Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-28 / 22. szám

ellenzék 1937 fmnttâr 2fi. A HALÁLRAÍTÉLT MAGYAR HADITUDÓSÍTÓ NAPLÓJA SPANYOLORSZÁG RÉMSÉGEIRŐL X. Riport, amelyért halál jár Ir!a: Kalász József Copyright by Publicitás Press Service and ELLENZÉK Madridi jelentés: . Kalász Jjzsefet cikkei ala jáa helyeztek v d a á...a tovább folyik a kihaljáltás. A ,,vizsgáló­bíró“ felmiut.it l ja riportjai inat. levelemet, melyeket a kezében tart s amelyeket való­színűleg a cenzúra fogott el. — Ezeket ön irta? — £n. — Váltál ja értük a felelősséget? — Váhalum. — Tudja, hogy ön ellen többek között felmerült az a vád is, hogy fasiszta propa­gandát üz? — Nem űztem fasiszta propagandát. — Mindjárt meg fogjuk látni. Fölolvas­suk iitt néhány cikkét, majd meglátom. hogy vállal)ja-e értük a felelősséget. „Pillanatfelvételek landban“ a Hinter­Belelapoz a cikkeimbe és kilruz egyet. Tu­dom, hogy melyikről van szó. Ez vök az utolsó levelem, melyet Valenciában irtom. Madridba való elutazásom előtt. December hatod>ikán magam adtam cenzúrára a bei- ügyminisztérmmha. A dme: ..Pillanatfelvé­telek a HinterlandlyanKiváncsi vagyok, hogy mi kifogásolnivalót talál lenne. A cikktiez egy levél volt moll ke 've, me­lyet a pozsonyi Esti Újság fő szerkesztő jé!.ez intéztem. December hetedikén Valenciából elutaztam Madridba. A cenzorok a levél megszólítását s ogves mondatait gyanúsunk találták s a cikkel együtt áttették a politikai rendőrséghez, mely a cikket fasiszta propagandának, a levelet pedig kémjelentésnek minősítette. Elfogató­parancsot adtak ki ellenem « a körözőleve­let megküldték a határát omásokmak is, hogy' el ne hagyhassam az országot M illán sem a levél okozta botnyodaImáikról, sem az el­lenem kiadott elfogatóparancsról nem volt tudomásom Madridban naponként nyugod­tan megjelentem a hadügyminisztérium saj­tóosztály .n s a telefon.közpomt palotájában lévő eenzurahivatsi lián, oho1 távirati jelen­téseket s riportokat adtam fel. A Madridban feladott sajtóhidósilások a Malenriai cenzúrán is kérésztülmorotek. Ott természetesen valamennyi levelemet vissza­tartották és áttették a poljtiktri rendőrséghez. mely — mint arról előző cikkeimben már beszél mol! am — Madridban a főhadiszállá­son december 17-én letartóztatott. Ekkor már 10—12 cikkem volt a valenciai politi­kai rendőrség birtokában. A „fasiszta pro­paganda“-nak minősített cikk a következő: Kiérnetek Még csak néhány’ napja vagyok az or­szágban, de már spanyolt is láttam. Ugy- iátszih, nemcsak németek, hanem spanyo­lok is laknak itt. A spanyolok főleg a harctereken laknak, a ígérnetek az Íróasz­talok mögött elterülő vidékeken teleped­tek le. Ha spanyollal dolgod akad, adj •neki egy ezüstpénzt és megnyugszik, is­tenőrizz azonban a némettől. Mulatsz ne­ki egy írást, még egyet kér, mutatsz neki még egyet, még másakat kér. .Se vége, se hossza. (A német a „dokument“-tcl nem bir betelni) s mikor már az anyósod ujra- oltási bizonyítványát is megmutattad, nagykegyeseai elárulja, hogy melyik szo­báiban ifl a másik német, aki az egészet elölről kezdi. (A fenti megállapítás tényleg nem hízelgő a Spanyoíországba®, BSvő német emigrán­sokra, szoágáijon azonban mentségemül. hogy megfelel a valóságnak. A politikád rendőrség a cikket igy értel­mezte: A spanyol megvesztegethető s egy ezüstért hajtandó elóruim a forradalmat.) A posta A hivatalokban mindenütt uj emberek ülnek. Még nem tanulták ki a mestersé­get. Kérdem a postán az egyik ablaknál, hogy hány centimes bélyeg kell egy kül­föld] lefvelező lapra ? — Tiz — mondják az ablak mögül. Keveslem. Kérdem egy másak ablaknál. — ötven. E®t viszont sokaikon. Próbáljuk egy harmadiknál. — Ha rmtwic. Végül is lázfosat szeretnék tudná. Me­gyek egy ablakkal tovább. — Nem kell rá bélyeg, elmegy az úgyis! Magyarok A szállodában, ahol lakom, a portás tudja, hogy magyar vagyok. Azt mondja, hogy ő ismer magyarokat, majd egyszer összehoz velük. Egy dHután lihegve sza­lad fel a szobámba s karomnál fogva húz. hogy menjek, itt vannak a magyarok. Futok le a lépcsőn, v;sz ki a szálloda elé. A szálloda előtt mnjnmtánco'tafó ci­gányok produkálják magukat az utcán. A cigányokat ugyanis Spanyolországban hangároknak (magyaroknak) hívják. Na­gyon csőri Iko zott, hogy nem eV ettem keb­lemre „honfitársaimat“, a spanyol cigá­nyokat. Nemzeti sorsjáték Három szenvedély uralja az országot: a bikaviadal, a sorsjáték és a cipőpuco'ás. Az egyik kollégám beszé'te, hogv látta, mikor Madridban légitámadás közben egv gyerek szaladgált fe’-alá a menekülő tö­meg között az u'cá.n és torkaszakadtából árulta a sorsjegyeket. Másoktól hallottam, hogy a légi táma­dás alatt lent a metróban ott vannak a ci- pöpuoolók .is s ni közben bombázzák a várost és reng a föld, a spanyolok nyu- goiltan odatartják Lábukat és subicko'tnt- ják cipőjüket. Az arénákban a polgárliáboni kitör se óta is minden héten kétszer leszúrnak egy-egy bikát s a bika eltapos egy-két torreádort. Éhínség Két eperjesi magyar fiúval ülök Valen­ciában a kávéliázbari. Egy spanyol is ül az asztalinál, újságjába ml lyedve olvas. Mikor a pincér betölti a tejet a kávéba, felüti fejét és megszólal: — Jó nektek itt Valenciában, Barcelo­nában éh nség van. Az eperjesiek tolmácsolják, bogy miit mond. Mikor jött Barcelonából? — kérdem a sponyo’t. — Tegnap, mert nem bírtam tooóbb. — Nahát, ezt nem értem, én tegnap­előtt még Barcelonában voltam. Olyan bőség ixm ott élelmiszerekben. amilyet még életemben sohasem láttam. — Mit, bőség? — pattant fel a spanyol. — Láttál 1ejct a városban? — Tejet? Tejet tényleg nem láttam. Le­het, hogy vöt, meg sem figyeltem. — Nohát akkor ne l>eszélj! Hogy vol­na ott hőség, ha még tej sincs! Tej. qz lehet, hogy tényleg nem volt Barcelonă bam talán lefoglalták a kórhá­zak számira, de minden más élelmiszer­ben olv.m fantasztikus bőség és olcsóság van, ami'yent mi más országbeliek el sem tudunk képzelni. A spanyolnak ózonban, ha kifogy a tej — éhínség pusztít. Ki ad többet? Barcelonában láttam a kikötő negyed­ben. A nyilvános házak ott a nőket árve­rezik. A kikiáltási ár egy pezeta, megtör­ténni; , hogy felverik az árat fiz pezetára is. Tovább nem árvereznek, mert fiz pe zetánái már előkerülnek a bicskák és a Licitálók megszurkálják egymást. Minden autót kisa járitotfnk. Az utcán alig lehet keresztii'menni. Autó autó után robog, benne katonák, pártiumkeionáriu- sok. A közlekedési renddel senki sem tö­rődik, hajtanak jobbra, hajtanak balra, kinek hogy észtébe jut. A közlekedési rendőr fantasztikus kosztümjében áll a helyén s tudomást sem vesz a megválto­zott világról. Néha int jóiéira, néha int balra, megfordul, széttárja a karját, fü­tyül, végzi kötelességét. Soha nem láttam, hogy akárcsak egy autó is szerinte igazo­dott volna. Egyenruha Minden férfi kotona.ruhában jár. A spa­nyolok utolérhetetlenek az egyenruha kreálásában. Láttam combtövig érő .lakk­csizmákat, romantikus vörös köpenyt és magas acélcsákót strucctoNal. A legritkább eset, hogy kit katonának egyforma ruhá­ja lenne.Ha mégis előfordult, azok bizo­nyára ikertestvérek. Hősök Valaki mesélte, hogy látta Saragozénál a milícia visszavonulását. Három gépfegy­verosztag fedezte a visszavonulást. A há­rom gépfegyverosztag egymástól ötszáz méternyire vo’t, a három osztagnak ösz- szesen egy gépfegyvere. Tiz percig lőtt az egyik osztag, aztán átvitték a gépfegyvert a másikhoz, az is lőtt tiz 'percig, aztán szaladtak a gépfegyverre] a harmadikhoz s tiz perc múlva hozták vissza. így tar­tóztatták fel az ellenséget másfél napig, míg a visszavonuló katonaság beásta ma­gát az uj hadiállásba. RÁ órája tart a kihallgatás. Vitatkozunk. Kétségbeesetten harcolok az életemért. Be­szélek, heszéek, próbálom bebizonyítani a komiszárnak, hogy téved, nem vagyok sem ellenség, sem kém. Előrehajolva, figyelme­sen hallgat. Érzem, hogy egy szavamat sem hiszi. Hányom a falra a borsót. Nyugodtan megvárja, mig befejezem a mondatot s újabb kérdést ad. Minden mon­datát igy kezdi: — Vélemlányem szerint. .. És igy végzi: — Ez, természetesen csak az én vélemé­nyem. (Folytatjuk.) FIII Ifi A KOM LY SAU î VIITORUL: Bupurotl-beu különböző já lékbarlitngokban nap nap után há/.kufstlá sokat tartaiMik. Tett mérik u játékosokat <-> gazdúl, uki azt hW.i, bogy u kút váró* árnyé kában miglui/ódliutik. Szükséges ez a gon dos-ság, különben mértéken felül elazaporod náitak. Gyónd tolt eljárási a van szükség é*> előzetes letartóztatásba kell őket helyezni. A játékbarlangtuía jdonosok vidéken is fel akarnak támadni, a hatóságok azonban meg fogják ezt akadályozni. Nem eJég h jó tör­vény megszavazása. Becsület!».li kötelessége kell legyen a kis és rtagyhi vatu’nők nak, hogy a törvényt végrehajtsa. Itt az uj büntető- törvénykőrryv, mely az eddig figyelmen kí­vül hagyott cselekményeket is bünteti. Az a hivatása, hogy elősig tse az ország fejlődé­sét, amin: k egyetlen feltétele, hogy valóban a kalmázzák mindenütt és mindenkivel szem­ben összes rendelkezéseit. A jóindulat és hanyagság anarchiát és szétesést hoz. He­lybe», hogy az uj büntető! örvény könyvet olcsó kiadásban terjesztik. A törvénytisztelelet meg kell erősíteni. CURENTUL: A Banca Nat:onaIa a truns- sy Iván iái hitelélet felél, sztésére törekszik. Transsylvaniában a Habsburgok idején Is ro nián bankok vo tak. melyek kisbctétből álló alaptőkével a birtokvásárlást elősegítették. A Banca Naţionala nem méltatta figyelemre a helyi viszonyokat s Bucureşti i nagybankok f ókjaiitak szives bben folyósított. Bankér- dcklníl igaza volt, nem lehet azonban ugyan­ezt áLitani nacionalista szempontból. Az ál- lami intézetek străin elemeknek adtak meg­rendelést s nem egyszer történt, hogy román bank nem nyújtott támogatást román vállal­kozónak. Előtélett 1 viseltettek s azt a téves állítást hangoztatták: nem született a román kereskedelemre. Ha nem igy’ lett volna, erős középosztállyal rendelkeznénk Transsylva­niában. A kereskedelemnek megfelelő segít­séget és bátorítást kell itt adni. Mitita Coa- stantincscu bankk ormány zó, Ion Lapedatu és Savu Theodoreseuval együtt megvizsgálta a transsylvárnai hitel kérdését. Ismerik a transsylvánia) problémákat. igy módjuk lesz arra. hogy valódi nacionalista politika szel­lemében munkaprogramot készítsenek. UNIVERSUL: Iunian, Madgearu és Tătă- rescu miniszterelnök egyérte’müen kijelen­tették, nem kételkednek Caranfil volt mi­niszter jóhiszeműségében s a kormány egyet­len tagjának működése sem ad okot gyanú­ra. Ha a nacionalista érdekek védelme s be­csületbeli szempontból nem lehet kifogást emelni, nem igy áll a dolog politikai, fői g erkölcsi téren. Nem egyik, vagy másk párt hibás, a rendszer bűnös, melyben kölcsönös engedékenységgel tárgyalják az üzleteket a politikusok. Ez a türelem elbizakodottá teszi a kijárókat s azokat, akik egy éjszaka fo­lyamán meggazdagodnak. A türelem követ­keztében egyes polit kusok elfelejtik az ele­mi szabályokat s összetévesztik zsebükkel az ál ami vagyont. A két külföldi üzér kiutasí­tásával nincs az ügy befejezve. Az igazság­szolgáltatás köteles az ügyben eljárni, bogy megállapítsa, mi van azzal a diólevéllel, mé­lyít a szenátus alelnökének címeztek s vád alá helyezze a három hazai kijárót, akik a hatóságokat tévedésbe akarhík ejteni Egyet­len párt. egyetlen politikus sem felejtheti el, hogy a bűnösök szabadulása károsan befo­lyásolja erkölcsi szempontból a tömeget, mely e'veszti bizalmát és türelmét. LUPTA: Remus Nestor képviselő felhívta a kormány figyelmét, hogy tévedés csúszott a közigazgatási törvénybe, melynek II. sza­kasza kimondja, hogy egyedül tanárukat le­het tanácstagságra jelölni. Ez a papok és elemi iskolai tanítók kizárását jelenti A hi­bát a közelgő tanáesvá’asztásokra vüló tekin­tettel sürgősen ki kell javítani. Ha politikai szempontból a papok és tanítók tevékeny­ségét meg lehet szorítani, a faluk vezetésé­ből nem szabad őket kizárni. Itt ugyanis nem politikáról van szó, mert a falu ház­tartását vezetik. A papok és tanítók ápotják a szóvetkezeti eszméi, a parasztok közé kell őket engedni. A kriZ^ga^gatpsi tábla elvi döntése Csuk fíiicclcfíra lehel hlsofátilanl CLUJ, január 27. Az utóbbi időben nagy étvággyal lát­tak hozzá egyes községek az úgyneve­zett közcélokra szolgáló kisajátítások­hoz, ahol csak egy darabka üres terület maradt, a községtanács összeült és fon­toskodva kimondották, hogy az üres te­rületre közcélokra szükségük van. így történt ez a Sibiu-megyei Racovita köz­ségben is, ahol azonban ez a kisajátítás már nem ment olyan simán. A község legszebb fekvésű helyén a görög katolikus templom céljaira fenn tartottak egy szép területet, hogy majc a templomot ott fogják felépíteni. £ községtanács szemet vetett erre a terü­letre s miután a községi apaállatok tar­tására nem volt megfelelő terület, is- tállóépités céljaira kisajátították. Ez el­len a közigazgatási aktus ellen a görög katolikus egyházközség a Cluj-i közigaz­gatási Ítélőtáblához felebbezett. Tegnap tárgyalta az ügyet a közigazgatási tábla Pét róván tanácsa s miután megállapí­totta, hogy csak közcélokra lehet kisa­játítani területet, megsemmisítette a ki­sajátítást, mert az apaállatok fenntartá­sára szolgáló terület nem közcél, hanem a község magángazdálkodásának céljait szolgálja. Révai Kís Lexikona olyan olvasóknak készült, akiknek a mindenna pi élet bármely terén felmerül­hető kérdésre gyors, tömör és a tudo­mány moí sziruvonalán álló válaszra van szükségük. Ezt biztosítja a Révai Kis Lexikona moly 2.400 hasábon 36.000 címszót tar­talmaz 2.000 szövegképpel, 8 tábla szí­nes és 52 tábla fekete képraeUéklettel, 18 tábla színes és 16 szövegközötfci térkép­pel. Tartós vászonkötésben 600 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is portómeatesen szállítjuk. íar^a mi rersífő?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom