Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-03 / 226. szám

194 1 o±tó&Qr 3. msassffiasnsBMBssasnH! S I i849 októ6 Kilencvensét éve, hogy minden igaz magyar — éíien bár távol a hazájától — a világ bármely részében, gyászün­nepként tartja meg október hatodikai:. Az ezeréves Magyarország történelmé­nek nemcsak dicsőséges, hanem fájdal­makra, veszteségekre emlékeztető nap» jai Is vannak, nagy gyásznapunk pedig október* hatodika. Ezen a napon az ide­gen fegyverekkel szabadságharcunkat vérbefullasztó önkény és kegyetlen bosszuállás nemzetünk legnemesebb ti­zenhárom alakját — vesztőhelyre jut­tatta. i A bitófa azonban nem gyalázta meg az aradi tizenhárom vértanút, hanem megd’icsőitette. Hatalmas szel lem óriá­sokként állnak azóta minden magyar előtt, emlékük bátorságot, önfeláldozást hirdet, a föld pedig, amely testüket be­fogadta, ni és gazdag termést adott a magyarságnak. Ma: kilencvenkét év után a mi f'aink fegyverei elő! hátrál az az ellenség, amelynek segítségévei győzték le szabadságharcunk oroszlán­ként küzdő katonáit. Ezen a gyász ünnepen könnyes sze­mekkel nézünk Arad felé, de a forró könnyeken keresztül látjuk a boldogabb magyar jövendői, amelyet ez a nép annyi küzdelem, annyi harc és áldozat után megérdemelt. Kolozsvár magyar jai! Az október hatodik' gyásznapon sz összes felekezetek templomaiban gyász­istentiszteletet tartanak. Imádkozzunk! a vértanukért, a harctereken küzdő honvédőinkért s azért a Magyarország, ért, amelynek sZentistváni feltámadá­sáért k Te ne verik,ét éven át annyi könny és vér hullott. Kolozsvár, 1941. október o án. KE.LEDY TIBOR dr. sic., Kolozsvár polgármestere. Kolozsváron is meg­kezdi működését a iakásftivafa! KOLOZSVÁR, ohtóbet 3. A lakásínség megszüntetését célzó kormányrendelet megjelenése után Kolozsvár város taná­csa felszólította a háztulajdonosokat, hogy üres lakásaikat, vagy bérbeadóit, de még el néni foglalt lakásaikat záros határidőn belül jelentsék be. A jelenikezés helyéül a polgármesteri hivatal 24-e-s számú szo­báját jelölte meg. Alig néhány üres la­kás boldog tulajdonosa jelentette be üres lakását, de ezek is külvárosi egyszoba- konyhás lakások, úgyhogy tisztviselők el­helyezésére alkalmas kétszoba-konyhás, vagy bárom szobás lakásról egyetlen be­jelentés sem érkezett, nyilván azért, mert ezekkel az üres lakásokkal iizérkeduek. Ezt az állapotot azonban nem lehet to­vább tűrni s ezért — mint értesülünk — Kolozsváron hivatalból fogják összeírni az iirseen álló lakásokat. A közigazgatási hatóságok megbízottjai végigjárják a vá­rost, házról-házra állapítják meg, hogy hol és hány üres lakás van Kolozsváron. Mihelyt az összeírás megtörténik, nyom­ban megkezdi működését a városháza földszintjén a lakáshivatal, amelynek ve­zetője Decsy István városi aljegyző lesz. A lakásbivatal fog rendelkezni az üres lakások felett s ugyancsak a hivatal fog­ja kiadni a lakástkereső tisztviselőknek a jelentkezés sorrendjében a megüresedő lakásokat. A lakáshivatálnál naponként számosán jelentkeznek köztisztviselők la­kásokért. Tegnap délelőtt — és ez a la­kásínséget legjobban jelemzi — már ké­résekkel árasztották el a polgármesteri hivatalt, hogy a jövő év tavaszán felépí­tendő városi bérházban lakásokat bizto­sítsanak maguknak. - >. Minden előkészület megtörtént «8 ¥&$érncsf9i repülőitapra KOLOZSVÁR, október 3. (Saját tud.) A. Széchenyi emléküunepségek során va­sárnap, október 5 én a szamosfalvi repü­lőtéren nagyszabású repülőünnepélyt ren­deznek a repülés és a vitorlázó sport mi­nél szélesebb körben c aló népszerűsíté­sére. Az. ünnepély gazdag műsorának ki­emelkedő része lesz a szamosfalvi vadász­repülők egy rajának kötel'ékrepülése. A műsor végén Keledy Tibor dr. polgármes­ter valamennyi résztvevőnek átadja Ko­lozsvár város emlékérmét, melynek egyik oldalát Mátyás király szobra és a Szent Mihály-templom, a másik oldalát a vá­ros zománcozott címere díszíti a követ­kező felirattal: „Széchenyi emlékrepülő­nap. Kolozsvár. 1941 október 5." Vitéz Horthy István, a Magyar Aero* szövetség diszelnöke, mint azt levélben közülié. halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem tud résztvenni a repülőünne­pélyen. A versenyzőkön kívül azonban Kolozsvárra érkezik ez alkalomból dr. Ember Sándor országgyűlésit képviselő, a Magyar Aeroszöveiség elnöke, dr. Papţp 1 Antal, a Magyar Cserkészszövetség orszá­gos elnöke, valamint dr 1 llbricht Hugó társelnök és számos más előkelőség. A vendégek elszállásolásáról és élelmezésé­ről a Cserkészrepülők Egyesületének ko­lozsvári csoportja gondoskodik. A Kolozsvárra érkező repülők vasárnap délelőtt megkoszorúzzák Martin Lajos ko­lozsvári egyetemi tanári ak a bázsongárdi temetőben levő sírját. Mariin „lebegő ke­rék" nevű találmányával elsőnek éri ed biztató eredményt Európában a helikop­ter rendszerű repülés terén. Ugyancsak o volt az első Erdélyben, akinek sikerült repülőgéppel felszállnia. A repülőnap rendezősége gondoskodott róla, hogy az Ibusz irodája elől társas­gépkocsik szállítsák a közönséget a repü­lőtérre. ahol 1200 ülőhely áll rendelke­zésre. Katonák, leventék és diákok részé­re a belépés dija 50 fillér. További hely- árak 1—3 pengő között váltakoznak. Az ünnepség alatt katonazenekar gondosko­dik a közönség szórakoztatásáról. f,170.000 pengő háfiéfiiést feér Bánify Albert báró m magyar kincstártól KOLOZSVÁR. október 3. A Kolozsvár városi járásbíróság előtt az 1940—1911. M. E. rendelet alapján megindított kár­talanítási perek között jelentőségre és ér­tékre való tekintettel kétségtelenül lesr nagyobb az, melyet báró Banff y Albert kolozsvári lakó:,, földbirtokos intézett dr. Bernáth Ágoston kolozsvári ügyvéd utján a m. kir. kincstár, mint a román állam jogutóda ellen, 1.170.000 pengő értékkü­lönbség megfizetése érdekében. Bánífy Albert báró 1912-ben a m. kir kincstárnak évi 100 ezer aranypengő bér­ért 20 évi időtartamra bérbe adta a V6' laszut és Boncbida községek határában fekvő 5000 holdas birtokát. A bérbevett ingatlanon a kincstár állami méntelepet létesített s az évi bért. az összeomlásig pontosan meg is fizette. Trianon után, mint jogutód, a román állam vette birtokába a méntelepet ? at­tól az időponttól kezdve a báró nemcsak, hogy a bérösszeget nem kapta meg, hanem nagyértékü ingatlanát nevetséges összeg-, éit ki is sajátították. Nem lehetett ózon­ban kisajátítani az 3000 hold területen levő mintegy 96 gazdasági épületet, a hozzátartozó 100 hold belsőséggel egye­temben. Ámde a román kincstár érdeké­ben dolgozó fiskálisok, dr. Leon György kolozsvári egyetemi tanár, később pénz­ügyminiszter és dr. Negrea Camil egyete­mi tanár, ügyvéd, nemkülönben dr. Sueiu János, a román kincstári ügyészség veze­tője módot találtak arra, hogy a báró ke­zeiből ezt fáz értéket is kierőszakolják. V ki nem sajátított ingatlanokért ugyanis Temesmegyében cserében felajánlottak egy birtokot, amelynek értéke meg sem közelítette a boncbida—válaszút! ingail.a- nok értékét. A báró kezdetben nem volt hajlandó a cserébe belemenni, de azután a fiskálisok, akik ezen a tranzakción mil­liókat kerestek, azzal fenyegették meg. hogyha a cserét nem fogadja el, ezt az ingatlanát is egyszakaszos törvénnyel ki­sajátítják. Kényszerhelyzetében elfogadta a román kincstár egyezségi ajánlatát, le­mondott a méntelep hátralékos nyolc évi bérösszegéről, 200 ezer aranypengőjéről és elfogadta a temesmegyei ingatlant, ame­lyet birtokába sohasem vett, mert a Leon —Negrea—Sueiu triumvirátus állítólag 11 millió lejért az ingatlant eladta s ebből 4 millió lejt különböző költségek címén le­vonva. Bánffy Albertnek 7 millió lejt ki­fizetőit. o** ■ Bánffv Albert báró a román kormány özeiméi következtében rendkívül nagy- károkat szenvedett s a kár megtérítése érdekében az 1910—1941. M. E. rende­let alapján egyezségi eljárásra irányuló ke­resetet adott be a magyar kincstár, mint jogutód ellen s a keresetében arra kérte a járásbíróságot, hogy a kincstárt 1 mil­lió 170 ezer pengő értékkülönbözet meg­fizetésére kötelezze. A járásbíróság előtt megtartott első tárgyaláson a kincstár jogügyi igazgatóságának főügyész helyet­tese védekezésében azt állította, bogy a kérdéses ingatlan new a magyar királyi kincstár tulajdona s azt csupán kezeli és ezért a kereset elutasítását kérte. A já­rásbíróság a tárgyalást elnapolta. \ alószinü, hogy érdemi Ítéletre nem kerül sor, mivel remény van arra, hogy a felek időközben kiegyeznek. * EGÉSZ UTCÁT VISSZAPEREL EGY NAGYVÁRADI KALAPGYÁROS. Fried- lender Hermán volt nagyváradi kalapgvá' ros a Tnegindu't ingatlan perek során ér­dekes keresetet nyújtott, be a törvényszé* ken. Friedlender a világháború idején dúsgazdag ember volt, Trianon után azon­ban tönkrement és hatalmas nagyváradi leikéi kénytelen volt csekély áron eladni egy nagyváradi kereskedőnek, aki azt egy romámnak adta tovább. A később parcel- iázott telken 17 ház épült s a terület ma A agy várad előkelő negyedében egyik ut­ca jó részét képezi. Eriedlender most inéi" lányos kártalanítást kér azért, hogy kény- szerhelyzetben eladta egész utcasort kité­rő telkét. {Magyar Tudósító.) Azok a magyar lovasok, akik sok di­csőséggel járták meg küllőidet, sőt még Amerikában is győzelmesen szerepeltek, már itt vannak közöttünk, hogy Erdély is lássa őket. Úgy hisszük, érdekes az, La ez alkalommal ismertetjük e kiváló lovas- gárda szereplését, amely a kettős forradj; lom után mélypontra jutott lovaséletim- ket ismét dicsőségessé tudta tenni. Suk áldozatkészség, munka és szorgalom jelzi ezt a hosszú utat. A kezdeményező gróf Ándrássy Gé/a volt, aki a forradalmak után anyasi é.s erkölcsi súlyával bontotta ki a zászlót. A Nemzeti Lovarda, melynek elnöke volt, lovasmérkőzésekkel, lovas ünnepélyekkel, tereplovaglásokkal kezdte meg a munkát és gyors tempót diktált a lelkesült gár­dának. így volt lehetséges az, hogy már az itthoni szép sikerek után 1924. évben Becsben négy első dijai tudtunk nyerni. Keméry, Adda századosok, Gőzön István, báró Berg Miksáné nyitják meg a győzel­mes utat. Ugyanezen évben Cseh Kálmán főhadnagy Luzernben nyer második dijat, Pados Gusztáv őrnagy Berlinben első lesz a magas követelményű díjlovaglásban, megverve Eur-.pa legjobb dijlovasait a nemzetközi versenyen. Egyik siker a má­Győzelmes magyar lovasok: sík után kíséri a magyar lovasokat élén Binder Ottó buszárőmaggyaí, aki egy­szerre lesz a vergeuyíovaglásban, díjlo­vaglásban, ruiíitaryban és ugratásban Ma­gyarország többszörös bajnoka. A világ fel­ügyel reá és a magyar lovasokat már mindenütt nagy tisztelettel fogadják. A nehéz Acbeni pályán mái* 1928-ban sok első dijat nyernek a nemzetközi viszonv- lalbari elsőrangú lovasokkal szemben Sehuaurek, Pauly mellett itt tűnt fel egv fiatal magyar huszártiszt: Plalthy József, aki ma is a magyar ugrólovasok élén áll. 1929-ben Malanotti alezredes. Schaurek Oltmúr és Endrődy Ágoston főhadnagyok már Amerikából jönnek haza dicsőséggel. Becsben pedig nemzetközi versenyen va­lósággal egymás között döntötték el a versenyeket a külföldi lovasok előli. Plattby nevét már ismeri az egész világ lovastársadalma. Schaurek Salzburgban^,2 méter magsa és lsét méter széles ugrással szenzációs győzelmet arat. Pados, Pauly, Biró Németországban, a díjlovaglás klasz- szikus földjén a magyar lovasmüvé‘ze.1 zászlóját lobogtatják győzedelmesen. A sok siker után jelentünk meg sok reménységgel a berlini nagy olimpiászon, ahol a military rendkívül nehéz terepét Endrődy és Jankovich főhadnagyok helye. • zésével absolválják és ha Visy főhadnagy nagyszerűen haladó lova a/, utolsó részen lábát nem töri, a csapatversenyt a magva rok nyerik meg. T11 tündökölt Plattby Jó­zsef százados, a magyarok reménysége mert a rendkívül nehéz stadiont pályán minden más nemzet lovasaival együtt a mi lovasaink is elvéreztek. Platthyra már majdnem sötétben került gór. A vezető németek csak tőle féltek. Plattby egymás után hibátlanul veszi a nehéz akadályo­kat és 61, a világ legjobb lovasaival szem­ben harmadiknak érkezik a célba. Felejt­hetetlen lesz az az öröm, ami a magyar lovasokat érte, mikor a győzelmi lépcsőn Plattby fejére tették a győzelmi koszorút. A német hivatalos lovasszaklap a világ legjobb gyorslovasa címet adta neki. Nagy vonalakban ilyen a magyar lova­sok pályafutása, mely, ha alaposan fog­lalkoznak vele, kötetszámra menne. Amíg a díjlovaglók és díjugratók sik®- reiket aratták, addig Gömbös Gyula ak­kori honvédelmi miniszter 1935-ben Ör­kényben megalapította a spanyol lovasis­kolát, mely a Károly császár állal 200 év ­vel ezelőlt alapított bécsi spanyol iskola után az egyetlen az egész világon. Elő­zőén már Becsbe küldött tiszteket: Han tby László, Hazslinszky Géza századoso­kat a spanyol iskolába, ahol megtanulták e lovasmii vészét legtökéletesebbjét. E két tiszt munkája az, mely ma már arra a színvonalra hozta a testőrség spa­nyol lovasiskoláját, hogy méltó utóda a bécsinek. 3938 februárjában a Nemzeti Lovardá­ban lépett először a nyilvánosság elé vitéz Hanthy László őrnagy vezetése mellett olyan sikerrel, hogy az egy estére terve­zett bemutatót kilencszer kellett megis­mételni. Az első Dagy siker után a Kor­mányzó Ur Ofőméltósága, aki a lovas­ügyek lelkes pártfogója, a testőrséghez vezényeltette őket, hogy több és nagyobb alkalom nyíljék ez iskola fejlődésének. Ma Hazslinszky Géza százados az iskola vezetője. A Kolozsvárt megkezdett országos io* vasmérkőzések látogatása feledhetetlen élményt jelent azoknak is, akiknek eddig nem nyílott alkalmuk a sportnak e leg- nemesebbikét megismerni. w Tűse pusztított egy kolozsvári asztalosüzemben KOLOZSVÁR, október 3. (Áz Ellenzék tudósítójától.) Nagy tűz pusztított szer­dán éjszaka a Rákóczi ni közelében levő Eaeesemtea 10. szám alatti Fodor-féle asztalos üzemben. A tűz az emeleti rak­tárhelyiségben keléitkezett s a láugok olyan rohamosan terjedtek tovább, Hogy a percek alatt kivonult tűzoltóknak meg­feszített munkával is két és fél órát kel­lett dolgozniuk, áruig végül sikerírlt a tüzet eloltani. Az asztalosüzem berende­zése azonban, valamint a gerendaház és a padlás a lángok martalékául esett. Az anyagi kár több, mint 5000 pengő. A vizsgálat azonnal megindult annak megállapítására, hogy mi okozta a tűz­vészt, pontosan azonban még nem lehetett lisztázni a helyzetet. Egyelőre az látszik valószínűnek, hogy a hibás építkezés mi­alt gyulladt ki az asztalosmühely. Kolozs­vári tűzoltóink vitéz Zombory A. József tüzoltófőparaucsnok és dr. Dévényi End­re parancsnok vezetésével ezúttal is de- rekas, eredményes jó munkát végeztek. FELEMELTÉK A RÁDIÓ ELŐFIZE­TÉSI DIJÁT ROMÁNIÁBAN. A román Uh a talus Lap határozatot közöl a rádió uj dijainak megállapításáról. Az uj dii szállás értelmében kristályos készülék után 900 lej az előfizetés évi dija. Lám­pás készülékek után lakásokban, iskolák­ban, kaszárnyákban, kórházakban, állami szanatóriumokban, stb., valamint jármü­vekre felszerelt és hordozható készülékek után 1680 lej az előfizetés dija. HARMINCKÉTEZER PENGŐS SZŰR­VÉN Cl ÓT KAP A KÁRPÁTALJAI RU­SZIN SZÍNTÁRSULAT. A Magyar Tudó­sító jelenti. hogy a kárpátaljai kormány­zói biztosság részéről intézkedés történt a ruszin szili társul at működésének anyagi biztosit ásóra. A ruszin szín társulatot most szervezik át s működését már az ősz fo­lyamán megkezdi. .4 ruszin színháznak 32 ezer pengős szubvenció áll iMidelkezé* í sere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom