Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-16 / 37. szám

Húsz év a moziban Nemeik hin tések. - ercpló «-niliorok ju­bilálnak. Ki« emberek felett '•« < <J-*r a kü- n> örtélen idő. A fiatal bankfiu egyszer csuk ura döbben rá, hogy már 25 éve gürcöl a bankban, hogy megkopa^odott es pocakja nőtt és hogy immár nem is olyan 1 iátal. Az élet elmegy a kisemberek mellett is, csak* hogy azokat nem ünnepli a kutva sem. A Io­nok azt mondja: „nő, nézd <’ ak, ez is itt van már huszonöt éve“ - * meg* eregeti 11 vállat. Egy pillanatra eszébe jut, bogy kel­lene neki valamit adni, szegénynek ha már huszonöt éve, — aztán sürgősen « IIelejti az egészet. A jubilánsát nem ünnepük, nem kap virágot, nein kap szónoklatot, mondjuk otthon a kedvenc eledelét íőzik s másnap elölről kezdi a napi robotot. Senki sem tö­rődik vele, hiába mondogatja, hogy mégis nagy dolog ugyanazon a helyen ennyi ideig dolgozni nap-nap után. Csak a hírességek­nek jár elismerés azért — miért is? az­ért, hogy eltelt az idő s hogy ők még min­dig állnak a poszton, mint a katona a vár­tán. *t Ilyen ismeretlen katona Veress néni is, a volt Egyetem- s a mostani Select-raozgó is­merős, kedves jegyszedőnője. Nem mondta Veress néni senkinek a világon, hogy ő ép­pen húsz éve van ugyanabban a moziban, úgy véletlenül jöttünk rá mi is. Így aztán elbeszélgettünk vele két előadás közti szü­netben erről a csendes jubileumról, amiről senki sem tud a világon, amelyet nem ün­nepel meg senki, mert Istenem, nem is tör­tént más, minthogy egy kedves, kerekarcu Veress néni húsz éve vezeti helyére a mo- zilátogatókat kis lámpájával a kezében, ugyanabban a moziban. Húsz év, mialatt bét direktor igazgatta a mozit, de Veress néni olyan állhatatosan megmaradt a he­lyén, mint egy szilárd épület, mint valami megingathatatlan 6 bevehetetlen bástyafal. Ismerek olyan úriembert — mondja Veress Irma néni, — aki mint kisdiák jött először a moziba s itt felnőtt a szemem előtt és most már kész ember. Aztán ismer­tem fiatalt, aki közben megöregedett, mi­alatt én itt húsz esztendeig félháromtól ti­zenegyig minden nap szedem a jegyeket.-— Kezicsókolom, nagyságos asszony — mondja egy uriasszonynak, aki mozihabitüé 8 megszokott helyére vezeti. Aztán vissza­jön s úgy mondja: —- Hál Istennek, úgy szeretnek engem. Mind úgy jönnek hozzám, mint az édesanyjukhoz . .. •—• Hát Veress néninek van-e gyereke? — Özvegyasszony vagyok s öt felnőtt gye­rekem van — mondja —, mind férjnél, meg állásban vannak, csak a huszonhat éves fiam szegény, az van én velem, nagybeteg, az az én na gr bánatom ... — Meg van az életével elégedve? — Meg hála Istennek — szól —, nagyon szegény asszony vagyok, de meg vagyok elé gedve. Olyan jó, olyan kedves direktorném van most is, nem bánt engem senki a vi­lágon. Csak a fiam gyógyulna meg, egészen boldog lennék , . . — Húsz év alatt történt-e valami bot­rány, vagy hasonló, ebben a moziban? Fejét rázza Veress néni: — Botrány? Ebben a moziban? Isten őrizz kérem. Nem történt itt busz év alatt semmi. Csak jöttek az emberek, mentek az emberek, dicsérték a filmet vagy szidták. Más semmi sem történt. Ismeri mind a moziiá tógátokat? — Névről csak keveset, de arcra mindet. Van olyan, aki minden filmet megnéz, né­melykor egyet kétszer-háromszor is. Persze, gyakran jönnek más városból is. most is itt van egy doktor ur Bánffyhunyadról. Mon­dom, mind úgy jönnek hozzám, mint az édesanyjukhoz húsz esztendeje. Azóta nem­csak, hogy mindig ebben a moziban voltam, de még a helyemet sem változtattam, itt voltam én kérem egyfolytában a baloldalon 20 esztendeig. —• Megszokta nézni a filmeket? — Nem én, sohasem — feleli -—, úgy egé­szen sohasem, csak egy-egy részét. — Hát ki a kedvenc színésze, színész­nője? — Ezeket a mostaniakat nem nagyon is­merem -— feleli —azokat szeretem, akik már nem játszanak. Greta Garbót szeretem, meg nagyon tetszett az, aki meghalt, a Ru­dolf Valentino ... Felsőhajt. — Á néma filmek sokkal szebbek voltaic, mint ezek a mostam hangosmozik, — mond­ja —ezeket nem is nézem én meg soha. Tiz éve, mióta hangosfilm van, nem nézek meg soha egyet sem .. . Szóval, a kedvesarcu, meleg mosolya, fe­keteruhás Veress néni, aki húsz éves jubi­leumát ünnepli egy mozi ugyanazon oldalán, tulajdonképpen nem jár saoziha».. (JL. L„) Prőbaközben... A STEF AM DKSZ-JUT’I LEI MRA, mint .I s/.inliáz |.-lenti az összes jobb jegyek clő*’i télben elfogytak, ina már csak néhány ti kély-jegy kapható u pénztárnál. Az ünnep­ség valóban díszesnek ígérkezik. Jelen Gyula dr.? a Szinpártoló Egyesület elnöke, ezúttal először szerepel u nagyközönség előtt ebben a minőségében s Kémény János bárót, a Thália-szinház elnök-igazgatóját is először látjuk majd szerepelni a nyílt színpadon. A szülészek megbízásából Gróf László mondja az üdvözlő beszédet s a Román S/.inész-sziu- dikátus nevében is 5 köszönti a jubilánst. Felolvassák majd a budapesti Országos Szinészegyesület, a Vígszínház s n.á-i szín­házi intézmények üdvözletét, továbbá Far* laghy Lajos megindító üdvözlő sorait s át­adják a népszerű Stefi papának“ a társa­dalom ajándékait. Bizonyos, hogy a jubi­leum méltó lesz ahhoz a 35 esztendőhöz, amelyet Stefanidesz József a magyar színpa­di kultúra szolgálatában eltöltött. * ÖTSZÁZEVES JUBILEUM kétségkívül még ritkábban esik. mint 35 éves. Színhá­zunk ilyen ötszázéves jubileumot ünnepel jövő kedden: Kolozsvár nagy szülöttjének, Mátyás királynak ötszázadik születésnapját. Mátyás szülőháza és ércszobra napról-napr? hirdetik ennek a nagy történelmi alaknak dicsőségét, — a színház ünnepe az iroda­lom és művészet nagy barátjának szól. Alig van ember, akivel olyan gazdagon és oly nagy szeretettel foglalkoznék irodalmunk, mint Mátyás király személyével. A hatalmas irodalmi anyag legjavát állította Össze szín­házunk a jubileumra. Az ünnepség gerince Kisfaludy Károly két Mátyás-tárgyú vigjátéka lesz: a Hűség próbája ér a Mátyás deák cimü egyfelvoná- sosok. A két kis remekműben a színház leg jobb erői lépnek fel. Ezenkívül Vörösmarty, Arany, Péczeli stb. legszebb Mátyás-tárgyú költeményei s a világhíres Mátyás-tréfák szerepelnek a műsoron. * AZ EGE KIÁLLÍTÁSÁRA sokezer gazda érkezik Kolozsvárra február 17—23 között. A színház hétvégi és jövő héteieji műsorát úgy állították össze, ahogyan a gazdák kí­vánták. Számos levelet kapott ugyanis a színház igazgatósága, hogy a kiállítás ideje I a]aM okvetlen tűzzön műsorra néhány nép* y/t* ii« darabot. 1; y A sárga csikó szombat esii díszelő­adásán kivid a Földindulás vasárnap dél- j utáni előadására is rengeteg magyar gazda ! jrgyeztotte elő magát, de természetesen sokan érdeklődnek a műsorra felvett uép- ,/ei’ü operettujdonságok iránt is>. A kiállítás és a gazdasági előadások időbeosztását nz EGE úgy tervezte meg, hogy a gazdáknak ele­gendő szabad idejük maradjon néhány szín­házi előadás megtekintésére is. Ha má'- a kolozsvári színház nem mehet falura, a falu jön be a színházba ... * HANDABANDA lesz a cimc a színház legközelebbi operettujdouságának, amely a jövő héten kerül szinre. Ez lesz az év eKő úgynevezett kiállitásos operettje. A darab második felvonása egy hadihajón játszódik ie. mégpedig egyidejűleg a hajó különböző helyiségeiben. Meg kellett tehát épiteni egy hajó-óriás egész vázát, akkora ágyukkal, hogy a primadonna elférhessen az ágyucső- ben. A színház igen gazdag kiállításban hozza ki az újdonságot, alig két héttel a pesti be­mutató után. A drámai együttes nagy klass­zikus bemutatói között a könnyű muz3a hí­vei is megkapják tehát a maguk gondtalan és jóizü szórakozását. A GYERMEKKERESZTESEK második előadásán megjelent Tataru Coriolan dr. ki­rályi helytartó is, felesége társaságában. A helytartó a második felvonás szünetében a színpadra is felkisértette magát, hogy Fé­nyes Aücenak 9 a többi szereplőknek gratu­láljon. A helytartó nem tagadta, hogy el van ragadtatva a remek előadástól, melyet kü­lönben az egész román &ajtó a legmelegebben méltányol. * A SZENTIVÁNÉJI ÁLOM próbái javában folynak már, de két másik prózai mii pró­báit is megkezdte már az együttes. Az egyik Jolin Locher világhírű vigjátéka, a Szülők lázadása, a másik G. B. Shaw remekműve, a Pygmalion. Beavatottak szerint az idén még rgy Bókay-vigjátékban is részünk lesz s ezt • is maga az illusztris szerző rendezi, akinek legfontosabb szívügye a kolozsvári magyar színház. AKI,4 KÖZÖNSÉGET ÉS A SZÍNÉSZEKET NEVELI Beszélgetés Hetényi Elemér főrendezővel, aki nemcsak színészeket, de közönséget is nevel Erdé'y számára Milyen gyermckdarabokiit «• íőreade 2Ő or legközelebb? — Szerelőéin színpadra vinni a Babiizeu Jankót éti a Koldus és királyfit. — Olyuu nagy szeretettel Írja és rendez ezeket a gy'.rmekdurabokat. Vau fórtndezi urnák gyermeke? — Sajnos nincs — feleli —pedig végte len szeretem őket. Szegény feleségem ii nagyon szerette a gyerekeket. Könnybeborult szemmel beszél a kiváU miivész nemrégen elhunyt feleségéről. Régi szép emlékek elevenednek meg szavai nyo mán. Felesége elkényeztetett, előkelő úri lány volt, a szegedi árvaszéki elnök húga. Híres gazdasezony volt s nagyszerűen beit' találta magát a színház szines, vidám leve­gőjébe. Hetényi rendező volt régen s drá­mai bős, leghíresebbek voltak francia rig játékbeli könnyed, pompás alakításai. Egy gazdag, szép és vidám művészétét elevene­dik meg régi ujságkivágásokból, fényképek­ből, emlékekből. Sok szép külföldi utazás München, Svájc, Tirol . .. Hires húshagyó keddi vacsorák, amelven főispán, alispán t minden megyei előkelőség megjelent Hete- □yiéknél, ahol a színésznők főzték a va­csorát. S a legelső magyarnyelvű színházi lap, a Színházi Újság, amelyet Hetényi Ele­mér szerkesztett Miskolcon. Lengyel Meny­hért akkor még Melchior álnév alatt irt ebbe a lapba, amelynél nagyobb sikere nem volt azóta sem színházi lapnak: végül már naponta jelent meg . . . Ez a mult. S a jelen. roagáno&ság, sze­rény keretek, rengeteg munka, közönség- és sziné6zneveiői tevékenység. Megkérjük Hetényit, beszéljen valamit a sziniiskolájáról. — 1923 ban kaptam meg az iskola enge, dél vét — feleli — s azóta sok-sok nagysze­rű színészt bocsátottam útra. Az első évfo­lyam büszkesége Dayka Margit volt, aki tudvalevőleg rikkancslányból küzdötte fel magát a magyar színházi világ egyik legelső művésznőjévé. Emlékszem, annakidején a karhölgyek küldöttségként jelentek meg az igazgató előtt « kijelentették, hogy ők nem játszanak egy -zinpadon egy rikkancslánnyal. Azt a választ kapták hogy a színpadon Best esillagkeresztes palotahölgyekre van szükség, hanem tehetségekre. Mi lett volna, ha ak­kor teljesítik a bősz karhölgyek kívánságát. Elkallódott volna egy nagyszerű tehetség ,., — Rajta kívül kik a nevezetesebb növen­dékek? — Óh, nagyon nehéz ezt már felsorolni — kapjuk a választ —. csak egy pár nevet mondok: Barn's Anei, Bakó Eszti és Schon- bruna Jolán világjáró táncosnők Paluez Vilma, Morgenstern Erna, aki ragyogó drá­mai tehetség volt, de férjhez ment. Kará­csonyi Miklós, Lendvay Böske, Szabó Ica, Simoufy Margit énekesnő, Kovács Kató ; primadonna. Hegyessy Ferenc komikus, Spi- tus Ica, Farkas Sándor, Major Kató, Rajnay Sándor, Papp Ella, Balogh Júlia s a legfris­sebb évjáratból: Bodó György, Finns Mária, Rajnay Elly, Guiácsi Albert, Senkálszki En­dre, Sántba Ilona, valamennyien a kolozs­vári színház tagjai. Azután jelenleg vidéken dolgoznak: Kosa Rózsika. Nagy Pityu tán­coskomikus. Bihari Zoltán. Karczagi Böske, aki egy trióval járja a világot. Érdekes em­lékem, mikor Hegedűs Gyula, a nagy ma­gyar művész meglátogatta az iskolámat s kijelentette, hogy ugyanaz az elgondolása, ami nekem, a szinésznevelésben, azaz, hogy a növendékeket nem szabad gesztusokra ta­nítani, hanem csak le kell csiszolnunk a sa­ját gesztusaikat. Megköszönjük az érdekes interjút Heté­nyi Elemérnek, aki tavasszal 50 éve áll már a magyar szinikuitnra szolgálatában. Bizo­nyára megrendezi a színház tiszteletére azt a jubileumi estét, amelynek jövedelméből a melegszívű művészember felesége síremlé­két szeretné felállítani ... PERC WESTMORE, a hollywoodi First National gyár arckikészítő mestere kijelen­tette, hogy a hollywoodi szőke szépségek 90 százaléka nem valódi szőke, hanem festi s haját. Különben a saját gyáránál csak Pris­cilla Lane, Miriam Hopkías és Aaita Louise valódi szőkék, * HEDY LÁMMÁRT és Robert Taylyrt Creta Garbó és Avhn Gilbert utódainak te­kintik Hollywoodban. Ez a gyönyörű em­berpár ugyanis a legalkalmasabb arra, hogy úgynevezett nagy, romantikus pár legyen 3 filmen. * BRENDA JOYCE, az a fiatal filmszínész- nő ki az Árvíz Indiában cimü nagysikerű Louis Bramfíeld-filmben debütált, arról ne­vezetes, hogy annvira hasonlít Tyrone Po- werhez, mintha az ikertestvére volna. A va­lóságban még csak aesa is rokonok. I KOLOZSVÁR, február 13. Óriási sikerű gyermekelőáclás volt nemré­gen a Magyar Színházban. A „Piroska és a farkas, meg a három kis malac" cimü He­tényi gyermekdarab előadása, amely zsú­folt ház mellett zajlott le s több bevételt jelentett a színháznak — a nagyon olcsó helyárak ellenére, ahol még hozzá minden felnőtt ingyen vihet be egy gyereket — mint aznap a mindig telt házu vasárnap dél­utáni előadás. Húsz és félezer lej került a kasszába a Piroska és a farkas előadásából és anyagi dolgoktól függetlenül is olyan mű­vészi sikert jelentett, hogy a színház elnök­igazgatója, báró Kemény János és igazgató­főrendezője, Kádár Imre dr. külön gratulál­tak a szerzőnek, Hetényi Elemérnek, aki­nek gyermekdarabjaá mindig nagy sikert jelentenek a színháznak, de akinek küzön- ségnevelő munkáját mégsem értékelik elég­gé. Többnyire egy-egy nagysikerű sziniis* kólái vizsgaelőadás kapcsán esik szó erről a kiváló művészemberről és pedagógusról, de másik nagyjelentőségű munkaterületéről alig írnak. Most a nagyon jól sikerült gyermek- előadással kapcsolatban az Ellenzék meg­szólaltatja Hetényit, aki nagy. szeretettel és tudással írja gyermekdarabjait, amelyek a kolozsvári gyermekközönség számára min­dig eseményt jelentenek. — Mi indította arra főrendező urat, hogy gyermekdarabot írjon? — kérdezzük. — Úgy tizenöt évvel ezelőtt írtam az első gyermekdarabomat — válaszolja — és pe­dig azért, mert a Pestről importált gyer- mekdarabok nem tetszettek nekem, más­részt pedig tele voltak pesti vonatkozások­kal, olyan dolgokkal, amelyeket a mi kisko- zönségünk nem is érteit s távol is voit tőle. Ezenkívül rendkívül fontosnak tartottam ezt. a munkát, mert kérem, nemcsak &ziaé­j székét kell nevelni a színháznak, hanem kö­zönséget is . . .-— Milyen gyermekdarabjai voltak eddig a legnevezetesebbek? — Híres mesék színpadi átdolgozásai kö­zött legnagyobb sikere a Jancsi és Juliská­nak "volt először, amely ragyogó kiállításban került szinre és olyan művészek játszottak benne főszerepeket, mint Gróf László, Eré­nyi Böske és Sugár Teri. Jólsikerü’t volt a Csipkerózsa, amelyben az akkor egészen kis­lány Fényes Alice játszott Tompa Pufival és Stefanidesz Ilyvel, aki ugyancsak pöttömnyi gyereksztár volt. Ezután a sziniiskolám nö­vendékeit léptettem fel a gyermekelöadáso- kon, a Sicc urfiban, Dugó Daniban, Hamu­pipőkében, a Hófehérkében. És most a Pi­roska és a farkasban, amelyben Csóka olyan ragyogó alakítást produkált, amely a nagy amerikai filmszínészekével is felvehette a versenyt. Mozdulataiban is annyira farkas volt, hogy egyenesen megdöbbentette az embert. •— Még egv nagy fontossága van pedagó­giai szempontból ezeknek az előadásoknak. Nem egyszer fedezünk fel keretükben uj szsnésztehetségeket s amellett nagyszerű színpadi gyakorlatot jelentenek a Stúdió növendékeinek. A legutóbbi előadáson tűnt fel a nagyon tehetséges Turay Túrós Mar­gitka, de feltűnt Bélén Rózsi, Farkas Rózsi, Jagamos Rózsi, Szász Magda, Ruska írén, Hatházi Erzsébet, Loy Sári és a tehetséges Kiss Ilona is, akit a kritika a Gyermekké- vesztesek előadása után kis szerepe ellenére külön kiemelt. Ezenkívül nagyszerű tán­cosai vannak a gyermekelőadásoknak, Ko- máromy Kató és Pieth Lenke rendkívüli tánctehetségek. Vajda Ha tanította be a táncokat s tetszett Kiss Béla is, akinek na­gyon kellemes hangja van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom