Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-09 / 180. szám
f I r f' v r ft K 1 9 J fi U 1/ V 1/ ■ 2 i u u 9. Rudi Cl. ILI. (A/ Ellenzék ludósitójálól.) kö/ön- \rg<>s szürke kis majom volt. Olyan, mint lobbi tör.sai, amelyek százával ugrállak makogva a forró Afrika terebélyes konyérfáin. Egykédvnon ült reggellöl-estig szűk ketreoé- Ihu cs csillogó, szomorú szemeivel állandóan maga elő meredt. Talán gondolkozott. Néha-néha, mintha megcsapta volna orrát a lármás dzsungelok izzó levegője: felugrott rongyokból készült fekhelyéről és vadul rázni kezdte ketrecét. Ha valamelyik rosszakarója közeledett hozzá, csodálatos ösztönével mindig megérezte: tombolni kezdett és vad, sötét düh öntötte el szemeit. Egy ilyen alkalommal történt meg, hogy mikor a háziasz- szony — akii a majom úgy látszik halálos ellenségének tekinteti ketrece mellett foglalatoskodott. megreccsent az egyik rács, Rudi kinyomta szürke fejét, barna mellét a résen és a következő pillanatban az asszonyra vetette magát. Az idős nő elsikoltotta magát. Ebben a pillanatban kezdődtek meg a Ma- celar-utca 14. szám lakóinak rémórái és vette át az udvar feletti uralmat a szürke majom. A dzsungel-tánc De közbelépett és ideiglenesen megmentette a helyzetet Zsoli, a kutya. Az értelmes kutya a sikoltástól felingerült, az eltorzult pofáju majom és elsápadt asszonya közé állt s morogva farkasszemet nézett a majommal. De nem bántotta. Régi barátság kötötte őket ösz- sze és sokszor együtt osztozkodtak egy-egy izes falaton. Csak állt és morogva, felhúzott invekkel várta a támadást. Ám az összeütközés elmaradt. Rudi lassan félre nézett, néhányszor megfordult maga körül, aztán mint a fergeteg. újabb áldozatára vetette magát. Ez a ház egyik lakója, egy hetedikes gimnazista, messze földön hires verekedő volt, aki lakásuk ajtajában állt közbelépésre készen. Mikor meglátta a feléje porzó majmot, nem sokat habozott, bevágta maga mögött az ajtót. A szobában remegve gyülekeztek a bemenekült lakók és aggódva figyelték a bezárt ajtót. A majom nem jött zavarba. Megtalálta a nyitva hagyott szobaablakot és sötét, bosszúálló képpel, váratlanul a: ajtó előtt suttogva összebuvók háta mögé került. Izga- lott volt és félelmetes. A tűzhely alól kirántott hasábfákkal védekeztek az őrjöngő majom támadása ellen. Rudi lépésről-lépésre adta fel a terepet és csak akkor hagyta el a szobát, amikor egy fa eltalálta és ráncos, szürke fejét elöntötte a vér. Ijedten kezdett makogni valamit és kiugrott az ablakon. De fékezhetetien vadsága, amelyben ott lobogott a trópusok tüze, egy pillanatra sem lankadt el. Le és fel rohant az udvaron, majd megállt és apró, erős fogait csattogtatva, szédült táncba kezdett. Ide-oda himbálta karcsú, szőrös testét és olyan groteszk mozdulatokkal csapkodott hosszú karjaival maga körül, mint valamikor valahol a dzsungel füves vad tisztásain embernagyságu ősei. De már nem volt benne semmi félelmetes. Elkábitotta a szabad levegő és boldogan forgott maga körül. Hirtelen abbahagyta a táncot és hatalmas ugrással a ház falának támasztott nyitott konyhaszekrény legfelső polcára vetette magát. Ekkor már üres volt a nagy udvar és fiatal, öreg, férfi, nő, a gondosan bezárt ajtók, ablakok mögül leste a majom szertelen mozdulatait. Rudi egy mozdulattal, mint valami hisztérikus asszony, verte le a polcon levő tányérokat, üvegeket és élelmiszereket. Az edények hangos csörömpöléssel törtek darabokra a földön. Egv ideig feszült, ideges csend következett. Rudi kockacukrot talált és majszolni kezdett. Valami megzavarhatta, mert pillanatok alatt rohant fel a közelében levő hatalmas gesztenyefára és eltűnt a lombok között. Valami hatalmas puffanássá* kötött ki a földön: a gerlioék ketrece volt. Az idejében kimenekült szürke vadgaiamb jedt szárnycsapkodással menekült az ég felé . . . Rudi csodálatos előadást rendezett. Főszereplő és szerző volt egy személyben, az ajtó nögé menekült lakók pedig a nézők . . . Megáll az utcai forgalom Ekkor már tekintélyes tömeg gyűlt össze a ház vasrácsos kapuja előtt és bámulta a majomkomédiái. Pillanatok alatt szétfutott az utcában a majomvadászat hire és a kapu előtt felgyülemlett szekerek, emberek eltorlaszolták az utcát. Sokan beakartak jönni, be kellett volna zárni a kaput. A ház egyik lakója felmászott a ház fedelére, átmászott a szomszéd udvarra, kikerült az utcára és úgy zárta be kívülről az ajtót. A már felbátorodott lakók pokrócokkal próbálták lefogni az ugrándozó majmot. Nem lehetett. Rudi ismét dűhöngeni kezdett, mire mindenki bemenetűit az ajtók mögé. Két óráig uralta a majom az udvart. A/ esel szörnyen lets/hetett neki. Ide oda rohant, kimászott a kapura és válogatott um látványokkal szórakoztatta az ,,egyjegyűit közönséget". Később lccsendesedctt, vissza sétált az udvar közepére, leült és szomorúan megvakirrta a fejét. Meg volt sebesülve, szakadozottan makogott magában és bicegett. I elszabrtditják az udvart Fiatal hölgy lépetl l>e az utcaujlön. A majom gazdája és ápolója voll, éppen akkor érkezett meg a városból. \ majom izgatottan neki ugrott, de mikor látta, hogy nem hadonászik, nem védekezik, csak nyugodtan megáll, vissza húzódott. Már nagyon össze volt törve és nagyon szomorú volt. Az első üss/eesapásoknál megsebesítették és az utcáról megdobálták. Ráncos, szürke arcbőrén vékonyan csurgóit a sóiét vér és hosszú, szőrös lábával egyre jobban bicegett. Nem értéllé a helyzetei, nem India felfogni, hogy miért verték meg, mikor ő csak a maga módján akurl szórakozni. Szomorúan ingatta a lejét, aztán alig hallható, apró morgásokkal lassan visszahúzódott, visszacsúszott ketrecébe és egykedvűen engedte, hogy rázárják a ketrec ajtót. A bezárt lakásajtók lassan, habozva felnyíltak, a lakók ellepték az udvart: a ház az ostrom alól felszabadult. Néhányan odame- lészkedlek a ketrechez. Rudi fázósan összehúzta vackán magát és fáradtan lihegett. Mikor pedig asszonya benyúlt ketrecébe és vigasztalva, lassan simogatni kezdte csapzott szőrét, Rudi felült, végig simította sebesült, apró fejét és véres, fekete kezét kinyújtotta asszonya elé, mintha mondotta volna: Látod, megvertek . . . Ilyen csodálatos teremtés volt Rudi, a szürke majom. wmmBB (m. b.) Riport a világ leggyorsabb gvpUöcsi pályáidról A Führer kezdeményezésére „ezüsá nyilakat“ épitfenek a németek A gépkocsiversettyek evangéliuma: Könnyűség, az utón fekvés tökéletessége, aerodinamikailag korrekt alakítás és iegncigyohb gyorsaság... BERLIN. (Az Ellenzék németországi tudó- silójától.) A kora reggeli grunewaldi sétálók célja sokszor az Avus, Európa és a világ legnagyobb automobil versenypályája. Mert az ember sohasem tudhatja, nem-e próbál ki az Auto-Union titokban valami újítást, vagy nem-e láthatja a Mercedes gyárak ..ezüst nyilait" nagy robajjal, valósággal gurulva repülni, ami mindig nagyon idegfeszitő, attól eltekintve, hogy el lehet dicsekedni: elsők között voltam, aki látta. Tulajdonképen, miért s mit láthatott az ember? Ezt a dicsekvő sem tudja, mert az újításról, vagy a próba céljáról nem lehet még semmit tudni. A különböző „istállók" indulói és montőrjei ilyenkor olyanok, mintha némákkal állana az ember szemben, még egymáshoz sem szólanák egv szót sem, ami csak emeli a titokzatosságot és fokozza a köriilállók kíváncsiságát. Mercedes-tréning Ma a ..Mercedesek" vannak a pályán. Csend van, csak a túrázó motorok bugása hoz élelet. A versenyzők olaj és benzin szagú, piszkos ,,kittlik"-ben cigarettáznak, a montőrök a párolgó masinák fölé hajolva dolgoznak. Csak Neubauer főmérnök, a Mercedes verseny-menedzsere élénk és dicséri a „gyerekeket" örömtől mosolygó arccal. — Hogyne dicsérném őket, mikor 300 km.-esnél (t. i. tempó) töhlret futottak! Képzelje el, mit jelent ez," mikor az első Avus versenyen — in anno 1921 — Frízt v. Opel 128, 4 km.rel, akkoriban fantasztikus sebességgel futott ezen a kis gyűrűn és ezzel ideális versenypályává is avatta. A szófukarságáról ismert ember szájából a boldogságtól ömlenek a szavak. Program a verseny ekre — Mire törekednek ma a versenykocsiknál? — kérdéssel indul meg a beszélgetés. — Rekordra! Mely szóval természetesen a tökéletességet, elsőranguságot és versenygyőzelmet is ki akarom fejezni. De mindenek előtt könnyűség, az utón fekvés tökéletesítése, aerodinamikailag korrekt alakitás és legnagyobb gyorsaságok szükségesek. Ez a négy pont szerepel a: 1934—36-os automobilversenysport nagy fontosságú programjában. Tudni kell ugyanis, hogy a gépkocsiversenyzés fennállása óta ennek főirányitója a — program. Az első versenytől, mely' 1894-ben Paris—Rouen között volt, a gyárak minden évre egy tervezetet állítanak fel, melybe a javulásra szoruló dolgokat veszik be a tökéletesítés és gyorsaság fokozásának érdekében. így' jutottunk el a fordulatszám növelésén, a hajtóanyag használatának csökkentésén, a kocsi könnyűségén, négy kerékféken, kompressión át a cseppformáig és a mai „négy pontig“. v Az „ezüst nyilak“ Általános dolgokról beszélt. Kérem, mondjon valamit a Mercedes versenykocsiról, mellyel az idén Fagioli győzött ezen a pályán. — Sikerünket tulajdonképen a ,,Führernek“ köszönhetjük, ki az automobilsport tervszerű elősegítésével juttatott minket is győzelemhez. .4 német versenykocsik építése stagnált. Az ő kezdeményezése tette lehetővé, hogy 1934-ben megint versenykocsikat építhettünk és starthoz állhattunk. Uj kocsiainknál mindenekelőtt a franciák és olaszok több éves előnyét kellett behoznunk, mig „ezüst nyilainkat" megépíthettük. Ezeknek súlya 750 kg. A motor sorban nyolc ci- linderes függő szelepekkel. Acél konstruk- j cióju cilinderek, milyeneket Daimler—Benz I használt több éves tapasztalat után repülő- j gépeknél. Négyliteresek és több mint 300 1 lóerőt fejtenek ki. A kompresszor vertikálisan van a cilinderblokk előtt elhelyezve. A gyújtás Bosch mágnessel, Bosch gyertyán át történik. Négy menetesek, drótküllős kerekekkel, „Conti “ gumikkal. Több értékes nemzetközi győzelem után a sebességi rekord- kísérletek a Budapest melletti gyóni pályán koronázták meg fáradozásainkat. Carracciola futotta ki ott a legnagyobb sebességet 320— 855 km. óránkénti sebességgel. Ezzel a Mercedes—Benz lett a világ leggyorsabb verseny- kocsija. Fagioli, az idéni győztes Fagioli, az 1935-ös Avus győztese. Fővonása. a győzelmen kivid, hogy mig más versenyzők 2—3-szor. sőt négyszer is cseréltek gumit, addig ő lefutott liz kört, 200 kilométert, anélkül, hogy gumidefektje lett volna, mit ésszerű vezetésének és nem kevésbé szerencséjének köszönhetett. Neubauer főmérnök beszél helyette, mert éppen átöltözik. Harmichét éves. Motorversenyzői karrierjét motorbiciklin kezdte. Salmsonon, Maserati in és Alfa—Romeo gépeken jutott cl 1933-ban az olasz győzelmekig. 1934-ben került a Daimler—Benz müvekhez. Ü a felnövő fiatal német versenyge- neráeió mintaképe, ki nagy versenvlapaszta- latával kiválóan tudja vezetni az egyiiléses könnyű versenykocsikat. Fagioli kiváló ember és mindig vidám jó barát. A szerencsés v. Brauchitsch A legszorgalmasabban készül a versenyekre v. Brauchitsch, ki itt legfiatalabb, mint ember, de mint versenyző a legrégibbek közé tartozik. Éppen érdekes esetet mesél el versenyzői élményeiből: — Mikor a Mercedes versenykocsikat az olasz autóutakon próbáltuk ki, mert Németországban a hó és jég minden tréninget lehetetlenné tett, éppen 250-es tempóban szá- guldtam, egyszerre egy kő átüti az egyik hátsó gumit. Kilencszáz méteres „keresztbe* fekvős“' menés után lestoppoltam a kocsit, snélkül, hogy valami bajom történt volna... — Tudjátok — folytatja egy közbevetett kérdésre —, ha nekem valaki tiz nappal az- ţlott azt mondja: Az ember mindig el kell legyen készülve egy gumidefektre — azt mondtam volna: Nem létezik!. . . Nálam még sohasem történt meg. Viszont, ha valaki azt mondja, hogy 250 km.-es tempóban egyik gumija szétmegy, azt felelem: Annak az embernek vége ! ... És látjátok, éppen velem történt meg, hogy tényleg defektet kapott a gumim és a 250-es tempó dacára, mégis elmesélhettem ezt az élményt. Az egyik kicsit kételkedőén bámuló kiváncsihoz odaszól: — Próbálja csak meg versenykocsival legnagyobb tempóval egy tarlón keresztbe száguldani! Geier Geier száraz és szerény ember. A Mercedes—Benz kocsik készítésénél és befutásánál már részt vesz, mint technikus. — Fiatal gyermek voltam, mikor versenyekre kezdtem készülni. 18 éves koromban Wiesbaden mellett, hegyiversenyen nyertem az első dijat motorkerékpáron. Csak később ’ kerültem kocsira és Bugattin futottam. Igyekezni fogok ezeken a gépeken is dicsőséget szerezni. Startjainál tanusitolt technikája és kitartása lehetővé is fogja ezt tenni, ö az utánpótlás reményíeljesebbjeihez tartozik. Ezalatt előgurulnak a gyár nagy szürke teherkocsijai, melyek olyanok, mint egy-egy hatalmas butorszállitó autó. Az „eziist^ nyilakat“ vigyázva betolják. Sok sikert! És elbúcsúzunk. M. E. Pinkász, a távbeszélő Ez a Pinkiíz nem telefonkészülék, hanem élő j éi hangos (főLcg hangos) távbeszélő, aki Clujtól, ahol felszáll a vonatra, elkezd beszélni, egészen i vasárnapi kirándulásának céljáig. Ez. a cél két és félórányira van Clujtól, s Pinkász. átbeszéli a távot rajongó ifjú hallgatóinak, akik percenként lelkesednek: Nahát ez igazán remek! Mic'oda szellemes ember ez a Pinkász. Pinkúiznak kék inge van, irtózatos bő, bugy. £: gyos térdnadrágja s kacér basque-sapkája. Csoda hangja van és páratlan beszélőképcssége. Kifejező ereje, választékos modora van Pinkárznak s ha regényt írnék róla, az lenne a könyv cimc: Pin. kász ur utikalandjai. Mert Pinka /. utikalandjai rendkívüliek, nincs az a Sven Hédin s az a Scott kapitány, aki kü. lonbckkcl dicsekedhetne, igaz, hogy Sven Hédin például nem Tărgu-Mures és Oradea és Ploeşti és Cernăuţi körül élte át ezeket a kalandokat, mint Pinkász, akivel csodálatos dolgok történtek ezen az útvonalon. Megtörtént vele például, hogy ő a Tárgu-Mures.i vonaton volt, a jegye egy másik vonaton, s a csomagja a harmadikon. — Azt mondja a kalauz — igy meséli Pinkász, — hogy ő ilyet még nem látott és ő (úgy mond. ja eső, és helyett az ő-t parányi hanyag nyögés, sei), hogy ő ilyen hidegvért se látott, mert meg se rezzentem, egy arcizmom se rânduit abszolúte, éső direkt fölényes voltam, mert az idegeim unberufen nyugodtak, éső higadtak... A higgadt idegzetű Pinkász tovább beszél. — Egyszer felszállók, a bét harmincasra, ott ül egy disztingvált hölgy három gyerekkel. Végigtársalogtuk az utat, a gyerekek egymás kezéből kapták ki a csokoládét, nem volt bennük semmi kollektív érzés, szerintem a rossz pedagógiai irány. Éső, mikor leszállunk, a hölgy, ideadott két gyereket, három csomagot, mentem, éső izzadtam éső csurgott rólam a viz éső a hölgy Bergsonról beszélt, fantasztikusan müveit volt. Képzeljétek, a Bergsont hallgatni éső csipkedni éső válaszolgatni éső mindez akkor, mikor két percem van az átszállásra... Pinkász sóhajt, előadást tart Bergsonról, vonatokról, Közép.Ázsiáról, Rabindranath Tagore. ról, kollektivitásról, mindezt úti kalandjai közé szorítva, élvezve önmagát, választékos kifejezéseit, ragyogó mondatait — népszónoknak termett a Pinkász, aki, mikor elhagyja a fülkét, olyan csendet hagy maga után, hogy a vonat zakatolása parányi sóhajoknak tűnik az előbbi távbeszélés helyén, úgyhogy PinJcáiszra igazán büszke lehet a mamája. (M. L.) Rablóvilág Soroca-megyében. Bucuresti- ből jelentik: Borzalmas rablótámadás történt a Soroca-megvei Valticeni vasúti állomás közelében, hol négy álarcos rabló az utón B. Richter és M. Bereu kereskedőket megtámadta és mindenéből kifosztotta. A rablók borzalmasan megkinozták áldozataikat. A csendőrség erélyes eljárást indított a rablók kézrekeritésére. áRNGLD ZWEIG: GlIiâOllESTER PANTHEON PROPAGANDA: Válogatóit reprezentativ könyvek OLCSÓ KIADÁSA Ferber, Edna: Cimarron Földes Jolán: Mária jól érett Lewis, Sinclair: Babbitt Lewis, Sinclair : Sam Dodsworth Európában (kettős kötet) Németh Andor: A párisi kommiin (1871) Smedley, Agnes: Magányos asszony Wells, H. G.: Tuno Bungay * A szenvedélyes barátok Zweig Arnold: Grisa őrmester (kettős kötet) Zweig, Stephan : Marie Antoinette (kettős kötet) Ára kötetenként: vászonkötésben 92 lei, kettős kötet 125 lei LEPAGE-ná), CLC1 Postán utánvéttel. Kérjen teljes Pantheon jegyzéket
