Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-08 / 256. szám

!>ix "lob [ r. Í02MÍÍ iabadc-ss 'isixfi'líií asiinosü finii se £ ÍZí’ÓVÜm i iioqon sttoseíaj íisqfixs? inflation , iííssoa tsri J3^3j' a jiiiíss 3DDHnO^ oía inon I33«rí 'Mj AtebsJ , JssEIo? a rnőm í dduvóví ijfodBnßh r-3 .thv^ 0£XÍ i BS xuidÚEt.) avguai n iéi'ihsru a sxhmoT ú Jxtái le:Íb lol fír/cil fej, iéSaíáljí au .ífos- JtjlsfcG 1 rreimiod szí of mod fefjíaasS £a yíláíl ElüSűSV C áÜttOtí an. ísíai Jßljöjih aAunod QS(fílO£8 -3 nobf* soiöjad irr^fkţ- [ £ 0175 ,(U ii/« a ma 'â öi <E»b Í rri*0f. IjijSffl t c 1ÖV Rf/OÍuJ liasfi'Bíí 0 SSOŢÎ ,j}j37Öd 1 lÓoT -»inas 8 ■ .inâ's aazfesd iö'.áii'2 vhnsH îgoq-i pösöJ >?aaH 3 baq irr.-iJ ut ii "-T/M I ..4 ■ hot halász,art e‘é 96 ősiére. A társulat ter- mAszetieae-n kiegéazüH a nagy feladatra. Táiui Ferenc és Fekete Mihály voltak az uj fel­altat uj-abb oszlopai. Egyébként Krémm* Jené, Rari es Gyula, Hegyi Lili is beléptek niás érdekből, Az eredmény után Zichy János gróf kvátu^míttiszter joggal fejezte Lj me leg »H szó érését és ál api'tolta meg, bogy a magyar közműveltség szeme luosx. már Ko* lyzsváíau függ. A ciklus országos határa vo?t, bogy a buikpetti Magyar Színház vendégül látta kóc előadásra e ciklust ős szerep Ölt Hßrczeg. Babits, Kosztolányi, Móricz nagy cikkekben köavdtitetlék az országos vissz­hangot, a közművelődési tanács pedig kiadra iQagyar darabokat bevezető értekezéseket \x 19X2—13iki évad mígkoronázta erődjét. Az antik drámák sorozata kesriUt színre. Az ,akor kibsi*« Hagy képvúMűjét mufaísták b« éa vaiameimyát C^enjrery Jáaos egyetemi ta­nár magyarázta meg előzeítes beszédben. Ae&chy'os ..Perzsák“ című darabja nyitotta uieg a sort és mint magyar ő'imutató «»flott Je az ő Oresfena című triológiájápak színre- hozatala, Texmétszcfceáöa Sophokles, Eunpi" des, Aristophone*, P a a tűz Se hiányzott, és Terentius Afernek a Testvérek című művé- i'fk őshfta utalója volt a zárdát. Egészen uj rendezésben került színre Az ember tragé- diája- Ez a nagy tendib'et fo lytatódott és -aj' nos befej esőd őrt az 1913-—1914. évadban. Shake-spea re»eik?us tűnd ők Kitt és komor.ott 46 -ersten, keresztül, 17 drámán keresztül. Ez az év hires S’ó opera revén is, amelyekben. Papp Lásoftó — a későbbi Pavel Konstantin :—. Lévav Porta, Baranyai Joún, Farkas Sán­dor. Komáromi Pá* segítették a régebbieket, a nagy megeddásábafl. Mikor kitört a háború, a kársuást éppen szabadságon volt- A nagy viharban a vidéki társulatokat sorra feloszlatták. Kolozsvár azonban má'kénT viselkedj tL M égsz aki tolták a szünidőt: távirati hívásra futottak haza művészetük s tisztciecremó tó módon azúr, napon keresztül kizárólag mag)’«t darabokat játszottak. A, jövedelmet a már jelentőn Szinpártoló Társulat kezeké:- és a hadbavo­nultaknak juttatta. A vérző négy éven ke* resztü„ahogy 2eh?.t‘% a társulat lelkesen íteljesítette hivatását s igv vaut képessé, hogy aztán, aztán a borzasztó végzetet is Szilárd • gon ne cd várja, tűrje, állja.  román impé* rima eleinte nem gátolta a folytatólagossága:, ’de hetek miíltúva’ minduma’an kellemetlen­kedőit, ismételt házkutatásokkal és betiltá­sokkal. A cenzura még Shakeepeaxet sem ki" tnéítv/ s akit engedély evett- azt oSoaxkiTotía, később pedig már cfSök „entente“ származású darabokat fare és kétnyelvű színia pót köve­telt. Elvették a honvédvezérkar kezén assz* uá l hangaz'-reket és csak bérbe adták vissza. Csakhamar román ttársuiat jp befurakodott » a magyar szinházha 1919 május 14'én a Hu­nyadi-téri neme* falak visszaverték az első román szniieilőadás hangjait. Ez a nap egyéb­ként ii> gyászos hangulatú volt. Gliibu Oni&i* for államtitkár egy bizottság élén he állít oft és kÖAtte'te a Színház átadását-, a hüségrskii . k léteiét. Jánpvicc igazgató tagadólag váia- j -zolt, mire-' a társulat egyik tagjai', Papp •1. ászlót — Pave' Kon-tant int — a színház korinámybxrto«ának rendelték és az épület homlokzatára ki t űztök a rom in obogóf. Ezentúl a sűrű betiltások mimt néhány "né­hány napos játék után szüneteket okoztak. A cenzúra egészen elvadult; a színpadról Igri'- tetták a magyar viseletét és a magyar föld­rajzi neveket. Julián fPán a társu >atot felszó- 'ktotrák, hogy csapja ej az igazgatót s ön- ,kormányzata alapon vonuljam út a színkörbe, azonban, másnap a Síjiohiaj ülés Réthe'y GdÖfl elnökletével erélyes Irstri^on eütasitó határozator hozott. Szeptember Id án a nagy- szebeui kormanyzóta-ttács ’eiratfca! válaszolt erre a határozatra, s ebben visszavonhatat’a • i'u! ki.jeílfentet"e, hogy október 1-én a román ál áru átveszi a :/.iuháza*. Kolozsvár éa f'r- déi> «ötét hangulatába öltözve, szeptember •30-án lezajlott az uj színházban, az utolsó magyar játék. Ham At kértük színre. A ccn zor a monológnak csak első sorát eugedé* lyczte, lényeges rövidítéseket' követelt, s el­tiltott^ Fortimbras bevonulását. A fojtott hr.tizillatban lassan, okţetleül, rejtett hangs«* lyozá okJcal folyt a játék. A szereposztás a következő volt: Hamlet: JantovicS, Ophelia: l our Lik, királyné: Laczkó Aranka, király: Szenígyörgyi. Horatűo: Tárai. PrAonius; De* z'éri,^ szinészfeirály: Fekete Mihály, szellem : Szakács Andor, Laerrss: Lengyel Vilmos, sira-.-o: Le övei Leó és Nagy Gyula, Vallóban Maia’-ethez «•« törtóitelmi fordulathoz illő s;v- rposztáí. A i ok ere ruhába öltözött, óriási közönség mindeo éíozetti szót tüntetéssel ki- sert s lombom jelenet következett,, amikor Hamlet. Hím törődve a hagyománnyá, a szju- u:h1 elejére rohant és harsogva kiáG'tor.ta: L -í.rti, vagy^ n'i'rri can:, A taps és dobogás orkánjából ily ért kiáltások hasadtak elé: É'.ui! Lenni! L ni akarnuk? Erre futólépésben kar- ;:»ralom érkézéit a színház t-ló és ez. amikor az t i adás végen a síró-rívó közöitóég nem -kart sehnerv se tágítani. Lár az .igazgató a •iiggöny c.'őtt néma jelekkel kérte az elosz' 'á»L benyomult és ki tuszkol la Kolozsvár át- '-zeijemüH közönségét. Máauap reggel 8 óra ? er összegyűlt a társulat a Színpadon, 9 óra- ^■«r katonasájj iogtA twfSJ épwUter, Iái órakor Porntiu prefektus, Poj) Joiaei po!- gnnuester és e,yv oitri'de^, niHitíin az afadáiít a vezetőség megtagadta, jelképes erőszakot alkalmazva, átvette » szia)házat, jegyzőkönyv­be foglalta ezt n cse elcim^ayt ©s aztán ^ a színpadra ment, ahol az összegyűlt társumt némán várakozott, májjá- hirteien ,a Himnuszra gyújtott. Nagy piL'anat vo‘t... Október 4*én a az ukőrben folyta*unott a munka és kezdődött h zivataros husi kor. Eleinte a románositr.tt színház tó- kokett köl­csönkérni a díszleteket, ruhákat, viaskodni a folytonos betiltásokkal) cen zurá v. á s okk a!, anyagi gondokkal, a helyszín keUetlenségeá ve, a fiitetlenség mizériáival. Jan*«vies ál­landó ankéteken fáradt a színkör tulajdonjo­gának tisztázásán és a helyszíni nehézségek megszüntetésén- 1920 márciusában az a ria­dó Kr kelt szárnyra, hogy a <nagy*r Mméüze,- ! tét jugoszláv mintára véglegesen cluéxnitják. ‘ Erre Janovics nyih levelet intézett Goga I Octavian kultuszminiszterhez a Ke en L‘j8%* I ban. amelyre óriási visszhang felelt a rom au i sajtóban is, s a miniszter rendeletére megtör* I tént a kisebbségi színművészet ideiglenes sza- í bályozása. Minden magyar társulat norködési j engedélyét egy évre meghosszabbították, a szinkörj 1927 ig átadták a bennlévő társul at* nak a tu ajdonjogi vita felfüggesztésével \ magyar erő hatott. M kor eltiltották a szín* iiázakLan a ht vezető beszédeket, sikerült ezt a tilalmat vissr.avonatní: megalakulhatott az Erdélyi és Bánsági Magyar Szinésze-gycsiilct, mely 90 nyugdíjas ügyéi is feikaro ta, de saj* nos, lielső ellentétek miatt hamarosan kimúlt az életből. Szóval, megszilárdult .assankmt a ! színkörben a keserű élet és évek során sikír I rii t II liónapos évadot fenntartani, ugyszól- j ván minden kenyérleien színészt elhelyezve. I Teírmészetesen sosţf voit derűit az ég Sok* { szór mennydörgőit és csapott te villám. Rendkívüli kárt okozott az általános gazda* I sági világválság és ennek már az elején a vi* ! lágszerte kitört külön 8Z!öházi vá ság Sok ! akadályt gördített a cenzura, a szépmi vészeli felügyelőségük bakafántoskodása s az a kö­rülmény-. hogy* mind kevesebb magyar állam* polgársága színészt leheteti szerződtetni, a majd 26 százalékig eme kedő vigalmi adó, a nácionalista ifjúság tüntetése, a míudunta* lan visszatérő hatalmi gyanakvás. Viszont a kolozsvári színművészet — nem gondol a folytonos gonddal — fenntartja kapcsola* tait a magyar drámairodalommal, éveken ke­reszti! , amig lehetett, vendégszerepelteli a magyar főváros k;tünoségeit, klasszikus kül* földi haugversenyzőket is mozgósítva és e mellett folytatja erdélyi drámaírók ősbemu­tatóit., sőt erős szálakkal ápol egy közműve­lődési köze edést a rumán. irodalom {mit az, első évadban színre került Eftimiu . Promt* theusa) és a román színművészet felé, gib-, -íb. Egy pár adat ékesszólóan bizonyítja ezt az elmondhatatlan nagy tevékenységet. Az 1921-—22. évadban 410 játék volt, benne 14 ifjúsági rendeltetésű éa 5 munkásmatiaé. A 36 újdonság között még 3 operának is tér jutott. 3 ősbemutató volt- 3 erdélyitő : színre került Bródi Miklós Thamar c. operája, öárd Oszkár és Tárai Ferencaé Η1 darabja: Pro­fesszor ur és Túl a bai'áíságon. Említsük meg Eftimiu Prométheuszt is. Volt egy rövid Shakespeare-sorozat, megünnepelték Dame halálának 609. Moliére szü elésének 300. év­fordulóját, Katona József szüleit saapját, Szentgvörgyi István és Várady Miklós érde­meit. 1922—23-ban 478 előadás és 2 hang­verseny volt, közte J3 ifjúsági és 6 munkás­előadás. Megünnepelték Petőfi születésének 100. évfordu óját s egy hétig a játék Pető­fivel foglalkozott: színre keriiit Herezeg Fe­renc ünnepi játéka, a Költő és bálái, János vitéz, egy Petőfi zenetörténeti hangverseny, részletek a Tigri- é> hiénából, végül Petőfi fordításában Cor-olamis. Egy egész hamu opera is elhangzott - bennük Sándor Erzsi, Sverdström Vatborg, Burián Károly. Bartók Béla, Nirschv Emilia, Jean A.thanaziu, Nico" léscu, Bassu vendégszerepeit. 3 erdélyi be­mutató is volt- Fiáid Oszkár Oderája, Imiig Ottó Játéka és Gulácsi Irén Kincs című drá* mája kerii t sorra. Az 1923—24. éved hason­ló méretű volt, kiemelkedő eseménve 24 elő­adáson át vezetett Shakespeare-cíkhts. Ebben az évbe» rendezte meg a színház az irodalmi olympiászt, melyen a vándorserleget Maró*" vásárhelv írói köre, az egyéni dijakat pedig Tabéry Géza, Osválh Kálmán és Szombathy Szabó István kapta. Bemutatták Karácsony Benő Vá ás cimii darabját. Az év ez erdélyi csorbáját akarta kiköszörülni a fzinigazgató, amikor 20.000 leje» pályadijat tiizÖH ki er­délyi drámára- Most már sűrűn jönnek a ro­mán darabok, pl. a Vörös szenvedély (Sorbu), melyet janovics, Zuraoíxe (Bíaga). melyet Bárd Oszkár. Nem zörög a havasit. Templom küszöbén é® Fekete banda cicuii, amelyet Ká­dár Imre dr. forditott le. Nem hiányzott az irodalmi műnk ás ciklus sem. Az 1924—2.7-ik év a- locarnoi szellem korszaka különösen erős volt. 11 és fél hónapig wjegázakilát, nélkül küzdői: a szín­kör. 4.9 estén a Icoinoy műfaj arányszánui magasra szökött. A 46 bemutatott ni darab Közölt is sok - 31 — volt a próza. Néni némultak el az operák sem. Európa egyet­len színháza, mely támogatás nélkül operá- zott, ekkor a kolozsvári volt Nagv cscméio e az évnek a 12 estét betöltő Mo iére-nkhi«. 6 .vígjáték iéyéft- Jókai Mór uzüieiésének 1CÖ. évfordulójára négy Jóknkdarah került wtinre. Csokonai Vitéz Mihály sAi letét ének 1S9. év­fordulóját két estén ünnepelték én niegcm* iékczttk külön e őadás keretében Puccini és France haláláról. Színre került a 20 000 1“" jes pályázat győsstobe, Ctdácsi Irén Valuta e. darabja, ame y körül nagy sajtóvita támadt. Bontón darabok magyar fordításban továbbra is szerepelnek fCaragrale, Jorga, Brelan) ter­mészetesen román színészek iJ, mint pl Gro* zavesou Teáján, A cade Barbu cil». Az év leg­nagyobb eseménye volt, hogy 192S január ha­vában Bukarestben a drámai együttes négy darabot mutatott be. A román világ nagy el­ismeréssel nyilatkozott errő' és Jorga Miklós Páriában egy előadása során kiemelte, mint a kisebbségi élet hatalmas eseményét. A kö­vetkező év tovább vitte ezt u magas színvo­nalat. Ismét 11 és fél hónapos évad alakult ki, 522 e őadással, amelyek közül 15 bemu­tató volt és. pedig 30 a próza területéről. Folytatódtak az operaelőadások is. Sajnos, a 25.000 lejes erdélyi drámapályázat sikertel«* nül végződött. Több románból fordított da­rab került szinte, most már egy Mioulesen* játék. Megnövekedett az ifjúsági délutánok száma (18). Ebben az évben már két hétig vendégszerepelt a társalat Bukarestben, ha* tuimaa . eredménnyel. Sajnos, az 192(5—27. esztendőn már a hanyatlás foltjai ütköznek. A közörisé-g ereje kimerül. A színházat bor­zasztóan sújtotta a 26 .százalékos jegyadó és a román színtársulatok egyre fokozódó meg­jelenése. De még mindig '406 előadás volt a megrövidült évadban és bemutató is még 37. Sajnos*, már csak 4 operaelőadásra telt. hogy a művészet ez a zengő ága végleg elha-ígas* son a magyar színpadon. A komor fonalat azonban szinesitette g Jászai Mari-emlékün­nep, Móricz Zsigmondi szerzői estje. Szenr gyorgyi 86. születésnapjának ünneplése, a tíeethovCQ-centennár'um, a Szent Ferencíin" nép, Karinthy Frigyes szerzői estje ég a Qro* zaveseiremléktmnep. De dicsekedhetnek még most is a szintámilat kitűnőségével: ezek az érdemes nevek csil ogtak benne-. Áídor Ju­liska. Dajka Margit. Izeáky Margit, Karácso­nyi HL Laezkó .Aranka, Kőszegi Margit. Len­gyel írén- Miklóssi Margit. Marsi Gizi, Ne- méovi Lili, Poor Lili. Szentgvörgyi, V aradi, Selmcézy, Ihász Aladár, Forgács Sándor, íiolykó, I,tövei Leó. Mibályffy László, Lan­tos Béla. Már le kellett mondani a román darabok előadásáról, amelyek anyagi megter­helést jelen lettek. A iü kisebbségi esztendő Százezer szép asszony köszönheti ragyogóan szép, hamvas arcbőrét a híres nasveityetii KOVÁCS KRÉM rendszeres használatának. Eltünteti az arc minden tisztátalanságát már rövid használat után. Éjjeli használatra kék í ,, . Nappali használatra sárga ţ tóü^agüiafcitáik beszúrni»'ója tele van már a válság részlete­zésével. At kellett venni a váradi színház el­látását, részint menedékül, részint pótlásuk De így sikerült zumd a két helyen 10—10 hónapos évadot biztosítani'. Az uto'só láng lobbant fel még: 34 bemutatót adtak, köztük 3 erdélyi* is (Sebesi Samu: Beddy földje, Bárd Oszkár: Liazt Ferenc első szerelme és Tabéry Géza: Kolozsvári bál). Volt 15 ifjú­sági előadás s utoljára három opera A drá­mai együttes utolsó nagy taglejtésül Budapes­ten vendégszerepelt, nagy erkölcsi sikerre1. Irodalmi esemény volt egy XVII. századbeli szerzetes öt részre osztott közjátékának be­mutatása: „Borka asszony és György diák4* címmel és hogy a Bánk bán uj rendezésben került 6zinre, hogy Ibsen, Schubert, Lessing, Tolgtoj-centeunánoműt is rendeztek. A tár­sulat tagjai sorában friss jelentőségek szere­pe nek: Betegh Bébi. Czoppán FJóri, Kun Magda. Kondor Ibolya. Mayer Kató, László* Andor, Petróezy Abc&, B»*ues Ilona, Balázs Samu, Fii lop Sándor, Mészáros Béla, Rőtbe! y Ödön, Tompa Béla, Tompa Sándor, Tóthi Elek, stb. Az 1929—1930. esztendőben a tár su'at már vándortársulattá vált. Nemcsak Vá­radon játszott, hanem Máramarossziget, Te­mesvár, Szatmár, Nagybányán is. Bekövetke­zett a Szinpártoló Egyesület erőteljes bele­nyúlása a színházi életbe és 1930 szeptember l én az igazgatás irányítása László /.kosra íi gróf Horváth Toldi István kezére került, az­tán Ihász Aladár és Fekete Mihá'y kezére. Az évad végén ugyan Janov'esot újra meg* Lizrák a felelős vezetéssel, de a ,ors a há­nyát:'ás fölíokozásávai egy uj fölemelkedés szükségét sugallja. Erről más cikk számol be. Sp. A kisebbségi színház hőskora (I93Í-ÍÖÍ a felszabadulásig) KOLOZSVÁR, november 8. (Az Eilen.»,ék munkatársától) Emlékezünk még a Thalia ozévi utohó előadására a nyári Színkörben, amikor a „Déryné ifjgsszony“ befejeztével és Cíokon^j „Reményhez“ című gyönyörű-rí megzenésátett költeményének hangjai közben lement a vasfüggöny. A dal szárnyalt: Föl­diekkel’ játszó égi tünemény... várágeső zá­porozott a társulat tagjaira s a zsúfolt mező­tőr közönsége otr á 'olt megbabonázva, vaia' micsodálatos varáa^iatban, könnytől eMátyo- ozott^sssemekkK és tapsolt... a meghajolt' $ágtói Öfiaeszoruít szívvel, feíclko-ülttla és mégis valami különös nosztalgiával, könnye» moso üya£ u-p-uk annak a kis« csoportnak, amely ott ákott a Színpadon, a virágeswlieu, amelynek minden egyes tagját éppen úgy foj­togatta a sirás, mint őt. Sírt a nézőtér és \áft a színpad. Mi vöt ez? Mi ved;, o szivek­nek ez a szavakkal kifojedietetleTi, megüulr TÓan tSaép, halk, de halkságúban is iteljos és cgvértemü össz e dob bánása? Miféle varúzs* hst volt ea:?... Sokan nem tudták és nem tudják talán ma som megérteni. Mi tudjuk. Aki az utolsó kért évtizedet ítr élte íb az tudia: Kolozsvár lelkisége volt. Ennek a vúro&aak évszázadai hagyományo­kon kikristályosodott, tiszta, igrz&, őszin.c, meleg lelkisége. Az mozdult meg. Megmozdí­totta a jóban 'rosszban együttérző Szív. A közös sorsban átélt, áskirciódott, bossszu, ne­héz esetemlők. A búcsú volt. Búcsú egy koarsaaktöä ^amcly lezárult. Amelyben hőske- rát vergődtv át a kisebbségi életre íréit ko­lozsvári színház. Emlékszünk még jól emidc a kisebbségi eafinházunknak minden eş-zteude- jére, hónapjára és minden előadására. Látr- !uk nyomorúságos, kétségbeesett lidvsTctét, oinikor miirmár úgy látszott, hogy nincs to- vabh. araikor fé:7>!mctesen rázta. rengette alapzatát az idegen, politikai hatalom viha­ra, beml pedig a fásultság, kedvetlenség, a közöny éí a bizonytalanság kezdett úrrá lenni. Fájdalmas és elszomorító vo'it a tétova vergődé?. Ks ehhez jött — tíz év« talán en­pwaBMWHBMWMi 'sancwsBP- ir/jmaaapi!s£& ~S) ofck — eszményi szinliázcűnüás tervével Ke­mény János báró, hogy megbízottjává', és művészeti rendezőjével, Kádár Imrével s az egész magyar társadalom bevonásával újjá­építse az erdé'yi magyar színházat. Hitte! kezdett hozzá a munkához. Töretlen, hittel, tbálnát, művészi eszményektől vezérelve és a maximumra hevitesU érdé yj magyar öntudat­ul. A gongütés elhangzót!’, s a fásult kö­zönyt. a csüggetég vergődést egyszerre vala­mi izzó lendület vráltotta fel. A krizi-i ehati t. Csöndben, halkan iudult a munka, de a néma jelszó megtalálta az utat a grófi házaktól ;i ey- szegényebb munkás családi::. S ez a jelszó t /. volt: Magyar Színház nélkül nc-m éáhe.t Ko" iozevár magyarsága! A sorsközösségi gondo st mint melegséget árasztó napfény ragyogott fe* s a színház újra b«népesedett-. Mcgaááku:t a Szinpártoló Egyesület, létrejött a TháLa rószvénytórsaság, az érdeklődés egyre aj gyuhb méretekben bontakoíort ki s vj'~ o van évad is, amikor estéröl-cltére zSnfo t há^aklcaü folytak az előadások a szlnkörb y. A nehézségek azonban továbbra is újból és újból felbukkantak, úgyhogy különösen az utóbbi ürdiat évben a létért való szaka lat ián. idegölő harc és k űz de cm volt a Ketnénv János báró által irányított Tháiia muD-kája. Emberfeletti, egyenlőtlen küzdtJem a ro­máin állam minden támogatását élvező román fV/in játszással. A ko'ozsvári román színház a várostól ingyen fűtést és világítást kapott s az államtól 14 mi Hó évi segélyt kőrútjai alkalmával pedig 75 százalékos vas­úti kedvezményt s ugyanakkor semmiféle adót ée illetéket nem ke lett fizetnie. A Tha­lia ezzel szemben bevétele egyharinadát adó ha fizette, vasúti kedvezményt nem kapott s mindössze Kolozsvár városa juttatott sza­mára 300 ezer lej értékű évi táraocatá t. K< sőbb súlyosan megnehezítette a s/intársulaí ésszeál itáflát a magyarországi színészek ki- t'ltása, a belső atáupőtlás pcdia csaknem h-- Letctlenné va!t, mert magyarnyelvű sziniis­jr roiynüi, deák F^renc-aüca 13. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom