Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-26 / 223. szám

ELLENZIK noeptomber 2 0. Ki kezdeményezte a Széni Mihály-Semplom körüti épületek lebontását? Schütz János tanácsos emlékezete bea/rtiet. Sirju. a Lözterijiőlő Sebül/--kéri ixr­1852-4*11 — tehát S5-ik éve — Schütz Já­nos városi ad ót l mok pénzalapnak megterem­tését imfitányo/te. gyűjtés utján a Szent Mi- há 1 y-tempkxmot övező épüfletek és boltok megváltására. Ki volt Schütz János? Nem tévesztendő össze unokabátyjával, Schütz Józseí (kereskedővel, kinek már 1846-ben virágzó gyofleskereskedése volt, mely üzletből vagyont szerezve, a helybeli rám. kát. egyházközségnél a tanügyi célokat szolgáló alapot létesített, mely mai na>pig a nagy alapító szándékait valósítja meg. Schütz József, a szelíd-lelkű agglegény, ma­gvas sovány ember volt, Schütz János épp az ellentéte: erélyes családapa, kistermetű zö­mök alak. széles vállán -hatalmas koponya, bozontos szemöldökei alól parancsoló tekin­tetű szemek villogtak. Egész megjelenése fö­lényes akaratot, szigorú éréi vess éget fejezett ki. Jól- jegyezte meg róla Kőváry László, hogy született „rendőrfőnök" lakozott ben­ne s mert vagyonikig elég független volt, ma-gát mintegy kinevezte és a város hallga­tólag elismerte, a nép, mint valami hatalom előtt önként bajolt meg előtte. 23 éves korától kezdve — 1S37 óta — a várost szolgálta, mint Írnok, majd mint hid- eWei szolga-bíró s 1847-tól mint városi adó­tisztviselő. Később is, midőn nem himatal- nokoskodott, a közügyek harcosa maradt. Első érdeme volt a szegényügy rendezése 1852-ben, mint gondnok, a szegények pénz­tárát hozta rendbe és az úgynevezett Haller- kertben a koldulás eltiltásával a szegények intézetét felépít tette. 18ó4-ben Schütz már a köztemetőnek gondnoka, melyet valóságos kertté varázsolt s a jövő számára 12 hold- rryi terület vásárlásával kibővített. Ebben az időben a színházhoz csak kerülő utón lehetett eljutni, miért is a városház mögötti utca megnyitását tervezte és indít- / ványozta. A hivatalos halasztgatásokkal szemben a türelmét veszítve, 1861-ben egy szép napon a szegény- és dolgozóház lakói­val fölvomilt és a m-egn-yi-tandó uj utcát el­záró kőfalakat lebontatta, járdát rakatott és befásitofta közadakozásból, mire természete­sen a hatóság is segítségére ment a közvé­lemény általános óhajtására. Több más hasonló közhasznú ténykedé­sen kívül Schütz Jánosnak egyik nagy érde­me a régi fá'sbereknek. a mai sétatérnek ren­dezése, á falak kása. melynek 1865—68-ig szintén gondnoka volt s a tó is az ő kezde­ményezésére készült. A szabadságharc után, hogy a haditör­vényszéket kikerülje, Turdán adópénztárnok- ságot vállalt, hol a város körül szerzett ér­demei elismeréseid köszönő irattal tüntették ki, különösen a Turda-i piaci templom kör­nyékének rendezése céljából -kifejtett buzgal­ma elismeréséül. Valószínűleg ez a körülmény érlelte meg benne azt a nagy és szép gondolatot, bogy visszatérve szülővárosába, ö jelenlegi Piata Unirii déli oldalán levő akkor nagy piacnak nevezett térre néző emeleti lakásából (most LSrtsns-pa-lotaj kitekintve bodor pipafüst mel­lett a nagytemplomot környező kise'bb-na- gyoibb épületek lebontásának népszerű ter­vét megteremtse. A többszázados történelmi emlékű monumentális Isten-házát profán környezetétől megszabadítani elsőrangú vá­rosi érdek volt. Aki visszaemlékezik, föl­idézheti azt a dísztelen épületcsoportot, mely a Szent Mihály-templomot, mint a töl­gyet a fagyöngy körülfogta. Volt ott iskola, kántori lak, mészárszék, kereskedés, gyógy­szertár, katonai őrhely (várda) és az apró fecskefészek módjára a templomhoz tapadó pl éhes cipész, kesztyűs, aranyműves, szatócs és egyéb boltocskáknak egész tömege. Hogy egy pár cégnevet is említsünk, ott sorakoz­tak egymás mellett a Fna-tta Márkus éksze­rész, Weisz Izsa szállító, Emmerling, Stul- bach órás, Dalcbau, W-alcz üzletei. Van, aki emlékszik az Engel-patikára vagy a Tarnásy iBogdán népszerű 27 kirajcáros bazárjára, a Flórián Testvérek, a Tauffer Károly na­gyobb boltjaira. Mindezt társadalmi utón ki­sajátítani, bbizony még a mai korban is merész terv volna, hát még a városi pol­gárságtól is annyi áldozatot követelt sza­badságharc utáni időben. I-tt már Schütz Jánosban, kinek saját házában levő lakása is egész régiséglár volt, a jó katolikus férfiú a müéml-ékek iránt fogékony régiségked-ve­lő vei és a jövőbelátó városrendező polgárral párosult, aki úgy az egyházközség, miként a városi képviselőtestület kebelében a moz­galmat megindította. Eleinte kivihetetlennek -tartották a tervet, de az akadályok még jobban megacélozták az indítványozó ügyszeretetét. Lelkes és lel­; kosi tő agitációja csodál müveit, mert sze- • méhjesen házröl-házra járva gyűjtötte az aláírásokat a kisajátítási pénzalap megte­remtése végett. í852-ben tette meg Schütz János indítvá­nyát a város l^pviscJölostilletőben, mely azt elfogadván, Jónás Ferenc elnöklete alóli bi­zottságot küldött ki. Ez a bizottság 1853 március 15-én tartotta első ülését, melyen az elnökön kiviil jelen voltak Hajós János, Pfenningsdoinf Antal, Binder János, Schütz János és Kolozsváry Imre jegyző. Miután a templomkörüli telkek túlnyomó részben a lóm. kát. egyházéi voltak, tehát legelőször is ezt a testületet keresték meg egyezkedés céljából. 25 éven át folyt a harc, a küzdelem, a szakadatlan tárgyalás, a tőkegyűjtés, midőn Züllich István elnöksége és Kőváry lösz ló jégyzőségé idejében a mozgalom le’ke, az immár kisajátító társulattá alakult bizottság megteremtője és pénztárosa: Schütz János 1877. aug. 29-én 40 évi köztevi kenység után 63 éves korában hirtelen támadt agyvérzés következtében meghalt. A várostól jutalmul már előbb tb. városi tanácsosi cüict nyert. Az elhunytat általános részvét kísérte sír­jába. Koporsója felett dr. Rékéssy Károly, akkori lapszerkesztő, ma is városunkban élő ny. egyetemi tanár tartott -búcsúztató gyász­BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósító­jától.) Titokzatosnak látszó bűnügy fog­lalkoztatja a budapesti főkapitányságot Újházi Dezső 38 éves pékmester, aki a Bihari-ut 370. szánni házban lakik, szeptember első napjaiban elutazott a győri országos vásárra és erre az útra magával vitte Mária nevű 14 éves gim- názista leányát. A pékmester körülbelül három napot töltött Győrben és épen vissza akart utazni, amikor egy jómeg- jelenésü asszonnyal találkozott, akit lá­tásból már hosszabb ideje ismert és akit, úgy rémlik neki, Kovács Eszternek hívnak. A fiatalasszony elmondotta, hogy autóval van és ajánlkozott, hogy a pékmester leányát hazaviszi Budapestre. A pékmester, akinek még elintézni va­ló dolga akadt Győrben, szivesen fogad­ta az ajánlatot és az asszonnyal elenged­te leányát. BÉCS. (Az Ellenzék tudósitójától.) Szín­hely: a „Colombo d;Or“ — A ran y galamb- s-záll-odö -étterme Saint Paul de Verceben, a Basse-Alpok egy terraszszerüen épült elra- I gadó kis községben. Ebben a szállodában, Monte Carlo, Nizza és Cannes automobilis­táinak kedvenc kiránduló céljában szállott meg néhány napi szabadságra a párisi vig- opera hires baritonistája, Arbaud André, a sokat ünnepelt Escamillo. Most a francia újságok vadnyugati jele­netről számolnak be, amely Arbaud André és egyik legszebb kolléganője, Granval Lisy, az ünnepelt Manón közt játszódott le s- mely­hez hasonló az elegáns szálloda nagyvilági levegőjében m-ég sohasem fordult elő. Arbaud André, aki villás reggelizni akart az étteremben, köszönés nélkül ment el egy asztal mellett, amely körül Granval Lisy ült több hölggyel és úrral együtt. A társaság autön érkezett Nizzából. — Jó napot, Arbaud ur! — szólt rá Ar- baudra éles hangon Granval Lisy. I Az ezután következő jelenet részleteit a ta- I nuk kü-lönbözőképen adják elő. A legtöbben azt állítják, hogy Arbaud mű­vésznő kollégájának, akivel Párisban több konfliktusa volt, fagyosan válaszolta: Nem ismerem önt, nagyságos asszo­nyom és nem is óhajtom megismerni! Manón hangosan kiáltotta: > — Goromba fickó! És egy széket vágott Escamillo után. A -baritonista szintén megfeledkezett a jó nevelésről, felkapott egy szóda-vizes üveget s vü részében vau. Halálakor a kisajátítási alap a százezer forintot meghaladta. Sok sikertelen és med­dő kísérlet után merült fel az a terv, hogy a templom négy sarkán négy gótikus stilü emeletes épület omcl-tcssék, ez elU-jj azonban Barblut Miklós 1«-|szerkesztő, Mart/. Frigyes építész és dr. G-rois Gusztáv egyetemi tanár úgy a »ajtóban, mint a városi komuumitás- haii erélyesen állást foglaltak, unnék ered­ményeként a nniemrlékek orsz. bizottsága közbelépésére a terv dugába dőM. Jártiát végre <)iíukthnnskodoM a Schütz János „sza­bad templom szabad téren“ elve a kisajátí­tás br. Jósika Sámuel föispáuságu és Albaeh Géza polgármestersége alatt a 80-as évek második felében az. összes templom körüli épületek lebontásával lefejezést nyert a mai nemzedék gyönyörűségére és egy G(M) éves csúcsíves történelmi miiem lek nagyszerű ér- ivényc’sü lésére. Most, uinvkiőn Márton Áron h. plébános hikes szándékából szeptember hó 29-én a teniidomi véd őszen t emlékünnepének „bú­csú“ alakjában történő fölele ven itősét fénye­sebben ülik meg, ez a körülmény alkalom­szerűvé tette, hogy a 60 éve elhalt nemes- lelkű érdemes polgártársunknak felújítsuk emlékét s a belvárosi róni. kát. egyházköz­ség többi nagy jótevőinek díszes sorába emeljük, honnan Schütz János neve nem hiányozhatik. Megérdemelné, hogy a régi Schütz János- utca elnevezés is föl tárnod jón. 1913-ban ugyanis e sorok írójának, mint akkori vá­rosatyának, indítványára a közgyűlés a régi „Fürdő-utcát“ az ö nevéről nevezte el. Az. utca ma is ezt a nevel — Str. Boii — vi­seli. Régi indítványomat megismétlem, mert Schütz János, városunk nagyszerű szülötte megérdemli, hogy utcát nevezzenek el ne­véről. Merza Gyula. Ujházy Dezső szeptember 16-án jött haza Budapestre és nagy megdöbbenés­sel állapította meg, hogy leánya még mindig nem érkezett meg. A pékmester bement a főkapitányság központi ügyeletére és feljelentést tett az állítólagos Kovács Eszter ellen. Fel­jelentésében annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a fiatalasszony valószí­nűleg valamelyik vándorcirkuszba hurcolta a leányát. A főkapitányság radiogram utján érte­sítette a gimnázista leány titokzatos el­tűnéséről az ország valamennyi csendőr- állomását és rendőrhatóságát. Remélik, hogy a rádiógramban közölt pontos sze- n^élyleirás alapján hamarosan világos­ság derül a titokzatos ügyre. a szép Manón fejéhez vágta. A művésznek ömlött a vére a homlokából s a művésznő is súlyosan megsebesült. A kihallgatást vezető rendőrtisztviselőnek Granval Lisy kijelentette: — Ezért bűnhődni fog Arbaud ur! Már régen leste az alkalmat, hogy eléktelenitsen. Nos, hát most olyan kártérítési pört kap, amilyenről nem álmodott. Arbaud ezzel szemben a lovagiasság me­zébe burkolózva védekezett: — Egyáltalában nem volt a gondolatom­ban, hogy szándékosan ne köszöntsem Gran­val asszonyt. Eléggé gavallér vagyok ahhoz, hogy egy asszonynak akkor is köszönjek, ha emberileg nem rokonszenves is előttem és ha nem sokat tartok is művészetéről. Nem láttam Granval asszonyt, mikor elmentem asztala mellett. Azt se hallottam, mikor kihi- vó módon köszöni nekem, arról pedig, mint­ha azt mondtam yolna neki, hogy —• nem ismerem önt! — szó se lehet. Azokat a ta­nukat, akik ezt az állítólagos megjegyzést hallották tőlem, megcsalja az emlékezetük. Én csak annyiról tudok, hogy hirtelen egy szék repült a fejemhez. Érthető felindulá­somban egy a kezem ügyébe akadt szódavi­zes üveggel viszonoztam a támadást és nem is sejtettem, hogy Granval asszony az, akivel szemben védekeznem kell. Párisban nagy érdeklődéssel várják a Ma­nón és Escamillo közti pör kimenetelét. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép klADI- lósban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉS könyvoszíáíyában, Cloj, Plat« Uaivif« ,,Ne keseredjen el — mondta az orvos paciensének — összes húgyszervi pa­naszai gyorsan enyhülni fognak: fáj­dalmai, égései megszűnnek, a vizelet ismét tiszta és normális lesz, el fogja felejteni a nyakas és allatomos go- nococusokat, ha a PAGEOLT ezt a kitűnő gyógyszert fogja hasz• nálni. A Pa geo l meggyógyítja a go~ norheát, cistitist, megszünteti a fo­lyást, tehermentesíti a vroslatát és megelőz mindennemű komplikációt. Kapható : gyógyszertárakban és drogériókban A Chtí-i nyugdíj- egyesületek ügye CLUJ. Szeptember hó. Köztudomású, hogy Cluj-on az állami nyugdíjasoknak két egyesülete működik s mivel mind a kettő azonos érdekekért és célokért küzd, természetesnek tartom, ha felme­rül a kérdés, amely az erők ily módon való szétforgácsolódásának okait ku­tatja. A felelet világos. Az ország területén megalakult és alakulandó mindegyik nyugdijegyesület, az országos központi nyugdijegyesület sejtje, fiókja kell legyen, mert csak az ily módon összpontosított erő képes a nyugdíjasok érdekeit ered­ményesen szolgálni. A Cluj-i nyugdíjasok egy tekintélyes része, tekintettel arra a fontos körül­ményre, mint az „Országos Központnak Fiókja'1 működik már 3 év óta s ez idő alatt létesített altruista intézményei és pedig: temetkezési egylete, bankja, ol­csó beszerzési forrásai stb. megkönnvi- tik a gondokkal küzdő nyugdíjasok mindennapi életbeosztását, mig a jövő­re nézve ezek az erőforrások, növeke­désükkel nagyobb támogatást is helyez­nek kilátásba. Az ugyancsak Cluj-on a CFR nyugdij­egyesület nem tagja az országos köz­pontnak s ezért működése elszigetelt és csak lokális térre szorulhat s mint ilyen, a nyugdíjasok közérdekű tevékenységét gyöngiti. Ép ezért kívánatos volna, ha a két egylet ,.az egy akol és egy pász­tor' elvét követné, amely esetben egy olyan értékes erőt keltene életre, amely súlyával és tekintélyével eredményesen befolyásolná és támogatná a központ törekvéseit. Tekintettel arra, hogy a GFR-nek is vannak altruista intézményei, amelyek­nek további kezelésére, fejlesztésére és jövedelmeinek felhasználására a kizáró­lagos jogot magának tartja fenn, meg­nyugtatásul közölhetem, hogy az orszá­gos központ sem most, sem az esetleges felszámolás esetén sem tart igényt fiókegyesületeinek vagyonára, amit fiók­egyesületünk, a központnak e tárgy­ban megküldött 535. számú leiratává* igazol. Ezen tárgyi ok tehát nem állhat az egyesülés útjában s továbbra is csupán a vezetőség elvi álláspontja képez aka­dályt, mely áthidalható oly formán, ha mind a két egylet elnöke tisztségé­ről — az újbóli megválasztás kizárásá­val — lemond, amely után a közakarat egy uj elnököt állít az egylet élére. így az ellentétek kiegyenlítődnek s az egye­sülés megtörténhetik. Most már a fon­tos probléma megoldását az érdekeltek­re bízom. Kutas Károly, a közp. nyugdijegylet alelnöke. PANTHEON nyári könyvvásár Helen Grace Carlisle: Vér a véremből 24S lap B. Traven: Aranyásók — — — — 272 lap Matwej Roesmann : Fischbein élni akar 250 lap Luis Trenker; A hegyek hőse — — 272 lap Marta 03lenso: Előjáték a szerelemhez 256 lap Aldous Huxley: Szép uj világ — — 256 lap Szép Ernő: Dali dali dal — — — 254 lap IX. 30-ig egy-egy kötet ára fűzve 19 lej. Utánvéttel portó 20 lej. Rendelje azonnal Lepage-tól, Cluj. Kérjen ingyen jegyzéket Lepage-tól. Vándorcirkuszba hurcoltak egy gimnázistalányt Manón és Escamillo harca egy luxusszállodában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom