Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-24 / 117. szám

r p r; i pn z fix m mioe - szövetkezés Érlelődik az ókirályságbeli kisgazdák erdélyi tanulmányutjának terve Ciomac vezérfeliigyelö erdélyi mezőgazdasági kérdésekről CLUJ, május 22. Az erdélyi mezőgaz­daságot érdeklő) aktuális kérdésekről Ciomac erdélyi mezőgazdasági vezért el­ügyelő a következő felvilágosításokkal szolgált: A földművelésügyi miniszter részletes programot dolgozott ki. Románia mező- gazdaságának fellendítése érdekében. A felvetett elméleti kérdések megvilágítása után az egész vonalon megkezdődött a gyakorlati alkalmazás útbaigazítása. Le­hetővé fogják tenni többek között az óki- rályságbeli kisgazdák erdélyi tanulmány- utját. Évente bizonyos számú regáti kis­gazda fogja az erdélyi és bánsági kisgaz­daságokat felkeresni, ahol az itteni fej­lett kisgazdaságokban fognak dolgozni. — Az erdélyi gazdasági iskolák a gaz­dasági krízis ellenére állandó fejlődést imitttnak. A mezőgazdasági iskolák nö­vendékei szorgalommal és fegyelmezett­séggel törekednek a mezőgazdasági kul­túra elsajátítására. Érdekes, hogy a gyümölcstermelési és kertészeti iskolák a mai ifjúságot inkább vonzzák, mint az általános földműves iskolák. A magán­gazdasági iskolák elismerésre méltó, ha­talmas munkát végeznek. Nagyrészt ki­sebbségi irányítás alatt állanak és mun­kásságuk révén jó hírnévnek örvende­nek. A magyar kisebbségi földműves is­kolák a Cristur-i és Jernut-i. a szász gaz­dasági iskolák Feldioara-i, Medias-i és Bistrita-i kitűnő eredménveket mutatnak fel. — Az erdélyi mezőgazdaság jelenlegi helyzete kielégítő. A vetéseket idejében elvégezték. Úgy az őszi, mint a tavaszi vetések szépen fejlődnek. A tavaszi ára­dások aránylag minimális, de a május elejei fagyok a konyha és gyiimölcsker- tekben nagyobb károkat okoztak. Az állattenyésztés terén is javulás van. Az állategészségügy helyzete kielé­gítő. A gazdasági krízis éveiben az erdé­lyi földművelő példás türelmet tanusit. Igénytelensége folytán a válság romboló hulláimul nem érzi olyan érzékenyen, mint más országok gazdálkodói Az erdélyi mezőgazdasági kamarák hivatásuk magaslatán állanak. Sz.erepkü iáik a közeljövőben ki fog bővülni, ugyanis a földművelésügyi minisztérium tervei szerint a jövőben minden kamara mellett vándor gazdasági iskola log mii küdni. A vándoriskola vezetője szakkép /(át, diplomás gazda lesz, segítőtársai és szakelőadók a kamara körzetébe tartozó állatorvosok és gazdasági felügyelők lesz­nek. Az állatorvos jelöltek és a gazdasági akadémisták gyakornoki idejüket a ván­dor gazdasági iskoláknál is eltölthetik A vezetőség ezenkívül falutanulmányt is köteles végezni. Az Astra kulturegyesület szociológiái szakosztályától nyer ezen a téren erkölcsi támogatást. F téren az Astra fogja támogatásban részesíteni. Az almazacskózás tanulságai Mult heti rovatunkban szó eoett Szisz Árpád Aiud-i tanár eredményes kísérleté ről az aim.ék zacskózása terén. Most rész­letesen tájékoztatjuk olvasóinkat a kísér­let egész menetéről a szakember leírása alapján. Szász Árpád Aiud-i tanitóképzőintézeti tanár az 1934-ik évben a Növényvédelem cirnü folyó­irat Útmutatása alapján 3000 darab különböző fajú almán, saját gyümölcsösében és a saját maga előÖíllitotta papírzacskóval kísérletet folytatott a gyiimölcszacskózás terén. A zacskózás erdélyi vi­szonylatban a legkitűnőbben sikerült. A bezacs- kózott almák 95 százaléka féregmentes és óriási súlyú lett. Például a Jonathánok között nem volt ritka a 30 dgramm súlyú sem, a fehér al­mák még nagyobbra megnőnek, azonban a Jo- náchánon és fehér Kalvillon. Londoni pepí-nnen kivül más fajok nem igen érdemlik meg a nagy­bani zacskózást. Megjegyezni kívántatik, hogy az 5 százalék férgesedés is a zacskózás előtti időből származik. A zacskózást akkor végezzük el, ami­kor az alma a diónflgyságot már elérte. A zacs­kót, amelyet azonban csak házilag lehet előállí­tani csomagoló vagy a még annál is durvább bar­na papírból — és pedig egy nagy iv cső­Fénz nélkül indult s az első évben 353 ezer lejt fizetett ki a „kézdi szövetkezet“ TG.-SACUESC. (Az Ellenzék tudósitójá­tól.) Alig egy éve, hogy néhány lelkes ember kezdeményezésére megalakult Tg.-Săcuesc-en a Kézdi Általános Termelő és Értékesítő Szövetkezet. Az indulásnál csak egy pár ember nekibuzdulása volt az egész szövet­kezet, habár a vidéken rendszeresen beveze­tett ismeretterjesztő előadások a szövetkezeti eszme hirdetői és terjesztői már évek óta. De az a száz és egynéhány összeverődött tag is inkább csak a vezetők személyi és anyagi fedezetében bízott, mert a falusi em­berek jóindulatával — főleg a múltban — sok visszaélés történt a szövetkezetek neve alatt. A termelés és értékesítés minden ágát magához ölelő uj szövetkezet tehát a biza­lomkeltés és bedolgozás első évében csak a tej értékesítését és feldolgozását vette fel programjába. A vidék tejfölöslegét szedte össze és dolgozta fel, szinte kizárólag csak az a tej jött be a szövetkezetbe, amit más­kép a gazdák értékesiteni nem tudtak. Nyolc hónap alatt 353.601 lejt fizetve ki a gazdák­nak ezért a tejért. A szövetkezet a tej nagy­részét vajnak feldolgozva vitte piacra. Bucu- resti-ben jelenleg a „kézdi vaj“ a legkere­settebb. A szövetkezet vasárnap (19-énl tartott közgyűlésén elhatározta, hogy működési te­rét az idén a speciális székely túró (kászu túró) készítése, valamint a baromfi és tojás értékesítésére is kiterjeszti. És remélni le­het, hogy jövőben már a gabona és fa érté­kesítését is felveheti programjába. Mivel a vezetőség egv évre szóló megbízatása lejárt, a közgyűlés újból megválasztotta igazgató­elnökévé dr. Sólyom Miklós földbirtokos­ügyvédet, igazgatósági tagoknak: Kovácsy Bálint, Bogdán Károly, Vargyassy József gazdálkodókat és Paál Lajos ref. lelkészt. Felügyelöbizottsági tagoknak: Sólyom Béla plébánost, Mara Balázs gazdálkodót, dr. Molnár D. Emil és Laczkó László dr. ügy­védjelölteket. magoló papir tizenhatos részéből, amely nagy­ság a félkilós staneszliknek felel meg. Jó volna a barna sóstaneszh s, azonban ezek a gyári zacs­kók nem bírják ki az esőt és a ragaszt is mail el­málLanak. A zacskózást Szász Árpád sajáckezüleg végezte és naponta bekötött 600—700 darabot és pedig úgy, hogy a papírzacskó száját kissé megpuhitva a kis almát lefelé nyomva annak szárára rákö­tötte raffián»k) vagy pamutnak a segítségével. A fclkütúsnél egy bizonyos százalék letöredezik, még a legóvatosabb bánásmód mellett .s. A bezacskó- zott almák egy darabig a zacskózaclannal egyen­lően nőnek, de midőn a zacskózatlan befejezte növését cs pirosodni kezd, amidőn jönnek a me­legebb augusztusi napok a zacskózott túlszárnyal­ja növésben és másfél akkoru nagyságot is elér, mint a bezacskózatlan. Leszedés előtt a zacskó kötelékét fölvágjuk és a zacskót levesszük, még egy hétig a fán hagy­juk az almákat, amikor is lehető leggyönyörűbb narancsszínű, kiváló izü, nedvdus, óriási Jonnat- hánokat és fehér Kálvilokat nyerünk. A tasakolt Jonathan szépségére és jóságára jel­lemző az, hogy ict Aiudon 30 lejes kiiogramon- kénti árban kelt el. Az almának úgy a minősége, mint nagysága és szépsége, valamint zamatja arra ösztökélték a kísérletezőt, hogy ebben az évben ismét nagyobb mennyiségben tasakoljon be almát, de csak Jo­nathan* és csak igen kis mennyiségben Fehérkál- villokat, Londonit. Mindazok, akiket a dolog ér­dekel. kísérletezzenek vele. Itten alább adom Bu­dai Józsaf geológus tanár ragasztó receptjét és pedig az adagot 6coo darabra számítva. 400 gramm (négyszáz) keményitőport rooc gramm (ezer) hidegvízzel jól összekeverünk. Ez­után 40 gramm (negyven) asztalosenyvet 1800 gr. (ezernyolcszáz) vízzel megfőzünk és ha ez meg­főtt, akkor ezt a keményitőpor keverékbe továb­bi melegítés közben, vékony sugárban beleöntjük és mindaddig keverjük, mig a keverék megcsiri- zesedik. Megcsi tízesedéi után a keveréket levesz- szük a tűzről, 400 gr. (négyszáz) vizüveget adunk hozzá. Végre az egész keverékhez 400 gr. (négy­száz) terpentint öntönk és addig keverjük, amíg a terpentin teljesen eltűnik. A ragasztót vékonyan kenve használjuk föl. NŐI DIVATLAPOK legnagyobb vá* lasztéka az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. If.7 5 ffli/ui 2 4. I'rimaria Municipiului Cluj No. 14071, if>. Mat 1935. HIRDETMÉNY. CLUJ váróé telekkönyvinek átalakításával kap­csolatosan a Város Polgármesteri hivatala 2374/ 1934. !,/ím jlau elhatározta Cluj—Mánistur ha­lárának újbóli kataszteri feiméréV-t, amely mun­kálatokkal együtt fog járni a tcAckkünyvck cgye- •átésc is. A munkálatok már folyamatban u van­nak A felmérendő határ a kövekező területek­ből áll: 1. Cordos. 2. Hója mögött- 3. A Donáth- uti szellők, kezdve a Török vágástól, egészen Flo- rcsti határiig. 4 Donáth-ut és a Szamos folyó közötti parcellázott terület. 5. Szamos folyó és a Gjlău-i országút közötti azon terület, amely a Mezőgazdasági Akadémia majorjától Floresti ha­táráig terjed. 6. Az az egész külsőség, amelynek határai északról a Gilau-i országút a ..Zöld sap­káig“, nyugatról FI or esti község határa, délről Ciurila, Micesti, Vâlcele és Felcac községek határai és keletről Cluj város régi határa. A Polgármcs- reri hivatal a kataszteri felmérések megszervezé­séről szóló törvény értelmében szigorú miheztar­tás végett és a későbbi esetleges kellemetlenségek elkerülése végett a következőkre hívja fel az ér­dekeltek figyelmét: a) A fent hivatkozott tör­vény 18-ik szakasza és a végrehajtási szabályren­delet 37-ik szakasza alapján felhívja az érdekelt tulajdonosokat, hogy birtokaik határait látható jelekkel jelöljék ki (kerítéssel, kövekkel, cövek- kel.) b) Ezen törvény 14-ík szakasza és a szabály­zat 27-ik szakasza értelmében a kataszteri mérnö­köknek és az általuk a munkálatoknál alkalma­zott személyzetnek joga van minden területet bejárni, amit küldetésük teljesítése érdekében szükségesnek látnak. Ugyanazért a tulajdonosok és birtokosok kötelesek szabad közlekedést en­gedni m nden helyre és pontra, ahová a mérnökök határjeleket, sokszögmeneti és háromszögelési je­leket elhelyeznek és pedig mindannyiszor, ahány­szor ezt a mérnökök a felmérési, a felülvizsgálati és ellenőrzési munkálatok érdekében szükségesnek látják, c) A vonatkozó szabályrendelet 26-ik sza­kasza értelmében a Polgármesteri hivatal még köztudomására hozza a lakosságnak, hogy mind­azok, akik az ezen munkálatok folyamán elhelye­zett sokszögmeneti, háromszögelési jeleket vagy hacáírcövekeket, stb,. helyükből kimozdítanák vagy tönkretennék, a büntetőtörvény-könyv szerinti szigorú büntetésnek teszik ki magukat. Ezen fe­lül kötelesek megtéríteni úgy az okozott káro­kat, valamint a jelzések helyreállítási költségeit is. d) Minden egyes szakasz felmérési határnapja lesa az érdekeltek tudomására hozva és pedig azon célból, hogy a helyszínén megjelenve, egyfelől megjelöljék a mérnöknek a birtokaik határait, másfelől, hogy megállapítható legyen a ténylegc tulajdon és birtoklás, e) A felmérési munkálatok elvégzésével rfj- Friedrich M. Károly tagositó mér nők van megbízva, akinél a vonatkozó felvilágosí­tások beszerezhetők és pedig irodájában: Strad. Romei No. 11. (volt Eperjes-utca 11. szám) na­ponta délután 3-tól 7-ig. Cluj, la 16 Mai 1933. Preşedintele: Comisiei Interimare. Şeful serviciului Tehnic: Ing. Ciortea, s. s. M A U VÉGE Az Athenaeum uj 66 lejes regénye. Kapható az Ellenzék könyvosztá­lyában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám ERDÉLYI SZEMMEL 1 A M E R 1 Mi BAI 1 “TI 1 IRTA : PAPP , J. JÁNOS Ma tehát valaki cseléddel magát reggeltől estig — vagy esetleg éjfélig ki akarja szolgáltatni, annak leg­alább keltőt-hármat kell tartania. Azonban az ame­rikai lakásberendezések mellett (kisebb háztartásnál) a cseléd csakugyan fölösleges, mert minden lakásban központi fűtés, állandó melegviz, mosó és mosogató felszerelés (a konyhán), telefon, ételhulladék — le­dobó, fürdőszoba és jégszekrény is. A lakások parkettesek, az előszobákban és kony­hákban márvány vagy terrazó van. Az üzletekben mindenféle konzervek, főzelékek és koppasztott majorság, sőt még kész sültek is kap­hatók, úgyhogy a háziasszonynak vajmi kevés dolga van a főzéssel. Emellett vannak lakástisztitó vállalatok, melyek csekély fizetésért a lakást minden héten alaposan ki- kitakaritják. Miután még vacsora után egy kicsit elbeszélget­tünk az otthoni dolgokról, elindultunk a moziba. Ez alkalommal újra a Radio City Musiehallba mentünk. Most egészen uj rr^isort láttunk. Újra éjfél volt, mire hazakerültem. A barátom és felesége gyalog a szállodáig kisértek, onnan azután ők a földalattin ha­za indultak. Másnap Gajzágó barátom 9 órakor már jelentke­zett hotelemben. Azután elmentünk együtt a nagy múzeumot megnézni. A new-yorki muzeum nagyon hasonlít a chikagóihoz, az előbbiben azonban sokkal több egyptomi szobrok és más műkincsek vannak. A legértékesebbek azonban itt a sok szép példány­ban látható praehistorikus állatok csontvázai. Azután van itt egy óriási kitömött bálna is. Ez a circa 24 méter magas termet egészen betölti a testével. Végül meg kell említsem azt a két óriási mete­orkövet, mely azt hiszem a legnagyobb a földön. Az egyik volt vagy 8—10 köbméter és több mázsa sú­lyú, mig a másik egy korongalaku nagy meteor, en­nek átmérője lehetett vagy másfél méter. Miután há­rom és fél órát eltöltöttünk a múzeumban, elindultunk hotelünkbe, hogy megebédeljünk. Ma ugyanis barátom az én vendégem volt. Délutáni programunkba felvettük, hogy ketten (elmegyünk a 102 emeletes felhőkarcolóra, hogy újra kiélvezzük ezt a gyönyörű kilátást. A felhőkarcolóra a belépti díjért két személy után 2 dollár és 20 centet fizettem. Onnan lejőve el­mentünk a 7-ik Avenuebe, ahová barátom feleségének ketten rendez-voust adtunk. Estére programba volt véw a magyar csárda, amely ettől az Avenuetől nincsen messze, úgyhogy oda gyalog is elmehettünk. Itt egy asztalnál megtelepedtünk. A bemondó egy csikós ru­hába felöltözött pirossapkás férfi volt, aki előbb ma­gyarul, azután angolul konferálta az egyes varietészá- mokat. De az angol nyelvvel ugylátszik hadilábon ál­lott, mert Gajzágóné sokat kacagta, hogy milyen cif rán beszéli az angol nyelvet. Itt hallottunk cigányzenét és táncoltak csárdást körmagyart, zsigelést, azután énekeltek népdalt és an gol dalt is. Amig mi ott voltunk, kétszer ismételték meg a programot. A helyiség akkora lehetett, mint egy nagy polgári étterem. Az asztalok tömve voltak, az újabb vendégek már az eLfoglalt asztalokhoz ültek. Beléptidij nem volt, ugylátszik ez be volt tudva az ételek áraiba. Mi finom bécsiszeletet ettünk, azonkívül sajtod és fekete, kávét rendeltünk. A tulajdonost Zimmermannak hívták. Szóba ele­gyedtünk vele és kérdeztük, hogy megy a csárdája, mire ő azt mondta, „nagyon meg vagyok az ered­ménnyel elégedve“. Miután kifizettük a cechiinket. egy autón kimentünk a hajóállomásra, mivel aznap éjjel kellett Európába elindulnom. (yége következik,) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom