-h; n é- vejţjji a leg* liatalelb ai»er!k.u alia;;», Oklahoma. 1889-ben. Evvel rtimTíkaisk állas pltotl álhunok száma 1 Ere (inelkedet!.

gyöuyörü jollegzelessége, az ajándékozás a háborús esztendő szegénysége elíduire : Is' szokatlanul nagyarányú volt. Az egy , máson való segituiakarás, az egymás tá- I mosatása talán sohasem volt annyira ál- j ialános, mini az idén. T‘s szólt ez első* sorban a szegényeknek, hogy ők is érez" j /ék a karácsonyt:

(▼yönyörü példával maga a város járt elől. A főtéren, a Mátyás király-szobor ; közelében karácsony estéjén kigyudtak a fények a „Miiideuki karácsonyfájáu". Már dél’atáu 5 órakor körülseregfették » ktiţvârosi szegények a liataíraus l'eayc iát, mert vad ak, hogy az ó számukra gyújtották még a"fényeket és nekik szól, hozzájuk zeng a' dal. amelyet hangszórók ! zuguk - széjjel a főtéren öt és hat óra