Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-08 / 105. szám

* — r r i.PN7 MIT IR A ROMÁN SAJTÓ A SkiHi.» mérlege, Regény Nkolák. Feltételek. Akarat. F'Aprimárok i értékek. VREMEA: \.- egyik újság u/t irta, hogy mi. ti- io én az iii Skoda igyuk is felvonulnak Nem ray.'/ doi y, e?, hadi! lássa .1 nép. nme ad­unk milliárdokui. Azt tanácsolnák. hogy ai |>ar- «menti vizsgáló bizottság tagjai is cs.itlakozza- .ik .1 dis/jnenetlu- . Néhány tná/sa papin tegye­nek egy szekérre, f -.el jelképe?ve eljárásukat. S te feledjenek el egy nagy iibl.it is magukkal vin­ii' ,.Sok liiiIkS, semmiért!“ felírással. Néhány évtized múlva- a gyerek bácsijuktól kérni lógják: — Mond e! « Skoda.meséjct!... S a birs hozzá- kezd majd: — Hol volt, hol nem volt. volt egy. szer egy Skoda... — I s?.:: — Nincs tovább: Ez a Skoda-ügy meséje. ÎNDREPTAREA: Az oroszországi eszmék lég­körét elhagyva, Mihalache az erdélyiekhez érke­zett, midőn a két pari egybeolvadásit annak ide. lén kimondta. Mihalache igv az. északi-sark­ról egyenesen a déli-sarkra zuhant. Nem ismerte a történelmi múltat, a lelki és társadalmi icérdé. 'cke.t s a szegény Topoloveni-i tanító elhagyta azt a társadalmi osztályt, melyet vezetett. A 1 cmzc r i - pa ru sz. tpá rt életét valóságos regénynek lehet tekinteni. UNIVERSUL: Petőin marsall kérdezte egy la­koma alkalmával: „Már van iskolánk Isten nél­kül. lesz. vájjon iskolánk is majd haza nélkül?" Igen, — lesz iskolánk haza nélkül, mert a mun­kásság nem akar hazát. Nem ismerik csak « ..munkások hazáját“, mely’ a nagyvilág. A tanítók kötelessége, hogy’ ez ellen emeljék fel szavukat. DREPTATEA: Hogyan -adták el magúkat Lu- ou és Mihalache az idegeneknek, midón egyik ■ncs benne az idegen vállalatok igazgatóságaiban? Iţen. az esetben, ha a Dcrmata, vagy a Renner, cég vezetőségében helyet foglaltak volna! Úgy atszik, hogy a következő feltételeket kell 'gazol­ni a Vaida.csoportba való felvételnél: 1. Állam - polgárság Angeloff, Carianopol és a Garabcthoz. Hasonlóan. 2. Az idegen vállalatok igazgatósági •agságínak kétségbevonhatatlan igazolása. PATRIA No. I.: Minden nemzedék bizonyos eszmét akar megvalósítani, vagy legalább előké­szíti a talajt erre. S ha folytonosság mutatkozik a nemzedékek munkájában, akkor nem marad­hat el az ország fejlődése. Ezt a parancsot átérez­ve, hagyta ott Vaida a pártköteléket, hogy ké­zenfogva az uj nemzedéket, a harcot tovább ve­zesse a román elem felsőbbségének biatositásám. Chisinau.ban megmondta Vaida: „Nem várok semmit azoktól, ak:k az 5c évet betöltötték. Ti fiatalok nem tudtok másutt, csak itthon megélni, nem tudjátok változtatni hazátokat és nemzeti­segeteket. Akarjatok élni és élni fogtok. Tanul­jatok meg azt, hogyan kell románnak lenni és ezt akarni.“ VIITORUL: Legtöbb üdülőhelyünk valamely városhoz, vagy községhez van kapcsolva költség- vetés szempontjából. Ezért történik gyakran, hogy község: kiadásokra forditják a fürdőhelyek bevételét. A közigazgatási törvény tervezetében tehát intézkedés történt oly irányban, hogy’ kü­lön primárt nyerjenek ezek az üdülőhelyek. -— Ezek aztán csak szépítéssel és speciális kérdések­kel foglalkoznak. Az egy vidéken lévő fürdő, helyeknek és üdülőhelyeknek megadjuk azt a jogot is, hogy fogjanak össze és közös főpri- márt válasszanak. MIŞCAREA: Azt a h irt közük, hogy május 10-evel uj kitüntetést alapítanak. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy’ a kitüntetések csak érdemekre "onatkozhatnak oly esetben, midőn a közönsé­ges mértéket jóval felülmúló egyéni tulajdonsá­gokkal rendelkezik valaki. A parlament tagjai­nak nem a kitüntetés emeli tekintélyét, hanem az a magatartás, melyet a nagy állami feladatok megoldása közben tanúsítanak. Fel kell emelni az első osztályú értékeket és nem szabad az igazi tehetségeket pusztulni hagyni. Érdekes újdonság! Corii Cäsar: Epzséiet 45 javarészt ismeretlen képpel és fény­képpel. A legendás királyné hátrahagyott ira ai, leányának naplója és egyéb eddig ismeretlen naplók és fel'egyzések alapján. 460 oldal, gyönyörű hófehér papiron, íz­léses vászonkötésben lei 215*— az ELLENZÉK hösiyvosztátyában Cluj, P. Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Szenzáció ! Salát földién leiízével ütött ék le a gazdát a garázdálkodó juhászok 1'(i. .SACI 'KSC. (Az Ellenzék liulósilójutói.) Vz. utóbbi időben beállotl esőzések miatt a jiilmyájiik még mindig nem mentek fel a havasra. Egyik falu határától a másikig ván­dorolnak, nagy pusztításokat okozva az őszi vetésekben anélkül, hogy megrendszabályoz- nák őket. Ahol végigvonul a nyáj, kivész minden s a zsendülü fű és gabona helyéi sárlenger jelzi. Hosszabb a tatárjárásnál mondják az emberek. A kárt azonban a leg­több esetben senki sem téríti meg. S ha valamelyik magános gazdában több a bátor­ság, mint az ész és a maga igazát meri védeni, félholtra verve szállítják he valamelyik kórházba. lEzek a kihágások és bűntények napiren­den vannak, de erélyesebb intézkedés még mindezideig nem történt a hatóság részéről. A szabadon garázdálkodó juhászok ennek következtében mind mngabizóbbak és vak­merőbbek lesznek. A juhok közül alig kilátszó pukuiárkülyük is már Budapestre küldi a felháborodot­tan tiltakozó gazdát.- Vidd magaddal, ami a földön marad, de a föld nem a tiéd, az a miénk. Mintegy két bele megírta az Ellenzék, hogy Sanzieni határában vasvillákkal fél- holtra vertek a juhászok két határpászlorl, inert tilosban fogták őket. A napokban Co- vasna-n Csutak János gazdálkodó is a ve­tésben talált egy nyájat és amint indulato­san felelősségre vonla a pásztorokat. íizok szitkozódva nekirohantak. A közel GO éves gazda az utón várakozó szekere felé hát­rált. hogy a juhászok elől meneküljön. Itt azonban utólérte Fortuna juhosgazda és fej­szét emelt reá. Csutak látva az elkerülhetet­len ütést, védőleg maga elé tartotta halkar­ját. lEz mentette meg a biztos haláltól, mert 1'or tuna teljes erejével fejéhez vágott. Csutak hal­karja az ütés következtében eltörött, hom­lokán egv hatalmas seb. a kar azonban az ütés erejét felfogta, úgy hogy a koponyacsont halálos sérülést nem szenvedett. Fortuna a telt elkövetése után eltűnt, másnap azonban a csendőrség elfogta. Gyomor-hétbefegségekben szenvedők meggyó­gyulnak egy újonnan ieliedezett gyógynövénytől 10—15 esztendő óta szenvedő gyomor-bélbete^ek, gyomorfekély, ideges-emésztési zavarok, gyoinorsavtultengést, gyomorégés, hányinger, stb. emésztőszervi betegségek miatt évek óta kínlódó egyének rövid kezelés után teljesen meggyógyultak; ez bizo­nyítja, hogy a „GASTRO Du magát a betegség okát szünteti meg és tökéletes gyó­gyulást ad. A beérkezett eredmények alapján összeállított táblázatok az esetek 90—95 száza­lékos teljes gyógyulását tüntetik lel. A táblázatok azonban csak akkor volnának tökélete­sek, ha az összes betegek, akik a „Gastro Du-t használnak (még azok is, akik — eset­leg -— nincsenek megelégedve az elért eredménnyel, habár ilyenek csak elenyésző számban lehetnek), levelező lapon közölnék a „Gastro D“ által elért javulás mérvét. Az összes európai országok beküldték táblázataikat a gvógyszert előál itó ame­rikai intézetnek, tehát kérjük. Ön is irja meg véleményét a romániai vezérképviselő­nek: Császár Ernő gyógyszerész, Pharmacia Thoiss Bucureşti, Calea Victoriei 124, ahol 103 lei előzetes beküldése, vagy 123 lei utánvét éli neben a „Gastro D“ meg is ren lelhető. ÁDÁMCSUTKA Szép Ernő megírja a modern férfi léíekbe markoló regényét BUDAPEST, május hó. Szép Ernő, a halkszuvu, mindenki szivébe markoló, csön­des Írások brilliáns írója, legrégibb lakója ma a Margitszigetnek. Ö maga igv mondta el nekem a szigetre vetődésének históriáját: Aki sikra szállt azért, hogy ne en = gedjék el az adósságát . . . — Jövőre lesz huszonöt esztendeje annak, hogy idekerültem. Valósággal gyerek voltam még. Abban az időben két, tőlem nemcsak tisztelt, hanem imádott iró: Bródy Sándor és Molnár Ferenc, nagyon barátkoztak nyá­ron. Kijöttek ide a szigetre, a kisszállóba, amely akkor a csendet szerető irónép tanyája volt. Közölök azonban vagy az egyik, vagy a másik közben sem hanyagolta el az Ott­hon kártyaasztalát, magukhoz vettek engem az Otthon valamelyik sarkában hajnaltáj­ban, amikor én is lázasan igyekeztem túl­adni szerény keresetemen. Azt hiszem, hogy egy hajnalon, amikor kidobtak a lakásból, velük jöttem ki a szigetre és felváltva hol az egyiknek, hol a másiknak a szobájában a díványon húztam meg magamat. Lelkiisme­reti furdalások és gyönyörű madárcsicsergés közben aludtam el Bródy Sándor, vagy .Mol­nár Ferenc szobájában és ekkor lettem ra­jongó szerelmese a szigetnek. — A következő nyáron már magam bérel­tem egy picinyke szobát, nem mondhatnám, hogy pontosan fizettem a bért, de a sziget­nek Egerváry nevű bájos igazgatója-, nki annyira lisztelte az írókat, hogy még engem is tisztelt, a régi főhercegi kastélyban beren­dezett nekem két szobát és azóta — meg­szakítás nélkül — a szigeten lakom. Az írók és művészek közül hosszabb, vagy rövidebb időre mindenki megfordult itt, de voltak állandó lakói is a szigetnek. Szegény Krúdy Gyula, aki itt lakott tiz éven át, ma is hiány­zik. hogy nem látom sétálni reggel azt a gyönyörű szál embert, aki olybá tűnt fel, mintha egy jegenye indulna sétálni. Soha­sem bocsájtom meg neki, hogy meghalt . . . — Lakott itt aztán egy elfelejtett finom iró: Salamon Ödön, aki keveset keresett és nem fizetett. Az adóssága úgy felgyűlt, hogy egy napon az öreg József főherceg, Arany János barátja magához kérette és amikor az iró gérokkban megjelent nála, a főherceg zavartan arra kérte meg. fogadja el az adós­ságának az elengedését. Szegény Salamon Ödön e7.en módfelett megsértődött és egy jó órai rábeszélés után sikerült József főherce­get nagylelkű ajánlatának visszavonására rá­bírnia. Boldogan mesélte el „sikerét11 Sala­mon Ödön és azt mondta: „egy ur adós ma­radhat. de nem engedheti meg, hogy az adós­ságát bárki is elengedje . . .“ A virágok és a madarak szerelmese Szép Ernő rengeteget dolgozik. Verset álmodik, vezércikket és novellát ir, éjféltájban, vágj’ éjfél után jön haza, de reggel már ott ül nyitott ablakánál és rójja egymás alá finom betűit a fehér papírra. Az embernek ilyenkor önkéntelenül azokra a külföldi írókra kell gondolni, akik elmennek tengerparti villájukba és mialatt könyvet ír­nak, nem zavarja őket a kézbesítő, aki az adóintést hozza. A magyar iró sorsa, elte­kintve néhány kivételtől, nem ilyen irigy­lésremél tó. De azért a Szép Ernőt mégis iri­gyelni tudnám, ha egyáltalában lenne ben­nem irigység. Irigylem a két fekete szemét, amelyik álmodik mindig. Irigylem a homlo­kába csapódó haját, amivel csak olyan em­bereket ajándékoz meg az élet, akik hosszú esztendők után, még késői vénségükben is örök tavasszal telitik meg a lelkűket. Az ő kincsük: az álom, az éjszaka csillogó roman­tikája, ők szépnek látják azt is, amiben más ember nem talál soha és semmikor se szé­pet. Most regényt ir. Megfigyelem: órákig járkál egyedül ebben a földre álmodott paradicsomban. Megáll szótlanul a tavaszi virágok tobzódásában si- koltó tarka bokrok előtt, szeme elterül a zöld réten, mosolygása megcsókolja a falról le­csüngő lila akácokat, elbeszélget a nótázó madarakkal, akiknek megérti halkszavu be- ţ szedet. A szigeten a madarak neki énekelnek . . . ,,A könyvem két fedele közé sze­retném beleszoritani az egész vi­lágot“ Regénye folytatásokban jelenik meg. Nyár végére kijön könyvalakban is. Cime: Ádámcsutka. Mit jelent ez? Erre a kérdésemre igv fe­lel: — Az Ádámcsutka a férfit jelenti. Azt a férfit, aki 40 éves korában felfedezi az ádám­csutkáját. Észreveszi, hogy ez kinőtt. És et­től a perctől kezdve leskelődik kifelé-befelé, 1935 május 9. t nem tudja magát ícltulálni. Nmi tudja iia tal-e még, avagy öreg-»- már, Ix-nni van-- a legszebb íéi likőrben, avagy elérke/ett-e az öregség határára Az árláinesulkii: a mai fér fi, a regény, artvit róla Írok: a mai kor /»• gényc. A könyvem kél fedele köz»'- szerelném szorítani az egész világot. A regényem tel» lesz mindazokkal a nyomorokkal, komiku mokkái, amiket csak másokon veszünk ész re, de amikről a magunk becses ./«'mélyét illetőleg hallgatni szeretnénk. A regény hős»-; ningă az élei, amely lábújjhegyen suhan és múlik napról-napra . . . Hogy mi lesz a regényemben? Ezzel jó , lenne tisztában lenni . . . Az. egyes fejezeteket napról-napra írom. De magam is úgy vagyok, mint az olvasó, szinte várom mindennap a folytatást. Mindig azt irom meg, amit magamnak akár az olvasó előre elképzelek. A mese? Körül­belül annyi, hogy egy mai fiatal lány, aki nem túlságosan «okra becsüli az. ártatlansá- I gát, belekapaszkodik a 4f> éves ember nya­kába. Ez az ember aztán rájön arra, hogy nem olyan már az élet az ő számára, mint volt tizenöt-húsz évvel ezelőtt. Néhány harca támad a lelkiimeretével. A végén aztán a helyeit, hogy leterítené a kívánatos zsák­mányt. férjhez adja a lányt egy nekivaló, derék, becsük!«*; fiatalemberhez, olyanhoz, aki a lányba halálosan szerelmes ... ,— Most pedig bocsásson meg, megyek, hogy megírjam a holnapi folytatást . . . Parii Jób. Legyen tehát harc — irja a bánáti svábok tapja TIMISOARA. (Az Ellenzék tudósítójától.) \ timisoarai magyar párt egyik tagozatának Pacha püspök ellen hozott határozatával kapcsolatban a bánsági svábok lapja, a Ba- nater Deutsche Zeitung következő sorokkal jelenti he. hogy sváb részről fölveszik a har­cot a magyarokkal szemben: — Arra való tekintettel, hogy a magyar sajtó nemcsak Timisoarán, hanem máshol is az utolsó napokon koncentrált támadáso­kat indított, melyek nemcsak a püspökség vezetését, hanem a német katolikusokat is igaztalan állításokkal hamis világításba he­lyezik, továbbá arra való tekintettel, hogy a bánsági magyar párt. tehát egy nem katoli­kus, hanem tisztán politikai szervezet ezeket a támadásokat magáévá teszi, sőt továbbvi­telüket is bejelenti, eddigi tartózkodó maga­tartásunkat föladjuk és a fölvetett kérdések­kel ezután részletesen fogunk foglalkozni. Mozgósziniiázak míisarai SZERDA: CAPITOL: Ma utoljára: Silvia Sidnev-vel a VÖRÖSBÖRÜ ASSZONY. Csütörtöktől BARCAROLA. Fősz. Gustav Fröhlich és Lida Baarowa. EDISON: I. SZERETLEK TÉGED. Csoda­operett. Fősz. Liane Haid, Georg Alexan­der, Szőke Szakáll. II. TENGERI FAR­KAS. Jack London regénye után. Milton Sils-el. MUNKÁS-MOZGÓ: 6 és 9 órakor: I. A LEG­SZEBB TANGÓ. Fősz. Willy Forst, Ve­rebes Ern»5, Mindszenthv Tibor. II. ÖNAGYSÁGA KÉT FÉRJÉ. Fősz. Wer­ner Fütterer, Georg Alexander. ón(UU/yhbtöA' Ara 53 lej. - Kapható az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, P. Unirs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom