Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-24 / 298. szám

ELLENZÉK .

m

29

M9-3V 'é'év'em ti'é t

idí

Tulajdonképpen kicsoda is ő?... író? Az is. Ha foglalkozásairól és tevékenységéről képet kell adni, mindjárt fel kell sorolni azt, hogy ő építész, grafikus, iró, politikus, gazda és még sok , más minden, ami ezekkel a területekkel érintkezik s ami nemcsak neki volt egyéni hajlama és passziója, de kívánalma és követelése annak a földnek, amelynek katonájául egész leikével és szellemiségével oda- szegődött. Rapszódikus és összetett egyéniségének nagyok megfelel az a gazdag és kimeríthetetlen munkaterület, amit ma Erdély jelent a benne élő magyarnak,

Az a különös> összetettség, hogy egyfelől mereven praktikus és racionális, másfelől kiszórni ihatatlannak látszó művész-tempera- mentunt, talán építőművész mivoltában gyökerezik. Az építőművész szigorúan kimért adottságokkal dolgozik. A téma is kívülről érkezik - itt. s kozzá pontosan adagolva van minden, amire a művész „álma“ felépül. Ez a két erő aztán tÖbbé-kevésbé felszabadul más területeken. Az összetétel felbomlik s csupán kölcsönös befolyásokban érvényesül.

Á művész-temperamentum szenvedélyesen és türelmetlenül kószál el a politika és a közélet más, hasonló területein. Nyugtalanságot kavar és szenvedélyes ellenfeleket szerez. Ő volt évtizedeken ái az uralomváltozás utáni erdélyi magyar politika ,,enfant ter- rible“-je. Hct pedig könyvet ír, esszét, vagy regényt, a zav-artalan művészi forma résein át idlénáUhalailanul kiárad a politikum. De ez már olyan megfoghatatlanul és termesze* lesen, mint a kipattanó virágból az illat.

A legeredetibb erdélyi karakter. Aki személyével és tevékenységével először találka* zik, első pillanatra mintha két egymássá! el* lentétes embert látna,

I Az egyik, mint viharok ügynöke, nyugta* lanság lázilő> csóváit viszi az emberek között. Az élet izgékonyan megelevenül, ahol megjelenik. Magához ragadja a szót és clbo- 'rit vele. Messzitől meg lehet ismerni az utcán, amikor valakivel beszél és keze, láb(U egész teste csupa hajladozó gesztus. Táskája, amelyben levelezését, néhány közügy,

vagy készülő intézmény iratait és terveit .hordja, nyugtalanul és kövéren ing hóna alatt. Hosszú hajfürtjei a szemére szállnak lés ingának, mint a szélrázta lomb. Mintha hosszú ideig grült volna a szó és most felszabadulna, kimeríthetetlen kosárból szója szét, Lelkesedik, lázad, szatirikuson száguld? karjait kitárja, vagy szívtelenül megkeményedik. Mintha semmi halkuló elmélyedés, vagy gcndtelten megtorpanó gondolat nem zavarná. a beszédet csal: a haj zilálja és a cikázd gesztusok. Ilyenkor az egyik éles szó kergeti a másikat. Ennek a Kosnak keletkezeti a rossz hire. Ennek az emberek közé berohan gó, viharosi zilált, eburafakős embernek.

■ De amikor mámorosán kiömlöttek....a szavak, hirtelen beáll a különös, méla csend, Maga elé néz, arcán szelíd fény ömlik el, el* játszadnz lógó bajuszával s ami elbújt addig a szavak mögött, az- arc kemény ráncai és. éles vágásai között, lányosán bukkan fel a kékes-zöld szem. Ezen keresztül néz reánk a másik Kos, aki közélet mérgei, az emberek sutaságai, e> dolgok íorpeségei és a társa* dalom kicsinyességei elől kimegy a varostól és emberektől messze épült, romantikus magányába. a sztánai fák alá. Az izgéknny tar* sasági ember, akiről azt leketne hinni, hogy ember nélkül egy pillanatig se tudna élni, ott rsnk az élet primitiv, ősi és nagy mozdulatait nézi. Sztánai háza nemcsak a műrész és-író termékeny magányát zár ja körül, hanem az ember és harcos függetlenségét is őrzi. Olyannak is van építve, mint egy kis vár. kerek tornyával és rejtőző, kicsi ablakaival az erdei fák között. Itt órák telnek el és eltelik Ián a nap is. amíg egy-egy kurta szó kihull a száján. Ebben a kis „várjuvár" ban hajol munkája fölé, mikor, .erdélyi magyar falvak tempi nmeit, iskoláit, vagy kul- tárházait .tervezi. Ebben a teremtő csendben írja esszéit, regényeit, vagy rajzolia és metszi erdélyi magyar könyvek grafikai díszeit és illusztrációit. Háza tornyából, dolgozószobája ablakán láthatta és ellenőrizheti kis havasnlii gazdasága dolgait s körül, a hullámzó hegyeken és dombokon, maca körül látja és tudja választott hazáját, Kalotaszegi s még távolibb körben, túl a kék horizontokon: Erdélyt,

Kalotaszeg választott hazája. Az. erdélyi magyarságnak az a népterülete ez, amelyet világszerte ismernek páratlanul gazdag népviseletéről és népművészetéről Kós ezen a földön és ennél a népnél tartja a szivét, innen tágul ki érdeklődése és szeretete egész Erdély fölei innen indul el a magyarság többi problémáihoz. Bár igy szinte bezárkózva él szivével és szeretetével a magyarság e gyönyörű szigetén, mégse szűk regionalista ö és nem is vak lokálpatrióta: Európai műrész és európai embér. Egyike a légtudató- mhb él- legianultabb magyar müvészleüteh•

nek. A föld természetesen megtalált szerelmén kivúl, nagy európai szelek sodorták arra a földre, amelyen ma áll.

Kós művész-egyénisége és maga elé rajzolt életideálja szorosan kapcsolódik azoknak az angol művészeknek a mozgalmához, akik a múlt század végén az első nagy visszahatást teremtették meg a zsákutcába futó naturalizmussal szemben. Ezek William Morris és társai, Ruskiti, a praerafaeliták. ők mondották ki « jelszót: vissza megújulni az ősi gyökerekhez■ Útjuk a középkorhoz és a népművészetekhez vezetett. Sok termékeny jelszó és törekvés kapcsolódik mozgalmukhoz. . A művészet túlságosan elszakadt az eleven élettől, újra szorosan össze kell fiizni vele, ahogy s középkor művészete és a népművészet szorosan az élettel ölelkezik. Mozgalmuk nyomán csodálatos lendületet kap az iparművészet. amely éppen az emberek mindennapi tárgyait szépíti... Mivel nem tartják egészségesnek u művészetben a szakokra való elkülönülést, ideáljuk a több irányban alkotó művész, legalább is a költő és képzőművész egyűti... .4 művészetet nagy szociális értelemmel itatják át. Az élet és társadalom apostolai egyúttal... Szeli emir árnyuk, mivel,

egyfelől /égi korokba megy vissza indítékokért, haltul történeti és általában történelmi tanulmányokra kap kedvet.., S ha tovább is

készen az- u) szükségletekre. Â régi élet akasztó beidegződéseit és érzelmi gátjait ő tudja leghamarabb áttörni az uj élet jelszavaival. Mint heves és nyugtalan láng, előljár mindenütt: a kultúra területein, a politikában, az aj utak kegyetlen és elkerülhetetlen elindításaiban. Szenvedélyes viták és elvadult harcok perzselik s évek telnek el, amíg ezekből mind tisztul (abban kiemelkedik az erdélyi és az összmagyarság értéktudatába.

A heves és nyugtalan közéleti szereplés pihenő perceiben Írja meg az h ómüvész Kós azokat a korty veket, amelyek ma nemcsak az erdélyi magyar, hanem az egész magyarság irodalmi életének egyik legjelentősebb alakjává teszik.

Már az. uralomváltozás előtt jelenik meg három könyve, amelyek rendkívül érdekesen jellemzik összetett müvészvoltát. Az „Attila királyról ének“ naiv hangú, finoman régies- kedő, balladái szabadvers Attila király haláláról és temetéséről. A „Magyar Iparművészet“ külön számában megjelenő müvet maga írta le nádtollal. müvész-betiikkei és maga illusztrálta metszetekkel. Az ugyancsak a „Magyar Iparművészet“ külön számaként megjelent „Régi Kalotaszeg“ című munkája, melyet ugyancsak maga metszett papírra régies, gótikus hajlású betűkkel és maga di- szitétie metszetekkel, Urai motívumokkal ke.Vásárhelyi Z. Emil lajz®.

Kosra gondolunk e mozgalom jellemzésénél, olyan részleteket is felemlíthetünk, hogy ennek a mozgalomnak nem egy képviselője vásárolt régi nyomdát, vagy alapított könyvkiadó vállalatot, hogy a maga rajzaival és metszetéivel maga nyomja a könyvet. Vagy: hangsúlyozva a művész számára a terméke.- nyitó magányt és a lélek harmóniáját, eldugott tündén helyeken építettek maguknak házat, művészi otthonokat varázsolva.

Ennek a művész-mozgalomnak gazdag és váltakozó fényei világítanak rí messzitől a Kós alakjára. Ezzel a mozgalommal, mint váratlan testvérrel találkozott az 5 formálódó fiatal egyénisége; mint egészséges leheletét szívta föl magába, úgy érkezett ez hozzá, mint megerősítő európai üzenet, Innen nézte rapszódikusnak látszó, sokfelé ágazó muri* kaját és tevékenységét, megkapjak a szellem és lélek egységes vonalait, a hözr.on-i ideált, ahonnan a sok ut szertesugárzik. Nem lesz csal: véletlen adottság és képesség dolga, hogy egyszerre építőművész, költő, grafikus, kulturtörténész, iparművész, szervező, politikus, gazdálkodó.

Ez a sokágú tevékenység önmagában is felemelő, de különös jelentőséget kap akkor, amikor az erdélvi magyarság az uralomváltozással külön életutra kényszerül. Mikor a történelmi sorsfordulat nyomón megtorpanó erdélyi magyar élet- szédületéből ni feladataira kézd eszmélni, Kos a legteljesebben áll

vert, művészet-politikai hitvallás $ egyúttal felhívás arra, hogy a magyar művészetet megújítsák és eleven kapcsolatba hozzák a nép művészetével. 1918-ban jelenik meg „Stam- buI“ című könyve, amely „várostörténet“ alcímet viseli és konstantinápolyi és kisázsiai tanulmányút jónak eredménye. Ebben a könyvében, amely Konstantinápoly bizánci és török építőművészet érői szól, jelentkezik először nagy érdeklődése és szeretete Kelet kultúrája és művészete iránt.

Sztánai háza, amely már ezekben az evekben felépült, egyetlen otthona lesz, amikor a trianoni békekötéssel Erdélyt Romániához csatolják s ö otthagyva a kínálkozó nagy lehetőségeket, uj hivatásérzéssel véglegesen Erdélyben marad. Kis házi nyom dót állít fel s ebben a nyomdában, kézi préssel nyomva jelenik meg következő könyve, az „Erdély kövei“, amely bibliofil érdekessége mellett. máig is egyik legmüvészibb er dél vi magyar könyv

1924-ben öt irótársávnl együtt megalapítja és elindítja az Erdélyi Szépmives Céh-et, az erdélyi magyar irók kiadóvállalatát, amelynek azóta is, tiz éren át. igazgatója. Első nagynbbszabásu szépirodalmi miive, a „Var- )vnemzetség“, már az Erdélyi Szépmives Céh kiadásiban jelenik meg, ennek harmadik könyveként. A „Varjunemzetség“ történeti regény, de tárgya és színhelye a maga egészében Kós szerelmes földje, Kalotaszeg. A

írta KOVÁCS LÁSZLÓ

regény hátterében Rákóczi György és Zólyomi Dávid erdélyi hadakozása áll, de ax előtérben ott mozog, a művészet varázsa által felidézve az eltemetett múltból, az akkori Kalotaszeg. Sokán tartják a legjobb erdélyi regénynek, sőt vannak, akik a legjobb magyar történeti regénynek is mondják. -- Bizonyos, hogy ha a „történeti regény“ kifejezésben a történetire adjuk a hangsúlyt, nagyon megnő szemünkben. Benne nem n romantikus hős, a mult ránkmaradt felszínes meséje és exotikuma a regény, hanem a teljes illúziója élet merül fel, a láthatatlan történelem, a mult mindennapjai. Az ember a történeti benne, nemcsak a kosztüm. Talán még réei jelenük szemében is láthatatlanul maradt kis emberek jönnek elénk, az egész nép, a régi idők Kalotaszege. Nem a tár éled újra, amelynek falai ma is láthatók, hanem u régen elporladt kunyhók. Talán a tönénettudós értesülésein és múltról adott képén túl ez a történeti regény Írójának igazi területe és hivatása, a mult teljes életét úgy ébreszteni föl, mint egy eltemetett álmot. Kós összetett művész voltára jellemző az, hogy amint maga mondja, e regényének jeleneteit először lerajzolta s azután irta meg.' Ma is megvannak ezek a rajzai; egy regény rajzokban.

1929-ben jelenik meg „Erdély“ című köny ve (Erdélyi Szépmives Céh, Kolozsvár, 1929), amelyben szélesen, komoly történelmi stúdiumokkal megalapozva tér vissza Erdély Kövei cimü könyvének témája. Kultúrtörténeti vázlat műfaji eleimet adja könyvének, amelyet 60 linóleum-metszete és több rajza diszit. Azt mondja és foglalja össze tudós szóval ebben a könyvében, amit az erdélyi mult mesél az erdélyi problémáról, a benne lakó három népről. A tudós szava mellett felsorakozik a könyvben hatvan kép, hatvan linoleum - metszet régi templomokról, házakról, gazdag múltú középületekről, interieurökrol, visele- lekről. jh

1932-ben jelenik meg Kalotaszeg cimü könyve (Tanulmányok, novellák, rajzok Ka- loiaszegröl. Erdélyi Szépmives Céh, Kolozsvár, 19321. Kalotaszeg múltjáról, jelenéről beszél a könyv. De a nagy történelmi fordulóknál megszakad a tudós hang, hogy helyet adjon egy-egy nagy költői erővel megirt történelmi jelenetnek, vagy elbeszélésnek. Különös forma, rapszódikus. hullámzó játéka az értekező hangnak és költői szónak. Szerelmes ember beszél igy arról, amit nagyon szeret.

„Gálok“ cimü könyvében (Minerva kiadásé. Kolozsvár. 1930) kis regényét és novelláií adta ki. Ebben a könyvében jelent meg űr d novellája, amely megragadóan jellemzi azt a sorsfcrdulatot, amely az uj élet és nemzeti munka felé indítja el a tricnoni békekötéssel Romániához csatolt magyarságot. ^

1934-ben, amikor ötvenéves születési évfordulója és huszonötéves írói jubileuma alkalmával ünnepelték iró és müvésztársai, fel szült el aszal a regényével, amely nevét az összmagyarság legszélesebb rétegeiben ismertté és népszerűvé tette. Ez „Az országépitő~ (Erdélyi Szépmives Céh, Kolozsvár, 1935). Történeti regény, amely tárgyánál és külső körülményeinél fogva is mindenképpen alkalmas volt arra, hogy széles körben élénk figyelmet keltsen. Hőse Szent István, az első magyar király, akinek uralkodása alatt illeszkedik be a pogány magyarság a keresztény európai közösségbe. Ekkor veszi fel « törzsi rendszerre épült fejedelemség a királyság nyugati formáját. A regény eleven, reália kép arról, ahogyan ez a folyamat végbement; ez a felülről, fejedelmi és királyi székből irányított forradalom. Az első magyar király alakját a legenda virágaiba és csipkéibe burkolta be gyöngéden a katolikus magyar hagyomány. A kálvinista Kosnak ezek mögé kellett hatolnia s a gyér történeti adatokra támaszkodva felépítenie az ezer év előtti életet. Teljes illúziót kapunk, a mai ember szú- mára frissen, megfophatóan eleven életet. É< mégis a reginek finom patinájával; ezt fő ként a regény könnyű és tiszta, mégis régiesen ható, naivan forduló művészi nyelvével éri el. Fz a nyelv egy-egy régi selyem szál beiktatásával hajlékonnyá és acélossá nemesedett kalotaszegi magyar népnyelv, ahogyan az építőművész és grafikus is az ilyen vsz- szetére/eket szereti.

Bár Kós sokféle munkájának csak egyik része az irodalmi s bár elsősorban mindig építőművésznek tartotta magát, mégis, mint iró lett általánosan ismert és népszerű, ez jtitott előtérbe. Artisztikus lénye, sok más müvész-tnunknja, az erdélyi magyarság égető gondjaiban való nyugtalan tevékenykedésn ma mind írói munkásságának szolgál gazdag kíséretül. Éveken át csupán kis hazájánál:, Erdélynek, bensőséges figyelme vette köri':!, ma az egész magyarság megbecsülése és sze- reiete»