Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 10. szám - Csák Gyula: Háttér (Önéletrajzi részlet 12.)

javaslatára kollégiumi esten olvasták fel s valóságos népszavazás döntött a felvéte­lemről. A Győrfly kollégistáknak okkal kijáró méltatás mellett azt is hamarosan meg­tudtam, hogy közös ős-otthonunk már 1662-ben épülni kezdett, amikor Bethlen Gábor nagyságos fejedelem elrendelte, hogy a Gyulafehérváron, majd Nagyenyeden létesült kollégiumokban tanulók tizenkét százaléka jobbágyok, és általában szegény sorsúak gyerekeiből kerüljön ki. Háromszáz évvel korábbi bölcs gondolat szülte a népi kollégiumi mozgalmat, de háromszáz évvel későbben, tehát a második világháború előtti években, már tízszer kevesebb volt a szegény diákok aránya a nagyságos fejedelem által elrendeltnél. Ideje volt színre lépnünk. Mi vagyunk az életfiai, A küzdelemrefölként daliák, Megmozdulunk, hejh, összeroppan akkor Alattunk ez a régi világi” Naponta elszavaltuk ezt a „Fiatal életek indulója” című József Attila-verset, min­den versszakát. Elénekeltük hozzá a NEKOSZ-indulót, azt, hogy „Sej, a mi lobo­gónkat fényes szellők fújják...” Olyan exoszférában éltünk a kollégiumon belül, amelyben mindaz, amit csodás képzeleteikben láttak a költőóriások, élő valóságként övezett bennünket. Egy másik valóság aztán cafatokra szaggatta azt az életet. Lemhényi Jenő kifeje­zésével élve „államosítottak bennünket, mint egy fűszerest”. Ez nagyon sértő és nagyon ártalmas volt s most, ott a gyűlésen is elhangzottak szerint - vissza akarjuk állítani a dicsőséges NÉKOSZ-t egykori jogaiba! 63. A tolmácsnő bizonyosan elszundított, mert úgy viselkedett, mint aki most ébredt. Az órájára pillantott, beszélt valamit a sofőrrel, majd közölte velem, hogy nemsoká­ra Burgaszba érünk. Nem volt világos számomra, hogy nekem beszél-e, vagy magának motyog? Szün­telenül fészkelődött, ezért nem is vettem részt magánbeszélgetésében mindaddig, amíg rám nem kiáltott:- Nem érti? Harckészültségbe helyezték a szovjet hadsereget! Vele együtt a bol­gárt is. Azért nem működnek a szállodák, mert próbariadó van! Remélem, Burgasz- ra ez nem vonatkozik. Érti, miről van szó? Osszeszorított szájjal hallgattam. Nem tudtam, mit mondjak. Még a NÉKOSZ- gyűlésen voltam gondolatban s ahhoz kapcsoltam végül azt, amit a tolmácsnő riasz­tó híreihez fűzhettem, hasonlóan erős idegzetűeknek szóló információként. Engem legalábbis feldúlt.- Volt kollégisták között erősödik a feltevés, hogy Rajk László nem hazaáruló volt, hanem éppen hazafi és ezért akart leszámolni vele Rákosi, meg Moszkva. Kérdőn, zavartan figyelt rám a tolmácsnő s most én rivalltam rá:- Nem tudja, miről beszélek? Tudja, ki volt Rajk László! Most volt a temetése, ebben a hónapban, éppen hatodikán, amikor az aradi vértanúk emléknapja is van. Rászervezték. O igenis ott volt a csőszházban! - Elnémultam egy pillanatra. Úgy 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom