Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-26 / 96. szám

ELLENZÉK 9 A nagy világháború 19x8 november 11-én érc véget. Négy és egynegyed esztendeig dü- höngönc és körülbelül tízmilliónyi áldoza­tot követek, 20—25 millió emberélet pedig a harcokkal járó nélkülözések és zavarok ál- dozatte lect. A súlyos megpróbáltatások, a megdöbbentő borzalmak láncolata után meg­könnyebbült az egész világ. Mindenki azt hitte, hogy a s-zörnyü harc után a nemzetek jóakarattal igyekeznek majd megteremteni a viliág békéjét és nem lesz többé háború. Akik bíztak a világbékében, csalódtak. A világháború elte óta a háborúk egész sorá­ra tekinthetünk vissza™ A „béke“ első háborúja Abban az évben, amely a „béke“ első éve volt, az orosz dÜenforradaiiml seregek vív­tak véres háborúkat az orosz Szovjet ellen. Ez tulajdonképpen a világháború folytatása volt az oroszok saját külön háborúja, a for­radalmi' és ellenforradalmi seregek elkesere­dett mérkőzése. Az előző évben francia és angol csapatok szállottak partra az Észak- oroszországi kikötőben, Archangelszkben, a japánok pedig Kelet-Szibériában igyekeztek megverni a lábukat. Ebben az évben négy nagy hadsereg vonult különböző időben es különböző területen a Szovjet ellen. A négy hadsereg vezérei. Kolosák, Denikin, Ju- denics, Awatlotf-Bermondt tábornokok vol­tak. Nagyon sokan estek el a harcokban, de számukat még csak megközelítően sem lehet megálllapitani. Lengyel, afgán & görög hábo­rúk az első évben Ugyanez évben zajlott le a Lengyel—galíciai háború. A békeszerződések egész Galíciát Lengyelországhoz csatolták. Galíciának egy- rósze azonban 1919 januárjában kijelentette, hogy Ukrajnához akar csaitakozni. Erre az uj lengyel állam megerősítette seregét és meg­szállta Kelet-Galíciát. Itt márciusban nagy harcokra került a sor, amelyeken a lengye­lek bevették Lemiberget, meg Pinxet és meg­hiúsították Kelet-Gaiiiciánah Ukrajnához va­ló csatlakozását. Az első békeév harmadik háborúja az af­gán háború volt. Ez szinte észrevétlenül ját­szódott le, mert a harctér Európától messze Ázsiában volt. Politikai céljait tekintve, az afgán háború is európai háború volt, mert Anglia uralma ellen irányult. A harc az időközben híressé vált trónjáról elűzött Amanullah király trónralépése alkalmával tört ki. A harc Afganisztán függetlenségének az elismerésével végződött. Még egy háború volt ebben az első „béke­évben“, az első görög-török háború. Görög csapatok Kis-Azsiában megszállták Szmirnát és Aidán mellett megverték a török sereget. Háborúk 1920—21-ben Európa exponált pontjain 1920-ban a háborúk sora az orosz-lengyel háborúval kezdődött. A lengyelek 1920 áp­rilisában háborút indítottak az oroszok ed­len, amikor is a lengyel és lett csapatok nyo­multak Oroszország felé. A világháború után ez volt a legvéresebb háború. A háború Uk­rajnára is kiterjedt, ahol Wrangell orosz ad­mirális szervezett ellenforradalmi hadsereget. A lengyel csapatok május 8-án megszállták Kievet, mire erős orosz ellenoffenziva fejlő­dött ki, a harcok 1200 kilométer hosszú fronton tomboltak. Az oroszok a lengyele­ket egészen Varsóig szorították vissza s Len­gyelország katasztrófa előtt állott. De végül is a lengyelek kerekedtek felül és győzelme­sen nyomultak előre orosz területen. Ezek­ben a harcokban csak a lengyelek 500.000 embert vesztettek, az oroszok veszteségét pedig nem is lehetett megálllapitani. Az el­lenfelek Rigában 1920 októberében megkö­töttek a békét, ami Lengyelországnak nagy ’területi gyarapodást hozott. 'Vrangel tábor­nok azonban Ukrajnában vereséget szenve­dett és seregének roncsaival kénytelen volt a nagyhatalmak vendégszeretetét igénybe- venni. A második háború ebben az évben a len­gyel—litván háború volt. Lengyel csapatok október 9-én megszállták Wilnát, &> litvánok fővárosát. Novemberben fegyverszünet jött létre, de a végleges békefeltételek megállapí­tására vonatkozó tárgyalások meg ma sem fejeződtek teljesen be. A harmadik háborút ebben az évben is­mét a görögök és törökök vívták. Ez a má­sodik görög-török háború szeptemberben tört ki. A török sereg diadalmasan nyomuk előre Arméniában és eífogkka Kar&k és Alexandropo! városokat. Decemberben meg­kötötték a békét, amelyben Törökország biztosította magának Armenia legnagyobb részét. A negyedik vökc valamennyi közötte a leg­kisebb, de a legnagyobb zajt keltette. A Magyarországtól cikapcsok adriai kikötőt, Fiúmét eredetileg Jugoszlávia kapta meg. D'Annunzio, a hires olasz költő azonban önkéntes olasz légiókat szervezett. Ezek élén elindult Jugoszlávia ellen, Fiume fel­szabadítására. A Rapollóhan megkötött béke szerint Fiume szabad város leüt olasz fenn­hatóság alatt. Lengyel—Német háború, Ke- mál pasa diadal« 1921- ben zajlott le a német-lengyel há­ború. Német önkéntes csapatok Hőfer ge­nerális vezérlete alatt Felső-Sziléziában vé­res harcokat vívtak a lengyelek ellen, akik­nek serege 50 ezerre szaporodott, A harc az Annahegy ostromában érte el csúcspontját, ahol a lengyelek vereséget szenvedtek. Március végén a görögök Kis-Ázisiában uj íámiadást kezdtek a törökök ellen. Ez volt a világháború után a harmadik görög—tö­rök háború. A görögök most rendkívül erős ellenállásra találtak. Kemál pasa éppen akkor kezdte meg reformjait s követelte a sevresi béke megváltoztatását, amelyet a vi­lágháború végén az .antant hatalmak dik­táltak. Ezen évben késő őszig patakokban folyt a vér Kis-Ázsiában. 1922- ben csak egy háború volt. Augusz­tusban és szeptemberben Kis-Ázsiában a tö­rökök több csatában megverték a görögöket s a görög sereg nagy veszteségeket szenved­ve, menekült a tengerpart felé. A törökök elfoglalták Szmirnát is. Novemberben meg­indult a lausannei békekonferencia s Kemál pasa. győzelmesen fejezte be a hadjáratot. Az 1923—24. évek látszólag békésen tel­tek el. De a vérontás nem hiányzott ezen években sem, amelyet a kínai polgárháborúk szakadatlan láncolata töltött ki. Kínában már 1913 óta állandóan folyik a polgárhá­ború. ' Véres gyarmati háborúk, dél- amerikai háború, keletkinai harcok 1925-ben Abd el Krim, a riffkabilok ve­zére nagyszabású harcot indított a spanyo­lok ellen és Larache mellett meg is verte a spanyolokat. Sikerén felbuzdulva, más kabii törzsek is csatlakoztak a felkelőkhöz. Ápri­lisban és májusban merész támadásokat in­téztek a franciák ellen Feztől északra. Mind­két országban, Franciaországban és Spanyol- országban is csak a parlamenti felszólamlá­sok nyomán vált ismertté, hogy a marok- kói háborúnak már többezer halottja és se­besültje van. A két európai ország végül egyesített sereggel vonult a riffkabilok ellen s az uj, nagy harcok késő télig tartottak. Ugyanez évben a franciák Szíriában is Harcoltak, ahol a druzok lázadlak fel elle­nük Attach szultán vezérlete alatt. Müvei a lázongás egyre jobban terjedt s már da­maszkuszi benszülöttek is fenyegető maga­tartást kezdtek tanúsítani, Sarrail francia tá­bornok ostrom alá fogta Damaszkuszi s egyre nagyobb erősítéseket kért hazulról. -A franciák csak decemberben váltak ismét uraivá a helyzetnek. Az angoloknak is volt ebben az évben gyarmati háborújuk Arábiában. Itt Ibn Saud, a harcias arab fejedelem elfoglalta Hed- zsaaszban Ali király fővárosát, majd az an­golok foglalták el a várost. Ibn Saud azon­ban győzedelmesen harcolt az angolok el­len, elfoglalta az angol protektorátus alatt álló Transzjordániát és az Izlám szent váro­sait, Mekkát és Medinát. A háború eredmé­nye Ibn Saud hivatalos elismerése tett An­glia részéről. 1926- ban befejeződött a marokkói háború. Abd el Krím áprilisban még egy nagy tá­madást indított, hogy a spanyolokat és a franciákat kiverje a riffkabil területről. A szövetséges franciák és spanyolok végül már 200 ezer főnyi hadsereggel harcoltak Ma­rokkóban ás a riffkabil királyt megadásra kényszeritették. A franciák Abd el Krim ki­rályt a Reunion szigetre száműzték. 1927— 28. években ismét a kínaiak har­coltak egymás ellen. Az északi és déli sere­gek nagy, véres harcokat vívtak és hol az egyik, hol a másik csapat győzött, de vég­leges eredményt elérni nem tudtak. 1928- ban Bolivia és Paraguai, két délamerikai ál­lam között heves ellenségeskedés tört ki. A diplomáciai viszonyt is megszakították s ki­tört a háború. Ez a háború váltakozó sze­rencsével egészen a mult év közepéig tartott. Ugyanez évben heves harc dúlt Oroszor­szág és Kína között a keletkinai vasút miatt. Az ellenséges felek ugyan azt hangoztatták, hogy szó sincs háborúról, hanem csak a gazdasági és politikai érdekeket megvédő katonai fellépésről. A valóságban azonban mégis, nagy háború lect belőle, amely az oro­szok győzelmével végződött. A következő évben és 1930-ban pedig ismét tovább foly­tak a kínai polgárháborúk. Japán—kínai háború Mandzsukuoért — A japán—kínai háború oka — miként a japánok is elismerik —, hogy Japánnak <<lűO I d az elkényeztetett hölgyeknek Tizenhat férfi' pipázott esténként egy tna- durai klubban, messze lenn a trópusokon. Sok whiskyt ittak, nagyon kevés szódávail, beszélgettek és haláloson unatkoztak. Hol­land mérnökök voltak, a vasútépítéshez ke­rültek a batáviai gyarmatokra. Megvolt min­denük, szépen keresitek, de az agglegényélet lassan az idegeikre ment. írtak hát haza, hogy nősülni szeretnének. E kérés nem je­lent nagy feladatot egy jó házasságközvetitő­iroda számára és két hónap múlva, a legkö­zelebbi hajóval tizenhat háziasán nevelt, •len- szak ehaju holland lány érkezett Madurába. Az esküvők után határtalan volt a boldogr ság az egész vonalon, de a mézeshetek eltel­tével szegény ifjú férjeknek régi munkahe­lyükre kellett menniük, ki az őserdőbe, hogy tovább építsék a vonalat. Évenként csak két hónapot tölthettek feleségeikkel, a szabadság idejét. így ment ez pár évig. Akkor aztán a menyecskék kezdtek el unat­kozni. Elhatározták, hogy otthagyják a mua- durai összkomfortot és ők is elmennek va­lami dzsungel! vidékre — dolgozni. Úgy könnyebben eltelik majd a sziaimaság ideje — gondolták — és annál nagyobb lesz a két­havi boldogság. Fiat férj helyeselte a tervet és hat asszony nemsokára utrakelhetetit. Vittek magukkal] rúzst, gramofónt, gyors- forralót és általában mindazt, amire egy la­katlan helyen a modem embernek szüksé­ge lehet.. Idillikus kis szigeten kötöttek ki, ahol rajtuk kívül nem volt más élőlény, csak gyönyörű, fényestollu madarak. A terv ragyogóan bevált. A trópusi éj­szakák csudaszépek voltak; a hálás, buja főid hatszorosan termett és az uj robinzon- ság romantikája minden napra friss megle­petéseket tartogatott számukra. Valósággal röpült az idő és észre sem vették, már el is szüksége vök Mandzsúriára. Előzményei egé­szen 1905-ig nyúlnak vissza. A portsxnoutn béke elismerte Kína felségjogát Mandzsúria felett, de biztosította északon az oroszok, délen a japánok érdekeinek befolyását is. Az északi — orosz és kínai felügyelet alatt álló — keletkinai vasútvonal szálka vök a japá­nok szemében. Sértette gazdasági érdekeit s ezért a termékeny Mandzsúria elfoglalásán kívül ennek a vasútvonalnak megszerzése is a japán törekvéseknek állandó célja lett. A vasútvonal ellen elkövetett merényletek, ki­sebb határsunlódások lassankint hadüzenet nélküli háborúhoz vezettek. Kamaruri kapi­tány kínai részről történt meggyilkolása al­kalmas ürügy is volt a japánok számára. A feszültség 1931 őszén vált akuttá, 1932 ele­jén pedig a japán csapatok Mandzsúria te­rületéről kiszorították a kínaiakat es februar 18-án kikiáltották a független Mtandzsukuo köztársaságot. 1932 szept. 15-i japan-man- dzsu jegyzőkönyvben Japán elismerte Man- dzsukuot és magára vállalta védelmét. En­nek ellenében Japán jogot nyert arm, hogy katonaságot tartson Mandzsukuo területén. A Lytton-bizottság, egyébként salamoni je­lentése (1932 okt. 2) Japán ellen foglalt ál­lást és a Népszövetség sem ismerte el Man- dzsukuot. Japán újabb támadással felelt. 1933 elején átlépte a „nagyfalat“. Áprilisra kiverte Jehol tartományból a kínaiakat. A Népszövetség tiltakozásaira Japán kilépés­sel felelt (március 8). A háborúskodás 1933 május 31-én kötött fegyverszünettel ért vé­get. Ennek értelmében Japán visszavonult a nagy fal mögé. Kína is visszahúzódott s a két terület között kínai rendőri felügyelet alatt álló semleges övét létesítettek. Japánt egyelőre a keletkinai vasútvonal megszerzé­se köti. Az emiatt támadt szovjet—japán fe­szültség 1934 okt. 2-án megegyezéssel ért véget. Ennek értelmében 1935 január 21-én Japán 170 millió yenért átvette a vasútvona­lat. Japán terjeszkedése ezután Mongolia fe­lé irányult. 1935 elején az időközben (i934 jan.) császársággá lett Mandzsúriához hozzá­csatolják Jeholt és Mongolia elfoglalt részeit. Japán terjeszkedési törekvéseinek következ­ménye a három keletkinai tartomány szepa­ratista mozgalma, amely nem régen vezetett eredményre. Japán most Belső-Mongóliá t akarja meghódítani. Ebben a törekvésében a Szovjettel került szembe. A mandzsu— mongol határon farkatsszemet néz a két se­reg s oi naponként megismétlődő határinc;- densek hadüzenet nélküli háborúhoz líoson- litanak. A feszültség nyilt kirobbanása lehet, hegy a közeli jövő kérdése. 1935-ben tört ki az olasz—aixssszin hábo­rú, amely méreteiben felülmúlja a béke utá­ni esztendők összes háborúit. Ez a háború szinte a szemünk előtt folyik le. Ilyen a „békevilág“'. A világháború után állandóan háborúkban vérzik az emberiség. A békekötés óta minden esztendő véres há­borúkkal van kitöltve s a világbékéért vak fáradozások — legalább is a jelek szerint — egyelőre hiábavalók. V. P. R.------ 1—————------­UJ PULLOWER DIVATLAPOK a ta­vaszi és nyári szezonra nagy válasz­tékban kaphatók az Ellenzék köny vow* táljában, Cluj, Piaţa Unirii» érkezett a férjek kéthavi szabadságának ide­je. Gramofóníemezeket hoztak magukkal., aránylag friss divatlapokat és eiámultak azon a kis paradicsomon, amivé feleségük munkás keze a (lakatlan szigetet varázssolta. „Valóságos állam ez!“ — kiáltotta elra­gadtatással az egyik hollandus. Vesztére. Mert a baj itt kezdődött. Az asszonyoknak tetszett a megállapítás és alig utaztak el a férjek. elhatározták, hegy királyválasztás lesz. A királynő Helen van Loon lett, a legkai-csubb és legszebb asz- szony. Történt azonban, hogy a koronázás után I. Helén ellustult. Egész nap az eget nézte, illatos sátrában feküdt és elvétve sminkelte magát. Dolgozni többé nem vök hajlandó. Az alattvalók ezért kénytelenek voltak detronizáini szegényt és uj választás­ra készültek. Sajnos, annyira nem tudtak megegyezni az uj király személyében, hogy' a választás előtt rettenetesen ötsszevereked- tek. A íényestollu madarak csodálkozva látták, hogy egyik napról a másikra teile lett kék folttól és karmolással a jövevények szép, fiaitól arca, A hat asszony az eáső élelmiszerszáTL'tó I hajóval visszament Madurába. A kikötőben I küldöttség várt rájuk, de ők áttörték ma- \ gukat az üdvözlők sorfalán és a gyarmati I bíróságra rohantak, ahol mindenki feljelen­tett mindenkit, testisértéséit, becsületsértés­ért, rágalmazáséit. (Óriási aktacsomó bizo­nyítja a történetet & madurai bíróságon.) Mire a férjek hazajöttek szabadságra, feldúlt otthonit, acsarkodó hitveseket találtak. Kénytelenek voltak újra csak a klubba járni, ahol nem beszélgettek, de rengeteg whiskyt ittak. (Most már szóda nélkül.) Ez az Első Tengerentúli Női Királyság­aik az ő szomorú története.

Next

/
Oldalképek
Tartalom