Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-18 / 213. szám

1941 szeptember 1S. ELLENZÉK. wawKWSfeafímm 5 Hoggan mSIiődiif Kolozsvárt a Repülő gárda KOLOZSVÁR, szept. 18. (Az Ellenzék ünunkatársáiól.) A bécsi döntés után elő­állott zavaros helyzet szükségessé tette, hogy az itt élő magyarság védelmére és vagyonának őrizetére külön alakulatot állítsanak fel, melynek hivatása cs köte­lessége lett, hogy a magyarság érdekét minden tekintetben megvédje. így ala­kult meg az akkori kolozsvári rendőr kv esz tor engedélyével a Repülő Gárda, mely egészen a magyar honvédség bevo­nulásáig folytatta működését, nagyon sok esetben megvédte a magyarság érdekeit és egyesek személyi biztonságát. A mult év szeptember elsején, vasár­nap a magyarság vezetői tanácskozásra gyűltek össze és közős elhatározás alapján meghizták Iiarav Béla dr.-t, a református kórház orvosát, hogy alakítsa meg a kii- lönitményt. Harav Béla dr. azonnal neki­fogott a szervezés munkájának és csakha­mar sikerült is egy, mintegy ötszáz főből álló elszánt gárdát toboroznia, amellyel azután már eredményesen felvehette a harcot a csőcselékkel szemben. A Repülő Gárda minden tekintetben segítségére volt a hatóságoknak, akik nem igen tudták megakadályozni a csőcselék tüntetéseit és pusztításait. < . A Repülő Gárda székhelye először a Magyar Népközösség Király-utcai helyisé gében volt. Innen irányították a munká­latokat. Ezt az otthont azonban még a megalakulás napján el kellett hagyniuk, mert a fegyverhez jutott csőcselék megtá­madta az épületet és el akarta fogni a gárdistákat. A Repülő Gárda ott tartóz­kodó legénysége nem akart felesleges vérontást előidézni és ezért felső utasí­tásra egy oldalkapun át eltávozott az épü­letből. A házban csak Haray Béla dr. pa­rancsnok maradt, aki revolverrel a kezé­ben figyelte a csőcselék behatolását. A megvadult emberek nem vették észre a sarokban húzódó parancsnokot és igy lövöldözésre nem került sor. Szent&ssi a fefóősztiít fűmaggal Miután a Király-utcai otthon fenntartá sa igy lehetetlenné vált, a Gárda átköl- lözölt az Lniláríus kollégium Kossuth Lajos-utcai épületébe és ott fdíytatta további működését. A különítmény mű­ködése nemcsak fizikai volt, de tagjai a lelki ellenállást ijS megerősítették és a1 segítés tudatában több esetben eredmé­nyesen szegültek ellen a megtámadott magyarok bátor magatartásukkal az uecai tömeg támadásának. Már szeptember elsején sikerült a fel­dühödött tömegnek betörnie a város egyik fegyverkereskedésébe és onnan több fegyvert el is vittek. Ekkor olyşjn. feszültté vált a hangulat, hogy a Repülő Gárda kénytelen volt a veszélyeztetettebb pontokra állandó őrséget állítani. Hogy az esetleges rombolásokat és a gyújtoga­tást elkerülhessék, erős őrséget állitoítak az Aquila Romana nevii benzin és petró­leumgyárhoz, ahol a benzinkészlet egy részét le is foglalták és mintegy kétezer liter benzint a magyar hatóságok számára megőriztek. • 1 Ugyancsak a rombolásod megakadályo­zására és az összeköttetés esetleges meg­szakításának elhárítására állandó őrséget állítottak fel a szikratávíró hivatal őri­zetére. Ennek az őrségnek sikerült tel­jes egészében megfelelnie feladatának és a szikratávíró hivatalt épségben vehette át a magyar balóság. ! A felizgatott és fegyverhez jutott töme­gek olyan hangulatban voltak és állandó magyarellenes tüntetéseket rendeztek, hogy szükségesnek látszott a magyarság vezetőinek megvédése érdekében állandó őrség felállítása a Magyar Népközösség otthona előtt. ■ . - 1 , : A Repülő Gárda küblönböző gyárakban is elhelyezelt egy-egy őrséget, melynek feladata a gyárak berendezéseinek megvé­dése volt. így őrizték a dohánygyárat-, a gyufagyárat, a villamosmüveket, a szá- ivattyumüveket és még több fontos üze­met. 'Wy # ' ' íí~Hf ? Minthogy a felizgatott csőcselék nem­csak a magyarság ellen tüntetett, hanem felbőszülve követelte azoknak a romá­noknak a halálát is, akik véleményük szerint a bécsi döntésnek okozói voltak, ;4i koloasván görög keleti ée görög kato­likus püspökségek is védelmet kérlek. A püspökségek először Bothmer báró ma­gyar konzulhoz fordultak segítségért, íiogy a román katonaság távozása után a magyar hatóságok bevonulásáig biztosít­sák számukra a védelmet. A konzul a Repülő Gárdához fordult és igy egv kü­lönítmény őrizte a püspökségek épületét egészen a rend végleges megszilárdulásáig. Különleges feladatok A Repülő Gárda nagyobb alakulatokat küldött ki a pályaudvarra is, melyek ál­landó őrséget teljesítettek. Ajz egyik ilyen különítménnyel történt meg, hogy a tömeg megtámadta és a fegyveres össze­tűzés alkalmával elfogott a csőcselék egy gárdistát és puskaiussal úgy összeverte, hogy két bordája betört. Szintén a Repülő Gárda hatáskörébe tartozott az éjjel érkező menekültek el­szállásolása is, a munkát Lakatos Béla gárdista vezetésével külön osztag végezje és szinte emberfeletti munka árán si­került pár nap alatt ötezer menekültet elhelyezni. Természetesen a kötelességük teljesíté­sénél több gárdista került életveszélyes helyzetbe és néhányan súlyosan meg is sebesültek. A Repülő Gárda a város minden pont­ján állított fel hírszerző osztagokat, hogy a veszélyeztetett helyekről azonnal gyors hirt kapjanak. Egyik alkalommal megtör, tént, hogy az. egyik gárdistát, aki éppen jelentéstételre igyekezett be a központba, a csőcselék felismerte és megrohanta. Hiába védekezett, mert a nagy tiilero csakhamar legyőzte és a megvadult tömeg a szó szoros értelmében megskapolta. Ad. dig verték, amíg fejbőre felrepedt és tel­jesen eszméletlen állapotban szállítót Iák he segítségére siető társai a központba. A rendfenntartó osztagok nemcsak na­gyobb tömegekkel szálltak szembe, hanem s»ik*óg (fcset.éw egyesekkel is fölvették a harcot. Egy alkalommal jelentették a központban, hogy az egyik magyar ven­déglőben két fel fogy verzoll román mula­tozik és nagy botrányt rendez. Bőgi ön járőrt küldtek ki és sikerült is a két Hol - r á 11 y < > k o z ó t 1 e fegyverezni. Sok félreértésre és sokszor életveszé­lyes helyzetekre adott okot, hogy a kato­naság sokáig nem volt tisztában a Repülő Gárda működésével és rendzavarásnak minősítve a dolgot, néhányszor fegyverrel is igyekeztek a gárdistákat kötelességük teljesítésében megakadályozni. Egyik al­kalommal megtörtént, hogy egy katonai alakulat a dohánygyárnál elfogott tiz gárdistát és agyon akarta lőni őket. Csak az utolsó pillanatban megérkező Repülő Gárd parancsnokának közbelépése akadá­lyozta meg a katonákat, hogv a halálos ítéletet v'égrelijtsák. Volt olyan eset is, amikor a katonaság éjjel, nyilván nem i.s merve fel a gárdistákat, sort űzet adott le a különítményre és több embert többé- kevésbé súlyosan megsebesített. Siamscu alezredes feíoszíaila a Gárdát A gárdisták a városban több helyen házkutatásokat tartottak és elkobozták a talált fegyvereket. Kiterjedt a Gárda mű­ködési köre a kómgyanus egyének ellen­őrzésére és letartóztatására is. Pár napi működésük alatt 17 kénxgyanu.s embert fogtak el és tartottak őrizetben a magyar hadsereg bevonulásáig, amikor azután át­adták őket a magyar hatóságoknak. Mikor a román katonaság látta, hogy a megvadult tömeg a gárdistákat mindenütt megtámadja és ebből utcai incidensek adódnak, Slanescu alezredes, a város kato­nai parancsnoka szeptember 7-éu szóbeli ultimátumot küldött Haray Béla dr. parancsnoknak. Ebben felszólította a pa­rancsnokot, hogy két órán belül oszlassa fel a Gárdát, mert ellenkező esetben összelöveti a várost és ugyanakkor kiadta a rendeletet, hogyha valakit repülőgár­dista jelvénnyel elfognak, azt azonnal lőjjék főbe. Ennek a rendeletnek az 1»U az eredménye, hogy a Repülő Gárda csak titokban folytathatta munkáját. A honvédség bevonulásáig a gárdisták sok fegyvert zsákmányoltak, köztük 47 katonai lőfegyvert, melyek valami utón a tüntetők birtokába kérőitek és ezeket át­adták a bevonuló magyar rendőrségnek. 11,1 feladatok A Repülő Gárda működése a magyar csapatok bevonulása után sem szűnt meg. Szeptember 11-én a hatóságok felkérésére a Gárda belekapcsolódott az ügyészség, rendőrség és egyéb rendfenntartó szervek munkájába. A gárdisták resztvettek a ház­kutatásokban is és nagyszámú lőfegyvert kobozlak el, valamint több gyanús embert tartóztattak le. Mint a helyi viszonyokkal ismerős különítmény, nagy szolgálatot lettek a rendőrségnek és a többi hatósá­gi alakulatoknak. A gárdistáknak nagy hasznát vélték a postánál is. Több napon keresztül mintegy negyven gárdista állott a posta szolgálatában és munkájával nagy­ban megkönnyítette a postaszolgálat zu-: vartalan lebonyolítását. A Repülő Gárda kezében volt 12 na­pig Kolozsvár benzinellátásának lebo nyolitása is. A gárdisták intézték a benzin kiutalását a inentőegyesülelnek, a -tűzhar­cosoknak, valamint a bevonulásra ideér­kező előkelőségek és újságírók számára is ők gondoskodtak megfelelő számú gép­kocsiról és az ezekhez szükséges benzin- készletről. A Repülő Gárda ezek után már be is fejezte működését és átadta a rendfenn­tartó szerepet a magvar hatóságoknak. Mo st már csak mint társadalmi szervezet működik. A magyar ifjúság fegyelmező nevelését és oktatását tűzte ki felada­tául. - > (h. l.J Prolongálta es ROYAL esz „András" cimü filmet, mert miként az ország összes mozijában hetekik ostrom alatt tartotta a közönség a pénztárt, Kolozsvárt is tömegesen távoztak a ROYAL Filmszínházból azok, akiknek már nem jutott jegy... — Viszont PÁGER ANTAL Andrásának és a gyönyörű filmnek dicséretét zengik azok, akik jegyhez ju­tottak! Külön meglepetés a nagyotthallóknak a fejhallgató készülék, melyet díjtalanul bocsájt rendelkezésükre a ROYAL Filmszínház igazgatósága. A harcos istentelenek Megdöbbentő adatok a Szovjet vallásellenes szervezetéről ti harcot istentelenek mozgalmának szellemi gyökerei KOLOZSVÁR, szeptember 18. V kommu­nista ABC-ben mindéin gyermek és minden párt Lag ezf tanulta meg: „A kommunizmus és a vallás sem elméleti, sem gyakorlati /éren nem egyeztethetők össze“. A kommunista ideológia elképzelésében az egyház munkát jának megbénítása s a vaüfsi tevékenység el­nyomása csak szükségszerű valami, fokozat, abban a nagy harcban, melyeit a munkásosz­tály gazdasági felszabadításáért folytatnak. Jaroslavszky, a harcos istentelenek szöve-Csé" gének bosszú éveken keresztül1 eBirtöke s e mozgalom szellemi vezére, gondolatait igy foglalta össze: „Ott. ahol a vallás győzelmes, ott a kommunizmus meghal. Kommunista élet csak ott lehetséges, ahol a népe* sikerül a vallás igája aló! felszabadítani“. A szovjet istentelenek mozgalmának meg­értéséhez bele kell p illan tárnunk a régi cárí orosz egyház helyzetébe. Lieh Fritz „Das geistige Gesicht des Bolschewismus“ ţa- iiulmányáhan rámutat arra a tényre, bogy a szovjet bolsevizmus szel temi arcát és si­kerét nem érthetjük meg az orosz egyháznak az orosz nép és állam életében elfoglak sze­repének ismerete nélkül. Az orosz egyház a cári uralom utolsó évíizediöiben egyre jobban elveszti kapcsolatait a néppé . Távol kerül at­tól, hogy népegyháznak nevezzük & egyne ioh- ban a cári uralom egyik eszközévé válik- Ez a tény az intelligencia, a városi polgárság és szocialista proletariátus széle® tömegeit még a cári uralom alatt S-zembeálritotTa az egyházzá’. Az orosz forradalmárok szemében az egyház igen hamar a gyűlölt állami abszo­lutizmus egyik !álÜba.tó szimbólumává alakult. Lreb érdekesen fejtegeti azt, Tiogy az orcKSz szerzetesrendek, a maguk sokfé ■e>ségóhrn a nép leiki vágyait csak a túlvilág! édet szeídemi síkján tudták kielégíteni s maga az orosz államegyház elszakadt a leplei gondo­zás munden ténykedésétől s amennyiben í’ycs­mit nem végzett, az <nem volt más1, mint az áüllamhat alom által megkívánt rendelkezések egyházi magyarázata. Az orosz nép lélek utópista beállítottságú s ezt használta fed a cmnizmus a maga vallás- pótléka bevezetésére- A bolsevizanus, mint hit és mint valláspótlék a kefletj kereszténység számára nem lebecsülendő veszedelemmé vál­tozott, amit a bolsevista szel 'em in,V,erpretá- í-orai a kegyetlen, kemény keleti fanatizmus­nak a népiéliekbcn fellelhető adottságai alap­ján továbbépíteni igyekeztek. Valami valóban mélyen' ázsiai van abban, amint a kommunizmus minden erejével ne' kiifieküdv'e szembeSzá i az egyénné] g ez még veszedelmesebbé válik akkor, amikor ehhez a küzdelemhez az amerikanizmus minden technikai adottságát is fel tudta használni. A totális gazdasági állam az ember végét jelenti, azon emberét, akinek megszabadítá­sáért egykoron maga Marx iis barcbaszáIliti készült. Itt van a marxizmus tragédiája, nveíy egyúttal magával hozza a materializmus ben­ső dialektikájának tragédiáját is. ..Geist urni Gesicht des Bolschewismus*' c. könyvében Fiilöp Müller is rámutat arra. hogy az orosiz léitek számára az egyéniség gondo­latának elvesztése s a kollektivizmusban való edöVadiás nem jelentett különösebb keserű nehézséget, hiszen egyéniségét a cári uralom alatt sexn élhette meg maradéktalanul, s az embernek, munt a tömeg egyik tagjának gon­dolata, századok elnyomó törekvései során mái- legtöbbjükben tudatossá változott. F. Oieschtschuk, „Der Kampf gegen die Religion auf der neuen Etappe“ e. tanul­mány kötetében — megjelent 1933-ban oro<sz nye'ven — három kérdésre kíván ftIc lerer adni: 1) mit ért e} a harcos istentelenét* mozgalma az eUő öléves terv idején? 2) a vallásos mozgalmak jelenlegi helyzete szovjet- földön; 3) mit kell a harcos istentelenek szö­vetségének a második ötéves terv idején H­v égtznie, hogy célját elérhesse? Munkájában a mozgalom elmélyítését sürgeti, mert az el­ért ■eredményeket kevésnek és n£m megfele­lőnek tartja. A következő cikkben ismertetni fogjuk azokat az állami törvényeket és rendelkezé­seket, melyekkel az orosz ál-.am az egyházat és a vallásos inegnyilatkozást sajtolta, har­madik cikkünkben pedig a harcos istentele­nek szövetségének munkájáról adunk átte­kintést. Közleményeink során íz ökumeni­kus sajtószolgálat hivatal«« adatokon alapuló híreit használjuk. Ferenez József. Október elsején életbelép a bányanytigbérról szóló rendelet KOLOZSVÁR, szept. 18. (Saját tudó­sit ónktól.) A bányatörvény hatálya alá tartozó üzemekben és az ezekkel kapcso­latos ipari üzemekben foglalkoztatott munkásoknak, altiszteknek és ezek csa­ládtagjainak nyugbérbiztositásáról a kor máuy nemrégen rendelet tervet készített. A tervezetet hozzászólás végeti megküld­ték valamennyi érdekeltnek. A kormány eredetileg szeptember else­jén akarat élelbelépl.etni a rendeletéi és már attoţyiz időponttól kezdve szándéko­zott fizetni a magasabb bányanyugbére- kct. A közbejött akadályok miatt azon­ban ezt a tervet nem lehetett megvalósí­tani s igy valószínűleg annak életbelépte­tésére csak október l étől fog sor kerülni. Ettől az életbeléptetési batáridőtől füg­getlenül már szeptemberben megkezdik / bányanyugbér alapjául szolgáló összegek beszedéséi. Az összegek a belügyminiszté­riumhoz folynak be és ez gondoskodik az után az OTI in keresztül a felemelt bányanyugbérek céljára való felhaszná­lásukról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom