Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-04 / 100. szám
194 0 május 4. ELLEM ÉK A petróleum háborús bűvköre Egy csepp olaj: öt csepp vér... A külpolitika elemei: a löSdealz és a közgazdaság. — A csőrendszerek hálózata. — Weygand és Törökország Pálóczi Horváth György, a kitűnő magyar köziró a Közelkeletet járja. Aleppóból Írott beszámolóját adjuk az alábbiakban. A „Weygand-rejtély“ tavaly december óta foglalkoztatja a világot. Azóta tart attól a világ közvéleménye, hogy Weygand tábornok seregei elindulnak a Kaukázus, vagy a Dardanellák felé és akkor Kis-Ázsia, a Balkáu és Délkelet-Európa lángba borul. December óta irtuk és olvastuk folyton, hogy ezt a háborút az Észak vasérce és a Dél1 olaja fogja eldönteni és most, amikor az és&aki vasérc nem külpolitikai é3 gazdasági kérdőjel többé, hanem katonai kérdés: azoknak a jósoknak részben igazuk, voi'.t, akik szerint a jelen háború első felvonása az északi vasérc, a második pedig a déli olaj jegyében fog lezajlani. De vájjon a déli olaj éppen úgy lángba boritja-e a Balkánt és a Közel-Keletet, mint ahogyan az északi vasérc tette Norvégiával? Ez az a kérdés, amely a Szíriában állomásozó francia csapatok főparancsnokát, Weygand táborno kot rejtély középpontjává tette. „Mi történik a Közel-Keleten, miért van ott és mit csinál ott Weygand tábornok?“ — ezt a kérdést a világ nagy lapjai annyiszor vetették fel, hogy végül sorra elküldték embereiket: választ találni a kérdésre. És hajón, vonaton, repülőgépen sorra megérkeztek az újságírók, bejárták Szíriát, megfordultak Beiruthban, Tripoliban, Aleppóban, Dainasz- k.usban, Dzsebej-Druzban; teveháton, vagy autón kimentek a sivatagba, megnézték a gyarmati katonaságot, láttak gyakorolni néhány század idegenlégionistát, elhaladtak zárt kaszárnyák mellett, üldögéltek a mindenkivel! barátságos Weygand tábornoknál, a szi- riai főbiztos irodájában, beszéltek olaj-szakemberekkel, katonai attasékkal, diplomatákkal. Ha jó volt a gyomruk és sok a pénzük, ellátogattak arab törzsfőnökökhöz, akik megbízhatóan friss ürühussal és megbízhatatlan értesülésekkel traktálták őket; felkeresték az örmények pátriárkáját és a modern ara bök vezéreit. . . aztán visszaérkeztek az aleppói, vagy beiruti szállodába, telistele benyomással, érdekes aprósággal, sok „színnel“ és még több adattal. A „rejtély“ igy közelről még rejtélyesebbnek tűnt fel. ' „Tudósitónk“ is feladatul kapta a „Wey gand-rejtélyt“ s válasza ez a cikksorozat. De minthogy ismeri és elismeri Northcliffe lord aranyszabályát: „Tedd cikked végeredményét az első bekezdésbe és csak azután kezdj a beszámolóba“, ime elöljáróban a végeredmény: 1. Az úgynevezett Weygand-rejtély nem függ teljesen össze a déli olaj kérdéseivel. 2. A közelkeleti angol, francia és szövetsé ges csapatok célja nem az, hogy háborút kezdeményezzenek akár Szovjet-Oroszországgal, akár a Balkánon. 3. A déli olaj azonban Weygandéktól függetlenül mégis fontos és akut veszélyforrás. A „DÉLI OLAJ“ A külpolitika: földrajz és közgazdaság. Ez az angol elv talán sehol nem annyira érvé nyes, mint a Közel-Kelettel és az olajjal kapcsolatban. A jó külpolitika csakugyan jó földrajztudásra támaszkodik. A földrajz azt mondja, hogy a „déli olaj“ voltakép túlságosan leegyszerűsített fogalom. A Földközi-tenger, a Fekete-tenger, a Kaspi-tó és a Perzsa-öböl által határolt négyszögben, oly nagy területen, mint fél Európa: található elszórtan a „Dél olaja“. Ezt a területet északi és déli részre osztja a Kaukázus. Fönt, a szovjetorosz részen vannak a bakuvidéki és groznykörnyéki petróleumkutak. A Szovjet két csőrendszeren keresztül szállítja a fekete- tengeri orosz kikötőbe. Baku vidékéről az iráni (perzsa) és a török határ aránylagos közelében vezet a csőrendszer Batumig, a Fekete-tenger délkeleti csücskéig. Itt a hakui olajat néhány kilométernyire a várost félköralakba körülfogó török határtól: tankhajókba öntik és Constantába szállítják. De nem mind. Batumban nagy olajfinomítók vannak, hol nehéz s durva gépkenocs- től egészen a könnyű benzinig mindent gyártanak. 1937-ben, a második orosz ötéves terv végén Batumban 3,200.000 tonna nyersolajat finomítottak hazai használatra és azóta a termelés fokozódott. Minthogy Németország szívesebben importál nyersterméket s a batumi finomítók termelése a Szovjet hazai szükségletének fedezésére volt beállítva: megbízhatónak látszik az olaj szakköröknek az a véleménye, hogy Németország Batumon és Constantán keresztül a hakni termés teljes egészét megkapja — a négymillió tonna Batumban finomított olaj hijján. A Káspi-tenger felső részén, Grozny környékén is van a Szovjetnek olajvidéke. Ennek a termékét azonban a Batumtól háromszáz kilométernyire északra fekvő Tuapse feketetengeri kikötőbe szállítja a csővezeték, onnan pedig viziuton Odesszába viszik. A legutóbbi rendelkezésre álló adat szerint a Grozny—Tuapse csőrendszeren évenként két és félmillió tonna nyersolajat szállítanak el. És noha Bakuból Batumba majd négyszer annyit szállítanak: benzin szempontjából! mégis a groznyi olajvidék a fontosabb, mert az ottani olaj átlagosan 24 százalék benzin- tartalmú, mig a bakui csupán 4 százaléknyi. A „Déli olaj“ másik területe a Kaukázustól délre, a Törökország túlsó oldalán fekvő moszuli és kirkui és az iráni petróleumvidéken van. De amikor a déli olaj miatt lángba- boritott Közel-Keletről é& Balkánról beszélnek, akkor főleg a szovjetorosz petróleumvidék olajára gondolnak, mert hiszen ennek az „elvágása“ Németországtól volna a nyugati szövetségeseknek egyik fontos hadicélja. „OLAJ ÉS VÉR“ Régi mondás volt, hogy minden csepp olaj egy csepp vért ér s legutóbb már azt olvastam, hogy a mai háborúban öt csepp vért is megér. Nos, a vérnél is fontosabb oaj elvágása Németországtól ugyancsak sok vérbe kerülne, ha feltételezzük, hogy nemcsak a nyuga ti hatalmak, hanem Törökország és Irán I is hajlandó hadat üzenni a Szovjetnek. A földrajzi helyzetből ugyanis kiderü., bogy ehhez a Fekete-tenger és a Káspi-tó között cl- ! terülő hatalmas szovjet terület számos pontján kellene a csőrendszereket elpusztítani. A baku—batumi és a grozny—tuapsei o a- jat is Odesszába szálithatnák az orosz tankhajók, onnan pedig a Zhmerinka—Lemberg —Krakkó vonalon juthatna Németországba. A balkáni háború tehát csak olajnehézségeket okozhatna Németországnak: elvágni az olajtól csak a forrásnál, tehát szovjet területen lehet. Minthogy az angol—francia diplomácia a zöldasztalnál ezt nem tudta elérni, sokan azt hiszik, hogy meg fogja kísérelni a harcmezőn. Az első gyors sikert Bakunál érhetné el, abban az esetben, ha Törökország hajlandó volna eddigi politikáján változtatni és a Szovjet ellen fordulni. Ezt pillanatnyilag általában valószínűtlennek tartják. A közelkeleti kérdés, vagy a „Weygand- rejtély“ ebben a vonatkozásban tehát Ankarában, a török fővárosban tanulmányozandó, itt kell eldönteni azt a kérdést, hogy: ha Anglia és Franciaország rászánná magát a Szovjet elleni háborúra, vájjon Törökországot is bele tudná-e vinni. Ha pedig itt „igen“ volna a válasz, akkor Londonban és Párisban kellene feleletet kapni arra a kérdésre, hogy el akarják-e indítani Weygand tábornok csapatait a Szovjet ellen? íme: ennyi feltevés, ennyi „ha“ mutatkozik máris, jóllehet, még el se jutottunk a napfényes Sziriába, a Weygand- seregek főhadiszállására. Ankarában azonban pillanatnyilag „nem“ a válasz. Törökország nem akar háborúba keveredni a Szovjettel. Ha pedig Ankara nem akar a Szovjet ellen fordulni, akkor a Balkánt és Délkeleteurópát kevesebb háborús veszély fenyegeti. (Fentebb már leszögeztük, hogy meggyőződésünk szerint Weygand tábornoknak nem a kezdeményezés a szerepe.) A háborús veszély ellen szól az a tény is, Beszédes számadatok a kolozsvári BefegscgcigzO Pénztár mokddeseroi Évröl-évre eredményesebb munkát végez & nagy- fontosságú társadalmi intézmény KOLOZSVÁR, május 3. Az utóbbi évtizedben, Európa legtöbb államához hasonlóan, Románia is nagy súlyt fektet a társadalombiztosításra. Ez az intézmény voltaképpen azoknak a tömegeknek szolgálatában áll, akik keresetükből egyébként nem volnának képesek váratlan betegség, vagy rokkantság esetére biztosítani jövőjüket. Éppen ezért a társadalombiztosítás kiterjesztésére számos fontos törvényt is hoztak. Ezeknek köszönheti fellendülését a Be- tegsegélyző Intézet, amelynek dr. I. Pupeza igazgató vezetése alatt működő kolozsvári fiókja országosan egyik legjelentősebb tényezője. MINDEN TIZENNEGYEDIK EMBER BETEGSEGÉLYZŐ-TAG — KOLOZSVÁRON Éidekesek azok a kimutatások, amelyek a biztositottaknak a lakossághoz viszonyított százalék arányáról készültek. Ezek szerint a kolozsvári Betegsegélyző Intézet körzetében ez az arány 7 százalékot tesz ki, mig az ország többi részeiben alig éri el az 5 százalékot. Ez egyben a vidék ipari felkészültségét is igazolja. A biztositottaknak ugyanis 70 száíaléka nagyüzemekben dolgozik, mig üzletekre és műhelyekre 30 százalék jut. öt évvel ezelőtt (1934—35-ben) a kolozsvári betegsegélyzői körzet biztosítottjainak száma csak 27.500 személyt tett ki, mig ma (1939—40) már 35.350 lelket számlál. A Betegsegélyző Intézet orvosi szolgálata 14 szakorvosi osztályból áll. A kolozsvári körzetnek 13 városi és 9 vidéki kerülete van. A nagy kolozsvári gyáraknál pedig négy betegsegélyző-orvos tart egészgégiigyi ellenőrzést. E mellett Tordán fiókhivatala működik a ^betegsegélyzőnek, 6 orvosi osztállyal, amelynek vezetőin kívül Torda részére külön városi és még hat kerületi orvos áll alkalmazásban. Súlyosabb megbetegedés esetén — ha az egyszerű orvosi kezelés nem elégséges — a betegek klinikai kezelésben részesülhetnek az egyetemi klinikán, esetleg valamelyik szak- kórházban, vagy szanatóriumban. A betegsegélyző orvosi karát legnagyobb részben az egyetemi klinikákon működő szakorvosok alkotják. naívannvolc orvosra évente 249.169 vizsgálat csín Az orvosi testület — a szintén idesorozott gyógyszerészekkel együtt — az utóbbi öt évben ugyancsak jelentős emelkedést mutat, így az 1934—35-ben foglalkoztatott 50 orvos és 7 gyógyszerész létszáma immár 68 orvosra és 9 gyógyszerészre emelkedett. A kórházakban és szanatóriumokban kezelt betegek száma ugyancsak jelentős növekedést mutat, amennyiben az öt évvel (1934-—-35) ezelőtt kezelt 2806 beteghez viszonyítva a legutóbbi (1939—40) évben 4325 személyt részesítettek megfelelő gondozásban. Ezenkívül természetesen jóval nagyobb az orvosi vizsgálatok száma, mely az utolsó öt évben ekként alakult: 1934—35-ben 197.154, 1935—36-ban 232.689, 1936—37-ben 286.375, 1937—38-ban 279.689, 1938—39-ben 231.100, 1939—40-ben pedig 249.169. Ezek szerint naponta átlag 900 orvosi vizsgálat történt. MENNYIT KÖLTÖTTEK ORVOSSÁGRA, BETEGSEGÉLYRE? Bár orvosságok kiutalása tekintetében a betegsegélyző meglehetősen korlátozva van, a naponként elkészített receptek száma (úgy a kolozsvári, mint a tordai gyógyszertárakat beleértve) általában eléri a 700-at. Egyébként az 1934—35. évi 113.456 darab elkészített recepttel szemben a legutóbbi * 1939—40. évben 206.644 recept készült el. Nem kevésbé jelentős azoknak a költségeknek összege sem, melyeket az orvosi és gyógyszerészeti személyzet fizetésén kivül a .biztosítottak érdekében használtak fel. 1934—35-ben ez 5,757.687 lejt, 1935—Sóban 5,146.498 lejt, 1936—37-ben 6,009.318 lejt. 1937—38-bau 5.500.426 lejt, 1938-39- ben 5,663.534 lejt, 1939—40-ben 7,334.598 lejt tesz ki. Ezenkívül — betegpénzek címén -—- a megbetegedett tagok részére éven- kéut folyósított segélyezések összege igy alakult: 1934—35-ben '6.006.000. 1935-36- ban 5,485.000, 1936—37-ben 6.263.000 lej, 1937—38-ban 6,841.000 lej, 1938—39-ben í,582.000 lej, 1939—40-ben pedig már 11,548.000 lejre emelkedik. A rokkantság, baleset rés aggkori, valamint özvegyi nyugdíj fejében 9 millió lejt folyósítottak a jelenlegi költségvetési évre. A kolozsvári Betegsegélvző Intézet a tagok számára külön hygieniai fürdőt is létesített, amely hetenként kétszer áll az érdekeltek rendelkezésére. Ettől eltekintve évenként megfelelő kezelés végeit gvógyfürdőkre küldik el az arra rászorult tagokat. Ilyen alapon 1.934—35-ben 230-an. 1935—36-nan 56-< n, 1936—37-ben 48-an, 1937—38-bau 72-en, 1938—39-ben 128-an és 1939—40-ben 172-en részesültek ebben a kedvezménvben. hogy Törökország ismételten kiállt balkáni szövetségesei mellett. Szaradzsoglu külügyminiszter a legutóbb is kijelentette, hogy bármelyik balkánantant állam határai ellen intézett, támadást Törökország önmaga elleni támadásnak tekinti és aszerint jár cl. MIÉRT VAN ITT EZ A NAGY HADSEREG? Sziriától Afganisztánig, a Közelkeleten és a Középke.eten azonban mégis nagy a feszültség, mégis aggaszt a tudat, hogy százezres, vagy egyenesen milliós sereget nem csupán gyakorlatozás, vagy üdülés céljából összpontosítanak Szíriában, Transzjordániá- ban és Palesztinában. A feltevések birodalmából ugyanis nem hiányzik az a feltevés: mi történik, ha a Szovjet fordul a nyugati ■szövetségesek ellen, ha a Szovjet akarja megtámadni nemcsak az iraki és iráni petróleum- vidéket, hanem az Indiához vezető szárazföldi, légi. és viziutakat? Ezt a kérdést viszont már a Kremlben kellene tanulmányozni. Az első világháború előtt és alatt Anglia és Franciaország szembekerült már ezen a területen úgy a cári Oroszországgal, mint Vilmos császár Németországával. A Vilmos császár-féle berlin—bagdadi elgondolás és az az orosz törekvés, hogy a Dardanellákat megszerezzék s az indiai utat elvágják, még élénk emlékezetében él az angol—francia politika irányitóinak. Éppen ezért nem olyan elhamarkodott az a föltevés, hogy a közelkeleti csapatösszpontositás inkább elővigyázatossági és védelmi rendszabály. Ez esetben sem az olaj játssza itt a főszerepet, mert az irak—iráni olajvidék a világ olajtermelésének csak öt százalékát jelenti. És mig a nyugatiak támadása esetén azok csak a szövetséges Törökország területén át támadhatnának, addig szovjettámadás esetén az orosz csapatoknak feltétlenül ellenséges és hatalmas kiterjedésű török területen kellene áthatolniok, hogy a Weygand-féle sereggel megütközzenek. hogy nagy sikere volt a színházi bennfentesek, színészek és ujságirókollegák előtt lezajlott Ujságiróest utolsó főpróbáinak, melynek keretében ma este kerül színre hat fiatal kolozsvári újságíró „Lapzárta előtt“ című revü je. A revü mulatságos jelenetein rengeteget nevetett a főpróbák közönsége; hogy Harmath Jolán, aki jelenleg az aradi Kamaraszínház művésznője, Kolozsváron tar- tózltodik. Itteni barátai és ismerősei nagy örömmel fogadták a remek színben lévő, elegáns és kedves Harmath Jolit; hogy a berlini ,.Deutsches Musikinstitut für Ausländer“ (Berlin-Charlottenburg 2, Grolmanstr. 36.) hagyományaihoz híven ezen a nyáron is megrendezi — májustól szeptemberig — mestertanfolyamait, német és külföldi muzsikusok, operaénekesek és szi- nészek számára. Karmesterképzés, zongora, orgona, hegedű, mélyhegedű, gordonka, kamarazene, ének, színpadi rendezés és drámai előadóművészét szerepelnek a tanszakok között. A kurzusok színhelye a berlini Bach-terem, a potsdami Marmorpalais, a wiesbadeni kastély, a lipcsei Thomaskirche és a salzburgi Mozarteum. A tanfolyamokat a legkiválóbb német mesterek vezetik : Ed- win Fischer, Georg Kulenkampff, Clemes Krauss, Günther Ramin, Vasa Prihoda, Wilhelm Kempff, Emmi Leistier, Elly Ney, Walter Gieseking, Ludwig Hoelscher, Kari Leimer, Winfried Wolf, Paul Lohmann és még több más mester; hogy rendkívüli nagy sikere volt a Betta szalon többnapos divatreviijenek. Betta asz- szony párisi modelljeit Kolozsvár legelőkelőbb hölgyközönsége nézte meg, dr. Borne- misa Sebastiannével és leányával az élen. Az Oktavian Goga 11-es számú ház II. emeletén lévő divatszalon termei igazán nagyvárosi attrakciókkal szolgáltak a város elegáns hölgyeinek. Ma. május 3-án még délelőtt és délután tart divatbemutatót a Betta szalon: hogy a nemrégen elhunyt neves német komikus színész, Ralphe Arthur Roberts legutolsó filmjének cime: Wie konntest Du Veronika. A hires komikus partnerei Guşti Huber és Wolf Albach Retty. A tehetséges miivész halála nagy veszteséget jelent a német filméletnek. A RÉGI ÉS UJ Európa aálaszss. Történeti áttekintés Európa korszakos változásairól a mai napig. Juhász Vilmos szerkesztésében megjelent kitűnő kötet, remek térképekkel és táblázatokkal 116 lej az ELLENZÉK könyvosztályában. Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre 130 lej előzetes beküldése mellett szállítjuk.
