Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-10 / 57. szám

■ 19 4 1 márciusit). ELLENZÉK 1 Harangszó a március 13-iki ünnepekre Irta: PÁLFFY KÁROLY orszáGBYülési képviselő Az első szabttd március T5-ikc természete sen ismét fel fogja emelni a 22 esztendő alatt felduzzadt magyar nemzeti és hazafias érzés lezárt zsilipjeit. Ez egészen magától értetődő. (Most az egyszer még el is csúszik.) Az ün­nepi szónokok nagy többsége még visszaem­lékezik a régi stilusu márciusi ünnepekre, a szomorú március 15-ék pedig még egészen a lelkünk tarkóján fekiisznek. fia tehát a be­szédekben sok lesz a szóhazafiság, a külső cicoma, a nagyotmondam-akarás, ha ezúttal nem értékelik át a szónokok az ünnep rési jelentését, nem lehet csodálkozni rajta. Ez az ünnep mindig — 1848-ban is —- az ifjúságé. Az első március 15-én az ifjúság telt gyönyö­rű bizonyságot arról, hogy mit akar a magyar holnap érdekében. Komolyan és méltóság­teljesen a legszükségesebbet akarta. Azt, amit akkor minden fiatalság cd: art a maga népe száméira: szabadságot, egyenlőséget, test vériséget. Azóta minden márciusban valló mást tesz az ifjúság. Elmondja gondolatait szándékait, álmát, megváltja hitét, rnegmu tatja lelkesedését, elszán ásót és igy méri hoz zá egész önmagát a nagy, negyvennyolca márciusi fiatalsághoz. Bizony, mi türés-ta gadás. gyakran bizonyult törpének, rövidlátó nah. üresnek, álmodósónak a nagy Ősök hé söbbi ivadéka. 4 magyar sors nehéz voltára vall. Iwrgy a ..nagy ifjúságnak" Petőfivel az elér:. csatamezőkön. bitói ári. börtönben száműzetésben kellett elvesznie Utána ma­radt mégis a legszentebb örökség■ becsület példaadás. vér tanúság, hűség. Hogy utómul nyomban Bach-kofszak jött. nem az ö hiba juh. A 67-es kiegyezést se róhntjuk fel ne kik. He valahol hiba történt azóta. A ma gyártóién magyar fejlődésért, az elzsidósodás ért, a kivándorlásért. a magyar falú félre- csúszásáért, a magyar társadalom idegenes szelleméért és még sok egyébért a közbeeső márciusok ifjúsága a felelős. E sok és nagy mulasztás roppant következményeként jött aztán a gxászkeretes „1918“. Azóta is forr, egyre forr a magyar bor . .. És most az első szubad március 15-én mire lehet a legkiváncsibb az anyaországi testvér, meg az erdélyi is? Arra. hogy ez a sokat gyötrődött, sok keserű egrest evett, sokat, ví­vódott fiatalság, hogyan is áll valójában egy­részt a negyvennyolcas ősök mellett, más­részt az tipmagyar jövő előtt. Mit csodál, mit szeret, miért rajong azoknak a példájából és mit követel, mit sürget a magyar jöŐQtöl? Mi erdélyiek ma mindenek előtt krisztusi önfegyelmet, felelősséget és éber készülődést várunk az egézs magyar ifjúságtól. Szakadé­kok között járunk. Ezért kell az önfegyelem. Nagy feladatok várnak reánk s ezért kell n lázas készülődés és a felelősség. Uj idők elő­estéjén vagyunk ezer esztendős hagyomá­nyainkkal, uj utakat kell vágnunk, uj bort kell tültenünk a régi tömlőkbe. Uj, jobb, magyarabb magyar élet csak evangéliumi lel­kületű és magyarabb látású ifjúság által ömölhetik a régi helyébe. Vajjen hogyan fog bizonyságot tenni ön­maga mivoltáról az idei március ifjúsága, a holnap magyarsága? Nagyon, de nagyon vár­juk. Halljuk, hogy sok helyen táncmulatságra készülnél: máris. (A fene c dolgukat egye meg.; Urasztaláról akarnak sörözni? Mikor tanulunk meg már 'egy csepp nemzeti becsü­letet és tisztességet? Mikor jutunk el egy mákszemnyi magyar önérzetre nemcsak mól­sokkal, hanem magunkkal szemben is. Ne hálózzunk se az idén. se ezután március 15-én, hanem jusson eszünkbe, hogy az első márciusi ifjúság a becsület mezején esett el. Nekünk maholnap a táncunk se magyar, még- csak nem is magyaros. Nem sülne ki a sze­münk rumhát s szteppeket billegni március 15-én? A szőtlesbálon amiatt hallottam nya­fogni néhány „magyar ifjathogy a nagy tömeg miatt nem lehet „csak csárdást tán­colni“. Tessék megtanulni a régi és a ma­gyar falvak egyikében-másikában még fellel­hető magyar táncoltat. Igen, ha tudnák <t sa­játságos magyar egyéni férfi-táncokat, azokat el lehetne lejteni az ünnep nemzeti kereté­ben. De mit csináljon az ifjúság az egész nap? íme, elmondom: Reggel korán, ha szép idő lesz a szabadban, künn a mezön rendezzen hajnali istentisz­teletet. Onnan felkerekedve énekszóval vo­nuljon fel a falu (város) utcáján. Lovas fel­vonulás csak kiemeli az ünnep magyar jel­legét. Ezután részt vehet a fiatalság a ren­des Jinnepi istentiszteleten. Készüljön erre az alkalomra egy külön karénekkel. Az istentisztelet után felekezetközi ünne­pélyt rendezzünk ismét lehetőleg szabadban sok közös egyszóláinu énekkel, szavalókórus­sal, szavalattal. Délután, ha az idő engedi fel lehelne eleveníteni egy néhány nemzeti játékot, táncot (verbung, csürdöngölő, kó■ tya. méta). Este tartson valaki felolvasást, vagy előadást a 48—49-es szabadságharcról. Nem parancs ez, hanem komoly intelem és adott figyelmeztetés. Nehogy levizsgáz­unk az első március 15-én, Gyönyörű eredményről számolt be C3 kolozsvári Mssinkakösvelit^ Hivatal februári jelentése „Optimizmusom beváU“ — mondotta a hivatal vezetője KOLOZSVÁK , március 10. (Saját tud.) A munkáselhelyezés mindig jellegzetes té­nyezője a gazdasági állapotoknak, ölöm­mel állapítjuk meg tehát — a helybeli Állami Munkaközvetítő Hivatal legutóbbi havi kimutatása alapján, hogy Kolozsvá­ron a termelő munka lassú, biztos tem­póban növekszik. A tapasztalt lendület, habár aránya szűk még, mintha előfu­tára volna már a tavasz évad-munkasoro- zatának. Az eredetileg nyilvántartásba vett tíz­ezer emberből februárban ugyanis 2754-re csökkent a munkakeresők létszáma, and a januárhavi 4670-el szerében több, mint 40 százalékos csökkenést jelent. Az elhe­lyezkedés terén viszont a munkalehető­ség számaránya javult, amennyiben az elmúlt hónapban 483-an jutottak al­kalmazáshoz, ami 59 többletet, mutat .az előbbeni hónaphoz viszonyítva. A nyilvántartott munkahelyek száma is emelkedett 22-vel (117). Ez ugyan szin­tén kedvező, mivel a betöltetlen munka helyek arra vallanak, hogy az illető szakmákban nem akad megfelelő jelent­kező. A munkakeresők közt 2145 férfi. 547 női munkakereső és 62 mindkétnembeli tanonc van. Az elhelyezettekből pedig 371 a férfiak, 102 a nők és 10 a tanoncok sízáma. A munkanélküli férfimunkások szak­mai csoportjaiban ezúttal a vas- és fém­ipariak (283) vezetnék. Száznál több mun­kanélkülit mutatnak ki még mindig a ru­házati (278). épitő' (275), gépgyártási : (238), fa és csont (203) iparokban, továb- I bá wz őstermelés (169) és a kereskedelmi I élet (141) terén. Az eddig vezető gyári i segédmunkások csoportja (276) ezúttal I második helyre került, árui az üzend I munka megindulására mutat. Hiszen közü­lük helyezkedett el a legtöbb (252). A munkanélküli nők között legtöbb (324) háztartási alkalmazott. Ugyané cso­portban 72-en nyertek elhelyezést. A januári eredményhez mérten az emel­kedés ezúttal 107 az elhelyezettek, 22 a munkahelyek terén. Az elhelyezkedők legtöbbje: 462 Ko­lozsvárott, 6 távolabbi vidéken, a többi a közvetlen környéken kapóit elhelyezést. Újév napjától ezideig 971, a múlt cv szeptemberében megkezdett működése óta pedig 2541 személyt juttatott össze­sen alkalmazáshoz az Állami (előzetesen hatósági) Munkaközvetitő Hivatal. — Előlegezett optimizmusom bevált — mondotta Kovács László, a fáradtságot nem ismerő hivatalvezető, aki a helyzet javulását ' elsősorban bizonyos szezonmun­kák megindulásának tulajdonítja. A helyi gyáriparban és üzemekben ugyancsak várható közelebbről a munka felvétele. Másrészt közmunkákra is har­madfélmilliót fordítanak városunkban és a megye területén, főleg építkezések és út­építés céjlaira. Bár itt inkább segédmun­kások nyernek alkalmazást, a munkáseE helyezeş lehetősége az elsőrangú különbö­ző szakmunkásokra nézve a legkedvezőbb. vetkezeti t alakítottak az asztalosok, ár ok szabók, cipészek slb. igen fontos hivatást, teljesít január l-ől az ipartest«« et a talpnlalványok kiosztása teren is. Az elosztás nehéz munkáin s annak rn< z szervezése teljes megelégedéssel találkozott az önálló cipész és csizmadia iparosok ré­széről. A felszabadult Kolozsvárnak első március 15-iki ünnepét különös fénnyel fogja meg ünnepelni a város közönsége, közöttük a kéz- miiiparosság is. E kérdéssel kapcsolatban a/, j elöljáróság elhatározta, hogy Kolozsvár kéz I müiparossága ünnepélyesen céhzászlók alatt i vonul fel. Az elöljáróság ezután az évi kö'tségveté-t I tárgyalta le és azt teljes egészében elfogadva, jóváhagyás végett az iparügyi minisztérium hoz terjesztette fel. Az értekezlet még több időszaki kérdést is megvitatott, majd Bustya Béla marosvásárhelyi ipartestületi elnök mon­dott köszönetét Demeter Ferine elnöknek és az elöljáróság tagjainak, hogy részt lehetett ezen az értékes és tanulságos elöljárósági gyűlésen. Az ülés Demeter elnök zárószavaival és a Hiszekegy elmondásával végétért. Értékes munkát végzett Kolozsvár és Vidéke Ipartestül? e kéthavi működése alatt KOLOZSVÁR, március 10. Kolozsvár é-á Vidéke Ipartestüiétériek elöljárósága most tartotta meg rendes havi értekezletét, ame­lyen a tagok csaknem te jes létszámban vet­tek részt, ami bizonyítéka volt annak, hogy az iparosság ügyeinek intézésében a legna­gyobb érdeklődést tanúsítja. Az értekezleten megjelentek, mint vendégek. Bustya Béla marosvásárhelyi ipartestületi elnök, Barabás György és Szabó Sándor előljárósági tagok is. A Hiszekegy elmondása után az értekezletet Demeter Ferenc elnök nyitotta meg, üdvö zölve a marosvásárhelyi vendégeket és az előljárósági tagokat. Majd dr. Veress Endre terjesztette elő az elnökség jelentését, mely az ipartestiilet kéthavi működéséről nyújtott beszámolót. Elsőnek a Kormányzó Ur Ofö- méltósága és gróf Teleki Pál miniszterelnök köszönösorai olvasták fel melyet az ipartes­tület elnökségének s elöljáróságának februóir hó 16-án tartott diszközgp'üléséről küldött hódoló táviratra adtak válaszként. BESZÉDES SZÁMOK A beszámo ó részlelesen ismertette az ipar- testületi tagok összeírásának nagy munkáját, melynek érdekes kimutatását az alábbiakban ismertetjük: A vas- és fémiparban van összesen 197 tag, ezek közül magyar 144, görögkat. 3, zsidó 50, vagyis az összes tagoknak kb. 25 százaléka. A járműiparban a tagok száma 46, ezek kö­zül zsidó egy sincs, 7 görögkat., 39 pedig magyar. A sokszorosító iparban az összeírá­soknál jelentkezett összesen 48 tag. ezek kö­zül zsidó 21. görögkat. 4, görögkeleti 2, 21 magyar. A zsidók arányszáma ebben a szak­mában kb. 40 százalék. A fiaparban jelent­kezett összesen 73 tag, ezek közül 6 zsidó, 1 görögkat,, a többi magyar. A zsidók arány­száma kb. 6 és fél. százalék. Az egészségügyi iparban jelentkezett tagok száma 195, ezek közül 29 zsidó, 10 görögkeleti és gör kát., a többi magyar. A zsidók arányszáma kb. 15 százalék. Az épitőiparban van összesen 29? tag, ezek közül 37 zsidó, 21 görögkat. és gö­rögkeleti, a többi magyar. A zsidók arány- száma kb. 12 százalék. Az élelmiszeriparban jelentkezett tagok száma 301. Ezek közül zsidó 50, görögkat 26, magyar 221. A zsidók arányszáma kb. 17 százalék. A ruházati ipar­ban jelentkezett tagok száma 357. Ezek kö­zül zsidó 173. görögkat. 11, magyar 173. A zsidók arányszáma közel 50 százalék. A bőr­iparban a következőképpen oszlanak meg a tagok: Van összesen 478 tag. akik közül 75 zsidó, 65 gör. kát.' és görögkeleti, a többi mi- gyar. A zsidók arányszáma tehát kh. 18 szá­zalék. A vegyi és egyéb iparágakban jelent­kezett összesen 104 tag, akik közül 53 zsidó 4 gör. kát., a többi magyar. A zsidók száma tehát több, mint 50 százalék, ami főkép az órás és ékszerésziparban mutatkozik. Tehát az összes jelentkezett tagok száma ezek szerint 2093, akik közül 494 zsidó vagyis kb. 25 százalék. Huszonnégy ipari szakosztály j szűcs, vas és fémipar. Ezután jegyző az ügyiratok forgahnát is­mertette. majd a tanonevizsgáztatö bizottság kinevezését jelentette be, mellyel kapcsolat ban rövidesen kezdetét veszi a segédvizsgáz tatás, ami által a tanulók újból rendes mun­kakönyv és segédlevelekhez jutnak. SZÖVETKEZETEK ALAKÍTÁSA Igen élénk ütemben folyik az egyes szak­osztályok keretében az Értékesítő és Beszer­ző Szövetkezetek megalakítása. Beszerző Szö­Mindezeknek a lebonyolítására pedig ala­kuljon egy bizottság az egyházak, iskolái:, intézmények, társadalmi szervezetek és ala­kulatok kiküldötteiből, amolyan időleges ma­gyar szövetség s az rendezze meg mindenhol úgy a március 15-ét. mint az utána követ­kező gyűjtést. Ez igy már bizonyságtétel lenne és elő- gyakorlat nagyobb dolgok elvégzésére. Csekey professzor előadása a magyar a kolntányról a Szabadegyetemen A m. kir. Ferencz József Tudomány­egyetem rendezésében megtartott sza­badegyetemi előadások során, szombaton este Csekey István nyilvános rendes egye­temi tanár ismertette a magyar alkot­mány fejlődését és jellegét. Csekey professzor behatóan foglalko­zott az álparlaruentárizmu3 kérdésével és az azokból fakadó alkotmányjogi válto­zásokkal. Azokban az államokban, ame­lyek álparlmaentárizmus révén letértek az Aristoteles óta alkalmazásban lévő ál- lamtani tételek alkalmzásáról, a helytele­nül működő rendszert a tekintélyállam rendszere váltotta fel, amelynek lényege az, hogy a törvényhozó hatalomra ruházza át a végrehajtó hatalmat. A magyar al­kotmány évszázados fejlődése során mind­máig megtartotta rugalmasságát úgy, hogy ilyen nagyszabású alkotmányjogi válto­zásra nem volt szükség. Igen érdekesen mutatott rá Csekey professzor ezután arra, hogy a középkorban recipiált római jog elveiről letért tekintélyuralmi álla­mok lázasan keresik alkotmányfejleszto munkájukban az ősi nép elemet, amely a magyar alkotmányban mindmáig mara­déktalanul érvényesül. Mint ahogy a mátyástéri Szentmihály-templom építke­zése évszázadok stilus-fejlődését mutatja, de mégis monumentális egészet alkot, ugyanúgy a magyar alkotmány fejlődése is magán hordozza az elmúlt évszázdok követelményeinek és eszmeáramlatainak bélyegét, de mpgis bonthatatlan és eleven egész. A történelmi magyar alkotmány — fejezte be előadását Csekey professzor — egyedülálló hajlékonyságával és rugalmas­ságával olyan érték, amely a mostani idők zűrzavarából is minden bizonnyal ki fogja vezetni a nemzetet egy biztosabb és szebb jövő felé. LETARTÓZTATTÁK A SOROZATOS VISSZAÉLÉSEKET ELKÖVETŐ BUDA­PESTI ÜGYVÉDET. Budapestről jelenti a MTI: Az ügyészség letartóztatási pa­rancsot bocsátott ki Studinka Béla :>6 éves budapesti ügyvéd, volt kormányfő­tanácsos ellen, aki sorozatos visszaélése­ket és csalásokat követett el. Az ügyvéd kijárásokat vállalt el és állások megszer­zésével ámitva ügyfeleit, 500—-4000 pen­gős összegeket zsarolt ki. Ily módon mintegy 30.000 pengőt csalt össze. A de­tektívek a Fiume-szállodában fogták el Studinka Bélát, akinél nyolc búcsúlevelet és egv revolvert' találtak. Valószínű, hogy tudomást szerzett az ellene megindított eljárásról és emiatt öngyilkosságot akart elkövetni. TUGOSZLÁVIA SZÁZ VAGON RÉZ- GÁLICOT AD ÁT MAGYARORSZÁG­NAK. Belgrádból jelenti a MTI: A ju­goszláv kormány illetékes szerve engedé­lyezte. hogy magvgr részről 100 vagon rézgálicot vásároljanak Jugoszláviában. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a -r választékosabb kivitelig, legolcsóbban Az Ellenzék könyvosztályábaa. T, 'S. Sí. mt no­ul» j-'n lói, íló­in- yá- ik. kis ma sik túl r0­íg­m II r­|z' ia Y . o Az ipartestület lüktető életét bizonyítja íz is, hogy eddig 24 ipari szakosztály alakult, meg. nelvek szakmájuk és az iparosság érdekében 3 legnagyobb tevékenységet fejtenek ki. A negalakult szakosztályok a következők: ács, bádogos, cipész, csizmadia, cukrász, épitőmes tér, fényképész, férfiszabó, fehérnemű, ma ;yar- és szürszabó, fodrász-borbély, női föd rász, husiparosok, járműipar, kalapos, kálv áás, kőműves mesterek, női szabók, sokszo rositóipar, sütipar, szobafestő és mázoló, És még egyet. A sok jarsangi bál után, jusson eszünkbe, hogy ugyanabban az idő­ben az anyaország lakosságának sok száz­ezre élethalál-harcot. vívott az árvízzel. Az ősszel össze vissza kinzott honvédekről s azok szeretteiről van szó. A máricus 15-ét követő vasárnap mozduljon meg mindenki, falun és városon, gyújtsunk pengőket a hajléktalan maradt árvízkárosultak számára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom