Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-13 / 108. szám

E 1.1. L NT.tR

19 3Q inú\u% I I,

uudi

xmmmm

TANGER

Miért került a nemzetközi érdeklődés középpontjába a iiens- zctkozi város? — Visszapillantás Tanger múltjára és jelenére

A Földközi tenger utó pontjai közöd

»1'ó ide ‘a k'lönöscii sokai emlegetik ranger 'cnizuiK.-.i várost, melyről' a .gvh '... mi viták folyamán alighanem s«-k szó les/, ezután is. F* •’ különös, nemíkö/il-eg igazgat.'U'M1 város Nyugatafrika 'cgNzakibb pontján fekszik» szemben Lili : opn legdé'ibb pontjával, Gibraltárral, mtviyi‘1 mintegy fartkassszemei ;tü/. Jelen' tősége külpolitikái, gyarmati, stratégiai cs jpa/cku-ági szempontból egyaránt rendki- vül nagv. Az a hálálom, moly kezébe tudná keríteni, majdnem elvan mértekben uralkodhatna a Földközi'teng v nyugati bejáratán és a Földközi-tengerről az Óceánra vezető kijáratom, mint ti hogy Anglia ura kodik ezen az uton> Gibraltár fö öt'ti uralma által. Tanger nemzetközi várost a spanyol Marokkó területei veszik körük melyeket, viszont .a; jóval nagyobb terjedelmű és frv»aicia fönnhatóság alatt álló marokkói szultánság övez körül délről. A város katonailag védte!«?», csak nemzetközi szerződések védik. A Franco tábornok uralma alatt álló spanyol! kato* na.ság par óra al-a'-l- «ífogkilh'aitná, ha nem állnaj «zzek saembe Anglia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Belgium és Hollandia közös garanciája, és főleg,- nem á tanám'k 1 szembe Gibraltár, ágyúi, a közel lévő hatalmas angol hajóhad és a francia Marokkóban állomásozó nagy francia gyarmati hadsereg, libben a dós virágok és pálmák közé épült- városban, mintegy ossz ötöm öntve i'e' bet látni a világrészekre kiterjedő nagy 'nemzetközi feszültséget, melynek fölborulása néha csak hajszálon' függ s amely mégsem kerüBt! még te jesen a nagy katasztrófához vezető lejtőre. Tangerben •egyetlen katona sincs, moly ia mindenik tengeri hatalom számára annyira kívánatos várost védíheUié. De védi a nemzelkö- zi statútum, melyet fo-'borítani egyelőre n «ragy nemzetközi vitában résztvevő egyik - fél sem merészeik

rri ily ' A torién dm i mult

■ Tanger a történelmi idők egész folyamán igen fontos ü-s sok vitára alkalmat adó város volt. Ez az oka, hogy majdnem állandó n szerepet jáiszott a Földközi-tenger és a Földközi-tengerhez vezető utak körül folyó harcokban. A görög monda szerint, Anteus alapította, míajd később a föníciaiak kereskedőim ének vált egyik fontos Idkötővárosává. Rómának ..TiugLs'- néven volt földközitengeri gyar- matvároisiai, melyet később kereskedielml és stratégiai jelentőségének emelkedésével ..Manretaa'Jei Tmgitarue'Aiuk neveztek el, líemelve fontosságát a mór világ fölötti uralom szempontjából. Később a vandálok^ a bizánciak, a vizigótok és az arar Írok fogiiaMák el egymás után a várost. Nagy szelepe volt Tangernek az Izöámj és a Spainy c&offszág közötti harcokban is- Az Aim oltárok és Spanyolország többi volt urai Tangeren át jutottak az Ibériai-félszigetre. Az értékes mór kultúra, amely nek még árnnyá emléke van Spanyofcr- szágbam, szintén Tangeren át jutott spanyol területre. 1471-ben portugálok foglalták él Tangert Később II. Fülöp Spanyolország birtokába; vette. 1662-ben II Károly angol király hódítja meg és tartja birtokában 1684-ig. Elekor Muley Izmai marokkói vezér visszaállítja a városban ,a marokkói szultánság uraiknál 184-ő-ben Join vilié francia tengernagy bombázza a várost, mély ai 19-ík század második fenében állandó vita lágya lesz ’Anglia Franciaország és Spanyolország között s a vitába gyakran beleszól Németország is. •

„1. A spanyol Marokkó

Tanger azonban mindaddig, Ómig a >iai nemzetközi statútumát meg aiem kapja. >a marokkói szultánság fernnliatóEngíhh Dictionary

Cassel, 512 lap, visz önkötés 120 kj. Zeb- kíadás vköt. 90 Lej, bőrkötés 150 lej. New English Diet-, magy kiadás 1358 iap, vá- - zonkkt. 450 î-ej, ü-b. stb. Szépirodalom kötve óc hej, fűzve 30c—350 lap 40 tej Lepagená’i Cluj—Kolozsvár. Postán uíánr v éutól. Kérjen jegyzéket, közölve kívánságait, „ ^ ■—* ' - v v

Az ELLENZÉK

KOLOZSVÁR, május 12. A szerkesztőségünkbe érkezett és eddig leközölt panaszos levelek célt ér- lek, mert az elhangzott panaszokat az illetékes tényezők orvosolták. Az aláb bi leveleket a városi tanács és a posta igazgatóság figyelmébe ajánljuk, minthogy az abban felhozott sérelmek orvoslása hatáskörükbe tartozik.

1. RENDET KELL TEREMTENI A CARMEN SYLVA-UTCÁBAN Nemrégen, mint; ismeretes, felparcellázták a Monostori-uti református templom mögött lévő hatalmas tcriile= tét s ugyanott nagyon helyes város- rendészeti terv alapján uj utcát léte* sitett a város. Ez az uj utca, amely a sétatérre vezető Cosbucmtcai villasort köti össze az Ilié Macelar-utcával, a „Carmen Sylva allé“ finom, szép eine* vezést kapta. Ez a finom utcaelnevezés egyben stílusos is, mert amellett, hogy villasorra nyílik, a sétatéri park és a városi strandfürdő közvetlen közelében van s körösköriil fák övezik. A fekvése tehát határozottan értékes, olyan, mint valami nyaralóhely s igy méltán meg is érdemelte a „Carmen Sylva allé“ költői elnevezést.

Annál kínosabb azonban az ember csalódása, ha végigmegy ezen az allén. Az történt ugyanis, hogy a város meg* nyitotta ugyan az ui utcát, át is adták a forgalomnak, csak éppen azt felej- tették el, hogy szabályozni is kellene! Hogy rendet is kellene teremteni ott! Teljesen szabályozatlanul hagyták, úgyhogy ott szemétben, piszokban nincs hiány! Valóságos szemétdomb képét mutatja az uj utca, ahová min= denféle szemetet és piszkot kocsiszámra hordanak és a környék lakói bokáig kénytelenek járni a piszkos, rendezetlen utcán, ahol a hirtelen támadt meleg következtében hatalmas biiz árasztja el a környéket. j,

Felhívjuk az illetékesek figyelmét az elhanyagolt, rendezetlen állapotokra és reméljük, hogy az egyébként csendes és szépfekvésü utcában hamarosan „helyreállítják a rendet“, illetve gondoskodnak arról, hogy a környék lakóinak jogos sérelmei és panaszai rövidesen orvoslást nyerjenek. És a Carmen Sylva allé valóban — allé legyen!

i (-)

2. ÁLLÍTSÁK VISSZA A BESZÜNTETETT POSTAHIVATALOKAT! Mélyen tisztelt Szerkesztői&ég! j Az utóbbi hónapokig a belvárosi lakosság legnagyobb örömére és megelégedésére a Iorga-uícában fi ók-poştali hivatal működött. Ennek hasznát elsősorban a környéken élő kereskedők élvezték, akik csomagjaikat és leveleiket itt adták fel, mert nem kellett a köz- ponti postahivatalba menni, A posta*

*-é.**j’»timMM*

& 18m»ls8»LES‘aK!MILESE VEGEIT...

Ha az• arc: íicm' ráncos/aihör ijdo (•$ a*moll kemény . <■/. ugyebár azt p lenti, hogy a mV'fifltrtl v vár teszi 11 bőrrszóppé»/mondják a délíranciaor-zági a zouyok

ésjgtfzuk van, a bór szerves része j ./rove/< t nef: és annak rnimleii változását magán vi-cli Mihelyt a vér romlani \:igy zegénycijni kezd a bőr szino viaszsárgáv.i vagy halvány-zurkéve válik, elveszti f«'• r 1 y«• t. ö*-zet áneosodtk rózsái rdhervfldnak. - r s*.

.Joggal mondhatjuk tehát, hogy a s/.ép bőr az egészség tükre. A korai vénülés clkoriiléf ének előfeltétele a vér ifjú-ágának és tisztaságának niegőrziLse, amit azáltal tudunk h'ghi/.!osat)ban eiiTni. ha minden este beveszünk egy kevés FRODONAL-t. Az

UUQBON&l

panaszos-íádája

igazgatóság aztán ezt az igazi közszükséget képező postahivatalt ismeretlen okból beszüntette. Volt egy másik postahivatal a Motilor-utcában. Jóval a mentőállomás előtt. Ezt a postahivatalt szintén bezárták és jóval kijjebb, a Park-szanatóriumon felül helyezték el. Ennek az uj postahivatalnak most a külvárosban alig van valami forgalma, viszont a föpostán olyan nagy a tolongás és a túlzsúfoltság, hogy a délutáni órákban alig lehet feladni a csomagokat és levélküldeményeket. Rejtélyes, hogy miért csukták be a Iorga-utcai postahivatalt és titok, hogy miért helyezték át a Motiíor-utcai másik postafiókot. Ha a postaigazgatóság a közönség érdekét akarja képviselni, helyezze vissza régi helyére a postahivatalokat. Egy főtéri kereskedő.

3. HOZZÁK RENDBE A SZENTPÉ- TERI TEMPLOMHOZ VEZETŐ UTAT 1 Szerkesztő Ur! i,

jMár többször hallottam arról, hogy I a Marechal Foch-utcának a dohány- | gyáron tuli része miért van elhanyagolta állapotban. Ám erről csak a napokban R volt alkalmam meggyőződni, amikor a | Szeníipéteri templomban tartott isten- 8 tiszteleten vettem részt. A nagy sár | miatt a templomba alig lehet jutni. Az 3 utca jobboldalán a mély sánc fölött a csak egy kis rozoga liidon lehet a | templomba menni. Ennek a hidacská- I nak a deszkái hiányzanak, úgyhogy g életveszélyes azon áthaladni. Kérjük i az illetékeseket, hogy hozzák rendbe a I kishidat és köveztessék ki a templom- 8 hoz a szekéruton átvezető utat.

Tisztelettel egy templomlátogató. |

4. MIÉRT NEM LEHET ELŐRE

sírhelyet vásárolni?

j Igen tisztelt Szerkesztő ur!

Évtizedes szokás voll ti Kolozsváron, j hogy a házsongárdi temetőben előre lehetett sírhelyeket vásárolni. Egyesek síremlékeiket is felállítják és csupán a halálozás évének a felvésése marad hátra. így volt ez évtizedeken át és mostl a városi tanács, eddig még ismeretlen okból, ezt a rendszert megváltoztatta. Most már nem lehet előre sírhelyet vásárolni és csak annak részére lehet vásárolni, akinek halotti bizonyítványát hozzátartozói felmutatják. Nem tudom, mi lehet az oka és ezért arra leérem a szerkesztőséget, hogy kérdezze meg az illetékes köröktől, hogy ezt a szokást miért szüntették meg. Én a temetöfelügyelőtől ugyan 1 már kérdeztem, de a kérdésre nem tu- | dott felelni. Annyit jelentett ki mind- | össze, hogy' van sírhely elég. Ha van, | akkor miért nem lehet előzetesen sir- aj helyet vásárolni. Erre vár választ:

( - - v' ’ Egy régi kolozsvári polgár, f

szag részére annyit jelenteti, hogy Fratv riihr.rszág fokbxntosan elfoglalta a marokkói szultánság túlnyomó részét, Spanyolország pedig a spanyol partokkal szembe fekvő északi Marokkói. 1911'ben Németország újabb meglepő lépéssel tiltakozóit ez ellen. Elküldte a .».Panther“ nevű német hadihajót Marokkó atlantic óceáni kikötőjébe, Agadüba, mely ma erős lendületet vett, mint a francia kézben tevő marokkói szultánság főkikötője. Hosszas és éles viták után franciák és németek kiegyezlek abban, hogy Francia- ország kongói területei egy részének át* engedésével kárpótolja Németországot. Viszont ugyanakkor franciák és spanyolok körzőit megegyezés jött léire Tanger kérdésében, hogy a várost nemzetközi várossá teszik, ennek 0 nemzetközi helyzetnek pontos meghatározását azonban nem adták meg. A végleges nemzetközi statútum nem is született meg a világháború utánig. 1923 december 18'án jött létre a ma is érvényes tangeri megegyezés, mely a város vezetésére 26 tagú nemzetközi bizottságot delegált, melyből azonban Németországnak nem adtak; részt.

A mai Tanger

Tanger nemzetközi városnak ma 378 négyzetkilométer területe és mintegy 70 ezer lakosa van- Ebből 50 ezer arab. 0 többi külföldi. Spanyolok, franciák. szók. angolok, portugálok, belgák és németek. Az idegenek által lakott területe', ken valóságos bábeli nyelv-zűrzavar uralkodik- Rikkancsok öi-liat nyelven kiabál, ják az újság címét. Olt lehet látni egy angol kapitányt, aki az utca rendje fö-, lőtt őrködik, egy olasz lisztet, alei a határőrség parancsnoka, egv francia és egy spany;-1 tisztet, akik a nemzetközi rendőrség parancsnokai. Ez a nemzetközi pa-, rancsnokság 250 főből áll és két részre van osztva- A francia parancsnok által vezetett rész jobb vállán viseli a fegyvert, a spanyol parancsnok rendőrsége bal- váüán viseli. Az idegenek között a túlnyomó többséget, mintegy 12.000 embert a spanyolok képviselik-Ezek a spanyol polgárháború alatt Tanger városában is valóságos belháborut folytattak egymás ellen. Ma természetesen Tangerben is a Franco-pártiak visznek a spanyolok közölt vezető szerepet. Rajtuk kivid van a városban 1200 francia, 800 olasz, 800 angol lakó és kisebb számban más nem' zelek hozzátartozói. Tanger gyönyörűen fekszik, fehér házal a dús déli növényzet között valósággal magukká; ragadják a látogatót, ki a tenger felől érkezik- A vár s éghajlata Ls tökéletes ahhoz, hogy üdülőhellyé tegye. Tiszta levegő, teljes szélcsend és gyönyörű fekvés már magában is a Földközi-tenger egyik legértékesebb pontjává tenne az afrikai partoknak ezt a gyönyörű pontját. Egyelőre azonban inkább stratégiai szempontból érdeklődik iránta a nemzell:‘Ni ellentétek méreganyagával megfertőz." lí világ

Földes ;

Halászó macska vlíágdijcts

regénye újból megjelent, kve. 119 lej. Uj Zilaliy-regén-y: Földönfutó város 178 lej kve. Uj S’teiün Zw-eig-r-egény: Nyugtalan, szív kve. 17S lej. Rosamond Lehmann: Titokzatos felelet, világsiker vköt. 119 lej. Bric®-: Medici Lőrinc életregénye vá- «zemkeltésben 178 lej, s-b. Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen uj könyvjegyzéket LepagelóL - - *• vV ’ ' j

ságit aluli áll. Alkodnál)vjogilag ma is ez a hely/ele, almit a .szultáni halaimat je leniig irányító franciák i’ 1 nil igyekeznek is Kihasználni. Északi Marokkó területén azonb mi először a spanyolok helyezked nek el a I*.) ik század elején. Kisebb, iigynevczt II ,.l'i esulios’“ okail alapítanak, ni. Iveivel későid) a részben E'öldiközi- • enger leli'' részben a/ Államii óceánra né/.ö spanyol marokkói gyarmattá aláki- tainak ál. Ez a telidéi. amelyet I egész a" kübli p; ut ján fekvő langer kivételével, nemzt tközüeg is Spnny lotszágnak ismertek el l‘) 12 ben, 28 000 négyzetkilométert teoz ki. \ spanyolok azonban ne hoz* n Indiák a harcias marokkói törzsek íölöll uralmukat fenntartani. Különösen 1914 óla adandó harcaik voltak és 1921 ben Alul-El Krim es i pataiból kívtas/fnr l'ális vereséget szenvedlek. Erahmikal francia segítséggel állMctfák helyre, and francia érdek is volt, mert a spanyol marokkói hegyvidékről vitték kitarló harcukul a franciák ellen lázadozó marokkóiak is.

Nemzetközi viták kora

Tanger helyzete különösen azóta vált 1 ntossá, mióta Anglia, marokkói igényei" röl lemondva, tehetővé telte a franciáknak a marokkói szultánság elfoglalását és ezzel kapcsolaihan megalakult Paris és London közölt az úgynevezett ^Entente Cordiale'1, melynek a világháborúban

vall azlán dönlö szerepe. 1905 bcn, mintegy angol-fnuneia megegyezés elleni tiltakozásképpen. 11. Vilmos német császár megjelent Tanger elöli egy hadihajón és Iái galást lelt a Tangerbe érkezeit ma* rokkói Szudánnál, akinek teljes független .égéi a látogatás alkalmával elhangzott beszédében különösen kiemelte. Ezzel a tangeri látogatással kezdődik a külpolitikai incidenseknek az a sora, amely majdnem szakadatlan láncolatban folytatód lt a világháborúig. De közben az 190G"iki ;dgcsÍrási jnegyegyezéshez vrezelett. Az algesias! értekezleten ugyanis megbízzák Franciaországot és Spanyolországot, hogy a marokkói szultánság területén fenntartsák a vendet. A rendfenntartás a két or-