Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-21 / 295. szám

I 1939 december 2 0. ellenzik Püspolcválasz&ás efőtí I Irta." dr. SZABÓ LAJOS nagyváradi református lelkész \ Királyhágóruelléki Református Egyház* , 7 îceriiiet muitbeti közgyűlésén dr. Harcsát Géza kerületi ügyész indítványára, a közgyű­lés püspökválas2tást rendelt el. A Monitorul Oficial legutóbbi számában megjelent királyi rendelet elismerte a kerületet. Ez elismerés­nek következménye a püspökválasztás elren­delése, hegy a királyi rendelet értelmében, o megválasztott püspök Őfelsége kezébe te­gye le a fciiségegkiit. Egy pillanatig sem kételkedem abban, hogy kerületünk presbitériumai egyhangú lelkese­déssel hozott szavazataikkal újból Sulyok István püspököt ültetik e diszes, de felelős­ségteljes papi méltóságba. Tudom nagyon jól, hogy pótolhatatlan ember nincs, de az egyházkei ölet kormányzását, vezetését Su­lyok István nélkül nem tudnának elképzelni. Közel 15 esztendő óta ismerem e kiváló fér­fim. Két felejthetetlen esztendőt töltöttem közvetlen környezetében, de ma sem tudok szabadulni a hatások alól, melyeket olt sze­reztem s boldog vagyok, ha belőlük valamit az én életemben lemásolni, követni tudok. Annak az őserejü dolgos magyar fajnak a fia, niMy fényes ősök és vagyon nélkül, tisz­tán a maga erejéből küzdi fel magát egyházi életünk legnagyobb fiai közé. Szegényes sors- ,han, cint és rang nélkül születve. Sulyok Ist­ván a saját erejéből, tüneményes szorgalma és Isten különös kegyelme által lett a mi sze­retett püspökünk, kultúrintézmények, magyar ügyek vezéralakja, szegények és nyomorultak pártfogója. Pályája a becsülni és követni va­ló erények egész tömegét nyújtja mindnyá­junknak. Példája a munkás, a józan, a be­csületes célokért ideális lelkesedéssel, lelkiis­meretes hűséggel és páratlan dolgozó-kész­séggel teli életnek. A munkának lélekbő! va­ló igaz szeretete, a becsületes és jószándéku energia, az egyéni igénytelenségnek szinte puritán mértéke, a példáját ritkító köteles­ségtudás, az önfeláldozásig hü odaadás azok iránt, akik pályatársai, a lelkipásztori élet sok-sok keresztjének hordozói. Igazi apostoli lélek, megáldva apostoli hit­tel, apostoli lelkesedéssel és apostoli áldozat- készséggel. Hite szeretetben munkás hit, lelkesedése tettekben megnyilatkozó erő, áldozatkészsé­ge kifogyhatatlan munkában és bőkezű áldo­zatokban, gyümölcsöző energia. Hogy tud szeretni, hogy szereti népét és egyházát, hogy tud beszélni, dolgozni és áldozni érte. Milyen fiatalos lelkesedéssel jön-megy. Buz­dít, bátorit, leikesit. Most Erdőhegyen szen­tel templomot, most közel négy napos kerü- lieti gyűléseket vezet, a 80 esztendőt megha- .radtoló,, teljes szellemi frisseségben s alig fe­jeződnek be a kimerítő ülések, máris a pi- íhenés helyett a szatmári templom szentelé- jsén látjuk, őrök tevékenység. Nem merül­hetett fel soha egyházi kérdés, nem tárhat­lak elébe valláserkölcsi célt, hogy lángbuz- galmu lelke fel ne karolta, hogy áldozatra kész keze rögtön fel ne segítette volna. Is­koláink, kultur és vallásos intézményeink élete, a Gyermekbarát Egyesület értékes működése, sokat tudnának mindezekről be­szélni. Egyházi méltóságát nem tekintette soha dísznek, hogy azzal fényeiegjen vagy hatal­mát növelje, hanem istenes szolgálatnak és szent hivatásnak, amelyekben Istennek és embertársainak igaz hűséggel szolgált. Nagy kálvinista és jó magyar! De sohasem soviniszta. Tudja nagyon jól, hogy az Úristen nem fajokat és nem felekezeteket, hanem embert teremtett. Az elmúlt évben mikor váradi lelkipásztorkodásának ötvenéves ju­bileumát ünnepeltük, a zsidó hitközség el­nökének üdvözlő szavaira adott válasza a la jók és felekezetek közötti megbékélésnek fenséges vallomástétele volt. Azért nem kételkedem én egy pillanatig sem abban, hogy a püspököt választó gyüle­kezetek újból Sulyok Istvánt ültetik e mél­tóságra. Legyen az ő megválasztása az uj- esztendőnek egyik legértékesebb ajándéka. Sulyok István püspök és közvetlen mun­katársai: dr. Thúry Kálmán főgondnok, Csernák Béla püspökhelyettes és dr. Soós István kér. főjegyző a mi egyházi és népi életünk fejlődésének erős zálogai, biztosí­tékai. Isţen áldása kísérje Mindnyájukat kerüle­tünk és népünk hajójának kormányzásában. Bsii wuííoíia B be a közrendérzeti minisztérium szüntetéséről szélé förvánWavasIafoS BUKAREST, december 20. (Radoir.) A szenátus mai ülésén Ghetmegeanu belügyminiszter javasla­tot nyújtott be a közrendészeti minisz­térium megszüntetéséről. Gigurtu közlekedésügyi miniszter a költségvetési nyereség, felosztásával kapcsolatban a költségvetés módosítá­sát kérte. Rusu Alexandru, Máramarosmegye püspöke elismerését fejezte ki a sze­nátussal szemben a máramarosszigeti görögkeleti iskola létesítését kimondó törvény megszavazásáért. Ezután élénk vita indult meg az ul- ! javítási munkálatokkal kapcsolatos í szerződések likvidálását kimondó tör S vény felett. Majd a vita végeztével az 5 ülést berekesztették. Megérkezett Angliába az első kanadai hadosztály OTTAWA, december 20. (Raider.) A kanadai közönség nagy örömmel fogadta az első kanadai had­osztály szerencsés! megérkezésének hí­rét. Az utazás Angliába minden zavafró incidens nélkül zajlott le, a csapatszái* litó luxus-hajókat angol és francia ha­dihajók kisérték. Az indulás napját és a kikötőt, ahol a csapatok hsjjóra száll­tak, szigorúan titokban tartották. A kanadai hadosztály kiképzését Angliá­ban befejezik, csak azután küldik őket! a harctérre. A kanadai csapatok nagy­mennyiségű élelmiszert és hadianyagot vittek magukkal. Mackenzi-King miniszterelnök üze netet intézett az expediciós hadsereg tagjaihoz, kiket „a hit védőinek“ ne­vez ezekben a pillanatokban, mikor a civilizáció sorsat forog kockán. Mindenki köteles a gázvédelmi KOLOZSVÁR, december 20. Kolozsvár városának légvédelmi szolgálata hirdetményt tett közzé, amely szerint a város összes lakói, férfialk és nők, kötelesek a törvény értelmében tudni azt, miképpen kell védekezni légi ve­szély esetén. A törvény minden lakost arra kötelez, hogy résztvegyen azon a légvédelmi tanfolyamon, amelyet a hatóságok rendeznek a „légvédelmi óra“ keretében. Kolozsvárt a kiképzés 1939 december 28-án kezdődik. Az el­méleti kiképzést naponta déli 12 töl 1-ig, a városháza nagytermében és a Ca- pitol-mozgóban tartják. Mindenki vásároljon az ujságosbódékban „Carnetul de instrucţie A. p.‘ füzetet, amelyet ki keli tölteni a fedőlapon feltüntetett adatokkal és a tanfolyam megkezdésekor be kell adni a tanfolyam vezetősé­géhez. Az elméleti tanfolyam befejeztével mindenki köteles átmenni a gáz­kamrán. Mindenki vásároljon gázm&s/kot. Akinek nincs gázmaszkja, az majd a tűzoltóktól kap gázmaszkot a tanfolyam végén, hogy átmehessen a gáz­kamrán. Nem kötelesek résztvenni a tanfolyamon azok, akik a hatóságok ál tál rendezeti gáztanfolyamon vettek részt, úgyszintén azok a gyermekek sem, akiik gázvédelmi oktatást kaptak az iskolában. Meghalt özv.Makkai Dotnokosné, Makkal Sándor volt erdélyi ref. püspök édesanyja NÓTAPÁLYÁZAT! Az Erdélyi Magyar Daiirodaími Társaság erdélyi-tárgyú magyar nótaszöveg pályázatára (br. Bánffy György- emlékverseny) beérkezett pályaművek átné­zését a bírálóbizottság megkezdte. A pályá­zatra oly nagy tömegben érkeztek be jeligés müvek, hogy az anyag lelkiismeretes átnézé­se előreláthatólag hosszabb időt vesz igény­be s így a* eredményhirdetés időpontja ki­tolódik. / • I KOLOZSVÁR, december 20. Folyó hó 18-án reggel fél 6 órakor, életének Só ik, özvegységének 44. évé­ben, hosszas szenvedés után elhunyt özvegy Makkai Domokosné, szül. Nagy Róza, Makkai Sándor volt református püspöknek, a debreceni Tudomány Egyetem tanárának édesanyja, özvegy Makkai Domokosné az erdélyi magyar nagyasszonyok minden erényét, áldo­zatkészségét, hűségét, családjához és fajához való ragaszkodását megőrizte nemes lelikében és halála súlyos vesz­teséget jelent nemcsak népes család­jának, hanem az erdélyi1 református egyháznak és a magyar társadalom­nak is. A megrendítő gyászeset alkalmából a család az alábbi gyászjelentést ad­ta ki: j „Alulírottak a maguk, valamint az összes közeli és távoli rokonoik nevé­ben, mély fájdalommal, de Isten aka­ratában engedelmesen megnyugodva, tudatják, hogy a jóságos anya, nagy­anya, dédanya és rokon, özvegy Mak- ki Domokosné, szül. Nagy Róza, életié­nek 86-ik, özvegységének 44. évében, folyó év december hó 18-án fél ó óra­kor a kegyelmes Krisztus hivó sza­vára súlyos szenvedések után hazatért I a mennyei atya hajlékába, a) boldog örökéleítbe. Anyai szive a szeretet csodálatos hangszere és szerszáma volt, élete sok megpróbáltatás, szenvedés között is boldog és teljes áldozat a szeretet szol- gálatában. „Most azért megmarad a hit, a re­mény, szeretet, e három: ezek között pedig legnagyobb a szeretet.“ Elfáradt testét folyó hó 20-án a ko lozsvári köztemető kápolnájában dél­előtt 10 órakor végzendő gyászszertar­tás után a nagyenyedi- családi sírbolt­hoz szállítjuk, ahol fél 2 órakor a re­formátus egyház szertartása szerint helyezzük áldott pihenőre, előrement szeretteinek porai mellé, a boldog fel­támadás reménysége alatt! Dicséret, dicsőség, tisztesség és hála adás az Urnák, aki öt nekünk adta! Makkai Jenő, özv. Ignácz Lászlóné Makkai Kornélia, özv. Finna Béláné Makkai Róza, özv. Torday Józ3efné Makkai Erzsébet, dr. Makkal Sándor, mint gyermekei. Jancsó Sándor, mint i veje. özv. Makkai Ernőné Rácz Gi­zella, dr. Makkai Sándorné Borsai Margit, mint menyei. Dr. Illyés Gyulá- né Jancsó Margit, dr. Jancsó László és felesége Vairga Ilona. dr. Jancsó György és felesége Kutni Katalin, dr. Makkai János, Klein Oszkárné Ignácz Erzsé­bet, Ignácz László és felesége Petrus- ka Klára, dr. Makkai Jánosné Ignácz Róza, Makkai Judit. Balogh Lászlóné Makkai Éva, Makkai Ernő, Kocsis Zsó­fia, Finna György, Finna Márta, Finna Rózsa, dr., Makkai László és felesége dr. Horváth Mária Magdolna, Makkai Sándor, mint unokái. Illyés Pál, Illyés Zoltán, Klein Boriska és Ágneisi, ígrácz Klárika, Makkai Ádám, Makkai Mi­hály, Jancsó Ottilia Veronika, Jancsó Györgyi, mint dédunokái.“ Ma délelőtt 10 órakor a köztemető halottas kápolnájában Vásárhelyi Já­nos püspök végezte a gyászistentiszte­letet a Nagyasszony ravatalánál. Az I egyházfő megrendítő gyászbeszédben j méltatta az elhunyt érdemeit. A gyász- ! szertartás után a nagyszámú gyászoló I gyülekezet sorfala között a koszoruk- ; ka! borított koporsót a halotíias gép- I kocsiba helyezték, amellyel Nagyenyed- re szállították, ahol férje, Makkai Do- ■ mokos, a nagyenyedi Beíhlenrkollé- gium néhai tudós rektorának koporsó­ja mellé fogják elhelyezni örök nyu­galomra a családi sírboltban. Székely népmesék Ferenczy László Marcella könyve A budapesti Athenaeum gyönyörű kön­tösben, Teleki Ralph pompás rajzaival illusz­trálva adta ki karácsonyra Ferenczy László Marcella székely mesegyűjteményének köte­lét. Az Uj Cimbora szerkesztőnőjének, a jói ismert kolozsvári Írónőnek nagy budapesti eredménye érthető és jogosult. Könyve nemcsak szép külső formájával válik ki a karácsonyi könyvkiadmányok sorozatából: belső tartalma igaz érték. Mintha csak ál­dott emlékű Benedek Elekünk utódja tá­madt volna fel ebben a fiatal, lelkes, tehet­séges erdélyi asszonyban, aki bejárta a szé­kelyföldet s kalákák, guzsajok vidám estéin szájból jegyezte le a székelyeit mesélő ked­vének kincseit. Máskor meg Juli néni, a nagy mesemondó volt az élő meseforrás, az. ő szavai nyomán jegyezte le a szerző a szé­kely lélek jellegzetes kincseit. Könyve legfőbb értéke az eredetiség s az a frisseség, amely úgy iidit, mint a hava­sok levegője. Egy nép szól hozzánk e mesé­ken át elmélkedő bölcsen, — humorral, nagy fantáziával, ősi filozófiával. A mesék egyike-másika (aki életében megjárta a más­világot — A csodafa) elmélyült metafizikai magassxgokat, illetve a lélekvándorlás ősi ke­leti misztikumát hordja magában. A köny- nyed, kedvesen mesélő hang mögött egy nép vallásos bölcsessége, hite, világon felni­emelkedő megérzései érezhetők. Nem lehet eldönteni, hogy melyek kedve­sebbek: azok a mesék, amelyek sajátosan, eredetien székelyek és sehol másutt nem születhetnek és nem adhatták tovább száj- ról-6zájra generációk, mint a Hargita alján, vagy Gyergvóban. S amelyek magukon vise­lik a székelység csavaros észjárásának, fúr- fangjának. költészetének, gyermeki fintorai­nak, okosságának minden jelét (mint Az ár- kotugró székely legényke, vagy a Szüzleá- nyok útja.) Több más mese pedig a székely köntösben újra jelentkező, de más nép me­seirodalmában a jelenlevő világhíres mese. Ezeknek bája különösen eredeti. Ábriska és Kalóres lesz Jancsiból és Juliskából, Vi­lági szép Ilona meg Világi szép Veronka vá­lik az ismert Hamupipőke motívumból. De ezek a mesék oly sajátosan székelyekké lesz­nek, hogy éppen csak a történet fonala em­lékeztet az idegen mesére. És amit elsőnek kellett volna talán emlí­tenünk, a kötet legfőbb értéke az eredeti­ség. Ezeket a meséket más népi mesegyüjte- inényben nem találjuk meg, vagy legalábbis nem ebben a formában. b erenczy László Marcella nem hiába járta be 1936-ban a Székelyföldet. Maradandó ér­téket adott ebben a kötetben gyereknek, fel­nőttnek egyaránt. (M. L.) Kolozsvári festőművész kiállítása Petro- zsónybea. Petrozsényből jelentik: Kovácsi Pál kolozsvári festőművész, Nagybánya ne­veltje és elsőrendű képviselője Petrozsény- ben december 10—23-ig terjedő időtartalom­ra 58 drb olajfestményével tárlatot nyitott. A kiállítás rendkívüli látogatottságnak ör­vend. Kovácsi sokoldalú művészetének mél­tó képviselője. A művész tárgya megválasztá­sában igen ötleteB és sokoldalú. Tájképeit rendkívül meleg szintónus és levegősség jel­lemzi. Különösen szépek a máramarosi Gutin vidékéről festett vásznai, mint: Hazafelé, Kirándulás, Mosás a Gutin-patakban, Mosó asszouyuk, Utolsó sugarak. Kalotaszeg és az udvarhelymegyei Siklód népi életéből vett sziupompás vásznai, mint valami csillogó, drága ékkövek érzékeltetik Bánffyhunyad. Kőrösfő, valamint a székely népviselet ra­gyogó szépségeit: Enyelgés a tornác előtt, Útban az Isten háza felé, Bánffyhunyadi me­nyecske. a Cserepes körül, Patak árok, Csend a sütőben cimü képei, úgy rajztechnikai szempontból, valamint pazar ezintónusukkal egyaránt kiállják az igényes müizlés kritiká­ját is s valósággkal lenyűgözik a szemlélőt. Aktjai, valamint portréi külön nagy erőssé­gei a művésznek, aki mint elsőrendű portré- festő mutatkozott be a petrozsényi müértő közönség előtt. Minden remény megvan arra. hogy a nagy erkölcsi ßikert megfelelő anyagi siker fogja kisérni. î CIANO gróf, olasz: külügyminiszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom