Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-09 / 284. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kia>dóhűvacal: Cluj, Calea Moţilor 4 szám. — Telefonszám: n—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Uniri 9, Telefon: 11—99. LVHI, ÉVFOLYAM, 2 8 4. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évent« 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io^ félévre 20, évente 4® pengő, A többi külföldi államokba csaík a portókülönbözeOtél több* CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 'oxasimanan» .‘ynvmmrmitxaiPjrr&LBsnat DECEMBER 9. Ä . _.'L ■ lS'ÁLp Misi Ilka végzetszerü volna húrom nagy magyar testé cgyLűeíjli ebeütés óba n. Dns lEiratása voll a Halálnak, a pusziit ás miivé- sai'nck. Egymásután srá'Jl'ofJ át egy örökké­való másvilágba László Fii Lop, Pólya Tibor és mc«} az erdélyi Thorma János. Ha üitnal megeunüékeziés elöntene, bizonyára idéznénk népünk szinc^javának hullását, vagy hai’á- Iáí hirdető leül tői sorokat1. De keserűségünk fény felen és kopár, ilyen a végzeftszc rüség hangulata, lázitó, de tehellen. Végzeíszerii valóban? Pont felénk nyila zna csak és ta­xán tüneti érteimé van, hogy épp 1 ma­gyar képzőművészek sora ritkul meg. Mi­nek »z ő létük fényűzése! Hiszen azi ő éle­tükhöz, kibontakozásukhoz, virágzásukhoz, diadalukhoz a niép életerejének különös fo­kozódásáig, messze világokig áramló hatá­sára, az anyagi eszközök fölhalmoz ás ár a vol­na szükség. Hol vagyunk ettől. Mindezek a tényezők sokbeíyt hiányzanak, az anyagi eszközök pedig szinte mindenütt csökken­nek a nagy vagyonok pusztulása és a Saz~ dasági erők ismételi válsága folytán. Azon­ban vannak fokozatok ég bu\juk-e már Nagybányát és hagyományát? Különben is aráért a szépnek és szelleminek régi nagy je’erdőségét, folytonosságát és érvényét vé­deni, amikor a világháború vtéirifürdőjéből alig kihúzott lábunk már menetei botorul egy uj viJágboraalomba, mikor a nyers lel­kiség és a nyers lés ti erő hatalma uralko­dik, amikor szellemi és erkölcsi felfordu- i&sl&än vergődik az egész világ, mikor min­denre inkább szükség van, miniseim anyag­talan és elvont örömökre?! Ma szegény és üres aiz élet az ismeretlen félielémben. A táj fogalma beik öltözött a tudományba és pelütíkábat, de eltűnik lassanként a festé­szetből, amely csak a lélek zűrzavaros per­ceit és az elme ködös eszméit képviselheti, szakszerű tárgy ilagossagu as építészet, amely a hideg acél és üveg közt a!árkodé falat le­hetőleg szervt&len csupaszságba kényszeríti; a nagy személyiségek korszakáhaii élünk, amikor aiz egyénit a tömegességbe fatlaszt- ják és ez csak a szobrászat durva gig&ntcló- g'áhan merik a szörnyű zsarnokságot kiife- jezni. Szereiét és szerelem helyére az ösz­tön rideg tárgyilagossága. Minek üt benső és meghatott művészet, az őrjöngések szü­netében? Itt a finom és napsugara,s Impresz- szacnizmusnak csakugyan véget kellett ér­nie s a megfellebbezhetetlen természeti tör­vény tárgyilagos kényszerre is hivatkozva, 'jogosan távolítja el emberileg időelőlt a 64 éves Thorma Jánost Szomorú dolog egy felséges kor bukását átélni. Igen, a Thorma Jánosoknak nem vo^t mit keresniük tovább. A magyar Barhíz on vilá­ga kihunyt, a mesterek elfogytak, megöre­gedtek, nagy iskolájuk ott a Zasar pariján az anyagi és politikai nehézségek miatt sorvadásnak és pusztulásnak indult, mögöt­te a magyar kisebbségi nép egyre tovább kallódik arra felé, ahol a lehetőség messze lesik a művészeit föltételeitől. Ma egyedül az irodalom hatásos, mert közvetlen kapcso­latba van a rideg élettel. A Thorma Jáno­soknak már csak emlékeik voltak; megha­tó „Szenvedőkéről, aiki)k a temető bejára­tánál államaik és a korról, amikor niég ór iási vászonra telit időből, erőből, pénzből, hogy az aradi vértanuk akasztásának egész felséges tragikuma színén elevenült. idegen, lehetett dőzsölni a valóságos női szépség meztelen és felöltözött alakjaival s az egész kékségii egét, a dús fényben fürdő erdőt szabadott meglátni. Vége! Meghatotta« nézünk a kedves Thor­ma János után, aki embernek és bűbájos magyarlak i$ nagyszerű volt, g kis Nagyba­szicr ítkíkH ,,A francia-lengyel szövetséget szétbonthaíatlannak lehet “~ írja a francia félhivatalos. — Sztojadinovics római látogatása után Jugoszlávia el fogja ismerni Francot hadviselő félnek. *= Lengyel gyarmati igények Párisii©! reaegesrösiiilc, hogy Hells©* Scülügymlraiszter ItSzelebin’©! Hevlinbe készül Éáiogaissi Delbos francia külügyminiszter len' gyelországi látogatása után, tegnap este megérkezett ia román határra, ahonnan tovább folytatta útját és a ma déli órák­ban érkezik Bucui'estibe. A határállomá­son ünnepélyesen fogadták a francra külügyminisztert, az első hivatalos fp‘ gadtatás azonban Cernautiban volt. Cer­năuţi pályaudvarát francia és román lo­bogókkal díszítették fel s a város polgár" mestere a>z üdvözlő szavak elhangzása után kenyeret és sót nyújtott át Delbos külügyminiszternek. Ezután a Francia- ország barátainak egyesülete nevében Parvulescu egyetemi tanár üdvözölte Delbost, akt meleg szavakkal mondott köszönetét a szívélyes fogadtatásért. Vo" natának a román határra érkezésekor a francia külügyminiszter a következő nyif latkozatot tette: í— Román földre érkezve, át kell ad­nom ,a román nemzetnek Franciaország üdvözletét és ki kell fejeznem a magam örömét, hegy ebben, a «ékünk franciák­nak is annyira drága országban lehelték, Látogatásomnak elsősorban az a célja, hogy megköszönjem őfelsége Károly ki­rálynak, hegy szives volt julius 14-i nem­zeti ünnepünk ünnepségein való személyes részvétével megtisztelni bennünket. Ez a látogatás ugyancsak válasz barátomnak, Antoncscu külügyminiszternek és más ro­máin vezető személyiségeknek párisi láto­gatásaira. S ezt a látogatást a francia kor­mánynak az az akarata is sugallta, hogy fennmaradjanak a nemzetközi politika máj körülményei és szívélyes kapcsolatai °gy olyan baráti nép iránt, amelynek po­litikája ugyanabból az elvekből és ugyan­azokból a békés célokból fakad. Utazá­som a francia kormánynak atzt a gondját fejezi ki, hogy nemzetközi téren szoros és bizalommal teljes érintkezésben dolgoz­zék valamennyi barátságos nemzettel, együttműködve az egyazon eszmények ál­tal lefiikjésiteíiS népekkel, Franciaország egészen kivételes értéket tulajdonit a franciái—román barátságnak, mely köl­csönös szereteten alapul s legjobb védel­mét képezi a két nemzet állandó érdekei­nek és a békének. Delbos lengyelországi látogatásával még mindig sokai foglalkozik az európai, sajtó. Általános vélemény szerint 0 látogatás követ­keztében szorosabbá vált a francia—lengyel viszony, anélkül azonban, hogy Varsó fel­adta volna az egyensúlyi politikát, melyet Né­metország és Oroszország közötti folytat. A francia kormányhoz közelálló „Petit Párisi­én“ szerint a lengyel-—francia szövetséget Delbos látogatása után szétbonthatatlaruták leltet tekintetni. E szövetség — árja a fran­cia lap; — annyira a két nép érdekében áll, hogy igazában még akkor sem gyengült meg, mikor Franciaország és Lengyelország kö­zött bizonyos diplomáciai hidegség merült fel, amely most teljesen eltűnt. A többi fran­cia lap hasonlóképpen Ítéli meg a helyzetet. Párisi politikai körökben megerősítik a teg napi birt, mely szerint1 Delbos külügymimisz- tein valószínűleg még január folyamán láto­gatást fog tenni Berlinben is. Ez a látogatás, melyről azonban liivolalos jelentés még nem jelent meg, állítólag Delbos és Neuralii nöi- ívid berlini megbeszélésének lenne a követ­kezménye, lehetővé pedig az teszi, bogy francia felfogás szerint, u gyarmati kérdésre vonatkozó tárgyalások sikere ma már bizo nyosiria' vehető. A gyarmati kérdésre vonatkozóan külön­ben Itamgyel részről üs igények merülitlelk fel, m&iyékiet Varsó azionban, amint Beck (Leui­gyiel Ikülügyminilsziter aflábbi nyila üközői a mtullajüjia, csak a gyár maiok újabb eloszlá­sa maik esetién alklar érvényesíteni. Beck külügymiiuiiiisziter Krakkóban nyéllat- ikozollt az újságírók élőit, „Lengyéiországnak —, mondotta •— nincsenék terüHIdtii igénye?, nem keres olyain birtokokat, melyek feleli! (kizárólagosain rendelkezzék. Ilyenirányú iki- váiniságokkJaL csalk abban az esetben lépne fel,, ha a gyairmabok újabb elosztásának kér­dése kcinlkrét formában fel'merülltnie. iDelboa Ikülügymimiszter elismerte éréknek a mérsé­kelt kiivánságolkn'ak jogosságát, mondotté a Lengya] ikülügyminilsziter, majd kiijelehitieilite, hogy a francia Ikülllügyminisztlerrel folyté- 'tollf miegbeszélllé»ei: a kölcsönös bizalom és a 'Legteljesebb egyetértés jegyében folytlak le. SziDojald/ümovios jugoszláv külügymimliszter. római iátogaitásai szimtén a 'kíüLpolllBttkaji er­dőik lő d és köz pont jóban á'M. Ujübb egyez­mény Olaszország és Jugoszlávia közötti, a jeleik szerint, ipem jött Létre a látogatássá) kapcsclllalíbain,. A jugoszláv minisz-tierelmök mié’Jeg fogaditülása azonban kétségtelenül hozzájárul a két ország köz öl. ti jó viszony megerősítéséhez. ValöszLnünelk ,'látszik ,az is, hogy Jugoszilávia a római Lálogalás eredmé­nye,képen hadviselő félnek fogja elismerni Franco tábornökiati és Angliához hasonlóan kereskedelmi ügynököket küld kií a nemz éli Spbinyolország közpom ltjaiba) Arra azonban1 semmi ja] sincs, hogy Bég rád csatlakozni akarna a Berlin, iRóma és Tokio köz ötéi kommunlsliaieIlenes egyezményhez, aminek vaííósziiinüségéről, pedig a Iáit,ngá,tás előlit so- kaüi irtaik az olasz lapok. A rónnaií „Tribu­na“ szerint különben nemcsak Jugoszlávia fogjb elismerni (közelebbről a spanyol nem­zeti kormányt, hatnem a lobbii Bálik áh-áh 1 am iis. PARIS, december 8. Á Ha vas-ügynökség szerint Delibos fran­cia és Beck lengyet külügyminiszter utolsó megbeszélése, mely Varsó és Krakkó között fc%i le a vonalion», főleg a gyarmati kérdés körül forgott. Ebben a kérdésben Lengyel- ország a következő megfontolások alapján áll: 1, Lengyelországnak belső gazdasági szervezkedése érdekében szüksége van nyersanyagokra. 2. Lengyelországnak túlné­nyát jelentőssé tette művészi és emberi ott­létével, híveivel és tanítványaival. Meleg és kedves otthon a kitágult, vidám és derűs keretbe helyezkedő, m iivésze ! t örtén rím i leg hallhatatlan, az életvalóságban ragyogó festő iskolává. Ez 0 nagyszerű hangulat átterjedt az aranyat bányászó kiesi városra egészem melynek lakossága nemzeti különbség néJ- y pesedése és lakossága számának állandó növekedése miatt területekre van szüksége népiföiöslegének elh egyezésé re. Delibes francia külügyminiszter varsói Iá tógái ás aval kapcsolatban a „Petit Párisién'4 ezeket írja: Delhos külügyminiszter varsói látogatásának befejezése után a francia— lengyel szövetségeit ssétroniboIhatatlannak lebet tekinteni. A két ország földrajzi és védelmi érdekei azonosak. Franciaország és KÉM kiil nagyra, értékesre, műveltre emelkedett a piktorok bárom nemzedéke révén, így nőtt belső és külső eszközökkel Tkomra János -nagysága és szépsége. Joggá,i elfojtjuk »rost kisebbség; fájdalmunkat és nem ménjük le tovább pótolhatatlan veszteségünket, örven­dezünk, hogy vo’t és remek müvei tovább veapají. JVonicsak egy ismeretlen világiban Lengyelország katonai együttműködése, mely a szövetség alapján ál!1, sohasem gyen­gülhet. még akikor sem, mikor a hét állam között fefllmerült bizonyos diplomáciai hideg­ség, amely most eltűnt. KRAKKÓ, dec. 8. Delbos franob külügyminisztere éj- Beck lengyel ikiilügyminiszterc Krakkóba érkezé­sükkor a város polgárai lés katonai hatóságai (Folytatása a 8-ik oldalon.) fog élni most ködszeriien és mcgérthetetle- nül, de élni fog a mi föld: világunkban, személytelenül, tiszta művészetié és szép­séggé válva feledhetetlen vásznai révén, ame­lyekhez erdélyi és emberi büszkeséggel fo­gunk vándorolni. Thorma János ugyanis a Munkácsy a k fajtájából való volt ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom