Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-15 / 288. szám
:°*ü2iwsizá ő:,vA "r"' EUDIP’-'-'t " °Z;» :'fl -l 2 t ? r pu, yO . ^ (3 LEJ) Szerkesztőség és kíatíóhlvatal: Kolozsvár, Mfjssolías-ű! 4. Telefon: îî—09. H vonnia: Egyetstr.-ütca 3. szám. Telefon sz.: 29—23 íüapitQüa: BflRTHfl MülLÖS Felelős szerkesztő és Igazgató: DR. GROSS LÁSZLÓ K i a d ó t a l a i tí o n o s : P fl L L fi S R. I. Kolozsvár. Eícíízeíési árak: havonta 2.70, neg«2tíévr8 8, félévre 16, egész évre 32 pengő, LXI. ÉVFOLYAM, 2 8 8. SZÁM. MftiBSá>aMBaaBa«aaiMMBBBBaai HiiHBiMáaiMiagaiB (R) I a ser nap a Hivatalos Közlöny . rendeletét közölt arról, hogy a kormányzó aj kitüntetést alapított azok számába, akik a nem- zajvédelem terén különösebb érdemet szerezlek azzal, hogy a magyarság fennmaradása érdekében életük kockáztatásával önfeláldozó magatartást tanúsítottak. Az uj kitüntetés neve Nemzetvédelmi Kereszt. é$ nem lesznek fokozatai, mint ahogyan azoknak a magyu- roknafz az életét sem lehet első, másod, vagy harmadosztályúnak minősíteni. akik életük kockáztatásával vállaltak részt a magyarság sorsának biztosításában. A legmagasabb kézirat, mely az alapításról szól, ime a legkitüntetöbb elfeoadása és meg- p öcséjeié se annak a hangnak, melyet eddig csak egyizben hallottunk a nyilvánosság előtt. Azon a napon, amelyen a magyar országgyűlés felsőházában az erdélyi magyar népközösség vezére megemlékezett a névtelen hősökről, a szerényen hátiérben maradó magyarokról, az .idegen' elnyomatás ismeretlen meghurcolt jairól. bebörtönzött jelről, a minden nehéz feladatot másokért és mások helyett mindig önként vállaló kisemberekről, a Trianonban elszakított magyar föld igazi mártírjairól és hőseiről. A magyar nép általában nem lelkesedik az ordákért A világháború huszárjai megmondhatják, hányszor e/ keztek vissza 'úgy nehéz- és kockázatos lovas járőr szolgálatból, hogy annak pontosan végrehajtott eredményéért százszor annyi kitüntetés járhatott volna nekik, mint amehnyit egy-egy jól fekvő lövészárak nyugod'abb áekungjában ugyanakkor mások megkaptak. Rendszerint mi volt az elismerésük? Rátétté a válhikra a kezét az. ezredes és igy szólt: Derék magyar ember vagy fiamu Megtetted a kötelességedet! Ez az elismerés esett a legjobban. Miért is járt volna kitüntetés, ha valaki teljesítette a kötelességét? A katona nein akkor különb, ha teljesíti a parancsot, hanem akkor hitványabb, ha megtagadja, vagy kijátssza azt. Az idegen megszállás idején nem parancsról volt szó. Ezek a feladatok önként váUalt életveszedelmet jelentettek. Szembenézést a halállal. Az elfogatással és sok esetben a kivégzéssel. A nemzet védelme szempontjából értékben és áldozatban egyaránt a legtöbb az ilyen szolgálat. Ki tudná minden olyan magyarnak a nevét, aki életét önként kockáztatta idegen uralom földjén a magyar nemzet védelmében? Sokaknak a névtelensége ezután is meghúzódik a szerénység feled, mögött. De sokan vannak. igy is, akikről az arra illetékes tényezők jól tudják és akikről sokszor velük együtt mi is jól tudjuk, hogy ott állottak a legveszélyeztetettebb pontokon, vagyonukat és családjukat nem tekintve ugrottak jelentkezésre az elsők között, hogy utasítást, üzenetet vagy egyéb veszélyes küldeményt vállalva a legnemesebb öntudat hűségével és tántoríthatni- lanságával szolgálják hazánk és népünk megbéklyózott érdekeit. Emlékezzünk csalt a hadbirósági tárgyalások megkínzott magyar vádlottaira és azokra az elszánt magyarokra, akik útlevéllel, vagy útlevél nélkül nap-nap mellett életük kockáztatásával biztosították az elszakított magyarság kapcsolatait a magyarság történelmi közösségével és akik sokszor teljesen magukra- hagyatva a reájuk szabaduló nyomozók és besúgók egész tömegével szemben vállalták és állták a legnehezebb feladatok lelkiismeretes végrehajtását. Ezeknek az embereknek éleiét, vállalkozásaiknak jelentőségét valóban nem lehet osztályozni. Minden ilyen önkéntes magyar az életét kockáztatta hazájáért. A nemzet megbecsülése. hálája és tisztelete elsősorban az övék. És lehet-é inkább egy a nemzettelmaga az államfő is, ha ime sietve desz részt ebben a megbecsülésben és hálában. A rendjelek régi világa valóban nem örvendett népszerűségnek a mi tömegeink előtt sohasem. Ennek az érdemkeresztnek azonban HÉTF ö KOLOZSVÁR, 1940 DECEMBER 16. íz Országos Kiíiiielwéiieiiüi Bizottság, a veit székel? hadosztí a cserkesz sieweis BUDAPEST, december 16. (MTI.) Jelentettük már, hogy a budapesti várban, a Szenigyörgy-téren az Országos Nemzetvédelmi Bizottság vasárnapra ünnepélyt hirdetett, 1 hogy megülje a szegedi zászlóbontás 20-ik évfordulóját. A különböző nemzeti szervezetek és alakulatok tagjai nemcsak Budapestről, hanem a vidékről is, igy Erdélyből, az Alföldről, Dunántúlról, a Felvidékről és Kárpát-aljú- • ról zárt sorokban vonultak fel az ünnepség színhelyére. Mar a ívom deluíuiu órákban Suitili megállóit a forgalom a főváros utcáin, hogy a fegyelmezetten menetelő, lelkes tömegnek utat engedjen a vár felé. A Szent György, teret erre az alkalomra feidiszitették. A miniszterelnökség palotájának a térre nyíló erkélyét. szőnyegekkel, zászlókkal és virágokkal ékesítették és a szónokok ini neu mondták el beszédüket. I ! Tiz. és tízezer főnyi tömeg szorongott j a téren és minden társadalmi réteg képviseltette magéit. A székely és az alföldi falvak egyszerű népétől a legmagasabb állami méltóságokat viselő előkelőségek ott voltak a tömegben. Ott volt a szegedi ellenforradalmi csoport minden élő tagja, a rongyos, gárda, a Széfé és a többi alakulatok. Az erkélyen helyet foglaló József királyi herceget a tömeg lelkesen megéljenezte, f Már Sötétedett‘és lámpák gyűl iák ki a i téren, amikor megérkezett gróf Teleki Pál J miniszterelnök, vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, Ba iha Károly honvédelmi miniszter, Varga József iparés kereskedelemügyi miniszter és Uzdó- czy-Zadravecz István volt tábori püspök, az ellenforradalom egyik lelkes harcosa. Elsőnek gróf Teleki Pál, a Szegeden megalakult ellenforradalmi kormány egykori külügyminisztere mondott beszédet — Ellenforradalmár és nemzetvédő bajtársak! Összegyűltünk, hogy megmutassuk, az egykori tábor még most is él. Meg- esküdtünk a magyarok Istenére, hogy a haza szolgái leszünk. Ezt az esküt mindhalaiig álljuk, hitvallásunkat átadjuk utódainknak, unokáinknak. Az éjjelből napped lett — folytatta a miniszterelnök. — Az akkori sötétség után, amelyben csak a hit és remény világított, megjött nekünk a nappal. Itt van ezen a téren most a Felvidék, Kárpátalja és Erdély fiainak küldöttsége. Az. a forradalom, amelynek zászlaját vitéz nagybányai Horthy Miklós bontotta ki Szegeden, a telkünk mélyéig ható forradalom volt. Nem magyar az, aki nem a lelkiismeret és a törvények szerint cselekszik. A szegedi forradalom az uj Magyarország fotradalma volt. Szegeden a letört nemzet akarása egyesüli a hittel és az újjáépítő szándékkal. Nagyol vállaltunk az első pillanattól kezdve nemzetünkért, országunkért, hitünkért. Ez a mai ünnepély seregszemle és egyben felrázó erejij. bizonyságtétele is annak, hogy a végsőkig kitartunk a zászlóbontó vitéz nagybányai Horthy Miklós szegedi eszméi mellett. A miniszterelnök ezután a kormányzót éltette. Hatalmas éljenzés és lelkes tüntetés követte a miniszterelnök szavait, majd a tömeg kirobbanó éljenzése közepette emelkedett szólásra a Kormányzó Ur, hogy elmondja beszédét. — Kos zönöni a hozzám intézett, üdvözlő szavakat — mondotta a kormányzó. — Köszönöm, hogy ilyen hidegben is ilyen sokan eljöttetek. Két évtizeddel ezelőtt bontottuk ki azt a. zászlót, amely alatt most is menetelünk. Közben a történelem folyása uj követelmények elé éiflitott bennünket és ezeknek a követelményeknek '.is meg kell felelnünk. Fanatikus hittel, hazaszeretettel és kötelességteljesiiéssel ítéli dolgoznia nemzetünkért és hazánkért minden magyarnak ott, ahová a nemzet állította. ' Lelkes kcangiglcif BUDAPEST, december 16. (MTI.) A csikorgó hidegben már a kora délutáni órákban gyülekezni kezdtek a főváros különböző pontjain az egyes csoportok, Hogy elvonuljanak Budavár felé. A Vár előtti Szent Cyörgy-iéren óriási lelkes tömeg hullámzott. Az ünnepség Isten szabad ege alatt folyt le. Amerre a szem etmindennél forróbb és örvendőbb a népszerib sége. Ha a Szent István koronájánál ékesített cimerep kis keresztet— melynek felirata is mindössze ennyi, lesz: ,:A Hazáért. 1940“ — meglátjuk valahol, valakinek a mellén nézzünk a magyarság együttérzésének büszke látott, egyetlen zászlótenger volt a. nagy térség. Mindenütt nemzeti lobogók és táblák’ alait sorakoztak fel a nemzeti gondolat lelkes harcosai, a szegedi ellenállói cl«ő harcosai és az egykori megszállt területek névtelen hősei. Ott voltak az Ébredő Magyarok, az Erdélyi Férfiak Egye-, sülste, a felvidéki „Rongyos Gárda", a. Székely Hadosztály végeláthatatlan sorokban, továbbá a különféle erdélyi, felvidéki és kárpátaljai csoportok szépséges festői népviseletben. Gróf Teleki Hál miniszterelnök beszédéi a várpalot'i erkélyéről mi ud(>r-.a > i Kíséretében voii uzdóczi Zadravetz István ferencesrendi atya, tábori püspök, Magas- házy László tábornok, a szegedi fővezér egykori szárnysegéde, Bartha Károly és Varga József miniszterek, Soós Károly tábornok. a szegedi hadsereg volt vezérkari főnöke, Antal István és Fáy István államtitkárok és vitéz Horváth István szeged- alsótanyai kisgazda, akik 1919-ben a nemzeti ellenállást vezették. A miniszterelnök beszédé után vitéz Magasbázy László tábornok szólott a tömeghez. A végén István püspök meghatott szavakkal mutatott rá a szegedi gondolat lényegére: — : integritás és kereszténység: ez a szegedi i gondolat — mondotta. — Mi egységesen f érezzük azt, hogy ez a gondolat nem o.j- j keletű. Ez a gondolat az 1000 éves múltban gyökeredzik. A szentistváni eszme i szolgálatában nem fogadhatunk el soha j különféle magyarázatokat, idegenné fara- I gott, eiíorzitoit Krisztus-szobrokat a sze- j gedi gondolat jelképéül. A Kormányzó Ur ŐfÖméltósága, n szegedi fővezér szózatát a hideg téli éjszakában messzire vitték- a hangszórók. A! Kormányzó Ur beszédének befejező szavait az öröm és a lelkesedés hangjai követték. A hatalmas tömeg fáklyafény mellett, diszmenetben vonult el ezután az ország kormányzója előtt. Elől vitték a Turul-madaras kettőskeresztet, amely után haladtak gróf Teleki P l miniszterelnök, Zadtavetz István püspök, vitéz Magasházy László tábornok, végül bosszú sorokban a különféle egyesületek és alakulatok szin- poropás csoportjai. Órákig tartott az elvonulás a Kormányzó Ur Ölöméi lósága előtt, aki családja körében nézte végig a nemzeti gondolatnak ezt a gyönyörű megnyilatkozását. 4 VOLT SZÉKELY HADOSZTÁLY BAJTÁRSI TALÁLKOZÓJA BUDAPEST, december 16. (MTI.) A volt székely hadosztály. bajtársai vasárnap Budapesten találkozót tartottak. Kratocb- will Károly nyugalmazott altábornagy, a I hadosztály egykori parancsnoka mondott } beszédet a találkozón s többek között a I következőket mondotta: (Cikkünk folytatása ac utolsó oldalon)» szeretőiével a szemébe és emeljük meg igaz érzéssel a kulapunluit előtte. F'kereszt, és az előtte megemelt kalap találkozásában igy válik eggyé nép és államfő léikénél: azonossága, az ezeréves magyar nemzet védelmének megbecsülésében.
