Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-23 / 243. szám
( 19 40 o k t 6 b c‘ r 2 2. E L L tl S Z ék Minden emberi részvétünk és rokonszen- viink azoké az elesett és az életben helyüket meg-nem talált embertársainké, akik a kéregetés keserű filléreiből tengetik napjaikat, sőt igen gyakori esetben, ezekből a könyör- adományokból tartják el igen nagyszámú c.-a- ládjukat is. Ez az emberi együttérzés még csak mélyül és fájdalmasabb valósággá «á- lik, ha látjuk, miként mozgósítják az életnek ezek a zátonyra futottjai mindeunapi kenderük biztositása végett apró-cseprő gyermekeiket. A hidegre fordult őszi napok dacára, vagy talán rnéginkább éppen ezért, az utcára vannak kényszerítve. Rongyosan, mocskosán, mezítláb futkosnak a város legforgalmasabb utcáin eş részein. Az ember ele vetődnek hár- man-négyen és ügyes legyen az a polgár, «Ui szabadulni tud tőlük. A legkihivóbb módon Viselkednek és végnélküli kunyorálással zaklatják a járókelőket és a város legforgalmasabb pontjain valóságos forgalmi akadá yt jelentenek. Ha végignézünk ezeken a szerencsétlen gyermekcsoportokon, akik a szó legteljesebb értelmében az utca porában nőnek fel és itt kaparják össze szegényes életük fenntartó iához szükséges filléreket, jnincen hirtelen neheztelésünk ellenére összeszorul szivünk. Elképzeljük ezeknek a gyermekeknek múltját, jelenét és a reájuk váró jövőt. A kép irtózható. És az első, ami eszünkbe jut, hogyan gs mi módon lehetne, mi több. kellene segíteni rajtuk.- Szevunkat nem egyszer emeltük fel érdekükben és hívtuk fel a román hatóságok illetékes köreinek figyelmét az utcáknak eme fiaira. Kértük, tegyék megfontolás tárgyává felsegélyezésük, vagy különböző otthonokban való elhelyezésük kérdését, hogy a koldulástól lehessen őket eltiltani, anélkül hogy ez végzetszerűen érintené egyetlen anyagi forrásuk kiapadását. Kiemeltük azt a tényt is, hogy csak egy lépés választja el ezeket a lopástól és a fiatalok börtönétől, megpecsételvén sorsukat a társadalom szemében az egész életre. Teremtsenek lehetőséget arra, hogy a Főtér közepén vetett cigánykerekek helyett az iskolában és óvodákban élhessék ki gyermeki játékszenvedélyüket. Nem egyszer esett szó arról is, hogy szüleiknek adjanak valamelyes munkaalkalmat, (hiszen ezek igazán nem igényesek) a legszükségesebb dolgok előteremtésére. Mert már tűrhetetlen es elviselhetetlen az, ami az utcákon ezicány- ban folyik. Tülekedésük és a fillérek utáni ostromuk könyörületes szivet és birkatürelmű émberí egyaránt kihoz a sodiából. Rimáuko- dásuk és lerázhaíatlan szemtelenségük utcák hosszan kíséri a sétálót vagy a dolgai után járó kolozsvári lakost, de még inkább a várost néző idegent. Mi máz többny ié megszoktuk őket és néhány erélyesebb mozdulattal néha és hangsúlyozom, csak néha sikerül megszabadulni tőlük. De az idegen meglepetten nézi és kényszerülve hallgatja azokat a megjegyzéseket, amelyek utána röpködnek a gyermekemberek szájából. És azt is hozzátehetjük, hogy nem egy idegen megbotránkuz- va szemlélte ezt az állapotot. Közvetlenül a magyar honvédsereg bevonulása után történt is egyszer intézkedés e molesztáló tömegnek a város utcáiról való kitiltása felől. Az öröm általá-ios volt. Azonban úgy látszik, sokkal erélyesebb és egyben humánusabb eljárásra van szükség, mint az ed digi. Mert ezen az állapoton változtatni és rajtuk segíteni kell, ez nem kétséges. Felhívjuk tehát rá az illetékesek figyelmét abban a te- ményben, hogy szavunk — a közérdek szempontjából — megfelelő meghallgatásra talál és orvoslása visszaadja a város régi „szalon1' jellegét, mely híressé tette békevilágban is kincses városunkat. A városrendezésnek ez is igen jelentős pontja .... Nem hagyható szó nélkül a hazafias jelvényekkel való üzérkedés sem. A nagy napok ujjongó mámorában talán észre sem vettük, ami ezen a téren folyt. Nem figyelhettünk fel arra az uzsorára, amit egyes egyének űznek. Amellett, hogy ezek a jelvények gyakran az ízlésnek még alapkivánalmait sem ütik meg, árusításukkal a jó érzésű magyarság kizsákmányolására törekszik. A közeli napokban történi . . . Az anyaországból érkező barátom elé siettem az állomásra. A Ferencz József-utou egyszer csak rajokba leptek meg a kétséget kizáróan kétes eredetű és egzisztenciáju elemek, skatulyájukban ízléstelen jelvényeket kínálva megvételre. Azt a jámbor járókelőt pedig, akiben volt annyi „tartózkodás“ és nem vette meg a felkínált „árut“, csúnyán összeszidcák. Az ember mellől egyszerűen nem tágítva, követték hosszú utón át és magyarázták szemhunyorgatás közben, m:lyen igaz magyar alapra megy ez az összegyűjtött összeg. Egy jelvény ára 30—90 fillér volt. Visszatérőben barátomra is rázuhant a sáskafergeteg. ő csakhamar felismerte köztük a pesti nem árja alvilág nem egy kitűnő példányát, amint az ott árult 2 filléres jelvényeken itt husz-harmincszoros áron adott tovább. Ez az üzletág Pesten már nem jövedelmez, de itt, Erdélyben, úgy látszik, annál jobban. (sze.) 11} tervei hisut a MÁV o fcisza&adoif ícriüeíeh Kedvezd dsszc- ftöffetósftieH biztosítására BUDAPEST, október 22. (Búd. Ért. jelenti.) Az „Esti Kurír“ Írja: A MÁV igazgatósága október 15-én nem léptette életbe a téli menetrendet. Teljesen átdolgozott terv készül, ho^y a felszabadult területek lakossága részére is kedvező összeköttetés legyen biztosítva. A székely körvasutat összekötik Kolozsvárral s e célból Szászlekence és Kolozsnagyida között keskeny vágányu és Szeret falva—-Magyaró között szabványos pályatest, építését kezdik meg. Székely udvarhely és Gyergyó- szeritmiklós között, illetve Parajdon át Marosvásárhellyel való vasúti érintkezést csak 1941-ben lehet felvenni. E munkálatokhoz a jövő év tavaszán fognak hozzá. Addig is utasszállító gépkocsik bonyolítják le a forgalmat ezen a vidéken. (MTI.) Jelentkezni lehet honvédségben való továbbszolgálatra Bl DAPEST, október 22. fMagyar Távirati Iroda.) A m. kir. honvédelmi minisztérium felhívást intézett az ország lakosságához a honvédség továhbszolgáiatára való jelentkezésre. A továbbszolgálatra nemcsak azok jelentkezhetnek. akik rendes katonái, kiképzés alatt állanak, hanem azok a tartalékosok is. akik 30-ik életévüket nem töltötték be. Nős, vagy családi állapot nem akadályozza a jelentkezést. A továbbszolgálatra azok a tisztek és ál- lisztek is jelentkezhetnek, akik a csehszlovák vagy a román hadseregben tartalékosi minőségben szolgálatot teljesítettek, ha beszélik a magyar nyelvet, ha az átképesitési vizsgát sikerrel végezhetik és ha a csehszlovák vagy román hadseregben továbbszolgálatot nem vállaltak. Elsőizben négy évre lehet vállalni a továbbszolgálatot. Aki 12 esztendőt szolgált tovább, jogot nyer a végkielégítés megszerzésére. Annak, aki négy évre vállalja a lovábbs/ol- gálatot, évi 200 pengő, annak, aki csak év- ről-évre vallalja azt, évi 100 pengő a jutaléka. Tizenkét évi továbbszolgáiat után 2900 pengő a végkielégítés. Iüegnyiíf a „Purfc,,-szanatórínm főnőépöleíében, lünssoüní-nf 64. sz. aíaíf, csendes, pormentes helyen a HARGITA SZÁLLÓ. Komfort telefon, lift, központi fűtés és előzékeny kiszolgálással áll a közönség rendelkezésére. — Gőzfürdője, kedd, csütörtök, szombat és vasárnap fériak részére, szerda és pénteken nők részére van nyitva reggel 6 órától este 6 óráig. Iliből megnyíltak a kolozsvári középiskolák kapui A telki felszabadulás ünnepi érzéseivel eltelve kezdték meg a kolozsvári középiskolák aj tanévüket KOLOZSVÁR, október 22. (Saját tud.) Ma J reggel ................... j ismét megnyíltak a kolozsvári középisko- ; Iák kapui. ! Ezzel a kapunyitással azonban nemcsak az 1940—41. tanév kezdődött meg, hanem — miként bevezető beszédében Gönczi László református kollégiumi igazgató mondotta — megnyitása egyben annak a boldog, uj korszaknak, mely ama történelmi ténnyel kö- „ vetkezett be, hogy a bécsi döntés értelmében Északerdély és Kolozsvár nagymidtu iskolái is hazatértek az ezeréves magyar haza kebelére. A mai nappal kezdődő dolgos hétköznapok sorát minden egyes iskolában a szokásos, de ezúttal talán még bensőségesebb, megi'lető- döttebb hangulatú ünnepély vezette he. AZ ÁLLAMI FŐGIMNÁZIUMBAN Az idei első évnyitó ünnepélyt a kolozsvári középiskolák közül a Farkas-utcai volt „Pedagógiai Szeminárium“ helyébe megnyíló magyar királyi állami főgimnázium magyar tagozata tartotta, pénteken. Az iskola növendékei délelőtt 9 órakor, felekezetűk szerint, istentiszteleten vettek részt, majd 10 órára — élükön a tanári karral — az intézet könyvtártermében gyűltek össze. A szülők is ig-en szép számban jelentek meg a tanévnyitón. Képviselve voltak a katonai és a tanügyi hatóságok is. Ez utóbbiak részéről dr. Koch Nándor tankerüeti főigazgató, dr. Kristóf György, a visszatérő Ferenc .József Tudományegyetem prorektora, Szalai miniszteri tanácsos és dr. Farkas László miniszteri titkár voltak jelen. A Himnusz eléneklése után Rácz József megbízott igazgató évnyitó beszédében a nemzeti öntudatra való nevelést, az erdélyi magyarság európai szerepkorét — amire méltán büszke lehet — továbbá az édes anya- nyelv ápolásának fontosságát s a szeretet, megértés és val'ásos érzés jegyében fogant szentistváni gondolatot hangsúlyozta. Ezután György Dénes tanár erdélyi költők verseiből szavalt. Végül' Rácz Jónsef igazgató felolvasta utasításait! az ifjúság számára és a megjelentekkel együtt karban mondták el a Magyar Hiszekegyet. A PIARISTÁK INTÉZETÉBE A római katolikus piarista főgimnázium szintén pénteken tartotta a Vem Sancle-t. Délelőtt 9 órakor a rend templomában dr. Gelencsér István, az uj hittanár á tal szolgáltatott misén vett részt a tanári kar és az ifjúság. Ennek befejeztével az intézet udvarán, a növendékek és szülők jelenlétében, dr. Kari János gimnáziumi igazgató — akit a szegedi főgimnázium éléről helyeztek ide — ismertette az iskola idei célkitűzéseit. A megnyitás ünnepi része azonban a vasárnap délelőtti istentisztelet keretében -- ugyancsak a piarista templomban — folyt le, ahol dr. gróf Teleki Páí miniszterelnök és kísérete is megjelea* Ezúttal is dr. Gelencsér hittanár misézett. Majd a gimnázium többszázéves zászlaját a pesti piarista gimnázium által adományozott szalaggal ékesitették fel, amidőn azt had.i- zász’óként megáldották. A szertartás után diszfelvonulás volt a zászló előtt. AZ UNITÁRIUSOKNÁL Az unitárius főgimnázium megnyitó ünnepélyét tegnap délelőtt 11 órakor, templomc- zás után, tartotta a püspökség dísztermében. Az egyházi főhatóságok részéről dr. Gál Kelemen főigazgató és a teológia tanári kara is megjelentek. Az ünnepélyt a Himnusz nyitotta meg. Ezután Bea czécü Pál vallástanar monuott imát. Gálffy Zsigmond igazgató pedig rövid áttekintő t adott az uj iskolaév tanügyi viszonyai l ói és a tanul ólétszámról. Kiemelte, hogy a magyar nemzet lovagiassága fátyolt borit a múltra, de elfogadva emlékezett mez elszakadt vér- és hittestvéreink sorsáról. Az idegen faiunkkal szemben, akik együtt vállalták. sokszor anyagi áldozatok árán is, a kisebbségi sorsot, elnézést és türelmet hirdetett. Utána dr. Kiss Elek egyházkerületi főjegyző lendületes lelkesítő beszédet intézett az ifjúsághoz. melynek keretébe^ az egyházi és tanügyi életben 50 éve munkálkodó dr. Gál Kelemenről meleg szavakkal emlékezett meg. Végül Gálffy igazgató, a megjelentek fogadalomtételeképpen felolvasta a Magyar Hiszekegyet. Az ünnepélyt a Szózat eléneklésével zárták be. RAVASZ PÜSPÖK IS RÉSZTVF.TT 4 REF. KOLLÉGIUM MEGNYITÓJÁN A refoimátus kollégium tegnap délután 5 órakor a Farkas-utcai nagytemplomban tartotta évnyitó ünnepélyét. A megnyitón dr. Ravasz László budapesti református püspök is jelen volt. Az egyháziak részéről ott láttuk még dr. Tavasz) Sándor piispökhelyeltesl, Ugrón István ny. miniszter, főgonduokot, Tarkanyi György egyházközségi főgonduokot, ür. Darkó Ákos tanácsost és természetesen a teljes tanári kart. A tanügyi hatóságok nevében dr. Koch Nándor tankerületi főigazgató és dr. Kiss Károly tanügyi főtanácsos, dr- Molnár Andor és Vitéz Nagy Iván miniszteri tanácsosok, továbbá Rácz József az állatni főgimnázium igazgatója jelentek meg. Az ünnepélyen a bevezető ének után László Dezső belvárosi lelkész, vallástanár tartott bibliamagyarázatot, majd zsoltáréneklés után Gönczi László igazgató mondotta e) megnyitó beszédét. — Visszatértünk édes hozunk védelme alá. Ebből az ötömből és boldogságból merítsünk erőt a kezdődő munkához — hangoztatta beszédében az igazgató. Ismertette további az uj tanterv módosulásait és a tanulók létszámnövekedéséi s az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Végül megemlékezett az iskolának kisebbségi sorsban elhunyt tanárairól: Seprődi Jánosról, Makkai Ernőről, Varga Sándorról, Szathmáry Ákosról, dr. Sárkány Lajosról, Kovács Ferencről, Kovács Dezsőről és dr. Jancsó Ödönről s dr. Konrádi Dániel orvos- professzorról, aki a kollégium diákja, egészségtantanára és orvosa volt. Az ünnepélyt a Himnusz akkordjai fejezték be, amit a megjelentek énekkel kisértek a diákokkal, szülőkkel és hívőkkel zsúfolásig megtelt, egyszerűségében és áhítatra ösztönző nagytemplom magas boltivei alatt.--------—— g——--------—-— I M. kir. honvéd vezérkar főnöke. Felhívás az ónálló kereső foglalkozást űzök, munkaadók és alkalmazottaik bejelentésére. Minden önálló kereső foglalkozást űző egyén, ha alkalmazottat nem is foglalkoztat, köteles önmagát, minden munkaadó (jogi személy is) pedig, aki üzletében, üzemében, vállalkozásában vagy bármilyen egyéb foglalkozása körében alkalmazottat foglalkoztat, köteles önmagát és 1940. évi szeptember hó 15-ik napján szolgálatában állott összes alkalmazottait a jelen felhivás megjelenésétől számított 14 napon belül bejelenteni. Ha a munkaadónak több vállalata (telepe) van, a be« jelentést mindegyikre vonatkozóan külön« külön Kimutatás-on kell megtennie. A bejelentéshez szükséges Kimutatás űrlapok a járási (városi) katonai parancsnokságnál szerezhetők be. A kitöltött Kimutatás-ókat jelen felhivás megjelenésétől számított 14 napon belül ugyanott kell beszolgáltatni. A bejelentési kötelezettség egyaránt kiterjed a közszolgálat körén kívül eső, akár természetes személy, akár jogi személy által fenntartott, minden ipari (kereskedelmi), bányászati, kohászati, bank- és pénzváltó üzleti vállalatra, biztosítási magánvállalatra, közlekedési vállalatra és mezőgazdasági (kert- és szőlőgazdasági) üzemre, továbbá bármiféle más kereső foglalkozásra. Nem esnek bejelentési kötelezettség alá az olyan mező- gazdasági (kert- és szőlőgazdasági) foglalkozást űző önálló keresők, akiknek állandó alkalmazottjuk nincsen, továbbá a napszámosok, takarítónők és egyeb ilyen foglalkozású egyének. Minden alkalmazott köteles a bejelentési Kiinutatás-hoz szükséges adatokat a munkaadó rendelkezésére bocsátani. Okiratokat nem kell a bejelentéshez csatolni. Az alkalmazott munkakörére és utolsó évi keresetére vonatkozó adatokat a munkaadó könyvének, a fennálló szolgálati szerződéseknek vagy idevágó egyéb eredeti okiratoknak tartalmával megegyezően kell feltüntetni. A bejelentési Kimutatás-okat az önálló kereső foglalkozást űző egyén, illetőleg a munkaadó, vagy a vállalat tulajdonosa (vezérigazgatója), vezetője vagy cégjegyzésre jogosult tisztviselője a kimutatás minden lapján aláírni köteles. Ha a vállalat tulajdonosa bármely akadály miatt nem Írhatja alá a bejelentést, azt helyette megbízottja Írja alá. Városi (járási) katonai parancsnokság. ÚJABB RAZZIÁT TARTOTT A RENDŐRSÉG. Az elmúlt éjszaka a rendőrség bűnügyi osztálya az alvilág körében megkezdett tisztogatási munkái t során újabb nagyarányú razziát tartott az egész város területén. Ez újabb razzián huszonkét egyént állított elő a detektív- testület. Az előállítottak egytöl-egyig lakás és foglalkozás nélküli személyek s közöttük több gyanús egyén is szerepel. Mindnyájukat őrizetbe vették és interná- lási. illetőleg kiutasitási eljárást tettek folyamatba ellenük.
