Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 1. szám - A Savanyó pör

VASMEGYEI LAPOK, 1886. MÁJUS 9. A népnevelés ügyének fellendülése, közlekedési eszközeink szaporodása, s az európai színvonalra emelkedő közrendészet egy szennyfoltot fog közelebb már letörülni a magyar nép testéről. Megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy a Sobrik, Milfajtok, Pap Andorok, Patkók világa már-már teljesen letűnőben van Magyarországon, s hazánk a külföld előtt is ma már nem olyan föld, melyet ott hosszú időn át csak betyár­jairól tartottak nevezetesnek. A rabló-romantika egyik utolsó hősét állították közelebb a bűntető igazság ítélőszéke elé. Május 6-án kezdette meg a szombathelyi kir. törvényszék a végtárgyalást Savanyó Józsi és 24 társa ellen ama bűnperben, melyet a szombathelyi kir. ügyészség az említett vádlottak ellen 7 rendbeli rablás, 2 rablási kísérlet, 1 gyilkosság, 3 emberölés, 3 emberölési kísérlet, 4 súlyos testi sértés, 2 erősza­koskodás, 15 tolvajlás bűntette, s abban való részesség miatt indított. Savanyó Józsi évek hosszú során át veszélyeztette a Dunántúl megyéiben a személy- és vagyonbiztonságot, s furfangjain a rendőrség minden buzgósága hajótörést szenvedett. Még a fejére kitűzött jutalomdíj sem volt elég bátorító, hogy valaki a hatóságot a hírhedt csavargó nyomába vezesse. Másnak kellett segítségül jönni, és jött a boszú. Savanyó Józsi és társai 1883-ban a henyei erdőn agyonlőttek egy pász­torembert. És e tettük lön vesztüknek forrása. Az 1884-ik év ápril havában egy Magyarosi István nevű bojtár jelent meg a zalaegerszegi szolgabíró előtt és kijelenté, hogy kész Savanyót és társait a törvény kezére juttatni, ha hatósági támogatást nyer. Teszi pedig ezt bosszúból, mert Savanyó és társai az ő nagybátyját a henyei erdőn agyonlőtték. És Magyarosi Pista emberül betartotta szavát. Sikerült neki 1884. május 4-én Savanyót a halápi erdőre csalni, hol aztán alvás közben a csendőrök által meglepetett. Az érdekes elfogás így történt: Magyarosi István már apr. végén értesíté Szopós István zala-egerszegi csen­dőrőrmestert, hogy Savanyó társaival Tapolcza vidékén tartózkodik. E hírre a zala-egerszegi és a tapolczai csendőrök talpra állottak. Hogy azonban a kelepcze annál biztosabb legyen, Magyarosi István cselt gondolt, egy fél akó és egy csutora bort rejtett el a halápi erdőn egy akol-rom mellett, s meginvitálta rá Savanyóékat, kikkel 1884. január 8-tól 20-ig együtt csatangolt, hogy tartózkodási helyeiket kipuhatolja. A hordó bor tiszta, a csu­tora tartalma azonban óvatosan morphiummal volt keverve. Május 4-én a csendőrök a halápi erdőn egy emelkedett helyre mentek, hon­nan csakhamar észrevették, hogy Nárai Jancsi, Savanyó társa egy bokor mel­lül távozóban van. A csendőrök követték a bokor irányát. Velük Magyarosi István. Elül ment Szopós őrmester, s vele Grósz csendőr. Szopós a bokortól né­hány lépésre észrevette, hogy azontúl egy ember fekszik hanyatt és szundikál. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom