Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - B. Révész László: Változások sodrásában - Tárgyilagosságra törekvő visszaemlékezés a csodálatos '89-re

49'CS megtorlás! (A műsor október 5-én került adásba, 21 óra 30 perckor az i-es programon.)

Szeptemberben folytatódik az átalakulás mikéntjéről való vitasorozat. 18-án lezárul a Nemzeti Kerekasztal tárgyalássorozata. Éles polémia zajlik az SZDSZ-es Tölgyesi Péter és Pozsgay Imre (MSZMP) között. Itt vetődik fel először az ún. „négyigenes” népszavazás igénye. (A köztársasági elnök megválasztása, a munkásőrség feloszlatása, a munkahelyi pártszervezetek és a vagyonelszámolás ügyében.)

Ezek a csatározások elfednek egy másik, a jövőt alapjaiban meghatározó folyamatot. Az ún. „spontán privatizáció” már 1988-ban megindult, azonban legálissá a július i-jén elfogadott, a gazdálkodó szervezetek átalakulásáról szóló törvény tette. Az állami és vállalati vagyon széthordása oly mértékűvé vált, hogy év végén már korrigálni kellett a törvényt. (Ennek ellenére sok mai multimilliomos és milliárdos vagyona ekkor alapozódott meg.)

Az MSZMP, kihasználva helyzeti előnyét, igyekszik a változások élharcosává válni. Állampolgárként és nézőként ilyen gesztusnak értékeltük, hogy október 23- án Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök - a Parlament épületének arról az erkélyéről, ahonnan Nagy Imre is beszélt a néphez 1956. október 23-án, - bejelentette, hogy mostantól fogva Magyarország államformája köztársaság.

Legalább ennyire fontos változás, hogy az MSZMP XIV. (viharos) kongresszusán megtörténik a pártszakadás, Magyar Szocialista Párt néven új formáció alakul, de mindkét alakulat az MSZMP jogutódjának tekinti magát. (Ironikusan többen úgy fogalmaztunk akkoriban, hogy „kiment alólunk a párt, és ezentúl csak a fizetési listát írjuk alá”. Valóban soha többet pártjellegű képződménybe nem léptem be, csak szakmaiba. Persze a szakmai szervezeteken belül is előbb-utóbb „elvált a tüdő a májtól” /Pozsgay Imre kifejezése/, de ez már végképp nem tartozik ide.)

Vállalásunkat teljesítettük, és október elsejétől újra indult minden vasárnap délelőtt 3 órás időtartamban az MTV 2-es programján a TÉVÉ MAGISZTER. Ennek a műsornak a vezető anyagát az a sorozat adta - hetente 1 órában - amelyben az 1956- os forradalom és szabadságharc eseményeit követtük, illetve próbáltuk értékelni az előzményektől a konkrét eseménytörténeten túl a megtorlásokig. A stúdióbeszélgetéseket gyakran szakították meg filmbetétek, etűdök, levéltári anyagok, híradóanyagok és egyéb dokumentum-felvételek. A műsorvezető Betlen János volt és két állandó történész szakértő Földes György és Varga László) kommentálta, (időnként egymással is vitatkozva) a látottakat. Rajtuk kívül szemtanúként, vagy az események résztvevőjeként több tucatnyian szerepeltek a 12 adásban. A teljesség igénye nélkül megemlítek néhányat. A politikusok és résztvevők közül: Soós Gábor agrárközgazdász, Köte Sándor, a forradalom alatt a Miniszterelnökségen dolgozott, Hegedűs B. András (Petőfi Kör), Litván György (Petőfi Kör), Nagy Elek (a Csepeli Központi Munkástanács elnöke), Halda Aliz (Gimes Miklós özvegye), szereplésük miatt kirúgott egyetemisták: Balogh Elemér, Búzás Andor, Simor András; a művészeti életből és a humán tudományok köréből: Fábri Zoltán filmrendező, Szilágyi Ákos költő, Réz András filmesztéta, Koczkás Sándor irodalomtörténész, Szépe György nyelvész, Fábián László író, Szabados Árpád képzőművész, Voigt Vilmos néprajztudós; sportolók, újságírók: Borbély Pál, Szepesi György, Székely Éva, Gyarmati Dezső, Kárpáti György, Zsolt Róbert, Rózsavölgyi István, Baróti Lajos, Lengyel László; közgazdászok: Csendes Béla, Kopátsy Sándor, Bácskai Tamás, Gábor R. István; és még jó né177