Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8.szám - Sümegi György: Tóth Menyhért szobrai

6 Tóth Menyhért Koszta Rozália festőművésznek. Miske, 1962.1. 8. (A fogalmazvány Tóth Menyhért írásos hagyatékéban. Zsellér |enő tulajdona, Bp.) Az 1961 októberi kiállításon Henry Moore szobrai az alkotójuk által készített nagyméretűre nagyított fotókon voltak láthatók Frank jános: A Műcsarnok negyven éve (1950-1990). In: Műcsarnok Szerk: dr. Keserű Katalin, dr. Beke László. Bp., 1996. 95.

7 Kovács Dezső: A fehér szín a tartalom és az eszköz szintézise. Új írás, 1979/9. 39-40. Tóth Menyhért nemcsak az 1961-es Ernst múzeumi Moore-kiállítést hanem az 1967 májusában a Műcsarnokban megrendezett nagy, eredeti szobrait bemutató tárlatát is láthatta. A kiállításról lásd: Frank lános: Tárlatok szertartások Élet és Irodalom, Bp. 2006. 86-91.

8 Supka Magdolna: Tóth Menyhért Bp, Gondolat Kiadó, 1990. 41.

9 A Műbarát XXV. kiállítása. 1941. szept. 27(?)-okt 12.

10 Kerényi |enő Tóth Menyhért első kiállításán vásárolt egy festményt az alkotótól, példamutató tisztelettel, a barátja munkájának őszinte megbecsüléseként

11 „Baksa Soós Györggyel és a Kerényi lenővel U nagyon jóban voltam. [,.] Én hozzájuk voltam csapva mint rajztanár. Mert kellett a szobrászoknak rajzolnom, és a rajzaimban volt valami plasztikus jelleg ami szobrászati vénára mutat” Sümegi György: Papírra simított szobrok Heti Magyarország 1992. nov. 6. 13. Az 1950-es években Argentínában, majd az 1960-as évek derekán New Yorkban Szalay létrehozott néhány domborművet

12 Pócsik Dezső: Beszélgetés Tóth Menyhért festőművésszel. Forrás, 1971/5. 29.

13 Segítségére lásd Kerényi |enő levele Tóth Menyhérthez. 1947-1948. In: Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése. Cumania 13. Kecskemét 1992. 552-553. Tudjuk azt is, hogy Tóth Kerényi javaslatára került a Tokaji Művésztelepre, művész- közösségbe, először 1960-ban.

14 özv. Kerényi lenőné szóbeli visszaemlékezése, Budapest 2007. 03. 02.

15 Cséri Lajos szobrászművész szóbeli visszaemlékezése, Bp. 2007. 03. 02.

16 Kerényi lenő: Tóth Menyhért ceruza, 295x210 mm, jelezve lent- ez Kerényi jenőnek rajza, Zsellér |enő túl. Bp.

17 Kerényi |enő: Lopják Európát 1971. bronz, M:19 cm

18 Tóth Menyhért: Henyélő (Európa elrablása), papír, tus, jelezve balra lent: TM72. (Zsellér |enő túl, Bp.)

19 Supka Magdolna: Tóth Menyhért Gondolat Kiadó, Bp, 1990. Rajzok 1-109.

20 Cséplésnél (Zsákolók) 1960, olaj, vászon, 120x80 cm, jelezve jobbra lent: TM. Kecskeméti Képtár, Itsz.: 82.819.

21 Halászó 1960 k, olaj, vászon, 75x80 cm, jelezve jobbra lent: TM, Kecskeméti Képtár, Itsz.: 90.162.

22 Lovas, 1960 k, olaj, vászon, 60x80 cm. Kecskeméti Képtár, Itsz.: 75.436.

23 Lovas, papír, ceruza, 200x287 mm, jelezve nincs (Mgt Bp.)

24 Csapó György: Műterem. Tóth Menyhért Új Tükör, 1976. nov. 21. 30-31.

25 Zsellér |enő túl., Bp.

26 Hamvas Béla - Kemény Katalin: Forradalom a művészetben. II. k Pécs, 1989. 60.

27 Tóth Menyhért kiállítási szereplései a mai napig nincsenek föltérképezve. Csak két példát említek itt: Majorság című olajfestménye szerepelt a XVII. Tavaszi Szalon, a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület kiállításén (1942. június 7-21.). Madonna-festménye (olaj, 44x30,5 cm) a Képzőművészetünk a felszabadulás óta. Új szerzemények című tárlaton lett bemutatva (Budapest Székesfőváros Képtára kiállításán XXX. 1947. október).

28 Tóth Menyhért keletkezés-meghatározása, ahogy a Mókuli és Muksó címeket is ő emlegette a Tóth Menyhért festőművész első alkotói korszaka (1928-1945) című kiállítása (Katona józsef Múzeum, 1979. január-február) katalógusának előkészítése idején.

29 Tóth Menyhért legszemélyesebb vonása ez sérült bal szeme miatt

30 Tóth Menyhért: Önarckép, 1940-es évek olaj, farost 54,9x53,5 cm, jelezve jobbra lent TM, Kecskeméti Képtár, Itsz.: 74.364.

31 Különös emlékem a szoborról, hogy Tóth Menyhért kecskeméti gyűjteményes kiállításának a zsűrizésekor 1974-ben (igen, akkor még a múzeumi kiállításokat is zsűriztetni kellett) Melocco Miklós szobrászművész, a zsűri illetékes tagja e szobor ára- ként/értékeként ötvenezer forintot határozott meg. Igen nagy összegnek tűnhetett ez akkor ott, s ennek a Bács-Kiskun Megyei Tanács jelenlévő művészeti főelőadója hangot is adott. Csodálkozni ezen sem lehet hiszen volt olyan Bács-Kiskun Megyei Téli Tárlat ahol Tóth Menyhértnek - a zsűri határozata ellenére - nem adták át a megszavazott dijat

32 Tóth Menyhért: Tevével úton, 1964, papír, ceruza, 370x430 mm, lelezve: Tevével 64. XII. 20. Kecskeméti Képtár, Itsz.: 94.159.

33 Lásd a 7.jegyzetet

34 Dömötör jános: A vásárhelyi kiállítás. Forrás, 2004/1. 99. Az orosházi gyűjtőtől a szobor Amerikába került a fiához. Mér nem tudta oly részletesen leírni, hogy azonosítani lehetne. Ahogyan a Dömötör említette másik két művet sem sikerült meghatározni.

35 Tóth Menyhért szobrai első összesítésekor nem lehetett feladat az összes létező példány regisztrálása.

36 Piktor (a festő), olaj, farost 80x60 cm, jelezve lent középen TM, KK, Itsz.: 90.134, Festő, olaj, vászon, 60x80 cm, jelezve jobbra lent: TM, KK, Itsz.: 90.161.

37 Szobrász, olaj, vászon, 116,5x77,5 cm, jelezve jobbra lent: TM, KK Itsz.: 85.5.

38 Szobrásznő 1965, olaj, vászon, jelezve nincs. KK Itsz.: 90.76.

39 Nagy Zoltán: Kiállításokról. Népiség és népművészet Népszabadság 1972. nov. 22. A Csepel Galéria Tóth Menyhért kiállításán a Sérült című szobor szerepelhetett amiről Nagy megemlékezett az írásában.

40 Csáky L György: Fehér sugárzás. Beszélgetés Tóth Menyhérttel. Petőfi Népe, 1977. dec. 4.

41 Bánszky Pál: Tóth Menyhért Bp. 1978.

42 Ember Mária: Egy életmű lezárult Életmű született Tóth Menyért-emlékkiállítás a Vigadóban. Magyar Nemzet, 1980. július 23. ifi. Gyergyádesz László szerint Tóth .kisebb kirándulást tett a szobrászat terén, ennek ellenére jelentős műveket alkotott (pl. us I., II.), melyek mindegyike [...] kapcsolódik festészetéhez és igen gazdag rajzművészetéhez', ilj. Gyergyádesz László: .Csak a jó szándéknak van gyümölcse." (Tóth Menyhért életműve a Kecskeméti Képtárban - helyzetkép és feladatok). Forrás, 2004/1. 30.

43 Zsellér jenő: Az átlényegülés festője. Beszélgetés Tóth Menyhért festőművészről Németh Lajos művészettörténésszel. Forrás, 1985/12. 79-80.