Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-19 / 64. szám
3 ffÉszakameríka minden ellenséges lépésére hasonlóval válaszolnak, a háromhatalmi egyezménybe tömörüli 44 Churchill beismerte legutóbbi beszédében, hegy az rngjl veszfesé- g2ket csak megfelelő amerikai segítséggel lehet pótolni RÓMA, március 19. (MTI.) A Tribuna berlini levelezőjének jelentése sze rint német illetékes körökben hangsúlyozzák, hogy a háremhátaim' egyezménybe tömörült hatalmak Északamerika minden ellenséges lépesére hasonlóval válaszolnak. Amerikai újságíró tése a tengelyhatalmak terveiről RÓMA. március 19. (MTI.) A Giorna- le dTtalia közli, hogy egy Mexikó Cityben tartózkodó amerikai újságíró azt jelentette lapjának, a Washington Times Héráidnak, hogy a tengelyhatalmak Japánnal, Szovjet Oroszországgal és Spanyolországgal kar öltve részletes tervet dolgoztak ki nem csak az Egyesült-Államok, hanem Észak amerika cs Délamerika elözönlésére is Az olasz lap a hir taglalásába bocsátkoz va megjegyzi, hogy felesleges e terv el lentéteire rámutatni. Hiszen ez a terv még H. G. Wells fantáziáját is felülmúlja. Meg kell jegyezni azonban, hogy a tudósitó Angliát meg sem említi s azt úgy tekinti, mintha már teljesen leverték volna. I Azzal az eshetőséggel természetesen nem számol, hogy a tengelyhatalmak győzelmük után Európa ujjúrendezésére fordítják erőfeszítéseiket. Tehát a tengelyhatalmak győzelme egyáltalán nem veszélyezteti az amerikai földrészt, mint ahogy azt a gazdag fantáziájú amerikai ujságiró elképzeli. Gfmrchiíl már csak az amsrSkat segít*« ságbea bízlfe AMSZTERDAM, március 19. (DNB.) Churchill miniszterelnök kedden beszédet mondott a tengeren túl élő amerikaiak egyesületében. Ez alkalommal szólalt fel először hivatalbalépése óta Winart, az Egyesült-Államok uj londoni nagykövete is. Churchill többek között ebeket mondotta: — Abban a pillanatban üdvözlöm kö* lünkben Winart urat, amidőn a nagy atlantitengeri ütközet teljes hevességgel kifejlődőben van. Hangoztatta Churchill, hogy a német huvárnaszádok és gyorsnaszádok nemcsak az angol partok körzetében sülyesztettek el jelentős mennyiségű angol hajóteret, hanem az amerikai övezetbe eső 42. hosszúságú körbe is elhatoltak és ott is sülyesztettek el hajókat. Kolozsvár thj. sz. kir. város Vizes Csatornaművel pályázatot hirdet a szászfenesi telepén betöltendő főgépészi állásra. A pályázónak fémipari.;, szakiskolai végzettséggel, dinamó gépkezelői vizsgával és legkevesebb 10 évi gépészi gyakorlattal kell bírnia. A főgépésa javadalmazása 250 P. havi fizetés és természetbeni lakás. A pályázatok a Vizmü Igazgatóságához f. é. március hó 31-ig adandók be. Kolozsvár, 1941 március 14. Or. Vásárhelyi s. Se. h. polgáraristsr. A németek —• mondotta — heves és kérlelhetetlen támadásokat indítanak, hogy az ideérkező hadianyag és élelmiszerszállítást megsemmisítsék. Hangoztatnom kell, hogy a nekünk juttatott hadianyag és élelmiszer nélkül nem tudjuk fenntartani magunkat sem itt, sem a Közclkeleten. Az utóbbi hadszínteret pedig semmiképpen sem lehet elhanyagolni. A továbbiakban Churchill rámutatott arra, hogy az angol kereskedelmi flotta vesztesége súlyos. Az ellenség hovatovább halálos csapásokat igyekszik mérni még reánk — mondotta — ám másrészt a mi erőnk is hétrŐl-hétre növekedik. Elvárom tehát, hogy higyjünk és bizzunk abban, hogy a nekünk juttatott segítség kárpótolni fog a veszteségekért és minden jóra fordul. (MTI.) Churchill a közeli napokban újabb beszédet intéz az Egyesült-Államokhoz. Hangoztatni fogja, hogy az Atlanti-óceánon folyó nagy tengeri csata 60, vagy 90 na- i pori belül 'eldől s ha az USA nem enged át újabb hadihajókat Angliának s ha nem szállít további áruküldeményeket a szigetország részére, úgy Nagyhritannia ezt a csatát könnyen elvesztheti. Bcî+s'âs'ifye-s Uangutatu I KOLOZSVÁR, március 19. (Saját tud.) Meghitt vállalati bucsuvacsorának készülődött, de szinte akaratlanul társadalmi eseménnyé kiszélesedett összejövetel keretében búcsúztatta el az Ellenzék és Estilap szerkesztősége, kiadóhivatala, nyomdaszemélyzete és a kolozsvári magyar társadalom dr. Grois Lászlót, az Ellenzék volt felelős szerkesztőjét és vállalati igazgatóját. A Magyar Nemzeti Kaszinó külön termében tartott bucsuvacsorán a magyar közélet számos kiválósága jelent ' meg, közöttük gróf Bánffy Miklós ny. miniszter v. b. t. t., felsőházi tag, Albrecht Dezső, dr. Mikó Imre és Vita Sándor országgyűlési képviselők, hr. Kemény János, a Thalia rt. elnökigazgatója, dr. Az ílUwzík tzzike^ziGségénzk ft-tíis-n-j-a A társasvacsora keretében Végh József, az Ellenzék szerkesztője bensőséges szép szavakkal köszöntötte dr. Grois Lászlót, az Ellenzék egyik újjászervezőjét, aki több, mint két évtizeden át valóságos diplomáciai művészettel vezette keresztül a sok veszélynek és megpróbáltatásnak kitett lapot és későbbi alapítású laptársát, az Estilapot. A legnehezebb pillanatokban és a maga háttérben maradó, de mindig megfontoltan irányitó munkájával nemcsak a sujlóéletnch, hanem az egyetemes magyarságnak lett igen értékes szolgálatokat. i Fájdalmas dolog ez a bucsuvétel — mondotta — hiszen őszinte baráti kapcsolatok állottak fenn a vállalat vezetője és alkalmazottai között, akik meghatottan vesznek búcsút dr. Grois Lászlótól, akit ismét visszahívott a 22 évvel ezelőtt elhagyott jogászi pálya. Ez a bensőséges kapcsolat azonban a lelkekben megmarad és változatlan erővel munkál tovább. Felolvasta ezután Urschitz Arthurnak, a kolozsvári német sajtóreferensnek dr. Grois Lászlóhoz intézett táviratát, amely a következőképpen hangzik: A bucsuzás óraa Uot&zwÁu tnagtyac sajiá cU, (fiúls tâs-ziâ ti&zkídí%& A lUst&frsétyi zaţ;ősidének ZZ e^ztendas- Uuzddtndi&t emtékeztelc meg, a fctszóíaíáU Óváry Elemér ny. tiszti főügyész, a róm. ! kát. egyház főgondnoka, dr. Ferencz József királyi közjegyző, Szász István EMGE igazgató, gr. Teleki Ádám földbirtokos, Grucza Lipót városi tanácsos, Ferencz József unit. egyházi titkár, az Ellenzék voit budapesti munkatársa. Tamási Áron és Kovács László irók. Nyirő József és Olajos Domokos főszerkesztők, dr. Veress Endre ipartestületi jegyző, Király Zoltán eégjegvző, Zathureczky Gyula, ,az Ellenzék felelős szerkesztője, Demeter Béla, az Estilap felelős szerkesztője. Ezenkívül megjelent a két lap teljes szerkesztőségi személyzete, kiadóhivatali és nyomdai képviseletei, valamint a magyar sajtóélet számos tagja. jóban akadályoztatásom miatt ezúton idézem az egy évig tartó sajtóegyiittniühö- désünk emlékét, köszönve azt a meleg rokonszenvet, mellyel az Ellenzékben és Estilapban lehetővé tette a magyar olvasónak a német nép nagy küzdelmének megismerését, szolgáira ezúttal is népeink kölcsönös megértésének és szebb jövőjének ügyét. Végh József utalt arra, hogy ez a távirat is bizonysága annak, milyen megfontoltsággal tudta dr. Grois László intézni a magyarság nagy egyetemes érdekeit és kívánja és hiszi, hogy uj pályáján, helyesebben régi jogászi pályájához visszatérve, ugyanúgy szolgálhassa nemzetét, mint ahogy 22 év alatt a legnehezebb körülmények között tette. Vila Sandái ócszáfyg-tyíUési UéwUd'á hucsuia Vita Sándor országgyűlési képviselő a két lapot most átvett uj igazgatóság és feliigyelőbizottsága részéről adózott teljes elismeréssel dr. Grois László érdemeinek. Kiemelte, hogy soha magyar sajtónak nem volt olyan nehéz feladata, mint amikor kisebbségi sorsba kényszerült nemzetének ja vára munkálkodott. Az erdélyi magyar újságírás <‘S ennek keretében az Ellenzék Lapvállalatba tömörült lapok a legsúlyosabb körülmények között is hittel, becsiilet.tcl és áldozatos lélekkel állották meg a maguk fontos Őrhelyét és derekas, szép munkát végeztek. Valósággal nemzetnevelés volt az, áruit a sajtó teljesített, hiszen volt idő, amikor a magyarság vezetői és a tömegek között csak ezen az utón lehetett fenntartani a szélesebb és átfogóbb kapcsolatokat. Most a felszabadulás után a feladatok sok tekintetben változtak. A sajtóra változatlanul nagy hivatás 1 vár. Ezen a téren tovább halad a dr. Grois László vezetése mellett megkezdett utón a most átveti és újjászervezett lapvállalat, amely számot tart ezután is dr. Grois László segítő útbaigazításaira és amely szeretettel és tisztelettel gondol vissza az uj élethivatásra eihivott lapvezérre. EfnUUzzés a tnuMi& Dr. óváry Elemér régi kedves mozzanatokat emlitett fel dr. Grois László életéből. Kiemelte, hogy a legelsők közölt volt. akik a megújhodást kereső magyarság ügyének szolgálatába állottak, sokszor igen súlyos kockázatokat vái!a!va. Felemlített egy 1919 március elején Szegeden történt kedves epizódot, amelynek szereplői Magyarország jelenlegi kormányzója, gróf Teleki Pál jelenlegi miniszterelnök, a szegedi kormány akkori külügyminisztere és egv kolozsvári lány jelenleg Budapesten levő uriasszony voltak. Utóbbi egy emlékiratot juttatott el kockázatos körülmények között Erdélyből Szegedre, annak bizonyságául, hogy Erdély magyarsága a Szegedről e'induló megújhodást kereső nagy magyar gondolatnak hűséges támogatója kivan lenni- Ebben a munkában dr. Grois László tevékeny részt vett, de életének ez a szereplése sohasem került eddig nyilvánosságra. A Udvédapalc frucs-uţa Nyirö József, a Keleti Újság főszerkesztője utalt arra, hogy a magyar sajtó mindig fájdalmas érzéssel látja, ha a régi nagy munka közösségéből bárki olyan kiválik, aki igazi baráti és munkaviszonyban állott velük A magyar sajtó minden egyes munkását, testvéri szálaic fűzik össze és ebből a közösségbe'I aki kiválik, az rést üt ezen a nagy iélekközösségen. Történelmi esemény most dr. Grois László megválása az erdélyi sajtóé’cttől és a búcsú e pillanataiban a kolozsvári testvérlapok, a Keleti Újság és Magyar Újság, őszinte igaz szeretettel kérnek részt a tiszte’eíadásból és a szeretet megnyilvánulásaitól, hiszen dr. Grois Lászlót nemcsak saját lapjaihoz kötötték erős baráti és irányitói szálak, hanem az egész erdélyi magyar sajtóélethez is. Kétségtelen, hogy uj feladatok várnak most az itt élő magyar vezetőkre, de Grois Lásztó körültekintő diplomáciai érzékét az erdélyi magyar sajtó továbbra sem nélkülözheti teljesen és hiszi, hogy nem is lesz kénytelen nélkülözni. Tiszta testvéri lélekkel vesznek részt az összes erdélyi magyar ujságirók ezen a bu- csutaláikozón, amely mégse búcsú, mert a nagy egyetemes munkaközösségben mindig egymás mellett lesz a helyünk az erdélyiség épitő gondolatával. Dl. (fals Lászíá köszönde Dr. Grois Lásztó meghatottan köszönte meg a bénsőségets szép beszédeket és üdvözléseket. Kijelentette, hogy a mult munkájában semmivel sem illeti meg igazában több rész, mint a két lap bármelyik munkatársát, akik hűséggel és szeretette! állottak me lette. Életkörülményei úgy alakultak, hogy eddigi munkakörétől megválni kényszerű , de hiszi, hogy az a bensőséges baráti kapcsolat, amely több mint két évtizeden át tartott közte és volt munkatársai között, változatlanul fennmarad, mert a maga részéről határozottan igényt tart erre. — Mégegvszer szeretette, köszönöm a nekem mondott és általam talán meg sem érdemelt szép szavakat — fejezte he válaszbeszédét dr. Grois László — amelyeket a szeretet igazi megnyilvánulásának tekintek. A zavartalanul szép és baráti hangulatú tánsasvacsora résztvevői azután még sokáig együtt töltötték az időt és a késő éjszakai órákban atzza] az érzéssel távoztak, hogy ez az ünnepség nemcsak egyszerű összejövetel volt, nemcsak buesuvacsora, hanem az er- dé'vi magyar élet egységes nagy összefogásának újabb tanuságtétele.
