Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 4. szám - Csák Gyula: Háttér (Önéletrajzi részlet 15.)

Ha értesült arról valahonnan Urbán Ernő, hogy a tudatosan kergetett szerencsét olykor utol is lehet érni, vigaszt meríthetett ebből az értesülésből.

„Elmentek, hát elmentek - bukkant fel ismét a fejemben. - De mért mentek el az urak?”

Megpillantottam az asztalon a „Drugare Csák” feliratú borítékot, amit a pincér adott. Feltéptem és a valaha látott legszebb kézírással megalkotva, az alábbiakat olvashattam:

a) holnap de. szabad progr.

b) ebéd 13-kor, egyedül, (menü megrendelve)

c) du. Neszebár. 3-kor jövök magáért. Es war zu schőhn um wahr zu sein! Még én sem jártam ott! 300 méter széles és 80 méter hosszú sziget. A görögök építették. Isztambul után itt a legtöbb bizánci stílusú templom. Kb.40 drb. Alul kőből, felül fából épült házak erkélyei mélyen benyúlnak a keskeny utcák fölé.

d) ne igyon ayran-t (savós tej), mert romlott lehet.

e) Clara Zetkin marxista, a Reichstag tagja, 1910-ben az első nőnapot szerv.

f) Szabad Eur. rádió (mai) szerint a Belgrádban tárgyaló magyar korm. küld.-nek (öt fő) csak egy tagja (Kádár) nem szidta korábban nyilvánosan Titót. (nonsense!)

g) vidéki városokban burjánzanak a kvázi Petőfi-körök.

h) vigyázzon magára!

76.

Tarkómra kulcsoltam kezeimet, a szék támlájának feszítettem a hátamat és akkorát nyújtóztam, hogy ropogtak a csontjaim. Hirtelen ötlettől vezérelve a Tomka Jancsitól tanult felső madárfogással megmarkoltam a karfákat kétoldalt, és erőből felnyomtam magam. Lábaimat szorosan összezárva előrenyújtottam és addig emeltem, amíg derékszöget zártak be gerincem vonalával.

Pillanat múltán visszaroggyantam a székbe.

Tomka Jancsi naponta százszor megcsinálta ezt a hasizmot erősítő gyakorlatot. Vas jelvényt szerzett a karcagi gimnázium tornavizsgáján és az ezüst jelvény megszerzésére készítette magát azon a nyáron. Oriásköröket gyakorolt a nyújtón. Tizenhat és fél éves volt akkor, 1943-ban. Én tizenhárom.

Az volt a csúcs évünk. Akkorra csiszolódott kellően össze az úri gyerektársaság és abban az esztendőben alakítottuk meg a helybeli úszó szakosztályt s utaztunk versenyekre, Hajdúszoboszlóra, meg Debrecenbe.

Hetente fél napra bezártuk a strand kapuját és akkor csak a tréningekre koncentráltunk. Mihamar kialakult, hogy sprintben legjobb Szilárd Zoli, az ezredes fia, de akkor még csak tizenhárom éves volt és csupán kölyök kategóriában indulhatott. Miképpen én is, aki hátúszásban jeleskedtem a legközelebbi, debreceni versenyen. Nyertem is egy második díjat és benne volt a nevem a versenyről szóló újságcikkben.

Jó helyezést ért el a Kiss nevű ügyvéd két fia. A velem egy idős, Puci, valamint bátyja, a huszonegy éves Buci, aki egyetemista volt. O lett egyébként szakosztályunk lelkes szervezője, pénztárosa, mindenese, de alig mondhatnék valami közelebbit róla,

78