Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-02 / 149. szám

Z LLT3 NT ßK

■Bl

■um—ma

KIVONAT

(befejező k őrlemény).

(1) A leventoképzrs céljaim szükséges in

gatlauok cs nagyohhitasám aiuevnuyiln'n >'rre a célra közterület v ig\ a község (város) tulajdonában álló alkalmas terült t ut'iu áll rendelkezésre a községet

a sáro-t az 1881 : \l.l. törvénycikkben s/a ■ ha'vozott kisajafitási jog illeti meg. A kisajátítást az érdekelt iniuús^tt'rtkkel egyetértve a kereskedelem- és közlekedé-iigy i miniszter engedélyez i. lagositás vagy birtokrendezés alkalmával is hhetöVg gondoskodni kell a levemtfkép/és céljára szükséges terület megszerzéséről.

(5) A községek és városok a levOntekép/cs következtében rájuk háruló költségek fedezéséről költségvetésükben gondoskodni kötelesek. Az arra reászorulló községeket a vármegyéknek kell ráinogat.niok. A községek, u városok és a vármegyék költségvetésébe ebből a célból a felveendő összegek mértékét a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel éj a pénzügyminiszterrel egyetértve állapitja meg. felhasználásuk tekintetében a honvédelmi miniszter is felügyeletet gyakorol.

(6) Nyilvános iskolák fenntartóit" a valláséi közoktatásügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve kötelezheti arra, hogy az iskola helyiségeinek, udvarának, Sporttelepének, valamint Testnevelés céljaira szolgáló berendeléseinek és felszerelési tárgyainak leventeképzés céljára való használatát megengedjék.

(7) Olyan kereskedelmi, ipari mezőgazda- sági vállalat vagy közüzem (gyár. bánya, stb.), amelynél a munkások é* egyéb alkalmazottak száma az ezret eléri, Teventekote- les munkásai és egyéb alkalmazottai részére köteles megfelelő gyakorlótérről és egyéb berendezésekről (sport-, lőtér, otthon, gyakorlóterem, fürdőhelyiség) gondoskodni. A honvédelmi miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve kér vagy több olyan vállalatot (özemet), amelynél az állandó alkalmazottak száma Btvenet meghalad, kötelezhet arra. hogy együttesen létesítsen és tartson fenn a leventeképzés céljaira (Szükséges — teherbíró képességének megfelelő — berendezéseket, vagy ehelyett a leventeképzé» céljára hozzájárulást fizessen.

(8) Az 1922. évi január hó 1. napja óta az iskolán kivüli ifjúság kötelező te<'tneve- lés céljára szolgáló térségeket, helyiségeket, berendezéseket és feflszerelési tárgyakat « leventeképzés céljára kell fenntartani, illetőleg erre a célra kell fordítani.

(9) A minisztérium rendelettel állapítja m*ög, hogy mely időpontig köteLe&ek a törvényhatóságok és a községek a leventeintéz- mény költségeinek fedezésére azokat a kiadásokat hozzájárulásként teljesiteni, amelyek a törvényhatóságokat és a községeket a testnevelésről széló 1921 : LIII. törvénycikk rendelkezései és a kötelező testnevelésről szóló egyéb rendelkezése folytán a testnevelés céljára a jeden törvény hatálybalépésekor terhelik.

Tanszemélyzet köz rém ükö déle. Leventeegyesületek. Fegyelmi szabályok.

13. §. (1) A nyilvános iskolák tamszc- mélyzetének és a népművelés szerveinek a levenleképzéshen éa a leventeegyesületek irányításában való közreműködését a valláséi közoktatásügyi miniszter á honvédelmi miniszterrel egyetértve, a leventeojktató személyzet kiképzésének ne^vlési és oktatási tananyagát pedig a honvédelmi miniszter a vaCás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve szabályozza.

(2) A leventekötelezettséggel kapcsolatos egyesületi élet országos megszervezését és irányítását a honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterek bevonásával és a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve intézi. Ez a rendelkezés nem érinti a belügyminiszternek az egyesületekre való felügyeleti jogát. A tizennyolcadik életévüket he nem töltött leventekötiplesívk az iskolai hatóságok felügyelete alatt álló egyesületeken. valamint a magyar c^orké77.szÖ\ etség kötelékébe tartozó cserkészcsapatokon kívül egyesületnek vagy bármily más megjelölésű egyesületi jellegű szervezetnek (10.38 : XVIT. t. c. 1. § 1 tagjai nem lehetnek. Ez a rendelkezés roem akadályozza, hogy sportegyesületekben a tizennyolcadik életévüket be nem töltött leventék engedéllyel edzést folytathassanak és igazolt versenyzők lehessenek.

(3) A leventékre vonatkozó fegyelmi szabályokat a honvédelmi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.

HARMADIK RÉSZ.

(14. §. — 21. §. (7) nekezdéséig a Honvédségre vonatkozik.)

21. §. (81 \ ténylege-s szolgálati ^ kötelezettség alatt álló tartósan szabadságollak és a tartalékosok I. tartaléki kötelezettségük első két éve alatt tartoznak a leventekikép- zéáben mint oktatók résztvemná.

(A 21. (ó) bek.-löl az 54. ij ig bezárólag a Honvédségre vonatkozik )

1 övés/.küíelc/ettség.

55. §. (1) A lövé.s/kötclezettség célja a honvédség I. tartalékának és I. pótfurtale- kának taglal körében a hagyományos magyar katonai erények apol.isa, a katonai rudas <m ismeretek megőrzés“ éa továbbirjVs/te«.»*.

(2) \ lövós/kötclczeitség az I tartalékhoz. é< az I. póltur'tálukhoz tartozókra terjed ki.

(3) A Kivé-/kötelezettség időtartama évi harminchat órara terjed.

( 1) Leventeoktatókat (vezetőket) eredményes működésűk alapján a lövéízkötolczett- scg aló! egészen vagy részben meute&itoni liehet.

(5) A lövcszkötelczettsóg teljesítése alól közérdekből felmentés adható. A m. kir. CGendőrség. a m. kir. rendőrség, a m. kir. pénziigvőrség és uz. állami erdészet fegyver személyzete és a letartóztató intézett k őrszemélyzete a lövés/kötelozelrség aló! mentes.

(6) Nem esnek a löv észkötelezettség alá a papi (papjelölti) kedvezményben részesült hadkötelesek.

(71 A lövészkötelezettség teljesítésének részletes szabályait a mezőgazdasági munkálatok folyamatának és az egyél) fogalkozási agak kereseti viszonyainak figyelembevételével a minisztérium, a lövészkötelezetrséggel kapcsolatos iegytlmi szabályokat pedig a honvédelmi mirtiszter állapítja meg.

(8) A levGnteiutézmény céljára szolgáló térségek, helyiségek, berendezések és felszerelési tárgyak a lövésztovábbképzés céljára ia felhasználhatók.

(91 A honvédelmi miniszter elrendelheti, hogv a lövés7.kötelczettség alatt állók a lö- vészképzéá alatt megkülönböztető jelvényt viseljenek.

(Az 56. §. — 69. Ş-ig bezárólag a Honvédségre vonatkozik.)

Lövész kötelezettség teljesítésének

költségei. .

70. §. (1) A lövéc-zkötelezettség teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségeket a honvédelmi tárca viseli.

(2) A lövészek a lövészköteleaertség telje- siiéíével felmerült költségek megtérítésére igényt nem támaszthatnak, csupán esetleg felmerülő utazási költségeik megtérítésére van igényük, ha állandó lakóhelyüktől a lö- vészkiképzés helye 15 kilométernél tovább fekszik.

(A 71. §-ról az ÖTÖDIK RÉSZ 133. §-ig bezárólag, a Honvédségre vonatkozik.)

Légvédelem.

A tanulóifjúság és a leventikötelesek oktatása és kiképzése

134. §. (1) A mindkét nembeli tanulóifjúságot, valamint az egyetemek és főiskolák hallgatóit is az oktatás keretében légvédelmi oktatásban, a személyes légvédelmi kötelezettség korhatárának elérése után pedig ugyancsak az oktatás keretében légvédelmi kiképzésben is kell részesíteni. Az e tekintetben szükséges rendelkezéseket a vallás- és közoktatásügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben adja ki.

(21 A leventekötelíeseket a leventekiképzés alatt légvédelmi oktatásban is kelj részesíteni.

(Az ÖTÖDIK RÉSZ 135. §-tól a HATODIK RÉSZ 170. §-ig bezárólag, a Honvédségre vonatkozik.)

HETEDIK RÉSZ.

Büntető rendelkezések.

]. Fejezet.

A leventekötelejzettséggel öslstflef üggő bűncselekmények

A leventeköteles kihágásai.

171. §. (!) A leventeköteles kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással

büntetendő, ha:

1. a hatósági orvod vizsgálaton (8. §.) nem jelenik meg és elmaradását alapos okkal ki nem menti,

2. a leventeképzésen vagy gyakorlaton (9. §.) nem jelenik meg és elmaradását alapos okkal ki nem menti,

3. a leventeképzésben közreműködő személlyé' szemben szándékosan ti-’ztelerlenül viselkedik vagy a leventeképzés körében ka- pof parancsnak szándékosan mem engedelmeskedik, feltéve, hogy ilyen magatartás miatt már lrgsulyo?abh fegyelmi fenyítést állott ki.

(2) A tiz'Cnnyo'c évesnél fiatalabb leventekötelesnek a fenti 1. vagy 2. pont alá eső cselekménye nem kihágás, emiatt a leven- t°kötelest házi, iskolai vagv fegyelmi fenyítés éri. J

(3) Kihágás miatt pénzbüntetéssel büntetendő az a tizennyolc évesnél idősebb leventeköteles, aki a bejelentésre és a nyilvántartásra vonatkozó szabályokat megszegi.

A leventokotcles gondviselőjének és munkaadójának kihágásai.

1 i 2. ij. (1) A le ve.11 löknie les törvény« s képviselője (atyja, gyámja), szállásadója, illetőleg munka vagy »/.nlgálaladóju (II. §.), ha a le vent ek (itch's l köt élezel Őségének tcljoilé- r-éhen szándékosan megakadályozza, kütele- zrltscgenck teljesítse miatt hátránnyal sújtja. vagy aIL almazá* áltól Clbocsátju. kihágást követ cl é > két hónapig terjedő el/.árú»íal büntetendő.

(2) Kihágás miatt pén/büiitctéssoJ liüntc- tendö a törvényes képviselő (ul\a, gyám), a gondviselő, szállásadó, illetőleg a munka- vagy szolgálatadó, ha:

1. megszegi a leventekoteltn bejek ntéöére é.- nyi'vantarrására vonatkozó rendelkezést, vagy

elmulasztja, hogy a leveatekötclevt a liázi fegyelem t szközcivi'l kötelességének teljesítésére szoritsa.

Vállalat tulajdonosának és üzletvezetőjének kihágása'.

173. §. A 12. §. (7) bekezdésében megjelölt vállalatnak tulajdonosa, illetőleg üzletvezetője, ha az erre vonatkoz) rendelkezésnek megszegésével a hatóság felhívására sem gondoskodik a leventeképzés céljára Szükséges berendezés létesítéséről 'agy fenntartásáról, kihágást1 követ cl és két hónapig .terjedhető elzárása! büntetendő.

A leventekötelezettség kijátszása.

174. §. A leventekötele.s «étoéget követ el é« egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, ha:

1. fondorlattal kivonja magát a leventekötelezettség aló', vagy

2. külföldre távozik abból a céibóL, hogy a leventeképzés alól szabaduljon.

Leventeintézménv ellen irányuló izgatás. 1

175. §. Az á lami és társadalmi rend hatályosabb védőiméről szóló 1921 : III. t. c. 6. §-a a következő rendelkezéssel egészitte- tik ki:

Aki a leventeintézménv cLen gyűlöletre izgat, vagy a leventeképzésben közreműködő személynek alakilag és tartalmilag egyaránt tői vénye» rendelkezése elleti 1 ngedetlcnség- re biv fel, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő.

ZAGKAB, julius 2. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Az önálló Horvátország gazdasági elhelyezkedése, felépítése méltán tarthat igényt a közönség érdeklődésére, annál is inkább, mivel az uj államalakulat vezérei fiatal és tetterős férfiak, akik Horvátország jövendő fel adatait a legmodernebb elgondolások alapján kívánják megvetni.

A horvát gazdasági éiet legelső fóruma dr. Lamer Mirko, a kiváló közgazdász, egyébként az ipar és kereskedelem legfőbb vezetője, a horvát gazdasági élet egyik Jegilletékesebb képviselője, elgon dolásairol a következőket mondotta munkatársunknak :

— Egy nép szabadsága és az állam kifejlődése a saját gazdasági erők szabad kialakulásának függvénye. A mai Horvátország, amikor még a volt Jugoszláviában, mint horvát bánság szerepelt, tér mészetesen nem tudla gazdaságpolitikájának azt a képet adni, amely a horvát nép igényeinek megfelelt volna. A közös vám és kereskedelmi irányelvek alapján Szerbia vezette kiilkereskedelmünket, de ez korántsem volt közös, hanem kizáróan a szerbek és különösen a szerb katonai körök érdekeit szolgálta.

— A pénzpolitika is a belgrádi kormány hatásköréhez tartozott s igazán kis határok között lehetett horvát gazdaságpolitikáról beszélni. Mi Horvátország ban pontosan tudjuk, bogy különösen manapság, amikor az európai kontinensről a liberalizmus utolsó maradványai is eltűnnek, a nemzetgazdaságok sem lehetnek tekintettel az egyéni, vagy osztályérdekekre. Az egész gazdálkodás egyöntetű egész kell, hogy legyen és mindenkinek el kell foglalnia ebben a nemzetgazdasági szervezetben az őt megillető helyet.

— Legfontosabb feladatunknak tekint jük, miután a horvát állam ereje vezérli elgondolásainkat. Hogy nagy szomszédaink, Németország és Olaszország megbecsülését vívjuk ki magunk számára. Gazdasági életünket jól szervezzük meg, még pedig a vállalkozótól a munkásig, a fogyasztótól a termelőig. Egyes

1941 lutíua 2.

nEHmBmnaBBBflOBaHBani

I elhutalrnazÚK leventeintézmény ellen irányuló rágalmazás és bccsülctxérté J esetében.

176. §. (1) A becsület vé<l« Iliiéről »zóló 1914 : XI.I. t. c. 8. §-£nak 3. pontja azzal a rende k«/.rfcscl ogégzitt«nik ki, hogy a rágal ii'azán vagy l>c»ül«'thérlét> vót-i-g'- abban a/ »•selben in csupán felhatalmazás alapján üldözhető, hu az.r a ieventciiitézinény ellen kü- setik el.

(2) A felhatalmazást a honvédelmi miniszter adja meg.

(A 177. §-tól a NYOLCADIK RÉSZ 222. §-ig bezárólag, a Honvédségre vonatkozik.)

Gondozás.

223. §. (1) A jelen törvény remddkezéíei alapján leventéköuTe-zettcéget, valamint a nemhivatásos állományban bármily tényleges ketonui szolgalatot (ideértve a fegyvergyakorlatot és lövészkiképzést is) telje-itő, továbbá honvédelmi munkára vagy közérd-kü légvédelmi szolgálatra igény bevert vagy ün- k«-nte.i jelentkezés alapján alkalmazott sze- n-élyéloniek, valamint eltartásra szoruló hát- ramaradottaiknak a jelen törvény alapján teljesített szolgálatból (munkából) kifolyólag szenvedett sérülés, .sebesülés, más e.gé-z- stgroutás, illetőleg halál esetében gondozásra van igényük. A gondozásban részesitendők kínét, a gondozás közelebbi előfeltételeit é3 módozatait, valamint mértékét a rokkantellátásról szóló 1933 : VII. törvénycikk rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett a minisztérium rendelettel állapitja meg.

(2) A jelen §. rendelkező-ei folytán felmerülő költségek az államkincstárt terhelik, kivéve a különleges légvédelmi szolgálatból kifolyólag szenvedett veszteség következtében felmerülő ilyen költségeket, amelyeket a különlcge-s légvédelmi alakulat fenntartója köteles viselni.

(A 223. §. (3) és (4) bekezdés nem vonatkozik az e'ő- é* utóképzásr?.)

Katonai fegyelmi szabályok alatt álló szmélyek.

224. §. (1) A tényleges katonai személy [16. §. (3) bek 1 a katonai fegyelmi szabályok alatt áll.

(2) A nem tényleges katonai személy a következő esetekben áll a karonai fegyelmi szabályok alatt:

a) az 55. §-ban megállapított lövészkötelezettség megszegése miatt.

(Az a)—g) pont és a (3) bekezdés nem vonatkozik az utóképzésre.)

A horvat gazdasági rend problémái

rendszabályokról korai volna beszélni. Bizonyos anomáliák kiküszöbölésén azonban máris dolgozunk, igy például egyik legjelentősebb feladatunknak tartjuk, hogy az árpolitikát összehangolják a mun kabér-politikával. Különböző gazdasági ágak nem voltak tekintettel egymás ér dekeire, a bankok és iparunk külön-kü- lön próbáltak eredményeket elérni. Ezután hitelrendszerünknek elsősorban az ipari és gazdasági termelés fejlesztésén kell dolgoznia. Gazdasági életünknek teljesen uj megnyilatkozása lesz külkereskedelmünk is és ezután, mint önálló állam lépünk összeköttetésbe a külfölddel, kereskedelmi szerződéseinket önállóan kötjük meg, meghatározva azt, hogy mi lyen árukat szállítunk és milyen árukat hozunk be.

— Ezért határoztuk el, hogy minden horvát vállalkozást egyrészt egységként, másrészt teljességükben szemlélünk és meg kell talál ni azokat a közös vonatkozásokat, amelyek a vállalkozó és a munkás között hazánk felépitésére, céljaink felé vezetnek. Nemzetgazdaságunktól függ hazánk jóléte, ennek a gazdaságnak az alapja a paraszt, a földművelő, aki az usz- tasa alapelvek szerint is minden élet forrása és mint ilyen, Horvátország hatalmának hordozója.

— Megismételhetem tehát, hogy a hor

vát nép és a horvát állam jóléte, ereje és jövője elsősorban nemzetgazdaságunk szilárd szervezetében rejlik és azért minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy minden gazdasági ténykedést egyöntetű rendszerbe fogjunk össze. o. m. i.

MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A FELSZABADULT ORSZÁGRÉSZEKEN AZ INGATLANOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK MEGTÁMADÁSI HATÁRIDEJÉT. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kor mány rendeletet adott ki, amellyel a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrészeken az 'ngatla nők elidegenítésének a agy megterhelésének megtámadására vonatka-ó perin d it ás i szándék bejelentési határidejét folyó évi augusztus 31 éig meghosszabbította.

a íionvédelemröí szóló íörvéu^ből