Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-17 / 112. szám

* ar f Rwzrfir 1941 májú* 1 6. negyedéves teológus, jegyzője Biró Mózes jelenlegi Kolozsvár-hklelvei ref. lelkcs-z, alapitó tagjai között pedig Mal.sai AI* bért,, dr. Csillag Bertalan, Kertész- Mar­ton, Afagy Sándor Szabó Dénes, Ssj'-ó Károly, Farkas Béla, Tarr Mihály, Forró Gyula, Nagy András, Köblös Endre, sib. akkori teológu^hallgatók voltak. Az egve- siilet két évig működött Ravasz László vezetésével, majd Ravasz távozása után dr. Imre Lajos teológiai professzor vál­lalta magára az egyesület irányítását és a mai napig is az ő vezetése mellett dol­gozik az Ifjúsági Keresztyén Egyesület. I Az IKE húszéves fennállásának emlék­ünnepén az erre hivatott tényezők log- ‘ nak részletesen beszámolni az egyesület eddigi működéséről tartalmas estélyük során, melynek részletes műsora a kö­vetkező: 1. Megnyitó beszéd, tartja ifj. Nagy Géza tanár, elnök 2. Vallásos dalokat énekel a ref. teológia énekkara. 3. A Fű- iskolás iKE 20 éve. Előadás, tartja Lász­ló Dezső lelkész, országgyűlési képviselő. 4. Verseiből felolvas Reményik Sándor, 5. Népdalokat énekel a teológia énekkara. 6. Az ifjúsági evangéliumi munka a magyar életben. Előadás, tartja Karácsony Sán­dor Író. 7. Énekel Moldovan Melinda énektanárnő. Zongorán kiséri Benedek Kálmán zenetanár és karmester. 8. Hym- nusz. Énekli a közönség. Az emlékünne­pély jövedelme a bőiskolás IKE jótékony céljait szolgálja. Belépőjegyek ára: 1.50 P., 1 P. Főiskolásoknak 40 fillér. B. N. y. 1941 Erdély népművészeti kincse! hatalmas sikert arattak a budapesti mintavásáron KOLOZSVÁR, májú« 16. (Saját tud.) Bensőséges, lélekemelő ünnepség színhe­lye lesz vasárnap este a református teo lógiai fakultás díszterme. Gazdag műso­ros estély során fogja megünnepelni ugyanis alapításának és fennállásának huszadik évfordulóját a Főiskolás Ifjú sági Keresztyén Egyesület, amely két év­tized áldásos, hasznos és termékeny küz­delme után megizmosodva végzi építő és neuazetnevelő munkáját Az a főisko 1 ás IKE, amely hosszú időn keresztül ki­sebbségi életünk egyetlen szervezete vol! és nemzetalkotó munkába összefogta Er­dély tanuló ifjúságát. Az Ifjúsági Keresztyén Egyesület a trianoni gyászosemlékü hazacsonkitás után a legválságosabh időkben alakult meg, amikor as erdélyi magyar ifjúság a világháború pokoli borzalmait átvé­szelve, hazája elvesztése után tanácstala­nul és tehetetlenül néaett a jövő elé. Talán sohasem volt olyan szomjoru és válságos korszaka Erdély középosztály­beli magyar ifjúságának, mint közvetle­nül aiz összeomlás utáni időszak, amikor az idegen bitorlók megfosztották a ma­gyarságot minden kultúrintézményétől és a főiskoláikból kizárt magyar fiatalság lelki egyensúlyát vesztve, céltalanul, lc- lektelenül ődöngöft a városok utcáin és fogcsikorgató tehetetlenséggel tűrte a megaláztatásokat, melyekben a gyülevész regáti hadsereg bordáz napról'napra ré szesitették. A magyar tanulóifjúság nagyrésze ak­kor került ki a középiskola padjai kö­zül. Ezek közül igen sok olyan ember volt, akik a harctérről kerültek haza és jövőjük kérdése, pályaválasztásuk és lét- fenntartásuk ügye dörömbölt türelmetle­nül a megfásult idegek húrjain. Soknak derékban szakította ketté fő• iskolai tanulmányait a háború és most nem volt intézet, ahoi tanulmányaikat befejezhették és diplomájukat megsze­rezhették volna. A tehetősebbek, szerencsésebbek még idejekorán átmentek a csonka anyaor­szág területére, ahol bármilyen nehézsé­gek árán is sikerült rendre-rendre révbe- jutniok. Nagyon sokan voltak olyanok, akiknek még meg sem száradt diplomá­jukon az irá3, amikor .kitört a háború és a nagy világégés után tanáqstalanul állottak oklevelükkel kezükben az ide­gen beözönlők pozicióéhes tömege kö­zött. Ezekben a súlyosan i álságos időkben az egyház maradt egyetlen mentsvárul az erdélyi magyarság számára. Az Istentől elfordult emberiség Krisztus­hoz közeledett ezekben az órákban és a tanuló ifjúság mind nagyobb és nagyobb tömegekben iratkozott be a teológiákba, papneveldékbe, hogy Isten országának művelésével népének sorsát, irányítását, nevelését is kezében tarthassa. A kolozsvári református teológián is szinte szökésszerüen százan felül emel­kedett a hallgatók száma a háborús évek után és a legfiatalabb korosztály- beli 18—19 évesektől elkezdve a világ* háborút járt többszörösen kitüntetett veteránokig, vagy az uj életet kezdő 35—40 éves diplomásokig siettek ele­get tenni elhivatottságuknak, hogy lelkipásztori kiképzést szereszve, ki­menjenek elnyomott népünk sorai közé és elvigyék Isten vigaszszavát az inséges- kedők számára. Ekkor merült fel a teológiai ifjúság körében az az eszme, hogy a hatásosabb kiképzés és az összes főiskolások össze­tartása érdekében szükséges olyan szer­vezet létrehozása, mely az egyház oltal­ma alatt működve, ne keltsen gyanút a román hatóságok előtt, mégis elérje cél­ját és gondozóba vehesse az elárvult, eb •szóródott fiatal magyar lelkeket, akik közül nagyon sokat már féligmeddig föld- resujtott az élet válsága. A gondolatot nemsokára tett követte és az akkori teológiai igazgató: dr. Ra­vasz László vezetésével megalakult a Fő­iskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület, melynek elnöke Jejzenszk’- József akkori BUDAPEST, május 16. (Kiküldött munka­társunktól.) k Duna gyöngye: Budapest ta­vaszi napsugarak éltető melegében fürdik. Felette elvonuló fekete felhőktől megtisztul* tan, mint mesékben képze’t hatalmas virág színes csodája tárja ki kelyhet és ontja szép­ségeit az összeseregletl vendégek elé. Buda­pest az igazságért küzdő ország, egy' mind na­gyobb feladatokkal szembenéző nemzet lük­tető központja, mely világvárosi üteme elle­nére kedves meghittséggel s baráti könnyed­séggel öleli magához hozzáérkező fiait. A városliget zöldelő magányát most han­gos embercsoportok népesitik be. A népvise­letek tarka sokasága mintha versenyre kelne a természet szineivel s titkos versengés foly­na szebb színek, üde vonalak után. Tiz és tízezer ember özönUk az utcák végtelen tá­volságaiból, megáll egy pillanatra itt és sód­ródik tovább a Nemzetközi \'ásár kapujának emberrengeteget nyelő torka felé. Város a városban A Nemzetközi Vásár ebben a csodás kör­nyezetben éli, mint külön város a városban a maga zsibongó életéi. A kora reggeltől késő éjjelig egyre hullámzik a látogatók tömege, árad az ajkakról a csodálkozás, dagad büsz­kén magyar kebelben a szív, hogy mindezt mi valósítottuk meg, mindez a mi munkánk eredménye. Baráti nemzetek megbecsülésé­nek nyomai áradnak kiállító pavillonjaik fe­lől. Olaszország, Németország, a Szovjetunió. Svájc, Szlovákia és ki tudja hirtelen felso­rolni a hatalmas kiállító csarnokok nerveit, melyekben az illető nemzetek „anyagai“ vo­nulnak fel, hogy kiegészítsék és még gazda­gabbá tegyék a budapesti Nemzetközi Vásárt. Erdély szive a pavilonokban A vásárvárosban külön szint jelent az er­délyi negyed. Fatornyos pavillonok mögött Erdély szive lüktet. A népviseletekben pom­pázó különítmény szenzációja a vásárnak. S róluk a szem önkéntelenül a magasban szé­kelő cimerekre szalad és valami kimondha­tatlan érzéstől melegedik át az ember szive, mikor olvassa újra meg újra: Udvarhely, Há­romszék, Maros-Torda, Kolozsvár, Csik . . . Erdély gazdagsága E címerek alatt válik érezhetővé az igazi Erdély gazdagsága. Kiállított népművészeté­nek kincseihez szinte lehetetlen hozzáférni. Az utak zárva; elállják a kiváncsi tömegek, kik gyönyörködni és tanulni vágynak Erdélytől s mig közelebb kerülhet az ember, a pavil­ion tartalma alaposan apadt. Nem hiszem, hogy csupán egzotikum hajtaná ide a látoga­tók seregét az erdélyi sarokba. Bár megcso­dálják az erdélyi termelést, a kőrösfői nép­művészetet, a köröndi agyagipart, a székely háziszötteseket és a felsorolhatatlan kiállítók számtalan cikkeit, de érzik is egyben, hogy itt mindennek értéke, külön nemzeti fontos­sága van Álljunk meg egy pillanatra a sodró tömeg között. Talán a legszebb tornyos pavilion előtt. Mérhetetlen munka és gazdagság hal­mozódik itt fel. A székely szőttesek minden­kit csodálkozásra búnak. Mintájuk, anyaguk, kidolgozásuk a legkényesebb Ízlést is kielé­gítik. A kiállított anyagok mögött pillanatra elhúzódva ül dr. Gyárfás Pálné, a székely vármegyék művészeti előadója s a zajgo tö­megtől távol boldogan nyugtázhassa a sikert, mely fáradhatatlan munkájának eredménye. Az erdélyi textilipar e lelkes szorgalmazója, akinek len- és kendermag-akciója a Székely- földön oly szép eredményeket hozott, pilla­natnyi pihenés után újból agitál, magyaráz, segít és útbaigazít, dolgozik, mert igy kíván­ja a kitűzött cél: a székely szöttesipar fel­lendítése. Egyre tovább... Sodor tovább a tömeg. Elmaradnak Erdély pavillonjai, a székely kapuk, fenyővizárusok, borvizesbódék. Uj világ bontakozik ki: a magyar ipar és kereskedelem. Az egyes helyiségek előtt kettes sorokban tömörülnek a látogatók. Minden iránt, ami magyar, nagy az érdeklődés. S ez az érdek­lődés kielégiti teljes mértékben az igényeket. A magyar kereskedelemnek és iparnak bemu­tatott és grafikonokban vázolt eredményei legszebb bizonyítékai a magyar munkatelje­sítménynek, A mezőgazdasági és ipari gép­termelés mellett a nagyszámú külföldiek szó nélkül nem haladnak el és elismeréssel adóz­nak a vásár hatalmas anyagának. Bezárják a vásárt Tiz napig élte életét a budapesti Nemzet­közi Vásár. Barátokat és tisztelőket szerezve a magyar munkának és munkásnak. A &záz- ezres látogatók serege hétfőn délután még egyszer elzarándokolt ide a ligetbe, mert nem tudott elszakadni a B. N. V.-tőí. Vala­mi leirhatatlan varázs fogta körül itt az em­bert. A hangszórók állandó bömbölése, a le­mezek fülbemászó dallamai, a rádióüzenetek izgalma, annyi meg annyi kötelék, mitől sza­badulni alig lehetett. A forrón tűző nap melege már egy árnya­lattal gyengébb. Nemsokára itt a hét óra. Még javában folynak a sörözések, adások-ve­vések, mikor felhangzik a hangszórók torká­ból a \ áaár végét jelző Rákóczi-induló. Szin­te öntudatlan áll fel és veszi kalapját kezébe a tömeg. Tiszteletadás a munkának . . . Még lengenek a zászlók, de özönlik kifelé a tömeg. S a levegőben úszik az induló üteme: — Diadal veletek... ész. e.) ÚJABB ZSIDÓELLENES KORLÁTO ZÁSOK HORVÁTORSZÁGBAN. Zágráb­ból jelenti a Búd Tud.: A horvát kor­mány a zsidókérdés rendezésének kereté­ben betiltotta a rituális vágást az ország egész területén. A horvát posta és távir- da igazgatósága felszólította a zsidókat, hogy 24 óra alatt szolgáltassák be rádió­készülékeiket. Az usztasa hatóságok a zsidók összeírásával és bizonyos városne­gyedekbe való telepítésével kapcsolatban figyelmeztették a lakosságot, hogy a zsi­dóktól nem szabad semmit sem megvá­sárolni. Zágráb utcáiról lassanként eltűn­nek a zsidók. Szarajevóban az usztasa hatóságok megállapították, hogy a zsi­dók szállítják a még elszórtan bujkáló csetnikbandáknak a fegyvereket. Ezért megtiltották, hogy a zsidók a várost el­hagyják. A zsidók csak a nap bizonyos óráiban tartózkodhatnak az utcán. Sírmik®? színes fejáte1 is készülhet a „V!TO“-va), anélkül, hogy a behelyezett tekete-fehé. filmtekercset előbb végig kclene exponálni. Minden jő szaküzletben szívesen megmutatják, hogy milyen könnyen és kényelmesen váltogat­ható a film és hogy a „VlTO“-nak ezen­kívül még mennyi ötletes és kitűnő tulaj­donsága van. Kérjen ismertetőt totókereskedöjétől, vagy a vezérképviselettől: SOLC TESTVÉREK BUDAPEST, IV. Kecskeméti-utca'8/17. Vegyen részt az ezévi 1500.- Pengős BES3ÜP1N F pályázaton! 36 felvétel 24x35 ram. Ara: P 180,— Május J9.‘éB megkezdődik a gépkocsik uj rend­számának kiszolgáltatása KOLOZSVÁR, május 16. A m. kir. rend­őrség kolozsvári kapitánysága nevében dr. Hollósy Kuthy Lajos m. kir. rendőrfőkapi- rárny helyettes 230—15. 1941. szám alatt az alábbi hirdetményt bocsátotta ki: A kolozsvári gépjárómükerületben nyil­vántartott és már magyar forgalmi rend­számmal ellátott gépjárómüvek részére az uj rendszámtáblákat a gépjárómüvek jogos üzembentartói gépjárómükerület székhelyéa — a kolozsvári rendőrkapitányságon — az alább megjelölt időben és sorrendben tartoz­nak átvenni: 1941. május 19-én a GF-000—GF-0"3 rendszámú gépkocsik. 1941. május 20-án a GF 076—GF-150 rendszámú gépkocsik. 1941. május 21-én a GR-000—GR-053 rendszámú gépkocsik. 1941. májtis 23-áu a GR-051—GR-103 rendszámú gépkocsik. 1941 május 24-én a GP és GO rendszáma gépkocsik. 1941 májas 26-án a GI rendszámú gép­kocsik. 1941. május 27-én a GV rendszámú gép­kocsik. 1941. május 28-án a GG-000—GG-050 rendszámú gépkocsik. 1941. május 29-áo a GG-051—GG-093 rendszámú gépkocsik. 1941. május 30-án tartoznak átvenni rend­számtábláikat a fent felsorolt rendszáma gépkocsik közül azok. amelyeknek telephe­lye a gépjárómükerület székhelyén kivül esik. A rendszámtáblák felszerelésére vonatkozó­lag a következőkre hívom fel az érdekeltek figyelmét: 1. A hátsó rendszámtáblákat füg­gőlegesen kell felszerelni. 2. A rendszám táb­lákat megvilágító lámpát a rendszámtábla előtt 12 cin.-re! és felette 8 cin.-re kel! ki­szerelni. 3. A hátsó világitólámpa íegalábíi 10 W-os égőt kell felszerelni. 4. A rend- számi ábJa megvilágítására szolgáló lámpa kapcsolóját úgy kell felszerelni, hogv a lám­pát a kocsi belsejéből meggyuj tárni, illetve eloltani ne lehessen. Figyelmeztetés! 1941. május 30-a után a gépjárómii vek jogos üzembentartói által ké­szített ideiglenes rendszámtáblákkal a köz­úti forgalomban résztvenni intem lehet. Ki­hágást követ el és a 250.000—929. B. M. rendelet 119. §-a alapján 100 pengőig ter­jedhető pénzbüntetéssel lehet büntetni a gépjárómüvek valóságos és jogos üzemben­tartóját, aki az előbb megjelölt időpontú t fül ideiglenes rendiszám tábl ával felszerel gépjárómiivel vesz részt a közúti forgalom­ban. Ezen rendeletem a kihirdetés napjait kö vető 8. napon lép életbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom