Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-20 / 66. szám

I 9 .i U m u r c t u » U. tJ /. A. H iS Z li A Törvény a fatol vajak kiirtására BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) •V/ u'tóbbi tiz év alatt végbement erd ő pus/. - • írások, óriási .méretű falopósok urai késztet­lek a földművelésügyi minisztén uniót, hogy drákói rendszabályok.»! tstxtalimazó törvény- tervezetet készítsen, amelyet már legközelebb törvcnrelőkésairö bizottság elé terjeszt. A minisztérium tűrheted ennek találja az álla­mi, a községi, az egyházi és a magán tulaj­donban .levő erdőkben folyó fadopásokait, de mivel megfelelő törvény hiánya miatt ed­dig lehetetlenség volt a tolvajokra szigora büntetést alkalmazni és mivel folytonosan amnesztiáit kaplak, most teljesen uj törvény készül, amely reméLhctőleg gátat vet a 1 a- pusztát ásnak. A tervezet szerint a rmmsztémmn a szál­lásra kerülő valamennyi faanyagra is beve­zetné a forgalmi engedélyt, tehát: szállítási igazolványt álhtanának ki, amelybe ponto­san bejegyeznék az indulás időpontját, éppen úgy, mini most az alkohol és a liszt szálli- rásánál történik. Akár az erdőből, akár a vasa ti állomásról vagy valamely faraktárból viszik el a fát, az eladó szállítási jegyet fog kiállítani a legközelebbi erdészed hatóság lát!ama/ásóval. A szállítási igazolvány nélkül talált fokü/ldcményeket .a községi vagy erdő- rendőr.ség, a finánegárdák, esetleg más ellen­őrző hatósági közegek elkobozhat jók és az arra kijelölt helyen, nyilvános árverésen el­adhatja az erdészed hivatal. Az. árverésen befolyó üevszeg 10 százaléka azé, aki a kihá­gást: megállapítja, > .százallék «•/. árverező bi­zottságé, so százalék a fa-, illetve erdőtulaj­donosé, akitől, .1 fát lopták és ] 5 .százalékú a földművelésügyi Miinusvaériurn speciális alap­jának ;ut, amelyből a megrongált erdőrétszc- ken fogják rendbehozni. A törvénytervezet a fanaiktárakat, illetve faiparvállalatok 1 ulajdonosait ils kötelezni fogja, hogy készleteikről pontos nyilvántar­tást vezessenek, mert azt bármikor ellenőriz­heti a hatóság. Érdekes, hogy a lát nemcsak .szállítás közben, hanem a vevőnél js elko­bozhatják, ha súlyos gyanú okok merülnek fel, hogy az áru lopásból származik. Ha az árverésen nem volt vevő a fára, úgy a köz- $ égháza vagy az iskola udvarán kell azokat elraktározni. Megszűnt Aradon az ár-maximálás Uj tisztikart választott a füszerkereskedők egyesülete ARAD. (Az Ellenzék ludósitójáilól.) Az aradi Füszerkiskereskedők Szindikátusa va­sárnap délelőtt 11 óraikor tartotta rendes évi közgyűlését a Keresik edehni 1 es tű let nagytermében. A közgyűlést Engel Gyula elnök nyilotta meg, rámutatott arra, hogy a jelenlegi külkereskedelmi rendszer révén külföldi óimhoz csak a legnagyobb nehézség árán, illetve a behozatali engedélyek ki járói­nak lefizetett busás közvetítési dij ellenében lehet csak hozzá jutni. Ennek természetes következménye volt azután az általános drá­gulás. Ehhez az általános drágulásihoz még Idén nem lesz uj adókivetés és jövőre a patenta fixát kiterjesztik 300.000 lej évi jövedelemig BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az április elsején 'kezdődő 1936—1937. költ­ségvetési évben nem lesznek uj adókivetések, Iranern a folyó költségvetési évre megállapí­tott adókat ixják elő a pénzügy-igazgatósá­gok. Ezt a rendszert három hónap előtt ja­vasolták Antonescu pénzügyminiszternek, aki többször is tanácskozásra hívta össze a pénzügyi felügyelőket és a vezérfelügyelő­ket. Végül is úgy döntöttek, hogy a munká­val túlterhelt pénzügyi tisztviselői kar kí­mélése és az adóbehajtás meggyorsítása céljá­ból nem lesznek uj adókivetések, hanem az előző évi adókat írják elő. Az erre vonat­kozó törvényjavaslatot már el is készítették és talán még ezen a héten a parlament elé Terjesztik. Az uj törvényjavaslat szerint az adófizetők megfeiebbezhetik az előző évben kivetett adót, de csak akkor, ha jövedel­mük legalább h-usz .százalékkal csökkent és ezt áratokkal is tudják bizonyítani. Ugyan­ilyen joga van a pénzügyigazgatóságnak, ha igazolni tudja, hogy az adózók jövedelme legalább húsz százalékkal emelkedett. A pénzügyminisztérium egyébként uj ja­vaslatot készít elő, amellyel uj illetékeket állapítanak meg a hadfelszerelési kiadások fedezésére. A minisztérium 400 millió lejt akar előterenntem a vas, a cink, a gyapotfonalak es a fényképészeti cikkekre kivetendő uj illetékből Az adókivetés elmaradásáról nyilatkozott Somion escu pénzügyminisztériumi vezértit- kár is, aki kijelentette, hogy a patenta fixát kiterjesztik majd azokra is, akiknek három- százezer lej évi jövedelmük van. De az újí­tás csak az 1937—1938. költségvetési évben kezdődik, mert az idén adókivetés nem lesz. Ebben az esztendőben készítik el az uj adó- t örvény reformot, amelyben a patenta fixát nemcsak az évi százötvenezer lejes jövede­lemre fogják alkalmazni, mint eddig, hanem azokra is, akiknek jövedelme nem haladja meg a 300.000 lejt. Egyben a patenta fixa időtartamát három évről öt évre emelik fel. az is hozzájárult, hogy a különböző elemi csapások tönkretettek a buzit és a szőlőter­mést. Ennek karát természetesen elsősorban a kiskereskedő érezte meg, mert óriási mér­tékben meg csökkent vevőköre és megcsap­pant a forgalma. A közterhek azonban nem­csak megmaradtak, de számos esetben még fokozódtak is. A városban szintén súlyos helyzetbe jutott a füszerkiskereskedő, mert az árak 30—40, sőt egyes esetekben száz- százalékos emelkedésének következtében a 3—4000 lej havi fizetésű hivatalnok szük­ségleteit, kénytelen volt csökkenteni. A szindikátus eredményes munkásságá­ról szóló elnöki beszámoló után Domán Sándor emelkedett szólásra és bejelentette, hogy a városvezetőség 30 napi próbaidőre felfüggcszccce az ármaximálást. Figyelmeztet­te a kereskedőket, vigyázzanak, nehogy ár- rombolást kövessenek el. A közgyűlés következő felszólalója ismét Enge] Gyula elnök volt, aki közölte, hogy a szindikátus vezetőségének mandátuma nagyrészben lejárt és ezért uj vezetőség meg­választása vált szükségessé Ezután megtör­tént a Eüszerkiskereskedők Szindikátusa uj vezetőségének a megválasztása két eszten­dőre. Elnök Engel Gyula, .társelnök Lapusca Tó­dor, alelnökök: Jiun Alexandru és Juncan Iosif, főtitkár Zöldy Ernő, pénztár nők Már­kus Miksa, titkár: Popoviciu loan, jegyző Menczer Jenő, ügyészek: dr. Kelemen Gábor és dr. Furdui Iosif. Az elnökség mellé husz- tagu választmányt és felügyelő bizottságot választottak. Munkatörvény és végrehajtási utasítása eredeti szövege és szabatos magyar fordítása, azonkívül a végrehajtási utasítás ismertetése 40 lejért kap­ható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékiek 45 lejt küldjenek be pénzbea vagy postabélyegbcn. Ifaríciüie umMWnts 0 paniuttonúdáh BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az önellátásos gazdasági berendezkedés kö­vetkeztében az utóbbi évek folyamán több uj iparág honosodott meg az <r zíg terüle­tén oly iparcikkek előállítására, melyeket ed­dig ml nyomó rész. t, külföldről szereztek be. Ezen iparágak között igen nagy lendülete: vetlek a pomutfonóc.ik, amelyek haván vább az ország teljes s/ ikséglctét el tud;.; látni. Ma az ország területén hét jelenti punu'lfonó vállalat működik: Filatura Au- róna, Iaşi. Industria de Bumbac, Bucureşti. FtLaitura Dunăreană, Bucureşti. Bumbăcărb Românească, Bucureşti. Fusul, Galr.ti. Fila­tura Românească, Bucureşti. Filatura Ing. Casisovici, Bucureşti. Értesülésünk szerint ezek között a pomul fonódák között előrehaladott stádiumban le­vő tárgyalások indultak meg unnak, érdeké­ben, hogy közös érdek vedéi mi szervezetet létesítsenek. A gyárak elsősorban arra töre­kednek, hogy újabb pamutfonódák alakulá­sát ne engedélyezze a, kormány, mivel a meg­lévők is hovatovább el tudják látni az ország szükségletét és újabb gyárak alapítása csak azt eredményezné, hogy a már meglévők le­gyengülnek.. A tárgyalások folyamán arra a megállapodásra jutottak, hogy Bucureslihen közös értekezletet tartanak, amelyen a bel­földi panou tf un ódák kartell jenek megalapí­tását is napirendre tűzik. Természetesen a kartell létrejötte esetén az árakban is egy­séges feltételeket állapi tanuk meg, ami elke­rülhetetlenül áremelésre fog vezetni. Az ország érdekelt pamutfeldolgozó ipar- vállalatai élénk figyelemmel kisérik a pamut­fonódák kartell tárgyalásainak menetét. A texti Igyanak a maguk részéről természetesen felkészülten állanak arra az eshetőségre, ha a pamutfonódák kartellje egyedül és kizáró­lag csak érdekeiket tartanák szem előtt. A belföldi pamutfonódáknak ahhoz, hogy érdekeik kellő védelmet találjanak, vámvé­delemre, ipar-pártolásra, behozatali kedvez­ményekre és a mindenkori kormányzat ál­landó jóindulatára van szükségük. Ezek a jogos kérések egyúttal azzal q kötelezeti seg­gel is járnak, hogy a belföldi pamutfonódák legyenek tekintettel a textilipar és rajta ke­resztül a hazai fogyasztórétegek érdekeire is. A fogyasztópiac ma már újabb áremel­kedést nem bir el, ezt egyaránt igazolhatja a kis és nagykereskedő s a textilüzem tulaj­donosa. A pamut fonalak mesterséges meg­drágítása igen hamarosan visszahatna ma­gukra a pamutfonódákra is, amelyeknek nem kartellakpitássál kellene az ország gazdasági életében dalgozniok, hanem inkább azzal, hog termékeik minőségét emelik, a fogyasztó­piacot beszervezik és iparkodnak vevőik bi­zalmát elnyerni. KA&EMfö UULOFS 50. A MÁSIK >11AG Fordította: PINTÉR LÁSZLÓ A készülődés izgalma hamar elnyomta a kitörni készülő családi vihari.. Hazasiettek, megbeszélték a másnapi programot. „Korán kell kelnem, kicsikém... A kókuszliget mögött ki akarom még tisztittatni a csatornát. Már régen tervbe vettem, de valahogyan mindig kiment a fejemből. És van Beek is elhanyagolta a dolgot egy kicsit...“ Betty bólintott. „Nekem is rengeteg dolgom lesz holnap... A há­zat alaposan ki kell takarítani. A boy lusta disznó, csak immel-ámmal takarít.“ Gyalog mentek hazafelé. De most észre sem vet­ték a nagy gummifákat. Izgatottan tárgyalták meg Brinkman érkezését. — Kiváncsi vagyok, mit szól az igazgatóság a munkámhoz. Mi hir Európából? Mint vélekedik Brinkman a gummiárak eséséről? Talán még jobban kell majd takarékoskodnunk... Azt is ki kell szedni belőle, ki lesz a helyettesed szabadságod alatt... Milyen más volt ez az este... A levegő tele vára­kozással... Pieter előszedte Írásait és kiszámította mennyi pénzük van. Egymás mellé ültek és terveket szőttek a nagy európai útra. Egy év! Azon tanakodtak, hogy Génuából, vagy Marseille-ből utazzanak-e haza? ..Svájcon keresztül“, indítványozta Pieter. „Vagy Parison...“, toldotta meg Betty. „De hiszen nem is tudunk franciául“, nevetett fel Pieter, „Én tudok valamit franciául, még a Madame de 1 achelles-féle időkből...“ „Én pedig tudok valamit németül... német hajón utaztam idefelé. A német nyelvbe hamar belejövünk, legjobb, ha Berlinbe megyünk, az is van olyan nagy város, mint Páris...“ Arcuk kipirult, izgatottak voltak. Tavasszal, egy hosszu-hosszu tél után éreznek igy az emberek. Rá­jöttek, hogy még fiatalok. Pieter huszonkilenc, Betty huszonnégy. Hiszen előttük van még az egész élet. Még éppen eleget élvezhetnek belőle és fogják is él­vezni. Európát idézték a fülledt szobában, világváro­sok, luxusvonatok vonultak el szemük előtt, széles körutak, autók, elegáncia, színház, zene. — tavasz és a havas hegyek üde levegőjét szívták gondolatban. És végül jön Amsterdam... „Szűk mellékutca csak../“, mesélt Pieter, „de. ha a nap süt és a nagy bárkák színei ragyogóan tük­röződnek a kanális vizén... a ház is ócska már és csúnya, de ott születtem... igen, az utca rémes... de nem fogunk ott lakni. Szépen megszállunk egy szál­lodában. Csak néha-néha megyünk oda, megláto­gatni apámat és anyámat, azt meg kell tennünk. Űgy-e?...“ „Természetesen. Szüléidét nem hagyhatod cser­ben. És igazán semmi okod szégyenkezésre...“ „Nem is szégyellem őket. Egyszerű emberek... mint a te szüleid voltak...“ Észre sem vette most az asszony akaratlan leereszkedő hangját. Minden bi­zalmatlansága eltűnt. Jóbarátok voltak. Megszólalt a gong, mély hangja sokáig rezgeti még a csöndben, átjárta a ház minden zugát. Asztalhoz ültek. A boy nesztelenül szolgálta fel vacsorájukat, csak keményre vasalt ruhája zizegett a csendben. Bettynek vidám ötlete támadt. „Boy! Szólj a vizhordónak, huzza fel a gramnio- font!“ Rövidesen felcsendültek a vidám hangok, pat­togó tánczene. Betty boldogan nevetett, Pieter is el­mosolyodott. „Európában vagyunk...“, álmodozott Betty. „Elő­kelő szállodában vacsorázunk... Berlinben vagy Pá- risban ... Velencében „ -. nemsokára Operába me­gyünk.,.“ Betty majd kibújt a bőréből féktelen jókedvé­ben. Késsel és villával verte a ritmust a levegőbe. Pieter nem állhatta nevetés nélkül, ö is boldog volt, hogy Betty végre vidám. — Bár mindig ilyen lenne! Vidám csókkal búcsúztak el hálószobájuk ajta­jában. Egyik sem szólt semmit. Elnyomták feltörő vágyukat. Szinte aggodalmasan ügyeltek, hogy fel­hőtlen, könnyed örömüket ne zavarhassa meg semmi. Ebben a pillanatban mindketten hittek örömük őszin­teségében és együvétartozásukban. És óvakodtak at­tól, hogy ezt a hitet esetleg egy meggondolatlan szóval lerombolják. Ezért váltak el gyengéd csókkal és egymásra mosolyogva hálószobájuk ajtajában... Hí Brinkman megérkezett, egyszerre csak betoppant közéjük ellenállhatatlan modorával, magával hozva a városi élet könnyed vidám levegőjét. Tele volt uj hírrel, érdekességgel. Mint mikor fülledt szobában kitárják az ablakokat és beárad a friss levegő, ugv éledtek fel Pieterék Brinkman bevonulása után. Brinkman észrevette ezt és fel is használta tervei­hez. Már ideje volt, hogy a kétszeri csapolás veszé­lyes játékát abbahagyják. Most, mikor az árak olyan alacsonyak, nem éri meg a nagy kockázatot ez a já­ték. Fel kell hagyni vele és itt az idő, hogy másik tervét lebonyolítsa: hogyan tudna megszabadulni jó áron Pulau Seribu Balu részvényeitől... ügy érkezett közéjük, mint valami meghitt ba­rát, aki soká távol volt és most örül a viszontlátás­nak. Betty, aki ideges félelemmel nézett érkezése elé, most boldogan élvezte természetes jókedvét, udvarias bókjait. „Nahát, Betty... ragyogó színben vagy... fiata­labb, szebb, mint valaha'“ És Pieterhez: ..Rögtön hozzáláthatunk, ha kedve van. Én egy­általában nem vagyok fáradt az utazástól.“ Egy hétig maradt velük. Napközben Pieter- rel járta az ültetvényt, délután együtt ültek az iro­dában. Mindennel meg volt elégedve. Minden rend­ben volt, minden jól működött. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom