Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-11 / 85. szám
i VVLB NT ÉK 1010 április II. mm I 3lte*ea sírban pihen Kántor Gerzsonné a régi idők legnagyobb színésznője Mc*' rne*i a niiuiyor színészei liőikoránali cmlóLéí TG Ab !•! S. i.\- Ellenzék tudósítójától.) K;. '.iiiruv I 'ív >-!!>:,:dl Anna magyar tragika, ,> I la. ' a. 1;1! - legelső és legféltettebb ■ iramai •./iné« 1 m-jének. képe ott díszeleg n la.'brecv s iuh.izban, melynek színpadán « - le 1» , ve .-.ölesebb sikereit aratta és már- \ nvs. a budapesti Nemzeti Színházba .eitilt, melynek színpadán egy tragikus és «gesz éleiére kiható véletlen folytán sohasem ősük';: aihalla ragyogó tudását és tehetsegét. Méitán büszke lehet rá nemcsak a inaival- szín játszás. de az európai kultúra is, mert hiszen az akkori külföldi lapok a ..magyar Sehrüderné"-nek keresztelték a tehetség, s magyar színésznőt, Kántor Ger■ sóimét, az egykori kitűnő magyar komikus ehetségcs eleségét. ki egy történésekben •s csalódásokban gazdag, sikerteljes pálya után. mindenkitől elfeledve, egy kidőlt egyszerű sírkő árnyékában fekszik egy Targn- Mures-i temetőben. A sirt senki sem gondoztatja s igy a magyar tragika hamvai jel- el'-niil tűnnek el a nagy megsemmisülésben . .. Tüneményes pályafutás Egy évszázad mindinkább elfakuló távlatának és a fenmaradt írásos emlékek tükrében hadd idézzük fel Kantomé Engelhardt Anna érdekes alakját. A régi feljegyzések és az újabb lexikonok adatai szerint Kantomé Engelhardt Anna alacsony sorsból küzdötte fel magát. A komi .. . ii ár it kisleányt, akit csodálatos •injátszci tehetsége predesztinált a színpadra. Girszik Xaver Ferenc, az. akkori budapesti német színház igen képzett és jóakarata opera! rendezője vette magához. A német színész házában gyakran megfordultak nevesebb magyar kartársai is. így tűnt fel Ut.V.V: János akkori magyar színésznek a kis német ajkú cselédleány, aki felfedezte a kimondottan érdekes arcú és szépen beszélő mm sznót s alig két éven belül körülrajongott színésznőt nevelt belőle. A második magyar színjátszó társaság tagja iesz Engelhardt Anna alig 16 éves koráiban. 18C7-ben. az akkori magyar .színtársulat egyik legkedveltebb tagja. Kántor Ger- zson. az ismert komikus veszi feleségül. Az akkori magyar színjátszás nagyobb stációi: D brocen, Miskolc, aztán Kassa. Tokaj. Eperjes és Eger tanúskodnak Kantomé szokailan sikereiről, majd a székesfehérvári színházhoz kerül Kantomé, aki ebben az időben, 1824-ben érkezik el szinjátszási káprázatos karrierjének zenithjére és Sappho- alakitásáról hasábokat írnak a külföldi német lapok. Csalódás A társulat, melynek Kántorné volt a tagja, tönkrement 1825-ben s Kassa következeit a tragikusmultu magyar színésznő életében. 1837-ben teszik le az első magyar budapesti színház, a jelenlegi Nemzeti Színház elődjének, a Pesti Színháznak az alapkövét és Kántorné Engelhardt Anna bizton hiszi, hogy bemutathatja kivételes tehetségét és tudását abban a magyar színházban, amelynek felépítéséhez képességeivel és munkájával is hozzájárult, amikor elragadtatott lelkesedésében téglákat hordott és segitett az építésnél. A megnyitás azonban késik és Kántorné vidékre megy vendégszerepelni. A szinház igazgatósága ismételten levélben hívja meg a kitűnő szülésznőt az ország első nagy színpadára. A levelek azonban csodálatos módon vagy egyáltalán, vagy nagyon későn érkeznek meg és mire Kántorné felkerült Budapestre. a szinház már az akkor feltűnt fiatal és igen tehetséges magyar színésznőt: Laborfalvi Rózát szerződtette. Kántor Gerzsonné mélyen megsértődve, összerombolt szívvel hagyta el a magyar fővárost és újból megkezdte a vidéki bolyongást. Hiába hívta ismételten vissza az ország első színháza, hiába irta az akkori „Hon- müvész“, hogy mindenkor koszorút érdemel ő a tragikai szerepben“, Kántorné Engelhardt Anna nem érhette meg, hogy az ország első magyar színpadán lépjen fel valamelyik nagy szerepében és a vándor- színészet mind tövisesebb utján a legnagyobb székely városba érkezett. MüvéSESors A magyar szabadságharc utáni elnyomatás sivár korszakában, az abszolutizmus idejében elnémult minden, nem hangzott a zene és a magyar szó. Ezekben az időkben érkezett meg Pósa Mihály színtársulata, mely Erdély fővárosának társulata után legjobb volt az erdélyi részekben, Pósa székelyföldi társulatának igen sok olyan neves tagja volt, aki később a budapesti színháznál is működött, de legnagyobb és legszomorubb nevezetessége az volt a társulatnak, hogy itt működött negyven krajcár napifizetéssel, mint jegyszedőnő, a legelső, legtehetségesebb, egykor ünnepelt színésznő, ki öregségén4 egy kis vidéki társulat jegyeit árulta és szedte a jegyeket a fagyos, hideg, nyitott folyosón. A nagy művésznő idősebb korában eredetileg a gróf Lázár-család vendégszeretetét élvezte Tg.-Mures mellett. Lázár József gróf azonban, aki akkor a nemzeti polgári őrség fővezére volt, a szabadságharc alatt tönkrement, birtokát és házát elpusztították és igy később Targu Muros-i házában csak egy kis szerény szoba jutott Kántor Gerzsonnénak, aki házmesteri teendőket végzett. Feljegyzésre méltó, hogy IPósa Mihály színigazgató jó fizetést ajánlott fel Kántoráénak. aki azonban azt nem fogadta el. Nem tudom a fizetést megszolgálni, mint szinésznő, alamizsna pedig nem kell — — mondotta. A büszke matróna utoljára közkívánatra 1845-ben lépett fel a Preciosában a Targu- Mures-i színpadon, amikor döbbenetes tehetséggel megjátszott nagy jelenete után percekig tombolva ünnepelte a közönség. 1834-ben halt meg Kántorné, akit a Tg.- Muros-i katolikus temetőben temettek el egyszerű, de annál meghatóbb külsőségek között. Két évvel később. 1836-ban. tehát nyolcvan évvel ezelőtt primitiv patak kőből síremléket emelt egykori kiváló kurlársnöjénck Priellc Kornélia, az. akkor még fiatal ma gyár színésznő, aki a sírkőre a következő szövegel vésotte rá: ,,.Szerény emlékkő ez nagy művésznőnk, Kántor Anna hamvait jelölni, de a szerényen elvonult igaz érdem méltánylatát nagyszerűségében ne is keressük. E kő emeltetett Priellc Kornélia által 1856-ban“. 'Nem sokkal később parázs vitiar keletkezett Kántorné sírja és emléke körül, melyet akkoriban teljesen elhanyagolt a magyar társadalom. Az akkori magyar lapok, báró Kemény Zsigmond „Pesti Napló“-ja, dr. Szabó Alajos „Magyar Néplap“-jn, Tóth Kálmán „Hölgyfutárja“, a „Magyar Sajtó“ és a „Magyar Futár“ szemrehányó és maró gúnnyal átitatott sorokban keltek ki a Tg.- Mures-i magyar társadalom ellen, melynek kötelessége lett volna illő síremlék állítása Kántorné emlékére. Az akkori legtekintélyesebb erdélyi lap, Berde Áron „Kolozsvári Közlöny“ ciinü lapja 1856 novemberében védekező cikket közölt az erdélyi magyar társadalom megvédésére, megemlítve, hogy már tervbe van véve az eszme és hogy rövid idő múltán előreláthatólag a szerény és primitiv sírkő helyett hatalmas emléket emelnek a nagy magyar művésznő emlékére. A nyolcvanéves Ígéretet senki sem váltotta he. A nagy művésznő sírja legteljesebb mértékben el van hanyagolva a Tg.-Mures-i temetőben. A hesüppedt hantot kikezdte a gyom, a primitiv síremlék rég eldőlt és ha sürgősen nem hozzák helyre a régi közönyt és méltánytalanságot, akkor pár hónap múlva nem lehet többé föltalálni a Tg.-Murcs-i I temetőben Kántorné sírját. (b. b.) : ÉL Mitől szépül meg a nők lába? Egy francia iró hasznos tanácsai P.-ÁRIS, április hó. .lenn Prévost. az ismert fiatal francia iró az Excelsior-ban tanácsokat -ad a nőknek, hogyan szépítsék meg lábukat. A párbeszéd formájában irt cikkből közöljük a következő részleteket. — Van-e mód arra, hogy meghosszabbítsuk a lábszárunkat? — Arra bizony nincs, még nem találták fel, hogyan lehet a csontokat megváltoztatni. Egyszer majd biztosan befolyásolni tudják a csont növekedését mirigykivonatokkal. de az ilyen kezelés sokáig veszedelmes in-rád még. De látszólag meghosszabbít ha íjuk a lábszárat, ha a lábikrát feliohb onvdiiik — Ha tulmagasan van a lábikra, nem fog száraznak átszani a lábszár? — Egyáltalán nem. De a nők nem tudják, hogy elöl izmokkal kell borítani a lábszár- csontot. Anélkül, hogy felállna, emelje magasra ' ábhegvé! s ugyanakkor helyezze kezét a lálxszáresont mellé, kissé kifelé. Érzi, hogyan dolgozik az izom? — Érzem. Ilyen mozgást kell tehát végezni. hogy ne mutogassuk túlságosan a csontot ? — Úgy van. — Es ha túl vastag a lábszár? — Ha a viszerek nem nagyon gyengék, jót tesz a masszázs. De láttam masszőröket, — És hogyan kell feljebb emelni a lábikrát? — A lábikra formája azoktól a mozdulatoktól függ, amelyeket a lábfej végez. Tehát lábujjhegyen kellene járni. De az ilyen járás, ha sokáig Ifolytatjuk, nagyon kínos. j Jobb, ha olyanféle gyakorlatokat végzünk, i milyeneket a táncosnők szoktak. Támaszkod- I jék a kandallóhoz, az ablakpárkányhoz, vagy I egy asztal széléhez s mezítláb álljon lábujj- i hegyre és teljes erővel neliézkedjék rájuk. akik átfogják a páciens bokáját és olyan szorosan markolva forgatják, mintha csavarmeneteket akarnának préselni a lábszárba. Azt hiszem, ez ok nélkül bántja a>z idegeket, ösz- szeszoritja -az ereket és inakat. — Jaj ! — Nekem ugyanez a véleményem. — Mi az, hogy ugyanez a véleménye? Én azt mondtam: jajl — Úgy van, egy jó masszőr nem okoz fájdalmat, nem használja ki sok nő perverz Ízlését, nka szenvedni akar, hogy szép bgyen. A jó bök a masszázs mély é4 gyeiig« <1 legyen s különösen a boka hátsó részén- fordíl-.or» figyelmet. A kéznek, mely a bokái mass/i rozza, meg K«•!I h'/ilani eröh /»*«'• éf mikoi lefelé mozog és égé*/<i i b': dha jjá • j;; 1. 1 csúsznia. * \ legtöbb nőnek a lábán a kisujj nem .szép és nein nagyon im-r mutatkozni. Van-e valami gyógyszere a .számukra ? Hogyne volna és pedig elég könnyű: ha megtanulnak golyózni :i lábujjak a világon a legesinosabbak lehetnek. Ez nagyon kedves volna, intim összejöveteleken. Nem gondolja, bogy tava-,,zu! ibolyát is szedhetnénk a kis lábujjunkkalV — Csők csufolódjék, Pimprenclle és majd pirulni fog a tengerparton, milyen csúnya a lába. — Remélem, hogy nem. Mi nők már nem bánunk olyan kegyetlenül a lábunkkal, a túlságosan szűk cipők kimentek divatból. Ne fintorítsa '<■/. arcát, uram, gratuláljon. Mini XIV. Lajos korában mondták, lábai elölt beverek. hogy Greta Garbo állítólag férjhez akar menni. A nas/tj svéd sztárról már többizben terjedt el hasonló hír, de ez most talán ktr- molg. Ugyanis, mikor Garbó legutóbb Stockholmban súlyos betegségen eseti át betegágyához hinattu gyermekkori pajtását, Knut Störensent, akinek régi vágy, hogy feleségül vegye Grei árt, aki most már nem ide- ( genkedik a Störensenncl való házasság gondolatától; hogy fiatal erdélyi újságíró, Katz Jenő halt meg 27 éves korában Svájcban. Katz Jenő a Szamos Sigheti tudósítója volt, dr. Katz Béni ügyvéd tehetséges fia; hogy Hermann Lipót, a nagynevű magyar- festőművész Aradon rendez legközelebb kiállítást; hogy Gábor Mara legutóbb — egy timiso- nral lap híradása szerint — nem lépett fel Oradeán, mert minden ígéret ellenére sem tudott pénzt kapni az igazgatóktól. A direkció kapkodott s Harsog fíöske szubrettet kérte fel a szerep eljátszására, amire ez színésznő nem vállalkozott. Végül is kénytelenek voltak Gábor Mara jogos követeléseinek legalább részben eleget tenni; hogy Fred Astair, a világ legelső táncos színésze, a Continentál film sztárja, aki valóságos gumiember, a londoni Picturegoer nevű filmlapban cikksorozatot közöl a táncolok számára. Főbb tanácsa minden tánco- lórtak: Tánc közben fejezd ki egyéniségedetV Ke utánozz senkit és semmiesetre ne gondolj arra, hogy most néznek téged; hogy Duna Stefi, aki valamikor egy cluji bárban volt táncosnő, jelenleg Hollywood egyik legelső csillaga s legjobban öltözködő nője. sz bnvodess á XA Ó Y S Á C? A Cia/j-íU'jÁM « e&dsz. vúsz-ou köt i$ ÁRA 177- — LEI az ELLENZÉK könyv osztályúban, Claj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.
