Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-26 / 96. szám
ELLENZÉK 9 A nagy világháború 19x8 november 11-én érc véget. Négy és egynegyed esztendeig dü- höngönc és körülbelül tízmilliónyi áldozatot követek, 20—25 millió emberélet pedig a harcokkal járó nélkülözések és zavarok ál- dozatte lect. A súlyos megpróbáltatások, a megdöbbentő borzalmak láncolata után megkönnyebbült az egész világ. Mindenki azt hitte, hogy a s-zörnyü harc után a nemzetek jóakarattal igyekeznek majd megteremteni a viliág békéjét és nem lesz többé háború. Akik bíztak a világbékében, csalódtak. A világháború elte óta a háborúk egész sorára tekinthetünk vissza™ A „béke“ első háborúja Abban az évben, amely a „béke“ első éve volt, az orosz dÜenforradaiiml seregek vívtak véres háborúkat az orosz Szovjet ellen. Ez tulajdonképpen a világháború folytatása volt az oroszok saját külön háborúja, a forradalmi' és ellenforradalmi seregek elkeseredett mérkőzése. Az előző évben francia és angol csapatok szállottak partra az Észak- oroszországi kikötőben, Archangelszkben, a japánok pedig Kelet-Szibériában igyekeztek megverni a lábukat. Ebben az évben négy nagy hadsereg vonult különböző időben es különböző területen a Szovjet ellen. A négy hadsereg vezérei. Kolosák, Denikin, Ju- denics, Awatlotf-Bermondt tábornokok voltak. Nagyon sokan estek el a harcokban, de számukat még csak megközelítően sem lehet megálllapitani. Lengyel, afgán & görög háborúk az első évben Ugyanez évben zajlott le a Lengyel—galíciai háború. A békeszerződések egész Galíciát Lengyelországhoz csatolták. Galíciának egy- rósze azonban 1919 januárjában kijelentette, hogy Ukrajnához akar csaitakozni. Erre az uj lengyel állam megerősítette seregét és megszállta Kelet-Galíciát. Itt márciusban nagy harcokra került a sor, amelyeken a lengyelek bevették Lemiberget, meg Pinxet és meghiúsították Kelet-Gaiiiciánah Ukrajnához való csatlakozását. Az első békeév harmadik háborúja az afgán háború volt. Ez szinte észrevétlenül játszódott le, mert a harctér Európától messze Ázsiában volt. Politikai céljait tekintve, az afgán háború is európai háború volt, mert Anglia uralma ellen irányult. A harc az időközben híressé vált trónjáról elűzött Amanullah király trónralépése alkalmával tört ki. A harc Afganisztán függetlenségének az elismerésével végződött. Még egy háború volt ebben az első „békeévben“, az első görög-török háború. Görög csapatok Kis-Azsiában megszállták Szmirnát és Aidán mellett megverték a török sereget. Háborúk 1920—21-ben Európa exponált pontjain 1920-ban a háborúk sora az orosz-lengyel háborúval kezdődött. A lengyelek 1920 áprilisában háborút indítottak az oroszok edlen, amikor is a lengyel és lett csapatok nyomultak Oroszország felé. A világháború után ez volt a legvéresebb háború. A háború Ukrajnára is kiterjedt, ahol Wrangell orosz admirális szervezett ellenforradalmi hadsereget. A lengyel csapatok május 8-án megszállták Kievet, mire erős orosz ellenoffenziva fejlődött ki, a harcok 1200 kilométer hosszú fronton tomboltak. Az oroszok a lengyeleket egészen Varsóig szorították vissza s Lengyelország katasztrófa előtt állott. De végül is a lengyelek kerekedtek felül és győzelmesen nyomultak előre orosz területen. Ezekben a harcokban csak a lengyelek 500.000 embert vesztettek, az oroszok veszteségét pedig nem is lehetett megálllapitani. Az ellenfelek Rigában 1920 októberében megkötöttek a békét, ami Lengyelországnak nagy ’területi gyarapodást hozott. 'Vrangel tábornok azonban Ukrajnában vereséget szenvedett és seregének roncsaival kénytelen volt a nagyhatalmak vendégszeretetét igénybe- venni. A második háború ebben az évben a lengyel—litván háború volt. Lengyel csapatok október 9-én megszállták Wilnát, &> litvánok fővárosát. Novemberben fegyverszünet jött létre, de a végleges békefeltételek megállapítására vonatkozó tárgyalások meg ma sem fejeződtek teljesen be. A harmadik háborút ebben az évben ismét a görögök és törökök vívták. Ez a második görög-török háború szeptemberben tört ki. A török sereg diadalmasan nyomuk előre Arméniában és eífogkka Kar&k és Alexandropo! városokat. Decemberben megkötötték a békét, amelyben Törökország biztosította magának Armenia legnagyobb részét. A negyedik vökc valamennyi közötte a legkisebb, de a legnagyobb zajt keltette. A Magyarországtól cikapcsok adriai kikötőt, Fiúmét eredetileg Jugoszlávia kapta meg. D'Annunzio, a hires olasz költő azonban önkéntes olasz légiókat szervezett. Ezek élén elindult Jugoszlávia ellen, Fiume felszabadítására. A Rapollóhan megkötött béke szerint Fiume szabad város leüt olasz fennhatóság alatt. Lengyel—Német háború, Ke- mál pasa diadal« 1921- ben zajlott le a német-lengyel háború. Német önkéntes csapatok Hőfer generális vezérlete alatt Felső-Sziléziában véres harcokat vívtak a lengyelek ellen, akiknek serege 50 ezerre szaporodott, A harc az Annahegy ostromában érte el csúcspontját, ahol a lengyelek vereséget szenvedtek. Március végén a görögök Kis-Ázisiában uj íámiadást kezdtek a törökök ellen. Ez volt a világháború után a harmadik görög—török háború. A görögök most rendkívül erős ellenállásra találtak. Kemál pasa éppen akkor kezdte meg reformjait s követelte a sevresi béke megváltoztatását, amelyet a világháború végén az .antant hatalmak diktáltak. Ezen évben késő őszig patakokban folyt a vér Kis-Ázsiában. 1922- ben csak egy háború volt. Augusztusban és szeptemberben Kis-Ázsiában a törökök több csatában megverték a görögöket s a görög sereg nagy veszteségeket szenvedve, menekült a tengerpart felé. A törökök elfoglalták Szmirnát is. Novemberben megindult a lausannei békekonferencia s Kemál pasa. győzelmesen fejezte be a hadjáratot. Az 1923—24. évek látszólag békésen teltek el. De a vérontás nem hiányzott ezen években sem, amelyet a kínai polgárháborúk szakadatlan láncolata töltött ki. Kínában már 1913 óta állandóan folyik a polgárháború. ' Véres gyarmati háborúk, dél- amerikai háború, keletkinai harcok 1925-ben Abd el Krim, a riffkabilok vezére nagyszabású harcot indított a spanyolok ellen és Larache mellett meg is verte a spanyolokat. Sikerén felbuzdulva, más kabii törzsek is csatlakoztak a felkelőkhöz. Áprilisban és májusban merész támadásokat intéztek a franciák ellen Feztől északra. Mindkét országban, Franciaországban és Spanyol- országban is csak a parlamenti felszólamlások nyomán vált ismertté, hogy a marok- kói háborúnak már többezer halottja és sebesültje van. A két európai ország végül egyesített sereggel vonult a riffkabilok ellen s az uj, nagy harcok késő télig tartottak. Ugyanez évben a franciák Szíriában is Harcoltak, ahol a druzok lázadlak fel ellenük Attach szultán vezérlete alatt. Müvei a lázongás egyre jobban terjedt s már damaszkuszi benszülöttek is fenyegető magatartást kezdtek tanúsítani, Sarrail francia tábornok ostrom alá fogta Damaszkuszi s egyre nagyobb erősítéseket kért hazulról. -A franciák csak decemberben váltak ismét uraivá a helyzetnek. Az angoloknak is volt ebben az évben gyarmati háborújuk Arábiában. Itt Ibn Saud, a harcias arab fejedelem elfoglalta Hed- zsaaszban Ali király fővárosát, majd az angolok foglalták el a várost. Ibn Saud azonban győzedelmesen harcolt az angolok ellen, elfoglalta az angol protektorátus alatt álló Transzjordániát és az Izlám szent városait, Mekkát és Medinát. A háború eredménye Ibn Saud hivatalos elismerése tett Anglia részéről. 1926- ban befejeződött a marokkói háború. Abd el Krím áprilisban még egy nagy támadást indított, hogy a spanyolokat és a franciákat kiverje a riffkabil területről. A szövetséges franciák és spanyolok végül már 200 ezer főnyi hadsereggel harcoltak Marokkóban ás a riffkabil királyt megadásra kényszeritették. A franciák Abd el Krim királyt a Reunion szigetre száműzték. 1927— 28. években ismét a kínaiak harcoltak egymás ellen. Az északi és déli seregek nagy, véres harcokat vívtak és hol az egyik, hol a másik csapat győzött, de végleges eredményt elérni nem tudtak. 1928- ban Bolivia és Paraguai, két délamerikai állam között heves ellenségeskedés tört ki. A diplomáciai viszonyt is megszakították s kitört a háború. Ez a háború váltakozó szerencsével egészen a mult év közepéig tartott. Ugyanez évben heves harc dúlt Oroszország és Kína között a keletkinai vasút miatt. Az ellenséges felek ugyan azt hangoztatták, hogy szó sincs háborúról, hanem csak a gazdasági és politikai érdekeket megvédő katonai fellépésről. A valóságban azonban mégis, nagy háború lect belőle, amely az oroszok győzelmével végződött. A következő évben és 1930-ban pedig ismét tovább folytak a kínai polgárháborúk. Japán—kínai háború Mandzsukuoért — A japán—kínai háború oka — miként a japánok is elismerik —, hogy Japánnak <<lűO I d az elkényeztetett hölgyeknek Tizenhat férfi' pipázott esténként egy tna- durai klubban, messze lenn a trópusokon. Sok whiskyt ittak, nagyon kevés szódávail, beszélgettek és haláloson unatkoztak. Holland mérnökök voltak, a vasútépítéshez kerültek a batáviai gyarmatokra. Megvolt mindenük, szépen keresitek, de az agglegényélet lassan az idegeikre ment. írtak hát haza, hogy nősülni szeretnének. E kérés nem jelent nagy feladatot egy jó házasságközvetitőiroda számára és két hónap múlva, a legközelebbi hajóval tizenhat háziasán nevelt, •len- szak ehaju holland lány érkezett Madurába. Az esküvők után határtalan volt a boldogr ság az egész vonalon, de a mézeshetek elteltével szegény ifjú férjeknek régi munkahelyükre kellett menniük, ki az őserdőbe, hogy tovább építsék a vonalat. Évenként csak két hónapot tölthettek feleségeikkel, a szabadság idejét. így ment ez pár évig. Akkor aztán a menyecskék kezdtek el unatkozni. Elhatározták, hogy otthagyják a mua- durai összkomfortot és ők is elmennek valami dzsungel! vidékre — dolgozni. Úgy könnyebben eltelik majd a sziaimaság ideje — gondolták — és annál nagyobb lesz a kéthavi boldogság. Fiat férj helyeselte a tervet és hat asszony nemsokára utrakelhetetit. Vittek magukkal] rúzst, gramofónt, gyors- forralót és általában mindazt, amire egy lakatlan helyen a modem embernek szüksége lehet.. Idillikus kis szigeten kötöttek ki, ahol rajtuk kívül nem volt más élőlény, csak gyönyörű, fényestollu madarak. A terv ragyogóan bevált. A trópusi éjszakák csudaszépek voltak; a hálás, buja főid hatszorosan termett és az uj robinzon- ság romantikája minden napra friss meglepetéseket tartogatott számukra. Valósággal röpült az idő és észre sem vették, már el is szüksége vök Mandzsúriára. Előzményei egészen 1905-ig nyúlnak vissza. A portsxnoutn béke elismerte Kína felségjogát Mandzsúria felett, de biztosította északon az oroszok, délen a japánok érdekeinek befolyását is. Az északi — orosz és kínai felügyelet alatt álló — keletkinai vasútvonal szálka vök a japánok szemében. Sértette gazdasági érdekeit s ezért a termékeny Mandzsúria elfoglalásán kívül ennek a vasútvonalnak megszerzése is a japán törekvéseknek állandó célja lett. A vasútvonal ellen elkövetett merényletek, kisebb határsunlódások lassankint hadüzenet nélküli háborúhoz vezettek. Kamaruri kapitány kínai részről történt meggyilkolása alkalmas ürügy is volt a japánok számára. A feszültség 1931 őszén vált akuttá, 1932 elején pedig a japán csapatok Mandzsúria területéről kiszorították a kínaiakat es februar 18-án kikiáltották a független Mtandzsukuo köztársaságot. 1932 szept. 15-i japan-man- dzsu jegyzőkönyvben Japán elismerte Man- dzsukuot és magára vállalta védelmét. Ennek ellenében Japán jogot nyert arm, hogy katonaságot tartson Mandzsukuo területén. A Lytton-bizottság, egyébként salamoni jelentése (1932 okt. 2) Japán ellen foglalt állást és a Népszövetség sem ismerte el Man- dzsukuot. Japán újabb támadással felelt. 1933 elején átlépte a „nagyfalat“. Áprilisra kiverte Jehol tartományból a kínaiakat. A Népszövetség tiltakozásaira Japán kilépéssel felelt (március 8). A háborúskodás 1933 május 31-én kötött fegyverszünettel ért véget. Ennek értelmében Japán visszavonult a nagy fal mögé. Kína is visszahúzódott s a két terület között kínai rendőri felügyelet alatt álló semleges övét létesítettek. Japánt egyelőre a keletkinai vasútvonal megszerzése köti. Az emiatt támadt szovjet—japán feszültség 1934 okt. 2-án megegyezéssel ért véget. Ennek értelmében 1935 január 21-én Japán 170 millió yenért átvette a vasútvonalat. Japán terjeszkedése ezután Mongolia felé irányult. 1935 elején az időközben (i934 jan.) császársággá lett Mandzsúriához hozzácsatolják Jeholt és Mongolia elfoglalt részeit. Japán terjeszkedési törekvéseinek következménye a három keletkinai tartomány szeparatista mozgalma, amely nem régen vezetett eredményre. Japán most Belső-Mongóliá t akarja meghódítani. Ebben a törekvésében a Szovjettel került szembe. A mandzsu— mongol határon farkatsszemet néz a két sereg s oi naponként megismétlődő határinc;- densek hadüzenet nélküli háborúhoz líoson- litanak. A feszültség nyilt kirobbanása lehet, hegy a közeli jövő kérdése. 1935-ben tört ki az olasz—aixssszin háború, amely méreteiben felülmúlja a béke utáni esztendők összes háborúit. Ez a háború szinte a szemünk előtt folyik le. Ilyen a „békevilág“'. A világháború után állandóan háborúkban vérzik az emberiség. A békekötés óta minden esztendő véres háborúkkal van kitöltve s a világbékéért vak fáradozások — legalább is a jelek szerint — egyelőre hiábavalók. V. P. R.------ 1—————------UJ PULLOWER DIVATLAPOK a tavaszi és nyári szezonra nagy választékban kaphatók az Ellenzék köny vow* táljában, Cluj, Piaţa Unirii» érkezett a férjek kéthavi szabadságának ideje. Gramofóníemezeket hoztak magukkal., aránylag friss divatlapokat és eiámultak azon a kis paradicsomon, amivé feleségük munkás keze a (lakatlan szigetet varázssolta. „Valóságos állam ez!“ — kiáltotta elragadtatással az egyik hollandus. Vesztére. Mert a baj itt kezdődött. Az asszonyoknak tetszett a megállapítás és alig utaztak el a férjek. elhatározták, hegy királyválasztás lesz. A királynő Helen van Loon lett, a legkai-csubb és legszebb asz- szony. Történt azonban, hogy a koronázás után I. Helén ellustult. Egész nap az eget nézte, illatos sátrában feküdt és elvétve sminkelte magát. Dolgozni többé nem vök hajlandó. Az alattvalók ezért kénytelenek voltak detronizáini szegényt és uj választásra készültek. Sajnos, annyira nem tudtak megegyezni az uj király személyében, hogy' a választás előtt rettenetesen ötsszevereked- tek. A íényestollu madarak csodálkozva látták, hogy egyik napról a másikra teile lett kék folttól és karmolással a jövevények szép, fiaitól arca, A hat asszony az eáső élelmiszerszáTL'tó I hajóval visszament Madurába. A kikötőben I küldöttség várt rájuk, de ők áttörték ma- \ gukat az üdvözlők sorfalán és a gyarmati I bíróságra rohantak, ahol mindenki feljelentett mindenkit, testisértéséit, becsületsértésért, rágalmazáséit. (Óriási aktacsomó bizonyítja a történetet & madurai bíróságon.) Mire a férjek hazajöttek szabadságra, feldúlt otthonit, acsarkodó hitveseket találtak. Kénytelenek voltak újra csak a klubba járni, ahol nem beszélgettek, de rengeteg whiskyt ittak. (Most már szóda nélkül.) Ez az Első Tengerentúli Női Királyságaik az ő szomorú története.
