Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-19 / 65. szám

1939 március 19. ELLENZÉK

gr _ B _ *f „

tgy „újrakezdő nép tele

Utazás az arab világban

K Földközi-tengeren, márc. hó.

.Constantában tél van.

Felhajtott gallérral állok a Transsil- vanián, a Dániában épült pompás kis román hajó „promonade-dekkjének“ korlátjánál és csendesen szemlélem a t'izmé.teres mélységben, a harmadik osztályú utasok türelmes, hosszú sorának beszállását. A lebocsátbató ha- jólépcsőt csak gyéren világítja meg két gyenge, szomorít villanykörte főnie, mely alig tud áttörni a vastag éjféli sötétségen. Itt-ott az ötven lépésre lévő fehér vámépület, a vasúti vágányok és szerelvények körül bárány- bőrkucismás, szuronyos katonák, határőrök, fináncok árnyai imbolyognak; néhány tányérsapkás tisztviselő nézegeti a már ötvenszer átvizsgált útleveleket és engedi egymásután a hágcsóra a szomorú, fáradt férfiakat, asszonyokat, karonülö alvó gyerekeikkel. Vala- hány&zar kezébe veszi az útleveleket, halvány félelem suhan át a gyűrött arcokon. Nem lehet a passzusban hiba, hiszen annyi formaságon vergődik keresztül egy ilyen paiesztinai emigráns, amíg a hajó hágcsójához ér. De mégis? Hátha valami nincs rendben a színes kis könyvecskék lapjain és az utolsó pillanatban visszaküldik? A hivatalnok visszaadja az útlevelet, a feszültség megereszkedik, a szemek megint fáradtan néznek maguk elé és ismét egy bizonytalan árnyékot nyel el a hajó gyomra. 1

Egy óra hosszat tart a felvonulás. Orosz kép! Régi, gyerekkorban látott háboruelőfti képes újságok rajzos illusztrációi elevenednek meg emlékezetemben és nem tudok megválni a látványtól. Mintha a Fekete-tenger túlsó partjának eltűnt élete költözött volna ide. Igv szemre. Mert ha a kép szcenirozása szomorú is, a lényeg kevésbé az. Aki egyszer már eljutott odáig, hogy uj életnek induljon, abban feléled az örök emberi optimizmus, hogy valami jobb vár rá az uj hazában. És rneg kell adni: a hivatalnokok is csendesek, udvariasak, emberségesek ezekkel a szerencsétlenekkel, akikről sokszor a fizikai és lelki szenvedésnek a talán csak nemrég átélt megpróbáltatásoknak olyan lenyűgöző fájdalma árad, hogy csak elvetemedett csirkefogók reccsenthetnének rájuk bántón, vagy gorombán. De erről szó sincs. És az egyenruháknak ez a ki nem mondott, csak egy-egy öreg ember, asszony, vagy gyerek lépcsőre segítésének gesztusában kiütköző szánalma nem csekély mértékben enyhíti a kép sötét tragikumát.

Éjfél után egy óra. At utolsó kivándorló is beszáll. A sziréna felbug, a motor remegíetni kezdi a hajó testét. A Társaság tisztviselői szaladnak még le a hágcsón, aztán a köteleket sietve megoldják és lassan távolodni kezdünk a rakparttól. Még pár perc, elhaladunk a kikötő kijáratának piros és zöld lámpái között, a világítótorony fehér fénypászmái alatt és kint vagyunk a kivételesen csendes, tükörsima Fekete-tengeren.

Nagy érzés! Több mint egy éve, hogy nem láttam tengert. Rómából még télen is Iegálább egyszer hetenként ki- villamosözíam Osíiába, hogy megláthassam. Romantikus és gyerekes szerelem ez bennem a végtelen nagy, bizonytalan szörnyeteg iránt és talán ha kétezer évvel ezelőtt élek. templomot építek neki valami szirtfokon, hogy onnan bámulhassam, imádhassam és hirdethessem alakjában az örök Változó-Változatlant. A Tenger jó hozzám! Dühös viharai eddig még sohasem vertek le lábamról és. eddig még nem kellett zöld arccal a fedélzeten elnyúlva nvögnöm, ha hullámai dobálták a hajót. Szeretem a vihart is és eddig csak egyszer, a Vörös-tengeren. Hodeida és Dzsibuti között éreztem egv-egv pillanatra, hogy már elcsendesedhetne, hogy már elég volt! |

Értelmetlen meghatottsággal dőlök a korlátnak és nézem a hajó két oldalán elfutó hullámokat. Csak keskeny

UJ UNIVERSUM

a mindentudás tárháza. Uf kiadás. Két hatalmas kötet, lexikonalak, rengeteg kép, ára 4IO lei az Ellenzék konyvosz- tályáöan, Clui-Kolozsvár, Piaţa Unirii. Sidékre utánvéttel i* azonnal küldjük.

csikókat látok és hátul nagy a sötétség. F,bben a bizonytalan sötétségben és végtelenségben a szabadság nagy sóhajtásait érzem. Elutazásom előtt az utolsó napok különösen kellemetlenek voltak. Előszobákban kellett ücsörögni, különböző hatóságokat kellet szerény személyes ügyeimmel terhelni és kerek, meg szegletes bélyegzőket stemplizíetni útlevelem lapjaira. Nem tudom, melyik ősömnek bennem újjászületett emlékei borzongtatnak meg, ha egy-egy hivatalos épület kapuján fordulok be, de elég gyakran szívesebben nem intézek el valami számomra fontos ügyet, ha — akár a legszolgá- latkészebb tisztviselő képében jelenl- kezö — Hatóságot kell igénybevennem.

AZ ARAB VII.AG

De már túl vagyok rajta. Visz a hajó megint az arab világba. Abba a részébe, şmelyet már oly régen szerettem volna megismerni és ahová eddig még nem juthattam el. Pár nap múlva Egyiptomban, aztán Palesztinában, Transzjordániában leszek. Onnan átmegyek Libanonba. Szíriába, Irakba és ha lehet, !bn Széud országába is. SzemtőL^zembe kerülök végre az ,,arab problémával“, amely már ma is a világpolitika egyik legégetőbb kérdése s amely pár év, vagy cgy-két évtized múlva talán döntően fogia átalakítani a fehér ember mai világát. |

A Földközri-tenger déli és délkeleti partjain az elmúlt évtizedben hatalmas változások történtek. A világháborúi következtében a negyvenmilliós arab világ teliesen elszakadt Törökországtól, amellyel évszázadokon keresztül a legszorosabb politikai és a szultán=ka- lifa révén vallási kapcsolatai voltak. A páriskörnyéki békeszerződések számos — névleg — független államot létesítettek és’ ezek felett részben Anglia részben Franciaország kapott ellenőrzési jogot. Egyiptomban már régebben az angolok voltak az urak. Palesztinában — a Szuezi-csatorna másik védbástyájában is ók telepedtek

Irta: BARCS IMRE

j meg és ugyancsak berendezkedtek az olajban oly gazdag Irakban is. Libanon és Szíria Franciaországnak jutott.

I Ennek az osztozkodásnak különböző okai voltak. Nagybritannia Palesztina és Transzjordánia birtokában hatásosabban védelmezheti nemcsak a Szu- ezi-csatornát, hanem a Földközi-tenger keleti részét és az India felé vezető utat is. Általában csak a Csatornáról j szoktak, mint ennek az útnak fö ütő- I eréről megemlékezni, holott Angliának épolyan fontossá vált a légi s a szá*

I razfoldi utak biztosítása. Különösen, miután a Földközi-tengert a Vörös- tengerrel Összekötő második csatorna ezeken a területeken keresztül vezetne. Franciaország Libanon és Szíria birtokában ugyancsak biztosíthatta ha- tál mát a Földközi-tenger keleti részében és a moszuli olajmezők termelésének egy részét a ,saját területein vezethette a fennhatósága alatt lévő kikötőbe. Irak és Moszul elajmezőií ma két pipe-line köti össze a Földközi-tengerrel: az egyik Haifánál angol, a másik a libanoni Tripolisznál, francia 1 fennhatóság alatt álló területen végződik. j

Az angol és francia fennhatóság, de talán még inkább a hatalmas olajme- zők feltárása következtében az „örök mozdulatlanság hazája“, ahogy még a század elején a Közel-Keleten nevezték, teljesen megváltozott. Az arab világban ma példátlan jelentőségű és erejű társadalmi és gazdasági változások mennek végbe. A hajdani sivatag számos pontján olajkutak merednek az ég felé. A városok és nyersanyagtelepek közelében iparvállalatok létesülnek és a beduin aki még nemrég ke- resztiil-kasul vándorolt birkáival és tevéivel a sivatagon, ma a törzsfőnökök jóvoltából beáll bérmunkásnak: elproletarizálódik. Szíria és Irak sivatagjait autóutak szelik át mindenféle irányban; a legfontosabb pontokon repülőtereket építettek és kaszárnyákat az olajtelepek, az iparvállalatok, a fontos birodalmi légi úthálózatok védelmére.

Maliik a régí remis#©!1

A régi arab törzsi rendszer megdöbbentő gyorsasággal mállik. A főnökök, akik csillagászati számokban emelkedő summákat kaptak azért, hogy területeiken zavartalanul fúrhassanak és termelhessenek, a városokba vonultak és Bagdadban, Damaszkuszban uj, külsőleg európait majmoló, belsőleg tartalmatlan életet élnek. A pipe-line vállalat (amely az Iraq Petroleum Co. egyik alvállalkozása) például rendes évjáradékot fizet a csőhálózat „őrzéséért“ és épségbentartásáért a főnököknek, akik egyre leövetelődzőbbek a társasággal szemben s egyre nagyobb ősz- szegeket préselnek ki belőle. Az olajtársaságok alacsonyabbrangu hivatalnokaiból, az ipar szerényf izetpsii

tisztviselőiből is egy uj, helyzetével cseppet sem elégedett réteg alakult ki. Proletár középosztály, amelyből azonban mégmeni veszett ki teliesen a régi arab rendszernek és az ököíjog igazának emléke. Az ipari munkássá lett beduin, aki még pár esztendővel ezelőtt Allah végtelen kegyelmének tulajdonította, ha birkáit nem pusztította a szárazság és a kór, aki évszázados szokások alapján kikristályosodott lelki egyensúlyban élte le megszokott életét, most hirtelen — minden átmenet nélkül — materialista szempontból magasabbrendü életforma kellős közepében találta magát. Számos uj szükséglete támadt. Ezeknek kis részét bérével ki is tudja elégíteni, de nagyobb részét csak távolról óhajthatja. A ben- szülött munkás bére rendkívül alacsony, fantáziája és birtoklási vágya pedig igen nagy! j

Mindebből végzetes konfliktusok keletkeztek. Az arab nacionalizmus, amely a század második évtizedében még csak gyermekcipőben járt s amelynek a világháború európai hatalmai — elsősorban Nagybriíannia török- ellenes propagandája és Lawrence ezredes pánarab elméletei — adtak nagyrészt belső tartalmat és publicitást, ma egyre nagyobb erővel hódítja meg az arab tömegeket. A magasabb osztályok és a középosztály Európában tanuló gyermekei saját értékük és tudásuknak gyakran ieen lényeges, de természetes túlbecsülésével, az idegen „el.

nyomó“ és kizsákmányolok gyűlöletével és egy független arab birodalom eszméjével (amelyben a vezetést ők ragadnák magukhoz) eltelve térnek haza. Az ősi foglalkozását űző, a földművelő és pásztorkodó arabot a maga körülhatárolt életében nem érdekelték — a vallási eszmén túlmenő — közösség-problémák. A városlakóvá lett, a proletárrá sülyedt (vagy emelkedett?) arab, aki már nem a szabad sivatag- lakó gőgjével, hanem a bérmunkás és tisztviselő irigykedésével nézi a hozzá hasonló, de elérhetetlenül magasabb színvonalon élő európait, annál fogékonyabb minden iránt, ami az „idegenek“ erkölcsi és anyagi hatalmának I csökkentésére vezethet. Az arab náció- i naíizmus tehát termékeny taíajra talál. I Ez a nacionalizmus európaiak szerint < jórészt mesterséges és csak bizonyos j rétegek érdekeinek elérése céljából szivattyúzták ijesztő adagokban az arab néptemegek leikébe. Egyes nagyhatalmak saját céljaik támogatására közvetve még segítik is az európai-ellenes propagandát és igy a folymat, amelynek következményei ma még kiszámíthatatlanok, hihetetlen gyorsasággal terjed. Természetes, minél mesterségesebb ez a hirtelen támadt nacionalizmus annál veszélyesebb, annál több bajt hoz majd — nemcsak az arab világban élő európaiakra, hanem magukra az arabokra is.

Egy azonban bizonyos: az arab világ, amely a móroknak Spanyolországból történt kiűzetése és a török uralom elterpeszkedése után évszázados letargiába sülyedt, ma már ismét hatalmasakat lélegzik. Uj életet kezdenek az arabok, uj élet felé mennek.

Hogyan őrzi meg karcsúságát egy hollywoodi sztár

A filmváros diétikus professzorának étrendje

NEW YORK, március lió.

Aliiig van nő a világon, akii legalább egyszer ne irigyelte volna Greta Garbo karcsú alakját Annak a néhány hölgy-’ nek is, akik termetüket a nagy fiimsz" nésznővo! egyenlőnek tudják, bizonyára megfordul a fejükben az a gondolat: mi módon őrzi meg Greta Garbo áramvona- I iah immár közel tizenöt esztendőn ke' resztül?

Bizony nemcsak Garbo, hanem a legkisebb hollywoodi statiszta nők is a leg*,, féltékenyebb gonddlal örködnek, hogy, fiatalságukat, rugalmasságukat, bőrük frissességét lehetőleg minél tovább bizter I sitsák.

Külső szépségük, frissességük egyet je- I leni karrierjükkel és jövedelmük biztosi- I fásával. Néha-néha kipattan féltve őrzött j titkuk. Igv most a newyork1 újságírók megfejtették Greta Garbo örökd juságá- nak rejtélyét Legalább is azt hiszik.

Erre a nagy leleplezésre az adol't okot, hogy nemrég Hollywoodból Newyorkba érkezett dr Î[a 11 ser, Hollywood Amerika* szerte ismert d etikus professzora Ö a! nagy filmsztárok étkezésének mmdcntkr dója Hiauscr nem csinált titkot ablv’l, hogy miképpen tartja rendben páciense*' testi kondícióját Mindössze annyit mondott, bogy rendszere emberenk nt váltó" zik. Ami az egyiknek jó, az esetleg nem használ a másiknak.

A legérdekesebb azonban az, bogy olyan filmszínész nők is diétáznak, ak*k-: re egyébként nem is gyanakszik a vi ág? Például a kis Sb'rley Temple is. At h minden nap ellenőrzik az orvosok és szigorú étrendet kell tartania, nehogy le-: fagyjon, vagy hízzon. Vigyázni kelt arra

is __ hiszen fej ödésben levő gyermekről,

van szó —, hogy 0 sok munka és az esetleges hiányos étkezés ne menjen í ‘.gész.s égé I'óvására.

A szemfüles újságírók azonban megate lapították, hogy dr. Hauser diétája nagy-, jóban minden páciensnél ugyanaz. Legföljebb a mennyiség változik.

Annyi bizonyos, hogy Greta Garbo a, legjobban bizik a sárgarépa evesben, illetve a sárgarépa-ében. Di\ Hauser azt állítja, hogy a sárgarépa egyike a legeso-ţ dókatosiabhan konzerváló éteteknek. Pé!*í dáxd, akik állandóan élnek vele, azok szeme esi lógó és a bajuk melegen iény- lö lesz. ,

Egyébként nőni csinálunk titkot behri le, itt adjuk a híres hollywoodi étrendet. Kétségtelenül nagyon egészséges és aki; betartja, az meg Is ‘tudja őrizni testi kenu dicióját. Tehát, aki olyan karcsú akar ■enni. mint Greta Garbo, vagy mint Madge Ewans, Alice Faye, vagy aki uzt sze-: vetné, hogy gyermeke olyan friss és üde tegyen, mint Shlrtev Temple, az n következő étrendre figyeljen:

Reggelire: Egy pohár narancslé, vagy más gyümölcs. Egy főtt tojás, nagyon kevés kétszersült és egy csésze kávé, vagy herbaion. (Lehetőleg cukor nélkül, vagy kevés cukorra .)

Ebédre: Gyümölcslé, nagy tát különböző nyers saláta, zöldségleves és gyű-, m öl csdessz er t.

Uzsonnára: Egy csésze herbatea.

Vacsorára: Egy csésze zöldségteves, egy szelet bárány, csirke, vagy ha»’sült. Kétféle i i7befött zöldség, kevés vajjal Icon »ve. darabka sült paradicsom és sok, gyümölcs.

Amint látjuk, ez az étkezési rend n.r gwm sok vitamindus gyümölcs és zöldségfélébe? áll. Húst eg veti en egyszer lehet enni na ponta. Feltűnő, hogy a tésztafélék, a kenyér, a krumpli és a rizs hiányzik belőle. Cukrot csak Természetes atekban esznek. Vagyis, ahogy n gyű-; mötesben előfordul. Gyárilag készített cukor, vagy föttész'ta egyá talán nem talál-, ható ebben a menüben.

Ez az étílap biztosítja a szükséges kalória mennyiségeket, m-n diaion ál tál néni ad alkalmat a testnek arra. hogy felesleges zstemennyiséget elraktározzon.

Azt kell még megjegyezni: ha az ember kevésbé táp álót eszik, akkor 07 több pénzbe kerül, mintha amugv isten-gazában a maga kedvére jóllakik. <S. K.)