Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-22 / 115. szám

Er f FW7ft* 193 5 mái»» 22. KOZCAZDASAG ULÜll1 I | -.-mm^*UW*STV / ' Románia—Magyarország—Ausztria jegybankjai kezet fogtak BUCUREŞTI. (A/ Ellenzék táviratit.) Cxr. Duuűtrrscu, a Bunca Naţionala kormányzó­ja most érkezett vissza Bázelből, hol a jegy­bankok nemzetközi értekezletén vett részt Románia képviseletében. A bankkormányzó a következő nyilatkozatot adta a sajtónak: Azzal a benyomással utaztam el Bázel­ből, hogy a világ a pénz. stabilizációjához ra­gaszkodik. Ezt a kérdést azonban nem lehet addig véglegesen elintézni, inig a nagy hi­telt nyújtó államok: Anglia és Amerika nem rögzítik meg valutáikat. A két állam egyelőre harcot folytat egymással. A stabilizáción kí­vül az átutalási és külföldi kifizetések nehéz­ségivel volt elfoglalva a konferencia. Rámu­tattam n romániai nehézségekre és hangsú­lyoztam a fizetési egyezmények módosítá­sának szükségességéi, hogy a meglévő hely­zethez. alkalmazzuk ezeket. Ugyanakkor a magyar és osztrák jegybankokkal megegye­zésre léptünk oly ('élből, hogy Románia, Ma­gyarország és Ausztria három jegybankja egységes eljárást követ az egyes valuták ár­folyamának irányítására nézve n jövőben. Amig eddig magánosok kezében volt az ár­folyamok irányítása, ezután hármas meg­egyezés fogja ezt előírni. Nemzetközi pénzügyi körökben mély be­nyomást tett az egymásra utalt három or­szág jegybankjának összefogás*. Prága—Páris—Berlin szerepe Románia háztartásában BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától-T Politikai körökben nagy érdeklődéssel tár­gyalják Antonescu pénzügyminiszter külföldi utjának eredményét. Az Adeverul megálla­pítja. hogy ugv Prágában, mint Parisban ugyanazt az érvet hangoztatta Antonescu mi­niszter: — A szövetséges viszony nagy had­felszerelési befektetést ir elő Románia részé­re. Mindazt, amit nem lehet belföldön előál­lítani. ennek folytán a szövetséges országok szállítsák az állam részére. Nem áll azonban kellő mód rendelkezésre a kifizetésekre és igv csak áruval fizethet Románia az idegen árukkal szemben. Amennyiben ezt nem fo­gadnák el — Írja a lap — kénytelenek len­nénk azokhoz az államokhoz fordulni, me­lyek nem utasítják vissza ezt a feltételt. Prágában bizonyos kifogásokat hangoztat­tak ezzel szemben kezdetben. Később azon* ban sikerült meggyőzni a cseh kormánykö­röket az előbb kifejtett érvelés jogosságáról s így sikerült biztosítani a Skoda-cégnél és Sbroiovska-gyárnál tett megrendeléseket. Párisban — irja az Adeverul — a poli­tika és a katona nyomban figyelemre méltat­ta .Antonescu indokait. Gazdasági oldalon azonban —, mely a francia pénzügyminisz­ter személyében testesül meg — nem vették Antonescu szavait figyelembe s rámutattak arra, hogy a közelmúltban oly esetek fordul­tak elő, melyekben nem volt tiszteletben tart­va az adott szó szentsége. Antonescu nem terelte a tárgyalásokat sze­mélyi térre. Kimutathatta volna, hogy nem a jelenlegi kormány a hibás, de ezt nem tette, mintán nem a liberálisokat, hanem Romániát képviselte Parisban. Rámutatott arra, mily nagy áldozatot hozott az ország az utóbbi években. Az uj állami költségvetés 1 milli­árd 600 millió lej megtakarítást jelent s mégis 2 milliárd 600 millió lejjel emelték a közterheket oly célból, hogy az igy elért 4 milliárd 200 millió lejt a szövetség szolgála­tába állítsák. Ez annyit jelent, mintha a francia nép ma 10 milliárd frankot áldozott volna e célra. — Ami az adott szó megszegését illeti — irja az Adeverul — Antonescu rámutatott arra, hogy könnyű dolog az adott szót be­tartani akkor, ha egy ország gazdag. A fran­cia költségvetés hiánnyal zárul, mégis eleget tehet kötelezettségeinek, mert oly gazdag, hogy piacán mindig elhelyezheti belső köl- csöneit. Nem ilyen azonban a helyzet Romá­niában, hol mindent megtettek, amit emberi­leg meg lehetett tenni oly célból, hogy az állam teljesítse a vállalt kötelezettségeket. A lap szerint Antonescu végül mégis meg- gyöngitette a francia ellenvetéseket. Igaz, hogy nem tudott eredményt elérni, ennek azonban az volt az oka. hogy Flandin bal­esetet szenvedett, Laval pedig Moszkvába utazott időközben. A tárgyalásokat félbesza­kították s folytatni fogják rövidesen. Ellenzéki oldalon azt Írják, hogy egy libe­rális párton kivül álló vezető politikus uta­zik a napokban Párisba, hogy a francia irányadó körök rokonszenvét egy átszerve­zett kormány részére megszerezze. A lapok azt is leszögezik, hogy nem Gogáról van szó a jelen esetben. Ezekkel a tárgyalásokkal párhuzamosan Berlin hatalmas akciót indított oly irány­ban,, hogy Romániával kereskedelmi össze­köttetését uj megegyezéskkel kimélyitse.. Minden függő kérdést el akarnak intézni s hajlandók a német tőkével résztvenni a ro­mániai ipari üzemekben. A német-román kereskedelmi tárgyalásokra — amint ezt az Ellenzék megírta — Titulescu is felfigyelt s maga vette ezt az ügyet kezébe, midőn laká­sán a német bizottság tagjaival -tárgyalt An­tonescu pénzügyminiszter és Manolescu- Strunga kereskedelemügyi miniszter jelenlé­tében. A megbeszélésen azon követelések is szóba kerültek, melyekkel a GFR tartozik a németeknek. Az Adeverul szerint Titulescu mindenek előtt leszögezte, hogy nem állnm és állam, de magánosok közötti tárgyalás jellege van a bes zeige lésnek. A tanácskozá­sok sorún román részről megállapították, hogy terménytisztitó készülékekre és a pet- róleumiizemek kiépítésére van most az or­szágnak legnagyobb szüksége. A németek hajlandók mindkét irányban segítségre siet­ni s haszonrészesedés cimén terményt, illet­ve petróleumot kérnek. Ez. — a lap szerint — nem jelent majd semmi változást az üze­mek vezetésében. Az Adeverul értesülése szerint mindenek­előtt a Creditul Minier petróleum-vállalatba csatlakozik a néniéi tőke. A németek a válla­lat jelenlegi 120 vagon lenn énét .'100 vagonra akarják fokozni. Ezenkívül egy ásványolaj- gyárai óhajtanak felállihliii a vállalni n/c- iiiében. Bucuresli-i gazdasági és pénzügyi körökben kedvezően fogadták a német fel­tételeket. Tegnap oly birek terjedlek el a főváros­ban, hogy a német román tárgyalások nem vezettek sikerre. A tárgyalások meghiusulá- sára vonatkozó hirt fenntartással kell fogad ni. Hivatalos jelentési ugyanis mindezideig nem adtak ki a tanácskozások eredményéről. Mit hallgassunk meg? Csütörtök, május 23. BUCUREŞTI. 18: Szalonzene. 20: Felolvasás. 20.35: Közvetítés az Operaházból. A szünetben hirek. —1 BUDAPEST. 13.05 Bercnd Endre sza­lonzenekara. 14.40: Polóny Elemér zongorázik. 18.35: Hanglemezek. 19.10: Előadás. 20.35: Gere Lola énekel zongorakisérette]. 21.10: Vígjáték előadás a Stúdióban. Marika. Vígjáték 3 felvo­násban. Irta: Zágon István. — 23.10: Veres La­K és cigányzenekara muzsikál, Kalmár Pál éne- . 24.10: Jctz-zenekor. BECS. 21: Rádiózerbckar. 22.25: Harand bari­ton és Wolschansky zOngoruhangverservye, köz­ben szavalat. 23 10: Sctimfónikus lemezek. — DEUTSCHLANDSENDER. 20: Ének, hegedű, cselló, zongora. — KÖLN. 20: Heuken-, Me­yer- és Reineckc-dalok. 22: Nagy rádiózenekar Erdmann zongoraművésszel. — LEIPZIG. 18: Tarka zenés délután. — 23.30: Weisz: I. Henrich király balladája, Ambrosius zenéjével. 24: Richter —Haaser: D-moU zongoraverseny. Gerscer: Szim­fónia. — MILANO. 18.05: Operaáriák. 21.50: Szimfónikus hangverseny Mainardi cselló mű vész- szél. — PRÁGA. 20.35: Verdi: Othello, opera. — ROMA. 18.05: Fain: zongoraművésznő, Ca- vagms tenor és Bonitatibus szopránhangversenye. 21.50: Mozart: Szöktetés a szerájból. — VAR­SÓ. 22: Szimfónikus zene. Bernstein csellómű* vésszel APR0HIRDETESEK Egy szó ára 2 lej, vastagabb betűvel szedve 4 lej. Legkisebb hirdetés ára 20 lej. Allástkeresőknek egy szó i lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — Csak vasárnapra feladott hirdetések után 25 szá- tolék felárat számítunk fel. Dij előre fizetendő. Apróhirdetések feladhatók: a kiadóhivatalban, helyi s vidéki bizományosainknál, bárfnely hirde tési irodában. Csak válaszbélyeges kérdezosködéskrr válaszolunk. Címet tartalmazó hirdetésekre a vá­laszt közvetlenül a megadott címre kell irányítani 'T'EKINTÉLYES * szántó- és szöllő- birtokkal rendelkező, középkorú közjegyző keresi nem feltétlen vagyonos hölgy isme­retségét komoly há­zasság céljából. Kér­jen még ma felvilágo­sítást. Bizony Ferenc 15 éve fennálló házas- ságközvetitő irodája, Timişoara, Reg. Maria 7. ________Gy 1408 EVES csinos ha­jadon, másfélmil­lió lej készpénzbozo­mánnyal férjhezmen- ne. Összeköttetést lét­rehoz: Bizony Ferenc 15 éve fennálló házas- ságközvetitö irodája, Timişoara. Reg. Maria 7. Gy 1408 21 INTELLIGENS fiatal * urilány, gazdag, korrekt támogató ba­rátot keres. — Jelige -Divinia“. Ko 527 IZERESÜNK gyors * *■ és gépírót azonnali belépésre román, né­met, francia nyelvtu­dással Banca Româ­nească Sucursale, Cluj. Gy 1414 N AGY pacienturával jól bevezetett koz­metika elutazás miatt átadó. — „Kozmetika“ jeligére. ______Ko 518 Pisetéssel és magas jutalék­kal rikkancsokat keresünk. Jelent­kezni lehet igazol­vánnyal délelőtt: Str. I. G. Duca S Európa—-Ellenzék utazási akció! Pompás társasnyaralás Carmen-Sylvan Juntas 18—Julias l-îg 10 nap Carmen Sylvan, 1 nap Bucurestiben! Mindenütt a legjobb szállodák, kitűnő el­látás, kényelmes utazás, kü- lönkocsiban, a carmen-syl- vai strandon minden nap strand jegy kabinnal, összes kurtaxák, adók, kiszolgálás. Részvételi dija 2880"— lei! Jelentkezések az ELLENZÉK utazási osz­tályában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám. Te­lefon 109. Kérje a részletes ismertetőt! J ÓLFŐZŐ nő kise’-b családhoz minde­nesnek menne. Meg­keresést „Megbízható“ jeligére kér. Ko 523 lyiINDENES szakács- nő alkalmazást keres junius t-re, ahol katona férje is ott lakhat. A leveleket szives megkeresésre „Jól főző“ jeligére a kiadóba kérem. Ko 526 BÁNYATERMÉKEK kitermeléséhez pénzestárs kerestetik. Csak komely ajánla­tok vehetők figyelem­be. Cim a kiadóba. Gy 1405 OLCSÓBB LETT a ^ dr. Szentpéteriné sÁz én szakácsköny­vem“ cimü szakács- művészeti könyv. 1000 darab recepten közi a modem szakácsmü vészét termékeinek le írását, levesek, sültek tészták, befőttek stb készítését. A nőknek legszebb és legjobb ajándék. A szakács könyv ára diszkötés ben 125 lej, fűzve 100 lej. — Kapható az Ellenzék könyvosztá­lyában Cluj, P. Unirii és Füssy József Turda könyvkereskedőnél. KIADÓ 2 szobás különbejáratu elegánsan bú­torozott lakás, nagy, világos, p&rkettes, faycnce fürdőszobával, zongorával, parkírozott modern villába. „Olcsó" jelige. Cim a könyvosztályban. Ko. 524 fördö-ftuaralás MANGALIA tengerparti fürdőn, a „Margareta“ villában butorozot szobák kaphatók. Gy. i4°7 HERMES NAGY NYÁRI VASÚTI MENET­RENDJE 40 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Zseb- menetrend 16 lej. Vidékiek még külön 5 lejt küldjenek be portóra. A n«$uor Szlnlkki mosor» Kedd: l.ovagias ügy. (Hunyady Sáudoí pá­ratlan sikerű legújabb vígjáték*, a Víg­színház jelenlegi müsordurabja, Erdély­ben először, u világhírű szerző jelenlé­tében. Premierbérlet 25.) Szerda 9: Lovagion ügy. Csütörtök 9: Lovagion ügy. Péntek 9: Székely gaz súlyos. (Goál Ala­jos és Dávid István zenés, énekes, ere­deti székely életképei. Eredeti be­mutató.) Szombat 3: Boskircseff Mária. (Nagyon olcsó ifjúsági helyárakkal.) Szombat 9: Leányvásár. (Jacobi Viktor nagyoperettjének felújítása, a klasz- szikus operett-ciklus előadása.) Vasárnap d. e. 11: Gyöngyvirág. (Gyer- mekelőadás, igen olcsó helyárakkal.) Vasárnap d. u. 3: En és a kisőcsém. (A2 operett első olcsó helyáras előadása.) Vasárnap d. u. 6: Lovagias ügg. Vasárnap este 9: Leányvásár. Primăria Municipiului Cluj. _____________ No. 14071, 16. Ma 1935. HIRDETMÉNY. CLUJ város telekkönyvének átalakításával kap­csolatosan a Város Polgármesteri hivatala 2374/ 1934. szám alatt elhatározta Cluj—Mănăstur ha­tárának újbóli kataszteri felmérését, amely mun­kálatokkal együtt fog járni a telekkönyvek egye­sítése is. A munkálatok már folyamatban is van­nak. A felmérendő határ a kövekező területek­ből áll: i. Cordos. 2. Hója mögött- 3. A Donách- uti szöllők, kezdve a Török vágástól, egészen Flo- resti határáig. 4. Donáth-ut és a Szamos folyó közötti parcellázott terület. 5. Szamos folyó és a Gilau-i országút közötti azon terület, amely a Mezőgazdasági Akadémia majorjától Floresti ha­táráig terjed. 6, Az az egész külsőség, amelynek határai északról a Gilău-i országút a „Zöld sap­káig", nyugatról Floresti község határa, délről Ciurila, Mioesti, Vâlcele és Feleac községek határai és keletről Cluj város régi határa. A Polgármes­teri hivatal a kataszteri felmérések megszervezé­séről szóló törvény értelmében szigorú miheztar­tás végett és a későbbi esetleges kellemetlenségek elkerülése végett a következőkre hívja fel az ér­dekeltek figyelmét: a) A fent hivatkozott tör­vény 18-1’k szakasza és a végrehajtási szabályren­delet 37-ik szakasza alapján felhívja az érdekelt tulajdonosokat, hogy birtokaik határait látható jelekkel jelöljék ki (keritéssel, kövekkel, cövek- kel.) b) Ezen törvény 14-ik szakasza és a szabály­zat 27-ik szakasza értelmében a kataszteri mérnö­köknek és az általuk a munkálatoknál alkalma­zott személyzetnek joga von minden területet bejárni, amit küldetésük teljesítése érdekében szükségesnek látnak. Ugyanazért a tulajdonosok és birtokosok kötelesek szabad közlekedést en­gedni minden helyre és pontra, ahová a mérnökök határjeleket, sokszögmeneti és háromszögelési je­leket elhelyeznek és pedig mindannyiszor, ahány­szor ezt a mérnökök a felmérési, a felülvizsgálat: és ellenőrzési munkálatok érdekében szükségesnek látják, c) A vonatkozó szabályrendelet 26-ik sza­kasza értelmében a Polgármesteri hivatal még köztudomására hozza a lakosságnak, hogy mind­azok, akik az ezen munkálatok folyamán elhelye­zett sokszögmeneti, háromszögelési jeleket vagy hatá'rcövekeket, stb., helyükből kimozdítanák vagy tönkretennek, a büntetőtörvénykönyv szerinti szigorú büntetésnek teszik ki magukat. Ezen fe­lül kötelesek megtéríteni úgy az okozott káro­kat, valamint a jelzések helyreállítási költségeit is. d) Minden egyes szakasz felmérési határnapja lesz az érdekeltek tudomására hozva és pedig azon célból, hogy a helyszínén megjelenve, egyfelől megjelöljék a mérnöknek a birtokaik határait, másfelől, hogy megállapítható legyen a tényleges tulajdon és birtoklás, e) A felmérési munkálatok elvégzésével ifj. Friedrich M. Károly tagositó mér­nök van megbízva, akinél a vonatkozó felvilágosí­tások beszerezhetők és pedig irodájában: Strada Romei No. 11. (volt Eperjes-utc« rr. szám) na­ponta délután 3-tól 7-ig. Cluj, la 16 Mai 1935. Preşedintele: Şeful serviciului Tehnic: Comisiei Interimare. Ing. Ciortea, s. s. Sportember legelső olvasmánya \s Ellenzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom