Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-25 / 117. szám

ELLENI ÉK 19 40 mi/u» 2 5. M anüol világbirodalom Kialakulása Ma az augol (»irodalom kétségkívül a 'i!;ig egyik gazdaságilag leghatalmasabb (•irodalma, ami csak valaha a világon le­legelt. \ki figyelemmel kiséri a most f»)- Ivó világpolitikai jelentőségű eseménye­ket. azonnal tisztában lesz azzal, hogy mi­iven okok húzódnak meg a háttérben a mindenkori nemzetközi viszályok mögött. Bármilyen lesz is a jelenlegi háború ki menetele, meg kell állapítani, hogy Ang­liának uralkodó tengeri és gyarmati v i- lághatalmassággá való fejlődése aránylag újkeletű történelmi folyamat. Például Er­zsébet királynő uralkodásának utolsó eveiben (1558—1603) még bire-hamva sem volt az augol gyarmatbirodalomnak. ■Vem létezett Nagybritanuia s még Skó­cia is külön állam volt. Pedig akkor a spanyol és portugál gyarmatbirodalom már százéves múltra nézhetett vissza. Csak 1600-bau alakult meg az angol ke- ietindiai Társaság; az első lépés a gyár- matositás felé. Ekkor a világtengeren és óceánjain Angliának semmi különösebb tekintélye nem volt s a világfordulópon- tot jelentő nagy felfedező utazások tör­ténetében is aránylag szerény szerepet töltött be. Tehát le kell mondani arról a predesztinációs izü, elavult felfogásról, hogy Anglia előrelátó és tervszerű poli­tika nyomán vált világhatalommá. Maga- sabbrendü állampolitikai művészet foly­tán. Ez nem igaz. Mai nagyságát inkább a véletlen játékának köszönheti. Aanyi azonban mindenesetre bizonyos, hogy fej­lődésében több a véletlen, mint a terv­szerűség! Amerika felfedezése volt az a ..primum mobile”, ami ezt a fejlődést megindította. Anglia egyszerre a világforgalom főutvo nalának kellős közepébe került s a világ­politika súlypontja is váratlanul áttevő­dött a kontinens belsejéből az Atlanti­óceán mellékére. Középeurópa a harminc­éves háború alatt legyengült s a földközi- tengeri kikötők is veszítettek jelentősé­gükből. A NYUGATI ÁLLAMOK FEL­LENDÜLÉSE A nyugati államok nagy fellendülése következett be. De — itt is meg kell je­gyezni — az uj helyzet előnyeit kezdet­ben nem a kontinenstől „elszigetelt“ Anglia, hanem Spanyolország, Portugália és Hollandia élvezték. Ezekkel Aoglia nem is késett összeütközésbe kerülni ké­sőbb» emelkedése során. Legutolsó vesze­delmes vetélytársa Franciaország volt. Mindezen államok kezéből azonban két­száz év alatt kicsavarta a vezetést. Sike- rének okai igen érdekesek. Franciaország szerencsétlen háborúk sorozatával vesztette el uralmát. Francia- ország, csakúgy, mint Spanyolország, min­dig a gyarmatpolitika és a hegemóniára való törekvés között ingadozott, ennek folytán célkitűzései is nagyon megoszlot­tak. Anglia sohasem követett kettős; sőt többszörös célokat. A XV. század vége felé még csak igen kevés köze volt a k <n- tinenshez. Mikor 1707-ben Skócia és Ír­ország egyesülésével megalakult Nagybri- tannia, már nagyobb érdeklődéssel for­dulhatott az Újvilág és Ázsia felé. Ezzel szemben Portugália és Hollandia sorsa mindig a kontinenstől függött. Márpedig a kontinens szélére szorulva, itt nehezen vállalkozhattak hangadó szerepre. Portu­galia 1580-ban hatvan évre spanyol ura­lom alá került s emellett tengerentúli bir­tokait is elveszitette. Hollandia viszont Spanyolországgal és Franciaországgal har­colt évtizedekig függetlenségéért. Mind­ezt pedig betetőzte az egyre hatalmasabbá váló Angliával való háborúja; ez már sok volt a kis országnak. Spanyolország szintén Franciaországgal, Angliával és Portugáliával va!ó háborúi során vérzett el. A küzdőporondon végül is Anglia ma­radt, erejében megnövekedve, fokozódó bizalommal és ambicióval. Anglia nein üres tereket foglalt hódításai során! Gyar- malbiiodalmát más népek megelőző gyar­matosításának lomjaiból építette fel. Emellett természetesen az a bizony».s ..splendio isolation4" is szerepet játszott a íuegtámadhatatlanság szempontjából, de UH nem kell figyelmen kívül hagyni azt a köiiiliuényt sem, hogy közötte és gyarma­tai között a tengeri ut mindig rendel­kezésére állott. Ha pedig a kontinensen uj versenytárs emelkedett, mindjárt ellen­séget közé számíthatta magát — bár ez a megállapítás ma már közhelyként hang­zik S mégis igy van ez, különösen a na­poleoni háborúk óta. Azóta Nugybritannia döntőleg szól bele minden európai vitá­ba. Igaza volt Geesleynek, amikor azt mondotta, hogy Anglia emelkedése a tör­ténelem legérdekesebb és legjelentősebb eseménye. Ez a folyamat a 17. és 18. szá­zadban Északamerika keleti partjainak angolokkal való benépesülésével kezdő­dött és még ma is tart. FEJLŐDÉSNEK INDUL AZ ANGOL TENGERI HATALOM Anglia tengeri hatalmának fejlődése Er­zsébet uralkodásának utolsó éveiben indul meg. Az első és második spanyol „armada ‘ megsemmisítése 1588-ban és 1597-ben meg­ingatta Spanyolország tengeri fölényét. Kéz­ben nagy lendületet vett Hollandia. Ez az állam lett Portugália örököse Indiában és a Szunda-szigetvilágban. Az övé volt a fokvá­rosi gyarmat s a világ 25.000 hajójából 16 ezer holland lobogó alatt közlekedett. Nem csoda, ha Anglia legfőbb ellenségének tekin­tette. Spanyolországgal 1655—1658 között végzett Anglia. A háborúban Franciaország is résztvett Spanyolország ellen. Ez utóbbi a pireneusi békében (1659) végleg elvesztette nagyhatalmi pozícióját. Következhetett Hol­landia. Ezzel az állammal Anglia 1652—1674 között nem kevesebb, mint bárom háborút viselt, ami Hollandiának éezakamerikai bir­tokai elvesztésébe került. Ez jelentékenyen megrázta Hollandiát. 1674-ben azonban Ang­lia váratlanul frontot változtatott: szövetség­re lépett Hollandiával Franciaország ellen. Az ellenségeskedés 1688-tól egészen 1815-ig tartott, majdnem második százév»*» háború­nak nevezhető. Miért? Egyszerűen azért, mert n XV11. hz. k» zdete óta egész csendesen, halaim is fran­cia gyarmatbirodalom keletkezett I.szakain* - rikábati. A francia gyarmatpolitika a század második felében nagy lendületet vett. Meg­alakult a Francia India Társaság. \ XVTIL század közepe felé déli Előindiában Fran­ciaország volt a legnagyobb hatalom és Dup- leix-nek már akkor messzemenő tervek ' or- dnltak meg a fejében Indiára vonatkozólag, amikor Angliában ilyen még egyetlen em­bernek nem jutott az. eszébe. Északamerika- ban a franciák nagy szorgalommal kutatták a Mississippi medencéjét e a francia gyar­matbirodalom veszedelmesen kezdte körül­ölelni az augol telepítéseket Franciaország­nak Spanyolországgal való esetleges meg­egyezése pedig azzal fenyegetett, hogy Ang­lia végleg kibukik a világhatalmak rangso­rából. Ezért viselt Anglia kétrendbeli háborút Franciaországgal XIV. Lajos, Nagy FTigyes, a Forradalom és Napoleon idején. A hábo­rúk Porán Anglia birtokai állandóan szapo­rodtak. Az utrechti békében (1713) Angiit rtţegkapta Uj-Fouudlandot és Uj-Skóciát. a dson-mellékét, továbbá Gibraltárt és Mi i*»rcát. Az úgynevezett Assiento egyezmény Angliának juttatta a közép- és délamerikai spanyol birtokokat és a rabszolgaszállitás monopóliumát. A sikerek dacára Spanyolország, Francia- ország, Portugália, sőt maga Hollandia mel­leit is az angolok gyarmatbirodalma még mindig szerény. Északamerika keskeny at­lanti parasztszegéh e, a Hudson-öböl melle­ké, néhány sziget Nvugat-Indiában és keres­kedelmi gócpontok Indiában. A XVIII, század közepén azonban Fran­ciaország helyzete Indiában és Északameri- kában megrendül. A párisi békében (1762; Franciaország kénytelen lemondani észak i amerikai birtokairól. Afrikában Szenegáliú ról. Indiában később az Angol Indiai Társa­ság lesz úrrá Bengália és Carnatic fölött. A napoleoni időket lezáró párisi békében (1814) pedig Anglia lesz Málta, Helgoland, a Fokföld és Ceylon végleges ura. Anglia tehát szerencsésen halad a világ­uralom felé. Az egész 1688-tól 1814-ig terje­dő időben egyetlen egy sikertelenséget szen­vedett: északamerikai gyarmatai az 1775 — 1783-iki harcokban kivívták függetlenségü­ket. A terfeszhedfó utolsó korszaka A terjeszkedés utolsó korszaka 1815 óta napjainkig tart. Birtokai szinte évről-évre szaporodnak. 1829-ben Angliának még csak 24 millió lakója van. 1910-ben már 45 mil­lió. 1815-től 1919-ig kerek tizenötmillió an­gol vándorol ki más világrészekbe. Valósá­gos téréhség ez. 1845-ben megvonják Kanada és az Egye­sült-Államok határát. Kanadára jut 2,500.000 négyzetkilométernyi terület- Ausztráliában is megveti lábát Anglia. Sydney-t csak 1788- ban alapitják. 1859-ben már övé egész Ausz­trália! 1854-ben India elfoglalása is befeje­zett ténynek tekinthető. 1842-ben, az ópium- háboruban, megszerzi Honkongot, Afriká­ban 1843-ben Natolt, 1841-ben Kaffer-or- szagot, 1840—1854 köz.ött az Oranje-mellé- két. Stratégiai jelentőségű foglalások: 1833- ban Aden, 1857-ben Periin. 1867-ben Bah- rein-sziget 1871-ben elfoglalja az aranypar­tot, 1874-be.n Asonti egy részét, 1878-ban a Bálna öböl mellékét, 1874-ben a Fidsi-szige* teket, a következő évben a Lakkodivákat. De ki győzni mind felsorolni. Egymásután kebelezi be Nagybritannia Quellát. Cvprust, Transwalt. majd fokozva a tempót: Egyip­tomot, a Szomáliföldet, Nigériát. Ugandát, a Matabele-földet, Becsnána-föMet, Angol- Közép-Afrikát Zanzibárt, a Szudánt, Uj- Guiueát. Észak-Borneot, Wei-hei-weit (Kiaá- ban) és végül 1899—1902 között a búr ál­lamokat. A világháború után tovább szélesül a rop­pant nagy birodalom. Anglia elfoglalja a né­metektől Péluyugatafrikát. Német-Kelet-Af- rikát, Kamerunt és Togó egyrészét. Már man­dátuma alatt állanak Irák, Palesztina és Transzjordánia is. Befolyása alatt állanak a délarábiai államok is. Ma Anglia világbirodalma összesen 34 mil­lió 596.73) négyzetkilométernyi területet lesz ki. összesen 495 millió 531.750 lakossal. Az angol birodalom tehát a Föld egész terü­letének 33 százalékát, a világ népességének pedig 24 százalékát teszi ki. Az utána kö­vetkező világbirodalom. a Szovjetunió, a Föld egész területének csak 16 százalékát, népességének pedig csak 8 százalékát képezi. Még inkább elmarad mögötte az Egyesült- Államok., melvnek területe mindössze 7, né­pessége pedig csak 7 és félszázaléka a Föld területének, illetőleg lakosságának. Tekintettel erre a mérhetetlen nagy világ- birodalomra az anyaország előtt két lehető­ség állott: 1. Enrópánkivüli birtokainak független ál­lamokká fejlesztése; 2. azoknak a birodalom keretében szoros szövetségi voszonyhan való egyesülése Az el ső megoldás a birodalom széthullá­sára vezetett volna. Maradt tehát a másik. Tehát Anglia politikai feladatai igen bo­nyolultak. Először is változatos, különböző, sőt sokszor ellentétes érdekeket kell kiegyen­lítenie. Már India magában igen si*lvos fel­adat elé állítja az angol népet. Egyébként is ezer és ezer szempontra és érdekre kell te­kintettel lennie. Olyan politikai elgondolá­sok és módszerek, melyek az egyik gyarmat vagy dominium esetében kitünően beváltak, más esetben teljesen csődöt mondanak. Igen nehéz, közös és a legfontosabb probléma vé­gül az anyaországnak az , Empire’-hez. Kü­lönösen a domíniumokhoz való viszonya. A DOMÍNIUMOK A legnagyobb nehézségeket ugyanis az ön­kormányzatú államok, az u. n domíniumok okozzák. 1867-ben alakult meg az első domi­nium: Kanada. Harminc évvel később Ausz­trália is domíniummá lett. A század elején követte ezeket sorban Dél-Afrika, Uj-Zéland s legújabban Iroiszág. India ma még nem dominium, bár messzemenő önkormányzat­tal rendelkezik. „Dominium” tehát az Empire önkormány­zatú országainak hivatalos elnevezése. Ennek a fejlődésnek megfele’-őleg tulajdonképpen ma már nem angol gyarmatbirodalomról, hanem „Commonwealth of Nations"1: a nem­zetek szabad egyesüléséről beszélünk. 1914- ig nem 6ok gondot okozott a dominium fo­galmi körülhatárolása. A világháború ezt a kérdést is felszínre vetette. A dominiumok fegyveres segítségben részesítették az anya­országot, képviselőik ott ültek a béketárgya- iások asztalánál, aláírásukkal ratii ikáltáic azokat s Anglia mellett helyet foglaltak a Népszövetségben. 1926-ban összeült a birodalmi értekezlet, amely a dominiumok helyzetét a következő­képpen szabályozta: „Az egyesült királyságok és a domíniu­mok önkormányzati közösségek a brit Em­pire keretein belül, teljesen azonos jogok­kal, egyenlő helyzetben; egymásnak sem kül­ső, sem belső ügyekben nincsenek alárendel­ve s csak a Korona iránti hüségkötelezett- ségük révén egyesültek, mint a „Common­wealth of Nations“ szabad tagállamai. ' Ez azt jelenti, hogy az anyaország más ál­lamokkal kötött egyezményei nem kötelezik a dominiumokat. így például a locarnói szer­ződést annak idején a dominiumok nem Ír­ták alá. A szuverenitás szó szerinti értelme­zése szerint bármelyik tagállam saját kíván­ságára külön válhat a birodalomtól. Akárhogyan is álljon a világbirodalom egyes részeinek jogviszonya, bizonyos, hogy a hatalmas birodalom súlypontja az India­óceán körül van. Földrajzilag itt van a bi­rodalom középpontja, amelytől maga a/, anyaország és Kanada állanak csak külön. A birodalom legfontosabb kereskedelmi útja a/. Indiai-óceánon vezet keresztül. Az Indiáról való gondoskodás Anglia világpolitikájának már jó ideje a vezérfonala lett. Minden lé­pését «•/, a gond hatja át, ezért »/erezte meg a Szuez részvényeit, a Fokföldet, Egyipto­mot, a földközitengeri útvonalat (amely a leg­rövidebb India felé); ezért igyekezett be- iolyásra szert tenni Délarábiában; ezért fej­lesztette hatalmas erődítménnyé Singapur! (Kelet Gibraltár-jál); ezért került ellentétbe Oroszországgal, rnajd a német gyarmatpoliti­kával és a háború utáni Olaszországgal. Sőt túlzás nélkül állíthatjuk, hogy India miatt majdnem minden nagyhatalommal szembe­került már. Azonban Anglia ma már nem kizárólagos ura a tengernek. Az Egyesült-Államokkal flotta-paritást kellett elfogadnia. Keleten Ja­pán fenyeget. A Földközi-tenger medencéjé­ben Olaszország zászlaja emelkedik ki mind­jobban. Anglia tengeri egyeduralmát ma már mindezek a hatalmak nem hajlandók feltét­lenül elismerni. Gazdasági tekintetben jelen­leg a legveszedelmesebb vetélytársai Ameri­ka és Japán, sőt maguk az empire-államai is sok gazdasági nehézséget okoznak az anya­országnak. Incze Andor. Isméi eihalaszíoüák a iiz év óía húzódó pénzhami­sítás! bünper fői árnyaláséi KOLOZSVÁR, május 24. Közel tiz cvre visszanyúló pén/ha misitási üggyel foglalkozott tegnap a ko­lozsvári törvényszék I-sö tagozatának «űr Bârsan tanácsa. A számos ízben elhalasztott per vád-» lottóiként Gallovics Aranka fogásznő, o'ry Pop Alexandru egykori rendőrbiztos voll felesége, tettestársakul pedig Székeli Ak cs és Szimpf Ferenc cinkográfus tanú-* lók szerepeltek. A vádirat szerint Székely Ákos egyik cinkografusnál kitanulta a klissékészirés mesterségét és 100 lejes papirpénzgyár- tásva alkalmas klisét préselt, amellyel si­került is nagymennyiségű hamis százast előái.Mania. E műveletben Szimpf Ferenc segédkezett, míg az értelmi szerző — ál­lítólag — Gallovics Aranka volt. A hamis százasok tömege a hatóságok figyelmét is felkeltette és a nyomozás adatai alapján meglepetésszerü házkuta-1 tást tartottak Gallovics Aranka Mihai Vi­teazul téri lakásán és fáskamrájábau. Eá alkalommal közel egymillió lej értékű hamis százlejesre és a gyártásukhoz szük­séges klisére akadtak. A fővádlott azonban állhatatosan ta- gadta a terhére rótt bűncselekményt- Ál­lítása szerint, ő csak álláshoz juttatta Ke» resales cinkografusnál Székely Ákost, akinek apjával. Székely Gézával, régi is­meretségben állott. Később ugyan tudo­mására jutott, hogy pártfogoltja törvényi ellenes dolgokat cselekszik, amire annak! apja: és munkaadóját is figyelmeztette, sőt felszólította őket, hogy a tényt hoz4 zák a hatóságok tudomására. Szerinte J közbejött házkutatás alkalmával talált „bűnjelek“ tudtán kívül kerültek lakásá­ba. A pergátló kifogások sorozata miatt majdnem egy évtizeden halasztódott a végtárgyalás, mig végre tegnap minden újabb elnapolási indok elutasításával hoz­záfogtak az érdembeni tárgyaláshoz. A ki­hallgatások megejtése után azonban egyes tanuk távolléte miatt — a tárgya­lást junius 19-re halasztották el. Asszonyok könyvtára: Le| Szegedy—Stumpf: Magyar uriasz­szony háztartása — — — — 50 Madarász: Magyar orvosnők tanácsai nők számára — — — — — 50 Szegedy—Stumpf: 4z uriasszony ott­hona (Az otthon kultúrája) — 50 Szentmihályiné Szabó Mária: Éva (Regény) — — — — — 50 Dénes Gizella: Ezüst nyárfák (Re­gény) — — — — — — 50 Minden kötet ízléses pasztel-kék egész vá­szonkötésben 300 oldalon jelent meg. Az 5 kötet együttes rendelésénél közös tok­ban szállítjuk 230 lejért Használja ki az alkalmat, mert kis pél­dányszámunk van! Azonnal vegye meg az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii Vidékre utánvéttel is — utánvéti illeték és portó felszámításával — azonnal szállítjuk, tJL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom