Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-22 / 218. szám
IU ELLENZÉK w-vsan 'rm \ s.TI'floül N'lkf .1 IU;’,V <*!1'IkT| Itlhixk- ak, .. iu* \ et .N/ivtd<rk<T>ei\ magyaráznak es .•notvívok minden magyarázó más ei tőimre J. \. egyik ídtv*gá.N szerint .t szfreiem • . ■ v'şţiui lody tunat es nme sen több toniossa- ... num .1 iest bármely nus funkciójának. \ >. erd kun végcél ja c tudományos megálla- !>itus sz.cimt a tuj tonnturtáaa cs .t szerelem ós. coit. Olyan ösztön, mim a többi áíluni - '. tőin, unveiv meg van az emberben, akit ösztönvilág félhomályában nehéz meg- üönbözretnl az. állattól. Az állat is támad, u a éÜete veszcnielcml>en van, az állat is \ ideal, Iva az életét rruqg akarja védem és az. aliat is szeret, an "likőr eljön a szerelem niejc. Ez az. egyik olduiki a dolognak, amely tfö- L*tt azonban sietünk akekinteni. Nem szer-tjük ezeket a dolgokat egészen a mélységekig felku tatavi es inkább eilt isszuk, hogy a '.■.ereLent az a szép és nagy dolog, aminek a költők mondják. A szerűimtec a kökok tették széppé és ebből az ^árazik ki, hogy a szerelem mégis csak sokkal több, mint biológiai processzus, állati ösztön, szükséges teşii funkció. A költők már az őskorban, az entberi leiek derengésének első perceiben nagy és isteni dolognak látták a szerelmet. Talán 112 dső ember, aki a syrinkszeai szerelmes nótákat csa.it ki, a szerelmet vallatni iöldöntudi dolognak érezte és azok a költők, akiknek müvei pergamenére irva, kőbe faragva, cserépbe karcolva, papiruszra festve rönk maradtak, már a nagy szerelmei, a nagy tettekre és nagy bűnökre hajló szerelmet írták meg. A szerelmet a kö'tők tették széppé és hires szerelmeket, a hires szerető lelkeket a költők formázták ki. Mi cl'hisz- ;'ük azt, hogy Júlia szende leányzó volt és a szivünk elszorul, amikor Faust és Margit tragikus szerelmét olvassuk. — Dante azt mondja, hogy a bűnös szerelmesek etették y könyvet és nem olvasták tovább. Már Dante látta, bogy a könyv, az írott szerelem, . szerelem dicsőítése a nagy csábító. A szedem ezer alakban és ezer lepel alatt közeledik az emberhez és a szerelmet megta- .11 ja az ember a trópusok forróságában, a árki vidék halálos csendjében, nyári éjszakák holdsugaras poéz lsében és külvárosi m.ipszókek pálinka gőzös levegőjében. Szép Heléna, akiről azt tartják, hogy tőke volt és Paris, a trójai pásztor, aki királyfi volt és az istenek kegyence. Jazon az Lső konquistador és Medea, a nagy boszorkány. Ginevra, egy királynak a hitvese és Lancelot, a nagyszerű lovag, aki hübérura feleségének a szeretője. Siegfried, az istenek tép és ded német hőse és Brunhild a, akiben meg kel’] látni a férfi-nőt. Dante és Beatrice, akit a költő a paradicsomban helyezett el, XV. Lajos és Pompadour, aki a sárból jutott fel a trónig. Petőfi, aki zseni volt és Szendrey Juha, aki csak asszony volt. Ady és Csinszka. A hercegek, a poéták, a lovagok, a kalandorok, a jó asszonyok es a gonosz démonok, együtt, egymást hajszolva, egymást csókokká marcangolva, amint valamennyien bűneikben, vagy csodaszép szerelmükben eljutnak a hallhatatlanságig. íme, néhány közülük: RELMESEK szöktette meg, lxmem elemei te a jámbor Me- nalaus kincseit is c-s czckkol u kincsekkel megrakodva tért vissza Trójáiba. Nem akarjuk a ló Priamaszt és tisztes hú- zanépet megbántani, de úgy látszik, hogy ezeknek a 1 (.meséknek nagy szerepük vakabban, hogy szivesen látták a rablássa 1 szerzett menyecskét pa! olajukban, amely kü- lönben még .1 mai fogalmaik szerint is palota volt, mert az ásatások kiden tették, hogy Trója sokkal magasabb kultúrájú, sokkal több fényűzéssel és sokka'L nagyobb szépségekben élő nép lakta, mint az akkori Görögországot. Fz az ázsiai nép szerette a pénzt, szerette a kalandot cs szerette a szerelmet. Rabolt aranyat és rabok asszonyt. Azt hisszük, hogy igazi nagy szerelem Paris és Heléna között nem vök. Párás, az ókor Donzsuánja, meghódította az. asszonyt, de nem tudta magáévá tenni- A szeretője volt és nem a felesége, mert hiszen, mikor Trója eldőlt és Ikon lángokban pusztult cl, a trójai királyi ház anyait a görögök nabrfgba vitték magukkal, a jé Menelaus pedig megbocsátott szépséges Helénájának és .1 bizonyára megöregedett asszonyságot hazavitte Spártába, valamennyi kincsével és aranyával együtt és talán igaza van annak a modern írónak, aki nemrég megírta Menelaus és Helen öregségét, amikor Heléna a trójai kaland után házsártosan és fukaran kormányozta Tróját. Jason és Medea Jason és Medea mondája talán régibb, mint Paris és Heléna históriája. F.bben a mesében benne van az a harc, ame y a nyugat és a kelet között folyt le. A nyugatot vonzotta a kelet, mert keleten volt a nagyobb kultúra, a több kincs. A nyugat legyőzte a keletet, mert nyugaton é tek az erősebb férfiak és nyugaton több kegyetlenség volt a férfiban, mint ke eten. Jason, a nyugati férfi, a kegyetlen, a hidegvérű, a számitó. Jason elindul Colchisba, hogy megszerezze az aranygyapjut és Jason elcsábítja a cblchisi király lányát, Medeát. — Szerelmet igér neki. Szere'met hazudik neki. Ö az első férfi, aki szere met hazudott egy nőnek és.. . az utána következőknek sora végtelen- Szinte azt ehetne mondani, hogy azóta is minden lérfi, ha valamit meg akar kapni egy nőtől, azl hazudja, hogy szereti. És a Legokosabb nő is szivesen elhiszi ezt a hazugságot. A férfiak többet hazudnak a szerelemben, mint a nők. A nők csak akkor hazudnak, ha csalnak. A férfi szivesen és könnyen hazudik, ha meg akar szerezni egy nőt. És akkor különösen lelkesedéssel hazudik, ha annak a nőnek a szerelme négy aranysat is jelent. A modern aranygyapju a hozomány. És a nők, ha még olv jó! tudják is, hogy a szép szerelmes szavak, lángoló tekintetek, elhaló suttogások az apai pénztárcának szóinak, elfeledkeznek mindenről és elmerülnek abban a nagy őrületben, amelyet a férfi szere me idéz elő. — Tudatosan mondjuk, hogy a icríi szerelme, mert bőszen a férfi annyi idei_. annyi meggyőződéssel és lelkesedéssel hazudik, hogy a végén maga is clhisyj azt a szerelmet, amelyet álarcos rab lóként Jegyvernek használt lel. Fz a lérfi büntetése. Medea ebben a szerelem lsen a jobb, azért, mert á doz. Feláldoz, mindent. A hazáját, a testvérei élűéi, a lánvságái, .1/ életét. Medra a nagy boizorkány Évezredeken keresztül lidérenvornásos mese, mert ő a nagy gyer- niekirtó. ("> az első asszony, aki vér: és é.r- tet áldoz azért, hogy szerelmi őrjöngését kielégíthesse. És Mulea az. első megcsalt asszony. A legtragikusabb alak a szere em t>ök forgatagában. L>iir.ös cs szenvedő. Menynyi szánalmat etilemet, nemcsak azért, n.ert szenvedett a szerelemért, hanem azért :s, mert bűnös lett .1 szerelemben. Valamikor, amikor még a humanio-uik is ranitás erősebb volt mint ma, Jason és Media históriáját tanították az iskolában. — Okos dolog volna, hr ezt a véres, bűnös, sze- rdnies története: ma is tanítanák. A leányis- ko ákban, kellő magyarázatokkal. A lányoknak soha nem lehet sok az ijesztő tanítás, amelyből megláthassák azt, hogy a szerelem nemcsak szép, nemcsak nagy és szent dolog, hanem bűnös cs szörnyű szenvedély is. Medea a gyermekirtó, a bűnös és szerető asz- szony, a megcsalt asszony, a szenvedő asz- szony, minden szerelmes asszonyok között a legszoonorubb sorsú. Antonius cs Cleopatra A szerelem a férfi és a nő harca. Minden szerelemben van egy erősebb fél és van egy gyöngébb fél, van egy hóditó és van egy legyőzött. Sokszor nehéz megállapítani, hogy ki volt a két harcos közül, aki együtt omlott el a szerelem harcmezején, a győző és a legyőzött. Antonius és Cleopatra történetében, amely már nem mitosz, mese, hanem történeti valóság, könnyebb megállapítani azt, hogy a férfi volt a gyöngébb és a nő vöt a diadalmas. Plutarchos egészen szépen, szinte oknyo- mozóan írja meg ezt a szereimet. Cleopatra, a Ptolomaeozok leánya, félig görög, felig ázsiai és a lelkében benne élt az egyiptomi királyok istenszármazásának a gondolata. Ez a gondoat szabaddá teszi. Minden embert vonatkozásban. Minden emberi jogszabályon : fölül emeli. Minden szabad, nem azért, mert ; nő, nem azért, mert szép asszony, mert ko- 1 iának legszc ismesebb és legtudósabb asszonya, hanem, mert királynő. Az élete nem az ő élete, hanem országinak és dinasztiájának az élete. A bűnt nem ismeri. Minden szabad. A fivérét megyilkoltatja, Caesarnak a szeretője esz, nem azért, mert Caesar szeretőjének lenni nagy dolog, hanem azért, mert a római hódító szerelme politikai előnyöket jelent számára. így, politikai előnyökért, számitá.-bó1 számítva hódítja meg a másik triumvirt, An- toniuszl. Antonius a római nép és a római birodalom becsületét adja szerelmi ajándékul a királynőnek, aki már arró álmodozik, hogy a világbirodalom úrnője lesz. És Antonius, ez a ravasz, minden hájjal .megkent diplomata, ez a fórumon nevelkedett kegyetlen római, engedelmes szolgája lesz az asz- szonynak, aki szerelmével legyőzte a római légiókat. Antonius a gyönge fél és Cleopatra Mangánt a „modern“ anyáknak! A durva játékoktól az életben is durvák iesznek a leányok, mondja egy angol orvos. — Williams dr. a rosszul nevelt leányokról és anyákról Paris és Heléna Heléna egészen bizonyos, hogy nagyon szép nő volt. Ezt ed kedd hinni Homérosznak és azoknak a görög szobrászoknak, akik néhány csodaszép, finom Heléna-fejet hagytak ránk. Heléna, az első asszony, akiről tudjuk, hogy felszarvazta az urát és Menelaus nemcsak azóta komikus figura, hogy Offenbach muzsikájával bohócként került a színpadra. Már az Ilászban megérezni, hogy Menelaus, a gyönge, határozatlan, tétovázó cs asszonyának uralma alatt álló férfi. A trójai háború azért tör ki, mert Paris megszöktette Hcénát és elvitte Trójába, ahol az erkölcsös Priamosz és jámbor felesége, Htíkuba, akik igen szép, tisztes családi életet ékek, boldogan ölelték magukhoz a házasságtörő párt. Ezt úgy körülbelül el is íehet hiruni, hiszen az ókornak 'leglkezdetén az erősebb férfi joga törvény volt. Párás volt az erősebb és igy joggal v.icte magával feleségül Helénát. Csakhogy meg kehi gondolni azt, hogy az a kuázsiai nép, amely Tróját lakta, furcsa rablóhajlndóságu fajta vök. Egészen bizonyos, hogy a trójai háború nem azért keletkezett, mert Menelaust felszarvazták, hanem azért, mert az akkor még gyönge görögök végre is megunták, hogy a kisázsiai rablók állandóan zaklassák őket és Paris spártai látogatása is ilyen rab- lókallánd vöt. — A derék trójai királyfi ugyanis nemcsak a spártai király feleségét LONDON, (Szeptember hó.) Leonard Williams dr., az ismert londoni orvos éles támadást intézett a modern leánynevelés bizonyos túlzásai ellen az angol egészség- ügyi társaság margatei nyári tanfolyamán. —- Igen sok iskolában — mondta többek közi — arra tanitják a leányokat, hogy vegyenek részt harcias játékokban, futballban, hokkiban és hasonlókban, sőt némely leánynevelőintézetben még bokszolnak is a növendékek. Az ilyen nevelés sokszor egészen jóvátehetetlen károkat okoz. A h rcias hajlamot, ha egyszer felébresztenék, nem lehet a futballra és a krikettre korlátozni. Lassanként elárasztja az egész egyéniséget és a kedves, nőies kislányokból durva és harcias lények lesznek nemcsak a játékban, hanem az élet minden vonatkozásában.-— Szépszóval ráveszik, vagy egyenesen kényszerítik azokat a leányokat is, hogy résztvegyenek az ilyen vad játékokban. Gyakran kiaszott, vékonyajku, szadista hajlamú tanárnők és nevelonők hatása alá kerülnek és egész életükre boldogtalanná válnak, mert nőiességüket elvesztik, az újfajta stílushoz pedig nem tudnak alkalmazkodni. Az efajta nevelés nemcsak a lélekre hat, hanem megbontja a belső kiválasztás egyensúlyát is. — Nemrég felfedezték, hogy a mangánnak rendkívül nagy hatása van a belső kiválasztás mirigyeire. Ha tyúkokat úgy neveltek fel, hogy mangán nem volt a táplálékukban, kiveszett belőlük minden anyai érzés és csirkéiket teljesen elhanyagolták. De amint mangánt kaptak, egészen különös gondossággal vigyáztak csirkéikre. — Nem ártana, — mondta Williams dr. — ha a mangán hatását némely emberi anyán kipróbálnák. Megláthatnánk, vájjon a gyerekszoba kedvéért lemondanának-e a bárról, a bridsasztalról és a cigarettáról. Ami pedig a gyermeknevelést illeti, azt kell hangsúlyozni, hogy a fiukat fiuknak és a leányokat leányoknak neveljék. Nincs szükség arra a beteges illetlenségre sem, amit nudizmusnak neveznek. 10 3 5 M 1 e p í c in b c r 2 2. wmammmKwmmmmmmmmmtmneesmmuo * me. az uralkodó nő. A nő. Mim!',n ;•> ■<> / cs minden •./átmtáv.al, minden /< .• 1. lá/ssail és minden szerelmi fortéllyal • ■■■ , < J nő, oki tudja azt, hogy szerelme bírod.! : - kar cr meg. Csodálatos női sors, an.elv.,rá áldozatul esett a vili uralom. Antomu ia Ián igazán a világ ura elletett volna, na Cleopatra nem győzi !<-. Igy csak Cleopatra szolgája lelt. ’Jolán igy is irigylés remél tó sors. A legszebb és legokosabb asszony szobájának enni, szerelme, és szerelmet élvező cselédjének lenni talán megér annyit, mint a világon uralkodni. Antonius bizonyára igy érezte. És milyen szörnyű lehetett csalódása, magá- raébredése, amikor az ocaumi csatában Cleopatra biborhajója megfutott és az egyiptomi hajóhad cserbenhagyta, mert a királynő feláldozta a szerelmet. A királynő csak addig szerette, amig hasznát vehette és eldobta, amikor a triumfător már csak elhasznált, öreg ember volt. I-olöslegjes ember volt. Lz volt Antonius bünhődése és Cleopatra büntetése az volt, amikor a na1 a ravaszabb, nála számítóbb és sokkal fiatalabb Augustus- sal került szembe, aki visszautasította. Caesar és Antonius szeretője nem kellett az uj embernek, a világ uj urának és Cleopatra talán nem azért kereste a ha;ált, mert elvesztette az országát, hanem azért, mert felébredt ab- bÓ1 az álomból, hogy még mindig szép és hóditó asszony. Havas Károly Az elvarázsolt szoba Egyik tudományos intézetben érdekes módon tréiálta meg néhány fiatal tudós a látogatóit. Bevezették a főként laikusokból álló társaságot az úgynevezett sötét laboratóriumba, amely abaknélküli, feketefalu, koromsötét és a külvilágtól teljesen elszigetelt helyiség. Minden rosszra felkészülten várakoztak a vastag sötétségben, de nem történt semmi különös. Olcsó tréfát gyanítván, már éppen félszexdelőzná készük a társaság, amikor hirtelen valami egészen megfoghatatlan és kísérteties dolog történt. A sötét helyiségben közvetlen a látogatók szeme előtt idegenszerü, világos köd jelent meg. Annyira közel volt ez a köd a szemükhöz, hogy ösztönszerüen mindenki hadonászni kezdett az orra előtt, hogy a sajátszerü képződményt ehessegesse, de 6C- hogysem lehetett megbolygatni. Ugyanokkor észrevették, hogy a sötétben ragyogó fehér fogak világítanak szembe. (Az egyik sarokban ugyanakkor egy roppant hiányos fogsor látszott.) A helyzet kezdett félelmessé válni, amikor hirtelen meggyulladt a lámpa. Káprázó szemmel néztek körül a meglepett emberek. Azon a helyen, ahol az imént feiviiiünt a hiányos fogazhat, egy deli hölgy állott és kissé ijedten mosolygott. Ajkai közül pedig most is elővi lantak gyönyörű, szabályos fogai, amelyek részben főékességét adták az arcának, részben pedig régóta felkeltették a kolléganők halk irigységét. Az átélt jelenségekre azután rövidesen megkapták a magyarázatot. A helyiségben egy kvarclámpa volt felállítva, amelynek világító része azonban fekete üveggel teljesen el volt fedve. A világitó sugarak nem tudtak áthatolni ezen a fekete üvegen s igy a készülék a sötétben nem volt látható; a kvarcfény ibolyántúli sugarai azonban, amelyek szemmel nem láthatók, akadály nélkül áthaladtak a különleges üvegen. E sugaraknak az a sajátsága, hogy a fehérjékből álló szemlencsét bizonyos mértékben mintegy fluoreszkálásra indítja s ezt a gyenge fényt azután úgy lehet érzéké ni, mintha valami köd lebegne a levegőben. A fogakra vonatkozólag azután azt a felvilágosítást kapták, hogy azok is erősen világítanak, de csak a valódi fogak. Ezek után a vendéglátó tudósok meg akarták ismételni az érdekes, de tapintatlan kísérletet, a vendégeknek feltűnő többsége azonban zavartalanul kifelé indu t. A magyarázatok során már úgyis mindent hallottak, többek között azt is, hogy az az indiszkrét sugár nemcsak az ínyek és szájpadlások titkait kürtő i ki, hanem teljesen váratlan meglepetéssel is szolgálhat. Jókai Mór olcsó könyvnapi kiadásai: AZ UJ FÖLDESUR. fűzve 66. ízléses vászonkötésben 96 lej. AZ ARANYEMBER, kitűnő kartonált kiadásban 86 lej. Még néhány példány kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvnapi szenzációk ingyenes jegyzékét.
